628.4 K 93
Kovács József - Sándor Csaba (szerk.):
Közösségi részvétel a hulladékgazdálkodási döntéshozatalban
Bp. : EMLA Környezeti Management és Jog Egyesület - EMLA Alapítvány
a Környezeti Oktatás Támogatására, 2004. 236 p., ill.
ISBN 963-216-492-X






TARTALOM


    1. BEVEZETŐ  9

    2. A PEST ÉS NÓGRÁD MEGYEI HULLADÉKLERAKÓ EDDIGI TÖRTÉNETE  11

      2.1. Bevezetés  11
      2.2. A hulladéklerakó körüli konfliktusok Püspökszilágyon  14
      2.3. Sződ és a regionális hulladéklerakó  15
      2.4. A hulladéklerakó története Kosdon  18
      2.5. Kartal  20
      2.6. Keszeg története  24
      2.7. Verseg története  27
      2.8. Hévízgyörk története  28
      2.9. Valkó  30
      2.10. Romhány - végállomás?  32
      2.11. Gödöllő mint végső megoldás  34
      2.12. Felhasznált irodalom  40

    3. A HULLADÉK MINT ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI PROBLÉMA  43

      3.1. Alapfogalmak és a hulladékok rendszerezése  42
      3.2. Hulladékok kezelése, elhelyezése és ártalmatlanítása  44
      3.3. A hulladékok fajtái és kezelésük  46
        3.3.1. Települési hulladékok  48
      3.4. Hulladékkérdés a környezetpolitika szemszögéből: káros környezeti hatások  49
        3.4.1. Települési környezet  49
        3.4.2. Környezet és egészség  49
        3.4.3. Hulladékok és a települési környezet  50
      3.5. A hulladékgazdálkodás szabályozási területe a környezetjogban; (a környezeti elemek védelme) a hulladék, mint a környezeti elemeket veszélyeztető tényező  51
        3.5.1. A tervszerűség elve  51
        3.5.2. A hulladékgazdálkodás alapjai  52
      3.6. A magyar hulladékjog története  53
        3.6.1. A környezeti elemek védelme és az elemeket veszélyeztető tényezők a környezetvédelmi törvény alapján  55
        3.6.2. A 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról  56
      3.7. A hulladékgazdálkodás szabályozási területe a környezetjog különös részében  56
        3.7.1. A hulladékgazdálkodás általános keretei  56
        3.7.2. A hulladékgazdálkodás alapelvei  57
        3.7.3. Általános elvárások és prioritások: az egyes jogalanyok kötelezettségei  59
      3.8. A hulladékgazdálkodás tervezése  60
        3.8.1. A feladatok megoszlása a hulladékgazdálkodás területén  61
      3.9. A feladatok különböző szinteken való megjelenítése  62
        3.9.1. Az NKP és az OHT viszonya  62
        3.9.2. Az OHT tervezése  64
        3.9.3. Az önkormányzatok feladatai a hulladékgazdálkodásban  67
        3.9.4. Az ingatlantulajdonos kötelezettségei  70
        3.9.5. Hulladékkezelőkre vonatkozó szabályok  72
        3.9.6. További kötelezettségek; a hulladékgazdálkodás társadalmi megítélése  72
      3.10. Felhaszná1t irodalom  74

    4. HULLADÉKLERAKÓK KÖRNYEZETI HATÁSAI  75

      4.1. A hulladéklerakók osztályozása, kialakítása  75
      4.2. A hulladéklerakók helykiválasztásának szempontja, menete és módszere  77
        4.2.1. A hulladéklerakók engedélyezési eljárása 77
        4.2.2. A hulladéklerakó helykiválasztásinak szempontjai  78
        4.2.3. A lerakó helyének kutatási fázisai  81
      4.3. A hulladék lerakás környezeti hatásai  84
        4.3.1. Rendezetlen lerakás környezeti hatásai  84
        4.3.2. Rendezett lerakás környezeti hatásai  87
      4.4. hulladéklerakókban lejátszódó fizikai, kémiai, biológiai folyamatok  92
        4.4.1. A hulladéklerakóban lejátszódó fizikai folyamatok, a tömörödés  92
        4.4.2. A hulladéklerakóban lejátszódó biokémiai folyamatok  93
        4.4.3. Lerakógáz, gázmentesítés  95
        4.4.4. Csurgalék csurgalékvízgyűjtő rendszcr  98
      4.5. Környezeti hatásvizsgálat (KHV), Környezeti Hatástanulmány  100
        4.5.1. A tervezett tevékenység leírása, a beruházás alapadatai és a beruházás megvalósításának indoklása  102
        4.5.2. A telepítés helye  105
        4.5.3. Technológiai ismertetés  109
        4.5.4. Hatótényezők, hatásfolyamatok  117
        4.5.5. Környezeti elemekre és rendszerekre gyakorolt hatások  120
        4.5.6. A hatásterület lehatárolása  120
        4.5.7. Tervbe vett környezetvédelmi intézkedések  121
        4.5.8. Bevonandó hatóságok köre (20/2001 Korm. Rend. 3. számú melléklete alapján)  122
        4.5.9. Havária esetek, haváriaterv  123
        4.5.10. Közérthető összefoglalás  124
        4.5.11. Szellemi alkotáshoz fűződő jogok  125
      4.6. A fejezet összegzése  125
      4.7. Felhasznált irodalom  126

    5. A HULLADÉKLEERAKÁS GAZDASÁGI HATÁSAI  127

      5.1. Társadalmi szféra  133
      5.2. Gazdasági szféra  133
      5.3. Természeti szféra  134
      5.4. Infrastruktúra  134
      5.5. Public private partnership lehetősége a települési szilárd hulladék kezelésében  135
      5.6. PPP megvalósulása  137
      5.7. A regionális hulladéklerakás alkalmazhatóságának nehézségei  141
      5.8. Magyarország természet- és társadalom-földrajzi jellemzői  141
      5.9. A területfejlesztés és a hulladékgazdálkodás kapcsolata  143
      5.10. Törvényi.szabályozás  143
      5.11. Mit is jelent az, hogy régió?  149
      5.12. A regionalitás kérdése a hulladékkezelésben  146
        5.12.1. A regionalitás kritikája  146
        5.12.2. A regionalitás és a hulladék probléma  147
        5.12.3. A hulladékgazdálkodás új dimenziói  151
        5.12.4. Eredmények az ISPA programban  152
        5.12.5. A Kohéziós Alap  152
      5.13. Budapesti szuburbanizációs folyamatok  153
      5.14. Budapest és agglomeráciájának kapcsolatrendszere a hulladékgazdálkodásban  159
        5.14.1. Hulladéklerakók  159
        5.14.2. Budapesti Hulladékhasznosító Mű  161
        5.14.3. FKF Rt monopóliuma, hulladékgazdálkodási régió kialakítása  162
        5.14.4. Üdülőterületek hulladékgazdálkodásának problémái  163
      5.15. Felhasznált irodalom  165

    6. KÖRNYEZETI KONFLIKTUSOK  167

      6.1. Környezeti konfliktusok általános jellemzői  167
        6.1.1. A konfliktusok jellemző forrásai  167
        6.1.2. Konfliktusok forrásainak csoportosítása  168
      6.2. Gyakori kommunikációs hibák  169
        6.2.1. Összefoglaló tábla  170
        6.2.2. Egy nemzetközi példa a "ne az én kertemben" szindróma leküzdésére  170
      6.3. A helyi környezeti konfliktusok szereplői  172
        6.3.1. Önkormányzatok  173
        6.3.2. Helyi lakosság  193
        6.3.3. A befektető  174
        6.3.4. Civil szervezetek  174
        6.3.5. Hatóságok, szakértők  175
        6.3.6. Állami szervek  175
      6.4. A Pest megyei kulladékgazdálkodási konflikus szereplői  175
      6.5. Érintettek a Pest megyei hulladékgazdálkodási konfliktusban  176
        6.5.1. Másik Oldal Ökoszociális Mozgalom  176
        6.5.2. Egyéb nonprofit szervezetek  179
        6.5.3. Önkormányzat  180
        6.5.4. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium  183
        6.5.5. Hatóságok, szakértők  183
        6.5.6. Potenciális beruházók és üzemeltetők: ASA Magyarország Kft., ERECO Rt.  184
        6.5.7. Sajtó  185
        6.5.8. Lakosság  185
      6.6. A közösségi részvétel lehetőségei a környezetpolitikai döntéshozatal során  189
        6.6.1. Történeti vonatkozások  l89
      6.7 A közösségi részvétel dimenziói  190
        6.7.1. Jogi dimenzió  191
        6.7.2. A jog által kínált részvételi lehetőségek és nehézségeik  191
        6.7.3. Hatalmi dimenziók  192
        6.7.4. Társadalmi dimenzió  193
        6.7.5. Szervezeti dimenzió  194
        6.7.6. Politikai dimenzió  194
        6.7.7. Kulturális-történeti dimenzió  195
        6.7.8. Etikai dimenzió  195
      6.8. Az Aarhus-i egyezmény  196
      6.9. Környezetpolitikai döntéstámogató eszközök  203
        6.9.1. 1 A környezeti hatásvizsgálat (KHV)  203
        6.9.2. 2. Többtényezős döntési modellek  204
        6.9.3. 3. Állampolgári Tanács (ÁT)  205
      6.10. A társadalmi részvétel fejlesztésének lehetőségei Magyarországon  207
      6.11. A lakosság részvételi lehetősége és a tájékoztatási kötelezettségek a környezeti hatásvizsgálat kapcsán a magyar és az Európai Unió jogi szabályozásai alapján  208
        6.11.1. A nyilvánosság szerepe és részvételi lehetősége a környezeti hatásvizsgálatokban a magyar szabályozás alapján  208
      6.12. A nyilvánosság szerepe és részvételi lehetősége a környezeti hatásvizsgálatokban az Európai Unióban a 85/337 EGK irányelv és a 97/11 EK irányelve alapján  209
      6.13. A lakosság részvétele a környezeti hatásvizsgálatokban  211
      6.14. Lakosság részvételének indoklása  211
      6.15. A lakossági részvétel jellemzői  212
      6.16. A lakossági részvétellel kapcsolatos jellemző hibák  213
      6.17. A lakosság szerepe a hatástanulmány kapcsán  214
      6.18. Tárgyalás előtt  216
      6.19. Tárgyalás  218
      6.20. Megvalósítás  219
      6.21. Felhasznált irodalom  220

    7. ÖSSZEGZÉS  221

    8. MELLÉKLLETEK