633 A 31
Ángyán József - Menyhért Zoltán (szerk.):
Alkalmazkodó növénytermesztés, környezet- és tájgazdálkodás
Bp. : Szaktudás K., 2004. 559 p., ill.
ISBN 963-9553-014-X





TARTALOM


    1. Előszó  15

    2. Válaszúton a mezőgazdaság és a vidék  19

      2.1. Bevezetés, kiinduló tézisek  (Ángyán József)  19
      2.2. Viták az agrárium és a vidék körül  (Ángyán József)  19
      2.3. A háttér: értékek és érdekek harca  (Ángyán József)  20
      2.4. A mezőgazdaság fejlődésének alapkaraktere és állomásai  22

        (Ángyán József, Menyhért Zoltán)
        2.4.1. Parlagos, legelő-/erdőváltó földművelési rendszer  (Szalai Tamás)  22
        2.4.2. Ugaros földművelési rendszer (nyomásos gazdálkodás)  (Szalai Tamás)  23
        2.4.3. Vetésváltó földművelési rendszer  (Szalai Tamás)  25
        2.4.4. A mezőgazdaság iparosítása, iparszerű mezőgazdálkodás  26
          (Ángyán József, Menyhért Zoltán, Varga Adrienne, Bakonyi Gábor, Szabó Miklór, Barczi Attila, Szabóné Kele Gabriella, Turcsányi Gábor, Penksza Károly, Bardóczyné Székely Emőke, Nováky Béla, Loksa Gábor, Szakál Ferenc, Vida Gábor, Takács-Sánta András, Nyárai Horváth Ferenc, Móra Veronika, Márai Géza, Kriszt Balázs, Szoboszlay Sándor, Kohlheb Norbert, Laki Gábor)
          2.4.4.1. Jellemzői  27
          2.4.4.2. Eredményei  32
          2.4.4.3. Problémái  33
            2.4.4.3.1. A diverzitás csökkenése  34
              2.4.4.3.1.1. A mezőgazdaság és a biológiai sokféleség kapcsolata  35
              2.4.4.3.1.2. A növény- és állatvilág  41
              2.4.4.3.1.3. A gyomflóra  45
              2.4.4.3.1.4. A kultúrfaj- és fajtaszerkezet  48
              2.4.4.3.1.5. Az erdők  52
            2.4.4.3.2. A termőtalaj pusztulása, degradálódása  52
              2.4.4.3.2.1. Erózió, defláció  52
              2.4.4.3.2.2. A talaj szervesanyag-tartalmának változása  54
              2.4.4.3.2.3. A talajsavanyodás  58
              2.4.4.3.2.4. Vizenyősödés, láposodás, szikesedés  60
              2.4.4.3.2.5. A talaj biológiai életének csökkenése  61
              2.4.4.3.2.6. A talajszerkezet romlása  61
              2.4.4.3.2.7. A mezőgazdasági terület csökkenése  62
            2.4.4.3.3. A vízkészletek csökkenése és a vízminőség romlása  63
            2.4.4.3.4. A mezőgazdasági termékek, az élelmiszerek minőségromlása  70
            2.4.4.3.5. Humánegészségügyi kockázatok  71
            2.4.4.3.6. Transzgénikus haszonélőlények termesztése/tenyésztése, mint komplex kockázati tényezőegyüttes  75
              2.4.4.3.6.1. Kockázatok és fenyegetések  77
              2.4.4.3.6.2. Kétséges célok és helyettesítő eszközök  78
              2.4.4.3.6.3. Ellentmondások és összeférhetetlenségek  82
              2.4.4.3.6.4. Elutasító vélemények és hátterük  83
              2.4.4.3.6.5. Termesszünk-e mindezek ismeretében genetikailag módosított növényeket Magyarországon  83
              2.4.4.3.6.6. Összegző megállapítások és javaslatok  86
            2.4.4.3.7. Az energetikai és társadalmi hatékonyság romlása  87
            2.4.4.3.8. A bruttó és a nettó növekedés elváló trendje  89
      2.5. Alternatív gazdálkodási stratégiák és rendszerek  90
        (Ángyán József; Szakál Ferenc, Podmaniczky László, Pataki Cyörgy,Bela Györgyi, Milánkovics Kinga, Ács Sándorné, Lőrinczi Renáta)
        2.5.1. Általános megfontolások  (Ángyán József, Podmaniczky László, Pataki György) 90
        2.5.2. Az alternativitás fő szempontjai   93
          (Ángyán József, Szakál Ferenc, Podmaniczky László)
          2.5.2.1. A mezőgazdálkodás céljai, értelmezési lehetőségei  93
          2.5.2.2. Alternatív termelési célok, földhasználati változatok  96
          2.5.2.3. Termelési, technológiai alternatívák  97
          2.5.2.4. Alternatív közgazdasági koncepciók és irányzatok  98
        2.5.3. Eltérő gazdálkodási stratégiák összehasonlító értékelése  99
          (Ángyán József, Podmaniczky László, Ács Sándorné, Bolye Ferenc,Lőrinci Renáta, Kohlheb Norhert, Bela Györgyi)
          2.5.3.1. Fosszilis energiaigény 100
          2.5.3.2. A hozam  102
          2.5.3.3. Költség- és jövedelemviszonyok  104

    3. A környezet- és tájgazdálkodás  111

      3.1. Jellemzői, alapértékei, tartalma  (Ángyán József)  111
      3.2. Haltere: a fenntarthatóság és az ökoszociális piacgazdaság  (Ángyán József)  113

        3.2.1. A fenntarthatóság és mezőgazdasági ismérvei  (Ángyán József; Jolánkai Márton)  114
        3.2.2. Az ökoszociális piacgazdasági modell  (Ángyán József, Győri-Nagy Sándor) 116
      3.3. Európai kerete: a többfunkciós agrármodell  (Ángyán József, Szakál Ferenc) 118
        3.3.1. Kialakulásának állomásai, fő szakaszai  (Ángyán József, Menyhért Zoltán) 118
        3.3.2. A változást jelző alapdokumentumok   119
          (Szakál Ferenc, Ángyán József, Puskásné Jancsovszka Paulina)
          3.3.2.1. A CAP reform agrár-környezeti kísérő intézkedései (1992)  119
          3.3.2.2. A Vidéki Térségek Európai Kartája (1996)  122
          3.3.2.3. Az AGENDA 2000 (1999)  123
          3.3.2.4. A vidékfejlesztés támogatási formáiról és módszereiről szóló EU tanácsi rendelet (1999)  124
        3.3.3. Magyarország számára felkínált lehetőségei  125
          (Szakál Ferenc, Ángyán József, Ónodi Gábor, Podmaniczky László)
      3.4. Földhasználati alapja: a magyar zonációs program  (Ángyán József)  128
        3.4.1. A probléma vizsgálatának és megismerésének folyamata  (Ángyán József)  128
        3.4.2. Helyzetértékelés és kiinduló tézisek  133
          (Ángyán József Szalai Tamás, Fodor Zoltán, Lőrinci Renáta)
        3.4.3. A fenntartható földhasználat alapelve: az alkalmazkodás (Ángyán József)  134
        3.4.4. Alapmodellje: a földhasználati piramis  (Ángyán József, Tardy János, Vajnáné Madarassy Anikó) 136
        3.4.5. A megvalósítás koncepciója  (Ángyán József, Harrach Tamás) 141
        3.4.6. A különböző földhasználati kategóriák területi lehatárolása: a földhasználati zónarendszer  143
          (Ángyán József, Podmaniczky László, Németh Tamás, Tar Ferenc, Vajnáné Madarassy Anikó, Skulai Julianna, Belényesi Márta, Nagy Gábor)
      3.5. Általános gazdálkodási szempontjai, rendező elvei  (Ángyán József, Bakonyi Gábor) 145
        3.5.1. A diverzitás (sokszínűség)  (Bakonyi Gábor, Ángyán József)  146
        3.5.2. A térstruktúra, ökológiai infrastruktúra  (Ángyán József)  148
        3.5.3. Gazdálkodási, üzemi méretek  (Ángyán József)  150
        3.5.4. Körfolyamatokra épülő agrárökoszisztémák  (Ángyán József, Bakonyi Gábor, Szakál Ferenc) 151
      3.6. Alapelemei, fő összetevői a növénytermesztésben  (Ángyán József, Menyhért Zoltán) 156
        3.6.1. Vetésszerkezet, növényfaj- és fajtaszerkezet  156
          (Ángyán József, Gyulai Ferenc, Menyhért Zoltán, Varga Adrienne)
          3.6.1.1 Kialakításának alapelvei  156
          3. 6.1.2 Ősi és őshonos haszonnövényeink  157
            3.6.7.2.1. Bevezetés  157
            3.6.1.2.2. Az agobiodiverzitásról  158
            3.6.1.2.3. A tájfajta fogalma  159
            3.6.1.2.4. A tájfajták létrejöttének okai  159
            3.6.1.2.5. A kultúrnövényfajta-használat és a sokféleség forrásai  160
            3.6.1.2.6. A gyomnövények  163
            3.6.1.2.7. A tájfajták megőrzésének és termesztésbe vonásának lehetőségei.  164
          3.6.1.3. Nemesítés, fajtamegválasztás  166
          3.6.1.4. Összegző megállapítások, teendők  169
        3.6.2. Vetésváltás, vetésforgó  (Szalai Tamás, Ángyán József)  171
          3.6.2.1. Célok és elvek  171
          3.6.2.2. Vetésforgó-elméletek  172
          3.6.2.3. Elővetemény-hatások  175
          3.6.2.4. A talajtermékenységre gyakorolt hatások  178
          3.6.2.5. Növény-egészségügyi hatások  179
          3.6.2.6. Összegző megállapítások  180
        3.6.3. Talajművelés, talajvédelem  181
          (Birkás Márta. Szemők András, Bencsik Katalin, Ujj Apolka)
          3.6.3.1. Célok és elvek, kiinduló tézisek  181
          3.6.3.2. Művelési követelmények  182
          3.6.3.3. Művelési hibák és környezeti károk  183
          3.6.3.4. A talajművelés és a növényi sorrend kapcsolata  185
          3.6.3.5. A talajművelés rendszere  186
          3.6.3.6. A talajvédő és -kímélő művelés  189
        3.6.4. Talajerő-gazdálkodás, trágyázás  (Menyhért Zoltán, Ángyán József) 196
          3.6.4.1. Általános megfontolások, kiinduló tézisek  196
          3.6.4.2. A talajerő-gazdálkodás tényezői  198
          3.6.4.3. A talaj termékenysége és a szerves anyagok  199
          3.6.4.4. A talaj biológiai tevékenysége és a növények táplálkozása  204
          3.6.4.5. Tápanyagformák a talajban  205
          3.6.4.6. A talajerő-gazdálkodás forrásai és azok várható alakulása  206
          3.6.4.7. Intenzív, iparszerű ill. integrált, környezetkímélő tápanyag-ellátási, trágyázási szaktanácsadási rendszerek  208
            (Csathó Péter, Árendás Tamás, Németh Tamás, Antal József)
            3.6.4.7.1. Történeti előzmények  208
            3.6.4.7.2. Az iparszerű gazdálkodás intenzív tápanyag-ellátási tanácsadási rendszere  209
            3.6.4.7.3. A különböző trágyázási szaktanácsadási rendszerek alap elveinek összehasonlítása  211
            3.6.4.7.4. A különböző trágyázási szaktanácsadási rendszerek ajánlásainak összehasonlítása  213
          3.6.4.8. A talajerő-gazdálkodás gyakorlati módszereinek lehetséges fejlesztési irányai és eszközei  216
          3.6.4.9. Összegzés  218
        3.6.5. A szervesanyag-gazdálkodás üzemi tényezői  219
          (Tirczka Imre, Hartman Mátyás, Alexa László, Dér Sándor, Menyhért Zoltán, Ángyán József, Matthew Hayes)
          3.6.5.1. Állati trágyák hagyományos kezelése és felhasználása  219
            3.6.5.1.1. Általános szempontok  219
            3.6.5.1.2. A trágya előkészítése az istállóban  222
            3.6.5.1.3. A tárgya erjesztési helye  224
            3.6.5.1.4. Az istállótrágya erjesztése  226
            3.6.5.1.5. A híg ürülék, trágyalé és csurgaléklé kezelése  233
            3.6.5.1.6. A szalmatrágya (mesterséges istállótrágya) készítése  236
            3.6.5.1.7. Az istállótrágya felhasználása  237
          3.6.5.2. Szerves anyagok komposztálása és a komposztok felhasználása  239
            3.6.5.2.1. A komposztálás szakaszai  239
            3.6.5.2.2. A humuszképződés jelentősége a komposztálás során  240
            3.6.5.2.3. A jó komposzt készítésének feltételei  241
              3.6.5.2.3.1. A C/N arány  241
              3.6.5.2.3.2. A nedvességtartalom  242
              3.6.5.2.3.3. Az oxigénellátás  242
              3.6.5.2.3.4. A hőmérséklet  243
            3.6.5.2.4. A komposztálás során felhasználható nyersanyagok jellemzői  244
              3.6.5.2.4.1. Kémiai összetétel (szervcsanyag-tartalom, C/N arány és tápanyagtartalom)  244
              3.6.5.2.4.2. Komposztálhatóság  245
              3.6.5.2.4.3. Szerkezeti stabilitás  245
              3.6.5.2.4.4. Nedvességtartalom  245
              3.6.5.2.4.5. Előkezelésigény  245
              3.6.5.2.4.6. Térfogattömeg  246
              3.6.5.2.4.7. Szennyező anyagok  246
              3.6.5.2.4.8. Idegen anyagok  247
            3.6.5.2.5. Házikerti komposztálás  247
            3.6.5.2.6. Mezőgazdasági hulladékok komposztálása  250
              3.6.5.2.6.1. A komposztálás munkaműveletei.  250
              3.6.5.2.6.2. Istállótrágya komposztálás  253
              3.6.5.2.6.3. Trágyalé és hígtrágya komposztálása  255
              3.6.5.2.6.4. Gabonaszalma és kukoricaszár komposztálása  255
            3.6.5.2.7. Élelmiszer-ipari hulladékok komposztálása  256
            3.6.5.2.8. A bio- és zöldhulladékok komposztálása  256
            3.6.5.2.9. A komposztok felhasználása  257
              3.6.5.2.9.1. Általános szempontok  257
              3.6.5.2.9.2. A komposzt tápanyag szolgáltató képessége és felhasználásának szempontjai  258
              3.6.5.2.9.3. A kijuttatás időpontja és módja  260
              3.6.5.2.9.4. A komposztadag  261
        3.6.6. Növényvédelem  263
          (Bozsik András, Kiss József, Ángyán József, Mihály Botond)
          3.6.6.1. A növényvédelem célja és környezeti problémái  263
          3.6.6.2. A növényvédelem és az élővilág  265
            3.6.6.2.1. Tájhasználat, tájelemek és funkcióik 265
            3.6.6.2.2. Szegélybiotópok  266
            3.6.6.2.3. Kultúrnövények táblái, mint élőhelyek  267
          3.6.6.3. Az alkalmazkodó növényvédelem eszköztára  267
            3.6.6.3.1. Az alapelv: a prevenció  267
            3.6.6.3.2. Az alapmódszer: a megfigyelés és előrejelzés  268
            3.6.6.3.3. Az eszköztár  269
          3.6.6.4. Növényvédelmi rendszerek  271
            3.6.6.4.1. Integrált növényvédelem  271
            3.6.6.4.2. Biológiai növényvédelem  273
              3.6.6.4.2.1. Biológiai védekezés az állati kártevők ellen  274
              3.6.6.4.2.2. Biológiai védekezés a kórokozók ellen  278
              3.6.6.4.2.3. Biológiai védekezés a gyomnövények ellen  279
              3.6.6.4.2.4. Bioregulációs védekezés  279
          3.6.6.5. Összegző megállapítások  280
        3.6.7. Állattenyésztési kapcsolatok  280
          (Ángyán József, Győrffy Sándor, Márai Géza)
      3.7. A megvalósítás hazai kerete: a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) és a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT)  283
        (Ángyán József, Podmaniczky László, Tar Ferenc, Vajnáné Madarassy Anikó, Fésüs István, Ónodi Gábor, Szakál Ferenc, Grónás Viktor, Horváth Judit, Rózsás Attila, Vajna Tamás)
        3.7.1. Az európai környezet alapjellemzői  284
          3.7.1.1. Az európai agrárpolitika és -támogatási rendszer zsákutcája  284
          3.7.1.2. Az európai agrárpolitika reformtörekvései  285
          3.7.1.3. Az átalakuló európai agrár-és vidéktámogatási rendszer  287
        3.7.2. A hazai előzmények  289
          3.7.2.1. Magyarország SAPARD terve  289
          3.7.2.2. A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP)  290
            3.7.2.2.1. Célkitűzései és alaptörekvései  290
            3.7.2.2.2. Szerkezete, alkotóelemei és célprogramjai  292
            3.7.2.2.3. Működésmódja és támogatási rendszere  293
            3.7.2.2.4. Értékorientációja és területi irányultsága  296
            3.7.2.2.5. A program előzetes értékelése, tapasztalatai  300
        3.7.3. A vidékfejlesztés magyar kerettervei.  301
          3.7.3.1. Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP)  302
          3.7.3.2. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT)  303
        3.7.4. Agrár-környezetgazdálkodás: az NVT alapvető intézkedési területe  304
      3.8. A jövőről és a teendőkről  309
        (Ángyán József; Ónodi Gábor, Tanka Endre, Szakál Ferenc)
        3.8.1. A jövőkép alapvonásai  309
        3.8.2. A legsürgetőbb feladatok  310

    4. Vázlatok a magyar tájak agroökológiai, gazdálkodási és növénytermesztési alapjellemzőihez  315

      4.1.Bevezetés  315

        (Barczi Attila, Tirczka Imre, Ángyán József, Ferencsik István)
      4.2. A magyar tájak vázlatos agroökológiai jellemzése  319
         (Ángyán József, Barczi Attila, Menyhért Zoltán, ,Stefanovits Pál, Antal József, Tirczka Imre)
        4.2.1. Alföld  319
          4.2.1.1. Duna menti síkság  319
          4.2.1.2. Duna-Tisza közi síkvidék  319
          4.2.1.3. Bácskai síkvidék  321
          4.2.1.4. Mezőföld  322
          4.2.1.5. Dráva menti síkság  322
          4.2.1.6. Felső-Tiszavidék  323
          4.2.1.7. Közép-Tiszavidék  324
          4.2.1.8. Alsó-Tiszavidék.  325
          4.2.1.9. Észak-alföldi hordalékkúp-síkság  325
          4.2.1.10. Nyírség  326
          4.2.1.11. Hajdúság  327
          4.2.1.12. Berettyó-Körös vidék  328
          4.2.1.13. Körös-Maros köze  329
        4.2.2. Kisalföld  329
          4.2.2.1. Győri-medence  329
          4.2.2.2. Marcal-medence  331
          4.2.2.3. Komárom-Esztergomi síkság  331
        4.2.3. Nyugat-magyarországi peremvidék  332
          4.2.3.1. Alpokalja 332
          4.2.3.2. Sopron-Vasi síkság  338
          4.2.3.3. Kemeneshát  338
          4.2.3.4. Zalai-dombvidék  339
          4.2.4. Dunántúli-dombság  340
          4.2.4.1. Balaton-medence  340
          4.2.4.2. Külső-Somogy  340
          4.2.4.3. Belső-Somogy  341
          4.2.4.4. Mecsek és Tolna-Baranyai dombvidék  342
        4.2.5. Dunántúli-középhegység  343
          4.2.5.1. Bakonyvidék  343
          4.2.5.2. Vértes-Velencei hegyvidék  343
          4.2.5.3. Dunazug-hegyvidék  343
        4.2.6. Észak-magyarországi-középhegység  344
          4.2.6.1. Visegrádi-hegység  344
          4.2.6.2. Börzsöny  344
          4.2.6.3. Cserhátvidék  344
          4.2.6.4. Mátravidék  345
          4.2.6.5. Bükkvidék  345
          4.2.6.6. Aggtelek-Rudabányai hegyvidék  346
          4.2.6.7. Tokaj-Zempléni hegyvidék  346
          4.2.6.8. Észak-magyarországi medencék  346
      4.3. A magyarországi tájak földhasználati karaktere  347
        (Ángyán József; Nagy Gábor, Podmaniczky László, Skutai Julianna)
        4.3.1. Dunai Alföld  351
        4.3.2. Tiszai Alföld  351
        4.3.3. Kisalföld  352
        4.3.4. Nyugat-magyarországi peremvidék  352
        4.3.5. Dunántúli-dombság  353
        4.3.6. Dunántúli-középhegység  353
        4.3.7. Észak-magyarországi-középhegység  353
      4.4. A szántóföldi termőhelyek növénytermesztési jellemzése  354
        (Antal József, Barczi Attila, Centeri Csaba)

    5. Az alkalmazkodó birtoktervezés alapjai  359

      5.1. A birtoktervezés környezeti szempontjai  (Ónodi Gábor, Váradi István)359
      5.2. A táj, a birtoktípus és -szerkezet összhangja  360

        (Ónodi Gábor, Gubicza Csilla, Cros-Kárpáti Zsuzsa)
      5.3. A birtoktervezés szereplői és folyamata  (Ónodi Gábor, Váradi István)  362
        5.3.1. A szereplők  362
        5.3.2. A tervezés folyamata és a tervtípusok  362
      5.4. A helyszín tervezése, értékelése  (Ónodi Gábor, Váradi István)  363
      5.5. A földhasználat tervezése  365
        (Ángyán József, Bakonyi Gábor, Lőrinci Renáta, Márkus Ferenc, Turcsányi Gábor, Belényeri Márta, Balázs Katalin, Skutai Julianna)
        5.5.1. Az "ökológiai infrastruktúra" (biotóphálózati rendszer) és az üzemi természetvédelmi terv  365
        5.5.2. A növényi szerkezet  372
        5.5.3. A talajok termőképességének becslése  374
        5.5.4. Az állateltartó képesség becslése  374
        5.5.5. A munkaerőmérleg számítása  378
        5.5.6. A birtok méretezése  379
      5.6. A birtok létesítményeinek tervezése  381
         (Ónodi Gábor, Váradi István)
        5.6.1. Területfelhasználási, beépítési terv  382
        5.6.2. Szakági tervek  382
      5.7. Közgazdasági tervezés  (Podmaniczky László, Balázs Katalin) 384

    6. Összefoglalás, kitekintés  389

      6.1. A könyv gondolati íve és tartalma  389

        (Ángyán József, Menyhért Zoltán)
        6.1.1. A gondolati ívről  389
          6.1.1.1. Az alapprobléma  389
          6.1.1.2. A fejlődés folyamata és felismerései  390
          6.1.1.3. A környezet- és tájgazdálkodás és növénytermesztési összetevői  393
          6.1.1.4. Kihívások és lehetőségek  395
        6.1.2. A tartalomról  316
      6.2. Az agrár- és vidékstratégiai jövőkép alapvonásai, a legsürgetőbb feladatok és a felelősség  397
        (Ángyán József, Menyhért Zoltán, Onodi Gáhor, Tanka Endre, Szakát Ferenc)
        6.2.1. Az agrár- és vidékstratégiai jövőképről  397
        6.2.2. A legsürgetőbb feladatokról  398
          6.2.2.1. Az agrár- és vidékfejlesztési kormányzat  398
          6.2.2.2. A gazdatársadalom  400
          6.2.2.3. A civil szervezetek  400
          6.2.2.4. A szakértelmiség  401
          6.2.2.5. A média  401
        6.2.3. És végül, de nem utolsósorban: a "művelés" és "őrzés" felelősségéről  402

    7. A munkatársakról  403

    8. Forrásmunkák, válogatott továbbvivő szakirodalom  413

      8.1. Szakirodalmi források  413
      8.2. Egyéb alapdokumentumok és források  413

    9. Mellékletek  445

      9.1. Magyarország földhasználati zónarendszerének kialakítása  445

        (Ángyán József, Podmaniczky László, Németh Tamás, Márkus Ferenc, Nagy Szabolcs, Fésűs István, Tar Ferenc, Vajnáné Madarassy Anikó, Skutai Julianna , Belényesi Márta. Klár Zoltán, Érdiné Szekeres Rozália, Büttner György, Csonka Bernadett, Nagy Gábor, Kristóf Dániel, Schneller Krisztián, Kis Zsófia, Harkányiné Székely Zsuzsa, Ferencsik István, Pataki Róbert)
        9.1.1. Célkitűzések  445
        9.1.2. Megválaszolandó alapkérdések  446
        9.1.3. A vizsgálatok adatbázisa  446
          9.1.3.1. Az agráralkalmasság megítélésére használt jellemzők és adatbázisok  446
          9.1.3.2. A környezeti érzékenység megítélésére használt jellemzők és adatbázisok  448
          9.1.3.3. Földhasználati felszínborítási adatbázisok  448
        9.1.4. Az információk feldolgozása  449
        9.1.5. Az alapelemzések eredményei, következtetései, ajánlásai  457
          9.1.5.1. Magyarország területének mezőgazdasági alkalmassága  457
          9.1.5.2. Magyarország területének környezeti érzékenysége  458
          9.1.5.3. Az agráralkalmassági és környezetérzékenységi értékszámok egyesítése  459
          9.1.5.4. Földhasználati mintaforgatókönyvek, zonalitási példák  461
          9.1.5.5. A művelési ágak változtatása  462
      9.2. A természetföldrajzi tájak földhasználati zonációs besorolása és területi statisztikai adatai  464
        (Ángyán József. Nagy Gábor, Skutai Julianna)
        9.2.1. Dunai Alföld (1/a)  464
        9.2.2. Tiszai Alföld (1/b)  465
        9.2.3. Kisalföld (2)  466
        9.2.4. Nyugat-magyarországi peremvidék (3)  467
        9.2.5. Dunántúli-dombság (4)  468
        2.2.6. Dunántúli-középhegység (5)  469
        9.2.7. Észak-magyarországi-középhegység (6)  470
      9.3. Termőhelyelemzés, földértékelés, mezőgazdasági téralkalmassági vizsgálat  472
        (Ángyán József, Menyhért Zoltán, Varga Adrienne, Jeney Zsuzsa, Rózsás Attila)
        9.3.1. A termőhelyelemzés alapelvei  472
        9.3.2. A termőhelyelemző rendszer felépítése  473
        9.3.3. A klímafeltételek elemzése (kukoricatermesztési esettanulmány)  475
          9.3.3.1. Adatforrások, adatbázis  475
          9.3.3.2. Módszerek és eredmények  477
            9.3.3.2.1. Főkomponens-analízis (PCA)  477
            9.3.3.2.2. Korrelációszámítás és súlyozás  479
            9.3.3.2.3. Kukoricatermesztési klímaalkalmassági értékszámok és klímakörzetek előállítása  480
          9.3.3.3. Az eredmények ellenőrzése  485
        9.3.4. A talajfeltételek elemzése (Vas megyei esettanulmány)  487
          9.3.4.1. Adatforrások, adatbázis  487
          9.3.4.2. Módszerek és eredmények  493
            9.3.4.2.1. Főkomponens-analízis (PCA)  493
            9.3.4.2.2. Korrelációszámítás és súlyozás  495
            9.3.4.2.3. Növénytermesztési talajalkalmassági értékszámok előállítása  496
            9.3.4.2.4. A növénytermesztési talajalkalmassági értékszámok kapcsolata a táblajellemző paraméterekkel  499
          9.3.4.3. Az eredmények ellenőrzése  503
      9.4. A haszonnövények gyakorisága Magyarországon a régészeti magleletek alapján  (Gyulai Ferenc)  508
      9.5. A 2253/1999. (X. 7.) kormányhatározat a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programról és a bevezetéséhez szükséges intézkedésekről  510
      9.6. Agrár-környezetvédelem az Európai Unióban (Forrásszemle)  (Elekházy Nóra)  511
        9.6.1. Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának fejlődése környezetvédelmi nézőpontból  511
        9.6.2. Az agrár-környezetvédelmi politika céljai és alapelvei  513
        9.6.3. Az agrár-környezetvédelmi programok tagállami adaptációja  514
          9.6.3.1. Egyesült Királyság  515
          9.6.3.2. Franciaország  517
          9.6.3.3. Németország  517
          9.6.3.4. Finnország  518
          9.6.3.5. Spanyolország  519
          9.6.3.6. Görögország  519
        9.6.4.Összegzés  520
        9.6.5. Irodalomjegyzék  521
      9.7. A Magyar Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága "Természetközeli mezőgazdaság" címmel 2004.05.21-én megrendezett nyílt napjának szerkesztett jegyzőkönyve  (Ángyán József; Nagy Gábor)  522
        9.7.1. Elnöki előszó és köszöntő  522
          9.7.1.1. Turi-Kovács Béla elnöki előszava  522
          9.7.1.2. Turi-Kovács Béla elnöki köszöntője  523
        9.7.2. Vitaindító előadás, korreferátumok, hozzászólások  524
          9.7.2.1. Ángyán József vitaindító előadása  524
          9.7.2.2. Tar Ferenc korreferátuma  529
          9.7.2.3. Haraszthy László korreferátuma  533
          9.7.2.4. Orosz Sándor hozzászólása  536
          9.7.2.5. Gyapay Zoltán hozzászólása  539
          9.7.2.6. Lenkovics Barnabás hozzászólása  541
          9.7.2.7. Aradi Csaba korreferátuma  543
          9.7.2.8. Vajna Tamásné korreferátuma  545
        2.7.3. Az előre írásban benyújtott kérdésekre adott válaszok  547
        9.7.4. Elnöki zárszó 558
      9.8. Talajveszteség-becslés, talajállapot-értékelés  558
        (Barczi Attila, Szabóné Kele Gabriella, Centeri Csaba, Pataki Róbert)
        9.8.1. Veszteségbecslés, eróziótérképezés és -előrejelzés  558
        9.8.2. Szervesanyag-készlet  560
        9.8.3. Kémhatás  560