502[33] M 32
Marjainé Szerényi Zsuzsanna:
A feltételes értékelés alkalmazhatósága Magyarországon
Bp. : Akad. K., 2005. 192 p., ill.
ISBN 963-05-8235-X






A nem piaci javak pénzbeli értékelése az 1990-es évek közepétől indult el Magyarországon, a megvalósult értékelési esetek száma azonban alacsony. A rendelkezésre álló eljárások közül a feltételes értékelés kiemelkedő szerepű, mivel a természeti kincsek ún. teljes gazdasági értékében (TGÉ) a használattól független értékösszetevők dominálhatnak, és ez a módszer képes ezek meghatározására is. A disszertáció röviden foglalkozik a pénzbeli értékelés módszereivel, valamint áttekinti a feltételes értékelés elméleti kérdéseit. Az empirikus kutatás két felmérés eredményeit mutatja be, az egyik a budai látogatható barlangokkal kapcsolatos, feltételes értékeléssel felmért fizetési hajlandóságot, a másik a környezetügyi szakemberek véleményét vizsgálja a természeti javak pénzbeli értékeléséről és az egyes módszerekről.




TARTALOM


    ELŐSZÓ  9

    ELSŐ RÉSZ

    1. BEVEZETÉS  13

    2. A TERMÉSZETI ÉS KÖRNYEZETI JAVAK PÉNZBELI ÉRTÉKE LÉSÉNEK KÖZGAZDASÁGI GYÖKEREI  21

      2.1. A környezeti/természeti javak csoportosítása kisajátíthatóságuk és felhasználásuk szerint  21
      2.2. A teljes gazdasági érték  22
        2.2.1. A teljes gazdasági érték összetevői  22
        2.2.2. A teljes gazdasági érték összetevői a barlangok példáján  26
        2.2.3. A teljes gazdasági érlék becslésének módszertani alapjai  26
      2.3. A pénzbeli értékelés módszerei 30  26
      2.3.1. Keresleti görbe alapján becsülő módszerek  30
        2.3.2. A nem keresleti görbe szerint értékelő módszerek  32
        2.3.3. A barlangok teljes gazdasági értékének meghatározására alkalmas módszerek  33
      2.4. A feltételes értékelés jelentősége és módszertana  35
        2.4.1. A feltételes értékelés alapjául szolgáló jólétmértékek  35
        2.4.2. A feltételes értékelés alkalmazásának lépései  41
        2.4.3. A CV-tanulmányok érvényessége és megbízhatósága  51
        2.4.4. A feltételes értékelés során felmerülő problémák  53
        2.4.5. A barlangok értékelésénél alkalmazott módszertani megfontolások  58
        2.4.6. A pénzbeli, illetve feltételes értékelés eredményeinek alkalmazhatósága  59

    3. HIPOTÉZISEK  63

    MÁSODIK RÉSZ

    4. AZ EMPIRIKUS FELMÉRÉS KERETEI 67

      4.1. A lakossági felmérés  67
      4.2. Az eredmények hazai alkalmazhatóságának vizsgálata - a döntéshozói felmérés  67

    5. A LAKOSSÁGI FELMÉRÉS EREDMÉNYEI 73

      5.1. A felmérés általános bemutatása  73
        5.1.1. A budai látogatható barlangok mint értékelt jószágok bemutatása.  74
        5.1.2. A felmérés előkészítése  79
        5.1.3. A minta kialakítása  79
        5.1.4. A felmérésben alkalmazott kérdőív bemutatása  82
      5.2. A "nyílt" megkérdezés eredményei  83
        5.2.1. A "kiugró" (outlier) válaszok kezelése  83
        5.2.2. A fizetési hajlandóság vizsgálata  84
          5.2.2.1 A forgatókönyv félreértelmezése (amenity misspec fication)  86
          5.2.2.2. Többváltozós modell alkalmazása  87
          5.2.2.3. A használók és nem használók közötti különbségek  91
          5.2.2.4. A felajánlások bizonytalanságának jellemzői  92
      5.3. A dichotóm kérdéssel történt felmérés eredményei  93
        5.3.1. A zárt kérdőívben alkalmazott ajánlati szintek meghatározása  93
        5.3.2. A "kiugró" (outlier) válaszok kezelése  94
        5.3.3. A fizetési hajlandóság vizsgálata  95
          5.3.3.1. A forgatókönyv félreértelmezése  101
          5.3.3.2. Többváltozós modell alkalmazása  102
          5.3.3.3. A használók és nem használók fizetési hajlandóságának összehasonlítása  105
          5.3.3.4. Az értékelési kérdésekre adott válaszok bizonytalansága  107
      5.4. A nyílt és zárt kérdés alapján kapott fizetési hajlandóság összehasonlítása  111
      5.5. Attitűdelemzés  112
      5.6. A fizetési hajlandóság eredményeinek aggregálása  117
      5.7. A felmérés értékelése, minősítése  119
      5.8. A feltételes értékelés alkalmazhatósága a lakosság szemszögéből  119
      5.9. A barlangfelmérés összevetése egyéb magyarországi felmérések eredményeivel  122
      5.10. A lakossági felmérés alapján levonható következtetések  124
      5.11. A felmérések eredményeinek környezetpolitikai következményei  126

    6. A KÖRNYEZETI ÜGYEKBEN ÉRINTETT SZAKEMBEREK KÖRÉBEN VÉGZETT FELMÉRÉS EREDMÉNYEI.  127

      6.1. A felmérés általános bemutatása  127
      6.2. A minta jellemzői  127
      6.3. A kérdőív  128
      6.4. A döntéshozók viszonyulása a természeti/környezeti javak értékeléséhez általában  130
        6.4.1. Az értékelés fontosságának megítélése 130
        6.4.2. A döntéshozók előzetes ismeretei a pénzbeli értékelési módszerekről  132
        6.4.3. A monetáris értékelésről kialakult vélemény változása azok bemutatása után  134
      6.5. Részletes vélemény az egyéni preferenciákra épülő módszerekről 137
        6.5.1. Az egyéni preferenciákra épülő módszerekről kialakult vélemény  137
        6.5.2. A feltételes értékelésről kialakult vélemény  140
      6.6. A döntéshozói megkérdezés legfontosabb eredményeinek összefoglalása 143
      6.7. Az eredmények környezetpolitikai következményei  144

    7. ÖSSZEGZÉS  147

      7.1 A kutatás jövőbeli irányai  151

    8. MELLÉKLETEK 153

      8.1. CVM-alkalmazások az Európai Unióban 1991 után  153
      8.2. A lakossági felmérés kérdőíve  157
      8.3. A döntéshozói felmérés kérdőíve 168

    FELHASZNÁLT IRODALOM  177