Ökológiai gazdálkodáson a szintetikus műtrágya és szintetikus növényvédő szer nélküli, a természetes biológiai ciklusokon, szervestrágyázáson, biológiai növényvédelmen alapuló gazdálkodási formát értjük.
Ha ezt a meghatározást átgondoljuk, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy az alacsonyabb szinten gazdálkodó országokban hasonlóan termelnek, mert a gazdálkodás során pénz nehezen biztosítható ezen anyagokat megvásárlására.

Tudjuk, hogy hazánkban öt-hat évtizeddel ezelőtt ilyen gazdálkodást folytattunk mi is, de a mezőgazdasági technológiák fejlődésével és a technikai, valamint az ipari háttér kialakulásával lehetővé vált az úgynevezett "modern, nagy terméseket biztosító" mezőgazdaság kialakulása. Nos, ez valóban így van. A technika, technológia fejlődésével volt olyan növény, amelynek a termésátlagát megsokszoroztuk, másokét lényegesen növeltük. Büszkén számolgattuk, hogy mely nagy kultúrából hányadik vagyunk a világban.
Tudtuk azt is, hogy ennek a minőségi termelési szintnek a hirtelen megszüntetése hihetetlen károkat okozna és beláthatatlan következményekkel járna a mezőgazdasági termelésben.
Időközben azonban tapasztaltuk, hogy megváltozott terményeink, gyümölcseink zamata, és fogyasztáskor érzett kellemes íze. Vízízűek lettek lédús növényeink.
Egyre több szakember állapította meg, hogy egyes betegségek gyors, ugrásszerű növekedése összefüggésbe hozható az egyes technológiák, és alkalmazott vegyszerek káros hatásaival. A fejlettebb országokban már a múlt század közepe táján elkezdték keresni azokat a termelési megoldásokat, amelyek visszaadják a növényeink régi és immár elfelejtett jó ízét, biztosítják eltarthatóságát. A próbálkozások arra a következtetésre vezettek, hogy a járható út az, hogy elhagyjuk - vagy korlátozzuk és lényegesen csökkentsük - a műtrágyák és növényvédő szerek használatát, és helyettük olyan megoldásokat alkalmazunk amelyek - bár csökkenő termésszint mellett - visszaadják a termékek természetközeli jellegét. Ezen technológiával előállított termékek valamivel drágábbak lesznek, mint az intenzív termelésből származók, de egyre többen úgy vélik, hogy van helye az ilyen mezőgazdasági termelésnek még akkor is, ha ez többletkiadással, vagy a gazdák nagyobb állami támogatásával jár.

Az ökológiai gazdálkodásnak azonban más előnyei is vannak. Helyreállítja a talajéletet és a talajok termőképességét. Csökkenti a talajművelést annak menetszámát, intenzitását, biológiai talajművelést alkalmaz, melynek kidolgozásában Kemenessy Ernő magyar tudós végzett világszínvonalú munkát. Törekszik a szélerózió megakadályozására, erdősávokat telepít. Takarékoskodik a fosszilis energiahordozók felhasználásával, mivel több megújuló energiaforrást von be a termelési folyamatokba. Talán egyik legnagyobb előnye, hogy életszemléletet alakít, törekszik az öntevékeny, saját magukért és környezetükért tenni tudó emberek táborának növelésére.

Az ökológiai gazdálkodásra való áttérés nem valamiféle visszalépés, hanem éppen egy emberbaráti cél érdekében előre lépés. Ehhez azonban - mint a régi okosan gazdálkodó parasztemberek, akik olykor mezőgazdasági gyakorlatra felkészítő iskolákat is elvégeztettek fiaikkal - sokkal jobban kell ismerni a gazdálkodást. Ismerni kell a vetésválás jelentőségét sokkal jobban kell tudni, hogy mely növény melyiknek a jó előveteménye és melyiknek a rossz. A talajművelési módszerek reformjának a mezőgazdaságban kulcsszerepe van, mert az energia drágulása rákényszeríti a gazdát az energiatakarékos - de nem terméscsökkentő - eljárások elsajátítására, alkalmazására és a hozzá szükséges gépek vásárlására. A tápanyag-gazdálkodásban a nitrogénműtrágya elhagyása sem okozhat gondot, ha kiválóan ismeri a farmer a talajzsaroló, és talaj termékenység növelő növényeket, a gyomosító és a gyomritkító kultúrnövényeket. Több jószág tartásával és a trágyakezelés minőségi javításával növelhető az évenkénti trágyázásra kerülő terület. Nem sokba néztük eddig a mezőgazdasági tevékenység végzése során a különböző komposztokat. Az ökológiai gazdálkodásban ezt is komolyabban kell venni.
Igen fontos tevékenység a gyomok elleni küzdelem. A vetésváltás, és amit eddig felsoroltam szinte mind ezt szolgálják, de vannak más szelíd biológiai készítmények és megoldások, melyek komoly segítséget tudnak adni ebben a tevékenységünkben is.
Elmondható tehát, hogy az ökológiai termesztéshez csak felkészülten és nagy gyakorlattal, jelentős tapasztalattal szabad neki kezdeni.

A mezőgazdaságban a kemikáliák túlzott használatából eredő veszélyekre a tudomány is hamar felfigyelt. Mit tudott tenni és mit tehet a tudomány, merül fel a kérdés az érdeklődőben? Felhívta a figyelmet a veszélyekre, és egyezményeket hozott létre egyes növényvédő szerek felhasználásának betiltására.
A legnagyobb jelentőségű tudományos rendezvények közé tartozik a 2004-ben Stockholmban tartott konferencia, amelynek eredménye a Stockholmi Egyezmény. A környezetben tartósan fennmaradó szerves szennyező anyagokról (Persistent Organic Pollutant, más néven POP) hoztak döntést. Az Egyezmény tartalmazza azt a 12 különösen toxikus és a környezetet hosszan károsító, rákkeltő vegyszert is (aldrin, klórdán, dieldrin, endrin, heptaklór, hexaklór-benzol, mirex, toxafém, DDT, PCB-K, dioxinok, furánok) melyek előállítását és felhasználását tiltani vagy korlátozni kell. Az Egyezmény 90 nappal az ötvenedik állam elfogadó nyilatkozata után, 2004. május 17-én emelkedett jogerőre A Tanács 2006/507/EK határozata hirdette ki. Magyarország 2008. március 14-én ratifikálta. Végrehajtását az Európa Parlament és a Tanács POP anyagokra vonatkozó 850/2004/EK rendelete írja elő, melynek betartása hazánkra nézve is kötelező.
  Az ökológiai gazdálkodás kiterjed a szántóföldi növénytermesztésre, a eyepgazdálkodásra, az állattenyésztésre, a zöldség- és gyümölcstermesztésre, vagyis az egész mezőgazdasági termelésre a búzatermesztéstől a bio méz előállításig.

A könyv arra törekszik, hogy mindezen ágazatok lehetőségeit, az ilyen termelés során előállított termékeit, azok hasznosságát bemutassa az olvasóknak azzal a nem titkolt céllal és szándékkal, hogy e tevékenységekre termelőt, termékeik fogyasztására minél több pártoló fogyasztót szerezzen.