TARTALOM1. Előszó 15 2. Válaszúton a mezőgazdaság és a vidék 19 2.1. Bevezetés, kiinduló tézisek (Ángyán
József) 19
2.4.4.3.1.2. A növény- és állatvilág 41 2.4.4.3.1.3. A gyomflóra 45 2.4.4.3.1.4. A kultúrfaj- és fajtaszerkezet 48 2.4.4.3.1.5. Az erdők 52 2.4.4.3.2.2. A talaj szervesanyag-tartalmának változása 54 2.4.4.3.2.3. A talajsavanyodás 58 2.4.4.3.2.4. Vizenyősödés, láposodás, szikesedés 60 2.4.4.3.2.5. A talaj biológiai életének csökkenése 61 2.4.4.3.2.6. A talajszerkezet romlása 61 2.4.4.3.2.7. A mezőgazdasági terület csökkenése 62 2.4.4.3.4. A mezőgazdasági termékek, az élelmiszerek minőségromlása 70 2.4.4.3.5. Humánegészségügyi kockázatok 71 2.4.4.3.6. Transzgénikus haszonélőlények termesztése/tenyésztése, mint komplex kockázati tényezőegyüttes 75
2.4.4.3.6.2. Kétséges célok és helyettesítő eszközök 78 2.4.4.3.6.3. Ellentmondások és összeférhetetlenségek 82 2.4.4.3.6.4. Elutasító vélemények és hátterük 83 2.4.4.3.6.5. Termesszünk-e mindezek ismeretében genetikailag módosított növényeket Magyarországon 83 2.4.4.3.6.6. Összegző megállapítások és javaslatok 86 2.4.4.3.8. A bruttó és a nettó növekedés elváló trendje 89
2.5.2. Az alternativitás fő szempontjai 93
2.5.2.1. A mezőgazdálkodás céljai, értelmezési lehetőségei 93 2.5.2.2. Alternatív termelési célok, földhasználati változatok 96 2.5.2.3. Termelési, technológiai alternatívák 97 2.5.2.4. Alternatív közgazdasági koncepciók és irányzatok 98
2.5.3.1. Fosszilis energiaigény 100 2.5.3.2. A hozam 102 2.5.3.3. Költség- és jövedelemviszonyok 104 3. A környezet- és tájgazdálkodás 111 3.1. Jellemzői, alapértékei, tartalma (Ángyán
József) 111 3.3.2. A változást jelző alapdokumentumok 119
3.3.2.1. A CAP reform agrár-környezeti kísérő intézkedései (1992) 119 3.3.2.2. A Vidéki Térségek Európai Kartája (1996) 122 3.3.2.3. Az AGENDA 2000 (1999) 123 3.3.2.4. A vidékfejlesztés támogatási formáiról és módszereiről szóló EU tanácsi rendelet (1999) 124
3.4.2. Helyzetértékelés és kiinduló tézisek 133
3.4.4. Alapmodellje: a földhasználati piramis (Ángyán József, Tardy János, Vajnáné Madarassy Anikó) 136 3.4.5. A megvalósítás koncepciója (Ángyán József, Harrach Tamás) 141 3.4.6. A különböző földhasználati kategóriák területi lehatárolása: a földhasználati zónarendszer 143
3.5.2. A térstruktúra, ökológiai infrastruktúra (Ángyán József) 148 3.5.3. Gazdálkodási, üzemi méretek (Ángyán József) 150 3.5.4. Körfolyamatokra épülő agrárökoszisztémák (Ángyán József, Bakonyi Gábor, Szakál Ferenc) 151 3.6. Alapelemei, fő összetevői a növénytermesztésben (Ángyán József, Menyhért Zoltán) 156
3. 6.1.2 Ősi és őshonos haszonnövényeink 157 3.6.1.2.2. Az agobiodiverzitásról 158 3.6.1.2.3. A tájfajta fogalma 159 3.6.1.2.4. A tájfajták létrejöttének okai 159 3.6.1.2.5. A kultúrnövényfajta-használat és a sokféleség forrásai 160 3.6.1.2.6. A gyomnövények 163 3.6.1.2.7. A tájfajták megőrzésének és termesztésbe vonásának lehetőségei. 164 3.6.1.3. Nemesítés, fajtamegválasztás 166 3.6.1.4. Összegző megállapítások, teendők 169 3.6.2. Vetésváltás, vetésforgó (Szalai Tamás, Ángyán József) 171 3.6.2.2. Vetésforgó-elméletek 172 3.6.2.3. Elővetemény-hatások 175 3.6.2.4. A talajtermékenységre gyakorolt hatások 178 3.6.2.5. Növény-egészségügyi hatások 179 3.6.2.6. Összegző megállapítások 180 3.6.3. Talajművelés, talajvédelem 181
3.6.3.1. Célok és elvek, kiinduló tézisek 181 3.6.3.2. Művelési követelmények 182 3.6.3.3. Művelési hibák és környezeti károk 183 3.6.3.4. A talajművelés és a növényi sorrend kapcsolata 185 3.6.3.5. A talajművelés rendszere 186 3.6.3.6. A talajvédő és -kímélő művelés 189 3.6.4. Talajerő-gazdálkodás, trágyázás (Menyhért Zoltán, Ángyán József) 196 3.6.4.2. A talajerő-gazdálkodás tényezői 198 3.6.4.3. A talaj termékenysége és a szerves anyagok 199 3.6.4.4. A talaj biológiai tevékenysége és a növények táplálkozása 204 3.6.4.5. Tápanyagformák a talajban 205 3.6.4.6. A talajerő-gazdálkodás forrásai és azok várható alakulása 206 3.6.4.7. Intenzív, iparszerű ill. integrált, környezetkímélő tápanyag-ellátási, trágyázási szaktanácsadási rendszerek 208
3.6.4.7.1. Történeti előzmények 208 3.6.4.7.2. Az iparszerű gazdálkodás intenzív tápanyag-ellátási tanácsadási rendszere 209 3.6.4.7.3. A különböző trágyázási szaktanácsadási rendszerek alap elveinek összehasonlítása 211 3.6.4.7.4. A különböző trágyázási szaktanácsadási rendszerek ajánlásainak összehasonlítása 213 3.6.4.8. A talajerő-gazdálkodás gyakorlati módszereinek lehetséges fejlesztési irányai és eszközei 216 3.6.4.9. Összegzés 218 3.6.5. A szervesanyag-gazdálkodás üzemi tényezői 219
3.6.5.1. Állati trágyák hagyományos kezelése és felhasználása 219 3.6.5.1.2. A trágya előkészítése az istállóban 222 3.6.5.1.3. A tárgya erjesztési helye 224 3.6.5.1.4. Az istállótrágya erjesztése 226 3.6.5.1.5. A híg ürülék, trágyalé és csurgaléklé kezelése 233 3.6.5.1.6. A szalmatrágya (mesterséges istállótrágya) készítése 236 3.6.5.1.7. Az istállótrágya felhasználása 237 3.6.5.2. Szerves anyagok komposztálása és a komposztok felhasználása 239 3.6.5.2.2. A humuszképződés jelentősége a komposztálás során 240 3.6.5.2.3. A jó komposzt készítésének feltételei 241 3.6.5.2.3.2. A nedvességtartalom 242 3.6.5.2.3.3. Az oxigénellátás 242 3.6.5.2.3.4. A hőmérséklet 243 3.6.5.2.4. A komposztálás során felhasználható nyersanyagok jellemzői 244 3.6.5.2.4.2. Komposztálhatóság 245 3.6.5.2.4.3. Szerkezeti stabilitás 245 3.6.5.2.4.4. Nedvességtartalom 245 3.6.5.2.4.5. Előkezelésigény 245 3.6.5.2.4.6. Térfogattömeg 246 3.6.5.2.4.7. Szennyező anyagok 246 3.6.5.2.4.8. Idegen anyagok 247 3.6.5.2.5. Házikerti komposztálás 247 3.6.5.2.6. Mezőgazdasági hulladékok komposztálása 250 3.6.5.2.6.2. Istállótrágya komposztálás 253 3.6.5.2.6.3. Trágyalé és hígtrágya komposztálása 255 3.6.5.2.6.4. Gabonaszalma és kukoricaszár komposztálása 255 3.6.5.2.7. Élelmiszer-ipari hulladékok komposztálása 256 3.6.5.2.8. A bio- és zöldhulladékok komposztálása 256 3.6.5.2.9. A komposztok felhasználása 257 3.6.5.2.9.2. A komposzt tápanyag szolgáltató képessége és felhasználásának szempontjai 258 3.6.5.2.9.3. A kijuttatás időpontja és módja 260 3.6.5.2.9.4. A komposztadag 261 3.6.6. Növényvédelem 263
3.6.6.2. A növényvédelem és az élővilág 265 3.6.6.2.2. Szegélybiotópok 266 3.6.6.2.3. Kultúrnövények táblái, mint élőhelyek 267 3.6.6.3. Az alkalmazkodó növényvédelem eszköztára 267 3.6.6.3.2. Az alapmódszer: a megfigyelés és előrejelzés 268 3.6.6.3.3. Az eszköztár 269 3.6.6.4. Növényvédelmi rendszerek 271 3.6.6.4.2. Biológiai növényvédelem 273 3.6.6.4.2.2. Biológiai védekezés a kórokozók ellen 278 3.6.6.4.2.3. Biológiai védekezés a gyomnövények ellen 279 3.6.6.4.2.4. Bioregulációs védekezés 279 3.6.6.5. Összegző megállapítások 280 3.6.7. Állattenyésztési kapcsolatok 280
3.7.1.2. Az európai agrárpolitika reformtörekvései 285 3.7.1.3. Az átalakuló európai agrár-és vidéktámogatási rendszer 287 3.7.2. A hazai előzmények 289 3.7.2.2. A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) 290 3.7.2.2.2. Szerkezete, alkotóelemei és célprogramjai 292 3.7.2.2.3. Működésmódja és támogatási rendszere 293 3.7.2.2.4. Értékorientációja és területi irányultsága 296 3.7.2.2.5. A program előzetes értékelése, tapasztalatai 300 3.7.3. A vidékfejlesztés magyar kerettervei. 301 3.7.3.2. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) 303 3.7.4. Agrár-környezetgazdálkodás: az NVT alapvető intézkedési területe 304 3.8. A jövőről és a teendőkről 309
3.8.2. A legsürgetőbb feladatok 310 4. Vázlatok a magyar tájak agroökológiai, gazdálkodási és növénytermesztési alapjellemzőihez 315 4.1.Bevezetés 315
4.2.1. Alföld 319 4.2.1.2. Duna-Tisza közi síkvidék 319 4.2.1.3. Bácskai síkvidék 321 4.2.1.4. Mezőföld 322 4.2.1.5. Dráva menti síkság 322 4.2.1.6. Felső-Tiszavidék 323 4.2.1.7. Közép-Tiszavidék 324 4.2.1.8. Alsó-Tiszavidék. 325 4.2.1.9. Észak-alföldi hordalékkúp-síkság 325 4.2.1.10. Nyírség 326 4.2.1.11. Hajdúság 327 4.2.1.12. Berettyó-Körös vidék 328 4.2.1.13. Körös-Maros köze 329 4.2.2.2. Marcal-medence 331 4.2.2.3. Komárom-Esztergomi síkság 331 4.2.3.2. Sopron-Vasi síkság 338 4.2.3.3. Kemeneshát 338 4.2.3.4. Zalai-dombvidék 339 4.2.4. Dunántúli-dombság 340 4.2.4.1. Balaton-medence 340 4.2.4.2. Külső-Somogy 340 4.2.4.3. Belső-Somogy 341 4.2.4.4. Mecsek és Tolna-Baranyai dombvidék 342 4.2.5. Dunántúli-középhegység 343 4.2.5.2. Vértes-Velencei hegyvidék 343 4.2.5.3. Dunazug-hegyvidék 343 4.2.6. Észak-magyarországi-középhegység 344 4.2.6.2. Börzsöny 344 4.2.6.3. Cserhátvidék 344 4.2.6.4. Mátravidék 345 4.2.6.5. Bükkvidék 345 4.2.6.6. Aggtelek-Rudabányai hegyvidék 346 4.2.6.7. Tokaj-Zempléni hegyvidék 346 4.2.6.8. Észak-magyarországi medencék 346 4.3. A magyarországi tájak földhasználati karaktere 347
4.3.1. Dunai Alföld 351 4.3.2. Tiszai Alföld 351 4.3.3. Kisalföld 352 4.3.4. Nyugat-magyarországi peremvidék 352 4.3.5. Dunántúli-dombság 353 4.3.6. Dunántúli-középhegység 353 4.3.7. Észak-magyarországi-középhegység 353 4.4. A szántóföldi termőhelyek növénytermesztési jellemzése 354
5. Az alkalmazkodó birtoktervezés alapjai 359 5.1. A birtoktervezés környezeti szempontjai (Ónodi
Gábor, Váradi István)359 5.3.2. A tervezés folyamata és a tervtípusok 362 5.4. A helyszín tervezése, értékelése (Ónodi Gábor, Váradi István) 363 5.5. A földhasználat tervezése 365
5.5.1. Az "ökológiai infrastruktúra" (biotóphálózati rendszer) és az üzemi természetvédelmi terv 365 5.5.2. A növényi szerkezet 372 5.5.3. A talajok termőképességének becslése 374 5.5.4. Az állateltartó képesség becslése 374 5.5.5. A munkaerőmérleg számítása 378 5.5.6. A birtok méretezése 379 5.6. A birtok létesítményeinek tervezése 381
5.6.1. Területfelhasználási, beépítési terv 382 5.6.2. Szakági tervek 382 6. Összefoglalás, kitekintés 389 6.1. A könyv gondolati íve és tartalma 389
6.2.1. Az agrár- és vidékstratégiai jövőképről 397 6.2.2. A legsürgetőbb feladatokról 398 6.2.2.2. A gazdatársadalom 400 6.2.2.3. A civil szervezetek 400 6.2.2.4. A szakértelmiség 401 6.2.2.5. A média 401 7. A munkatársakról 403 8. Forrásmunkák, válogatott továbbvivő szakirodalom 413 8.1. Szakirodalmi források 413 9. Mellékletek 445 9.1. Magyarország földhasználati zónarendszerének
kialakítása 445 9.1.5. Az alapelemzések eredményei, következtetései, ajánlásai 457 9.1.5.2. Magyarország területének környezeti érzékenysége 458 9.1.5.3. Az agráralkalmassági és környezetérzékenységi értékszámok egyesítése 459 9.1.5.4. Földhasználati mintaforgatókönyvek, zonalitási példák 461 9.1.5.5. A művelési ágak változtatása 462 9.2. A természetföldrajzi tájak földhasználati zonációs besorolása és területi statisztikai adatai 464
9.2.1. Dunai Alföld (1/a) 464 9.2.2. Tiszai Alföld (1/b) 465 9.2.3. Kisalföld (2) 466 9.2.4. Nyugat-magyarországi peremvidék (3) 467 9.2.5. Dunántúli-dombság (4) 468 2.2.6. Dunántúli-középhegység (5) 469 9.2.7. Észak-magyarországi-középhegység (6) 470 9.3. Termőhelyelemzés, földértékelés, mezőgazdasági téralkalmassági vizsgálat 472
9.3.2. A termőhelyelemző rendszer felépítése 473 9.3.3. A klímafeltételek elemzése (kukoricatermesztési esettanulmány) 475 9.3.3.2. Módszerek és eredmények 477 9.3.3.2.2. Korrelációszámítás és súlyozás 479 9.3.3.2.3. Kukoricatermesztési klímaalkalmassági értékszámok és klímakörzetek előállítása 480 9.3.3.3. Az eredmények ellenőrzése 485 9.3.4. A talajfeltételek elemzése (Vas megyei esettanulmány) 487 9.3.4.2. Módszerek és eredmények 493 9.3.4.2.2. Korrelációszámítás és súlyozás 495 9.3.4.2.3. Növénytermesztési talajalkalmassági értékszámok előállítása 496 9.3.4.2.4. A növénytermesztési talajalkalmassági értékszámok kapcsolata a táblajellemző paraméterekkel 499 9.3.4.3. Az eredmények ellenőrzése 503 9.4. A haszonnövények gyakorisága Magyarországon a régészeti magleletek alapján (Gyulai Ferenc) 508 9.5. A 2253/1999. (X. 7.) kormányhatározat a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programról és a bevezetéséhez szükséges intézkedésekről 510 9.6. Agrár-környezetvédelem az Európai Unióban (Forrásszemle) (Elekházy Nóra) 511 9.6.2. Az agrár-környezetvédelmi politika céljai és alapelvei 513 9.6.3. Az agrár-környezetvédelmi programok tagállami adaptációja 514 9.6.3.2. Franciaország 517 9.6.3.3. Németország 517 9.6.3.4. Finnország 518 9.6.3.5. Spanyolország 519 9.6.3.6. Görögország 519 9.6.4.Összegzés 520 9.6.5. Irodalomjegyzék 521 9.7. A Magyar Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága "Természetközeli mezőgazdaság" címmel 2004.05.21-én megrendezett nyílt napjának szerkesztett jegyzőkönyve (Ángyán József; Nagy Gábor) 522 9.7.1.2. Turi-Kovács Béla elnöki köszöntője 523 9.7.2. Vitaindító előadás, korreferátumok, hozzászólások 524 9.7.2.2. Tar Ferenc korreferátuma 529 9.7.2.3. Haraszthy László korreferátuma 533 9.7.2.4. Orosz Sándor hozzászólása 536 9.7.2.5. Gyapay Zoltán hozzászólása 539 9.7.2.6. Lenkovics Barnabás hozzászólása 541 9.7.2.7. Aradi Csaba korreferátuma 543 9.7.2.8. Vajna Tamásné korreferátuma 545 2.7.3. Az előre írásban benyújtott kérdésekre adott válaszok 547 9.7.4. Elnöki zárszó 558 9.8. Talajveszteség-becslés, talajállapot-értékelés 558
9.8.1. Veszteségbecslés, eróziótérképezés és -előrejelzés 558 9.8.2. Szervesanyag-készlet 560 9.8.3. Kémhatás 560 |