631 N 22 Nagy Jenő: Ökológiai gazdálkodás Budapest : Szaktudás K., 2009. 200 p., [16] t., ill. ISBN 978-963-9935-16-7 Bevezetés Ökológiai gazdálkodáson a szintetikus
műtrágya és szintetikus növényvédő
szer nélküli, a természetes biológiai ciklusokon,
szervestrágyázáson, biológiai növényvédelmen
alapuló gazdálkodási formát értjük. Tudjuk, hogy hazánkban öt-hat évtizeddel ezelőtt
ilyen gazdálkodást folytattunk mi is, de a mezőgazdasági
technológiák fejlődésével és
a technikai, valamint az ipari háttér kialakulásával
lehetővé vált az úgynevezett "modern,
nagy terméseket biztosító" mezőgazdaság
kialakulása. Nos, ez valóban így van. A technika,
technológia fejlődésével volt olyan növény,
amelynek a termésátlagát megsokszoroztuk, másokét
lényegesen növeltük. Büszkén számolgattuk,
hogy mely nagy kultúrából hányadik vagyunk
a világban. Az ökológiai gazdálkodásnak azonban más előnyei is vannak. Helyreállítja a talajéletet és a talajok termőképességét. Csökkenti a talajművelést annak menetszámát, intenzitását, biológiai talajművelést alkalmaz, melynek kidolgozásában Kemenessy Ernő magyar tudós végzett világszínvonalú munkát. Törekszik a szélerózió megakadályozására, erdősávokat telepít. Takarékoskodik a fosszilis energiahordozók felhasználásával, mivel több megújuló energiaforrást von be a termelési folyamatokba. Talán egyik legnagyobb előnye, hogy életszemléletet alakít, törekszik az öntevékeny, saját magukért és környezetükért tenni tudó emberek táborának növelésére. Az ökológiai gazdálkodásra való áttérés
nem valamiféle visszalépés, hanem éppen egy
emberbaráti cél érdekében előre lépés.
Ehhez azonban - mint a régi okosan gazdálkodó parasztemberek,
akik olykor mezőgazdasági gyakorlatra felkészítő
iskolákat is elvégeztettek fiaikkal - sokkal jobban kell
ismerni a gazdálkodást. Ismerni kell a vetésválás
jelentőségét sokkal jobban kell tudni, hogy mely növény
melyiknek a jó előveteménye és melyiknek a
rossz. A talajművelési módszerek reformjának
a mezőgazdaságban kulcsszerepe van, mert az energia drágulása
rákényszeríti a gazdát az energiatakarékos
- de nem terméscsökkentő - eljárások elsajátítására,
alkalmazására és a hozzá szükséges
gépek vásárlására. A tápanyag-gazdálkodásban
a nitrogénműtrágya elhagyása sem okozhat gondot,
ha kiválóan ismeri a farmer a talajzsaroló, és
talaj termékenység növelő növényeket,
a gyomosító és a gyomritkító kultúrnövényeket.
Több jószág tartásával és a trágyakezelés
minőségi javításával növelhető
az évenkénti trágyázásra kerülő
terület. Nem sokba néztük eddig a mezőgazdasági
tevékenység végzése során a különböző
komposztokat. Az ökológiai gazdálkodásban ezt
is komolyabban kell venni. A mezőgazdaságban a kemikáliák túlzott
használatából eredő veszélyekre a tudomány
is hamar felfigyelt. Mit tudott tenni és mit tehet a tudomány,
merül fel a kérdés az érdeklődőben?
Felhívta a figyelmet a veszélyekre, és egyezményeket
hozott létre egyes növényvédő szerek felhasználásának
betiltására. A könyv arra törekszik, hogy mindezen ágazatok lehetőségeit, az ilyen termelés során előállított termékeit, azok hasznosságát bemutassa az olvasóknak azzal a nem titkolt céllal és szándékkal, hogy e tevékenységekre termelőt, termékeik fogyasztására minél több pártoló fogyasztót szerezzen. TARTALOMElőszó 7 1. Termelési rendszerek a magyar mezőgazdaságban 10
Konvencionális termelési rendszer 10
Integrált termelési rendszer 11 Ökológiai termelési rendszer 11
Biodinamikus gazdálkodás 13
Szerves-biológiai gazdálkodás 14 Soil Association 15 Permakultura 15 Fenntartható gazdálkodás (Sustainable Agriculture) 16 Massanobu Fukuoka-elmélet 16 Erdő-mező (agroforestry) rendszer 16 2. Az ökológiai gazdaság szervezése 17
Az ökológiai gazdálkodást irányító
szervezetek és egyesületek 17
A minősítés helyzete nemzeti és nemzetközi szinten 18 Az ökológiai gazdálkodás gazdasági szabályozása 20 3. Ökológiai gazdálkodás alapismeretei 22
Általános növénytermesztés 22
Vetésforgó 22
Talajművelés 24 Tápanyagellátás 27 Növényvédelem 30 4. Szántóföldi növények termesztése 47
Gabonafélék termesztése 47
Hüvelyesek termesztése 68 Fűszernövények termesztése 72 Pillangós növények termesztése 83 Ipari növények termesztése 90 Gyökér- és gumós növények termesztése 95 Olajos növények termesztése 102 Gyepgazdálkodás 1 06 5. Zöldségnövények ökológiai termesztése 109
A zöldségtermesztés általános jellemzése
109
Zöldségfajok termesztése 117
Burgonyafélék 117
Ökológiai termesztés a zöldséghajtatásban
146Hagymafélék 123 Kobakosok 127 Hüvelyesek 130 Levélzöldségek 131ű Káposztafélék 134 Gyökérzöldségek 138 Egyéb zöldségek 144 Ökológiai gombatermesztés 150
A termesztett csiperkegomba 150
Ökológiai gazdálkodás a gyógynövénytermesztésben
156A laskagomba termesztése 153 A shii-take gomba termesztése 155
Az ökológiai gazdálkodás jelentősége
a gyógynövény ágazatban 156
Az ökológiai drogelőállítás általános kérdései 156 Az ökológiai drogtermesztés legfontosabb részei 157 6. Ökológiai gyümölcstermesztés 159
Ökológiai gyümölcstermesztés helye és
szerepe 160
Új ökológiai gyümölcsös telepítése 162 Termőültetvények ápolási munkái 167 Az ökológiai gyümölcstermesztés technológiájának alapvető műveletei 170
Az almatermesztés technológiájának alapvető
műveletei 171
A szőlő ökológiai termesztése 175A csonthéjas termésűek termesztéstechnológiai műveletei 171 Bogyósgyümölcsűek ökológiai termesztése 172 A hagyományos ültetvények, a házi kert és a szórványgyümölcsösök átállítása ökológiai gazdálkodásra 174 Ökológiai termesztésre is javasolt gyümölcsfajták 175
Biobor készítése 178
7. Ökológiai állattenyésztés 181
Szarvasmarha-tenyésztés 182
Lótenyésztés 183 Sertéstenyésztés 184 Juhtenyésztés 186 Kecsketenyésztés 188 Baromfitenyésztés 189
Az ökológiai gazdálkodásra javasolt régi
magyar baromfifajták 189
Ökológiai alapú méhészet 192Baromfitartás és elhelyezés az ökológiai gazdálkodásban 191 8. Új eljárások az állategészségügyben 195 9. A mezőgazdasági ökológiai termelés alapkövetelményei 197
A növénytermesztés és növényi
termékek alapkövetelményei 197
Az állattenyésztés és állati termékek alapkövetelményei 198 Szakirodalom jegyzék 199 |