Vidékgazdaságtan I. A vidékfejlesztés gazdasági folyamatai

Az elmúlt időszakban hazánkban is felértékelődött a vidékfejlesztési politika, és egyre többen érdeklődnek a vidékgazdaság iránt, amely a vidékfejlesztés gazdasági alapjait biztosítja.
Nyugaton a rurális tér rohamosan csökken, hazánkban még meg lehet találni és talán meg lehet menteni a vidéki értékeket, újra helyzetbe lehet hozni a vidéki erőforrásrendszerre épülő gazdaságot. Ehhez a lokális fenntarthatóság elképzeléseit lehet alapul venni, hiszen a jelenlegi helyzet és irányzat nálunk is és a világ más országaiban is fenntarthatatlan.
Munkánkban bemutatjuk a vidék fogalmát, helyzetét, lehetőségeit. Kitérünk a támogatói programokra, ismertetjük eredményeit, előnyeit és visszásságait. Fő témánk a vidékgazdaság: tárgyaljuk jellemzőit, felhasználható erőforrásait és helyét a globális rendszerben.
Részletesen foglalkozunk a természeti és humán erőforrásokkal, melyek a vidékgazdaság fejlődésének alapjait adják. Érintőlegesen tárgyaljuk a regionális rendszert, az önkormányzatok helyzetét és a területfejlesztési célokat, melyek keretet adnak a vidékgazdasági folyamatokhoz. A vidéki térségekben fontos diverzifikációs, valamint gazdasági és társadalmi folyamatokat részletesen tárgyaljuk.
Rámutatunk a mezőgazdaság, az ipar, a tercier és kvaterner szektor vidékgazdaságban betöltött szerepére. Fontosságának megfelelően szót ejtünk a hálózati gazdaság és a társadalmi tőke, valamint a LEADER program jövőbe mutató lehetőségeiről. Konkrét javaslatokat teszünk az elmaradott térségek felzárkóztatására és a fejlődés választható útjaira.
Könyvünkkel szeretnénk hozzájárulni egy élhetőbb és boldogabb világhoz, hazánk és az EU sikeres és fenntartható fejlődéséhez.

TARTALOM

Bevezetés 9

1. Általános bemutatás, átfogó célok 11

1.1. A vidék fogalma 14

1.1.1. Integrált vidékfejlesztés 15
1.1.2. Vidéki térségek lehatárolása 17
1.1.3. Vidéki jelleg meghatározása kistérségi szinten 19
1.1.4. A vidéki gazdaság szerkezete és a gazdaságfejlesztés feladatai 24

1.2. Vidékfejlesztési alapelvek, fogalmak 25
1.3. A vidékgazdaság fogalomrendszere, erőforrásai 27

1.3.1. A vidékgazdaság jellemzői 28
1.3.2. A globalizáció és a vidékgazdaság, a KKv-k szerepe 28
1.3.3. Ágazatok és struktúrák 30
1.3.4. A vidékgazdaság erőforrásai 31

Összefoglalás 38

2. A vidékgazdaság fejlődésének természeti alapjai 41

2.1. Természetföldrajzi környezet 41

2.1.1. Hazánk földrajzi helyzete 42

2.2. Természeti erőforrások 43

2.2.1. Kimeríthető erőforrások 44
2.2.2. Ki nem meríthető erőforrások 45
2.2.3. Az erőforrások egy újabb kori csoportosítása 45

2.3. A hasznosítás sajátosságai 46

2.3.1. A szűkösség és a helyettesíthetőség problémája 46
2.3.2. A természeti erőforrások sajátosságaiból adódó közös vonások 46
2.3.3. A természeti erőforrások optimális használata 47

2.4. Ásványvagyon (szén, szénhidrogének) 51

2.4.1. Szénbányászat 52
2.4.2. Szénhidrogén-termelés 55

2.5. Termőföld 57

2.5.1. A termőföld sajátos tulajdonságai 58
2.5.2. A hazai talajviszonyok 59

2.6. Vízkészletek 64

2.6.1. Magyarország vízháztartását befolyásoló természeti tényezők 64
2.6.2. Felszíni vizek - folyók, csatornák, tavak, víztározók 65
2.6.3. Felszín alatti vizek 68
2.6.4. Magyarország vízgazdálkodása 69

2.7. Légköri erőforrások 73
2.8. A környezet helyzete, környezetvédelem, gazdálkodás, szabályozás 76
2.9. Levegőszennyezés, vízszennyezés 80

2.9.1. Levegőszennyezés 80
2.9.2. Vízszennyezés 82

2.10. Hulladékkezelés 86

2.10.1. A hulladékok keletkezése, összetétele 86
2.10.2. A hulladékok kezelése és ártalmatlanítása 87

2.11. Zajártalmak 90
2.12. Biológiai sokféleség 91
Összefoglalás 95

3. A magyar gazdaság szerkezete 98

3.1. Régiók kialakulása és szerepe Magyarországon 98
3.2. Kistérségi szint 99
3.3. Megyei szint 101
3.4. A régiók kialakítása, főbb elképzelések 106
3.5. Regionális fejlesztés keretei, régiók fejlesztési céljai 114

3.5.1. Regionális fejlesztés keretei 115

3.6. Decentralizáció és regionalizmus 117
3.7. Országos jelentőségű vidéki térségek integrált fejlesztése 120

3.7.1. A Balaton-térség szerepe 121
3.7.2. A Tisza-térség 121
3.7.3. A Duna-mente fenntartható fejlesztése 122

3.8. Természetvédelmi területek, Natura 2000 123

3.8.1. Natura 2000 124

Összefoglalás 127

4. Gazdasági folyamatok 129

4.1. Globális folyamatok hatásai 129
4.2. Magyarország helyzete nemzetközi összehasonlításban 132
4.3. A lisszaboni stratégia céljai, hazánk helye az EU-ban 138
4.4. Gazdasági szervezetrendszer 140
4.5. Primer, szekunder, tercier szektor 142
4.6. Meghatározó ágazatok 143

4.6. l. A közelmúlt változásának főbb irányai 144
4.6.2. Mezőgazdaság, élelmiszertermelés 145

4.7. Ipar 200

4.7.1. Az ipar területi szerkezete 200
4.7.2. Bányászat 208
4.7.3. Kohászat 219
4.7.4. Gépipar 221
4.7.5. Vegyipar 224

4.8. Hálózati gazdaság 225

4.8.1. Hálózatok és klaszterek 226
4.8.2. Az ipari parkok 227
4.8.3. Vállalkozói Inkubátorházak 228
4.8.4. Logisztikai Szolgáltató Központ 228
4.8.5. Regionális innovációs transzferközpontok 230

4.9. Tercier szektor 230

4.9.1. Infrastruktúra 233
4.9.2. Kereskedelem, vendéglátás 234
4.9.3. Szálláshely-szolgáltatás 235
4.9.4. Szállítás, raktározás, posta, távközlés 237
4.9.5. Pénzügyi szolgáltatások 245
4.9.6. Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás 248
4.9.7. Villamosenergia-szolgáltatás, gáz-, hő-, vízellátás 251
4.9.8. Oktatás, emberi erőforrás 255
4.9.9. Egészségügyi és szociális ellátás 259
4.9.10. Helymarketing 262

4.10. Kvaterner szektor 266

4.10.1. Felsőoktatás 266
4.10.2. Kutatás-fejlesztés-innováció (K+F+I) 269
4.10.3. Informatika 272
4.10.4. Média 273

Összefoglalás 275

Felhasznált irodalom 277

MELLÉKLETEK 283