KIKNEK SZÓL
Az élelmiszerek bármilyen vonatkozásával (élelmezés, diétás élelmezés, családi gazdálkodás, közétkeztetés, agrárgazdaság, viselkedéstudomány, társadalomtudomány) foglalkozóknak.

TARTALOM
Mivel 2000-re a világ népessége várhatóan megduplázódik, az élelmiszertermelés és -kereskedelem területe gyors gazdasági átrendeződés és dinamikus változás színtere lesz. Egy jól működő élelmiszer-rendszerben az élelem azonban nem egyszerűen az önfenntartás szükségletének kielégítője, hanem más szükségleteké is, amikre nemhogy gátló, vagy kizáró, hanem inkább felerősítő, szinergista hatással van. Ahogyan az emberek az élelmiszerről beszélnek feltárja azt is, mit jelent számukra az élelem: mint egyéneknek, mint háztartást vezetőknek, mint a helyi, nemzeti, vagy regionális közösség tagjainak, sőt mint a Föld lakóinak. Ezzel együtt a megélhetés, az egészség, a szabadság, a környezetrombolás, az élvezet és az életüket meghatározó döntésekben való részvétel kérdései is felmerülnek. A fogyasztói kultúra azt feltételezte, hogy az emberek összes szükséglete kielégíthető a fogyasztáson keresztül. Ma egyre többen látják, hogy az ember jóval összetettebb lény annál, mintsem ez lehetséges lenne. A puszta éhségen kívül számos dolog határozza meg, hogy mikor, hogyan és mit eszünk: a szokások, a társadalmi és kulturális státusz, egészségi állapot, életkor, etnikai és kulturális különbségek stb. A könyv igyekszik minél átfogóbb képet nyújtani a mai (elsősorban ipari világra jellemző) élelmiszer rendszerről.
Foglalkozik a biológiai és ökológiai vonatkozásokkal, valamint az élelemnek a kultúrához és az emberi szükségletekhez való viszonyával. Szól a történelmi változások formáló hatásairól, a táplálkozástudomány fejlődéséről, az élelmiszerekkel kapcsolatos betegségekről, a viselkedés és motiváció szerepéről, az etnikai, a társadalmi, kulturális, életkori különbségeknek a táplálkozásra kifejtett hatásairól és a különböző diétákról. Elemzi a rendszerben működő csoportok különböző szerepeit és feltárja - esetleg egymással versengő - érdekeiket, a farmerek, a munkások, kereskedők, feldolgozók, elosztók, fogyasztók szempontjait. A különböző étkeztetési formák (éttermek, légitársaságok, kórházak, utcai gyorsétkezők stb.) mellett kitér a fogyasztók vásárlási szokásaira, tudatosságára, a nők fokozott munkába állásának következményeire és a változó szerepekre. Egyéb témák: hatékonyság, mezőgazdasági politika, globális kereskedelem, mamutvállalatok, bevásárló központok, korszerű termelés, a biotechnológia lehetőségei, oktatás, média, piackutatás, tömegkommunikáció, marketing, hirdetések, tömegtermelés, lobbi csoportok, s végül az élelmiszerjog és politika lehetőségei és feladatai.

MAGYAR NYERSFORDÍTÁS
Nincs

Ismertetők

Katalógus