borító

621.039 Sz 76
Szíjártó Zsolt:
Kockázat, társadalom, átmenet. Az ófalui "atomtemető" körüli konfliktusról
Pozsony : Kalligram, 2010. 205 p., ill.
ISBN 978-80-8101-270-9



Már első ránézésre szembetűnő a konfliktus szereplőinek rendkívüli tarkasága: városi kocsmáros, feltörekvő fiatal értelmiségiek, a pártapparátus emberei, mérnökök, falubeli lakosok éppúgy résztvevői, mint az egyetemi oktatók, a politikai pártok aktivistái, vagy az újságírók. Ugyancsak feltűnő az a nagyfokú emocionális érintettség, amelyet a résztvevők még évekkel az események után sem tudtak leplezni. Az 1980-as évek közepétől Magyarországon ez a - látszólag tisztán szakmai, környezetvédelmi kérdések ("rézsűstabilitás", "geológiai törésvonal") körül forgó, ám valójában társadalmi-politikai-jogi problémákra rákérdező konfliktus nagyon sok ember, társadalmi csoport számára jó ürügyül szolgált saját "szabadságharca" megvívásához.
A könyv egy húsz évvel ezelőtti, ám aktualitásából azóta sem vesztett társadalmi-politikai konfliktus, az ófalui atomtemető létrehozása elleni lakossági tiltakozás történetét dolgozza fel. A ófalui események már a kezdetekkor messze túlmutattak a szűkebben értelmezett lokális kontextuson: a történeti korszakváltás - a társadalmi-politikai átmenet - egyik fontos szimbolikus eseményévé nőtték ki magukat.
Az "atomtemető" megépítése körüli eseményekben, illetőleg a konfliktuskezelés során tanúsított magatartásokban nagyon pontosan visszatükröződnek a magyar társadalomban lezajlott változások; bizonyos értelemben szeizmográfként működve tudósítanak arról, hol, milyen mélyen léteztek törésvonalak, mikor történtek elmozdulások és néha valódi földcsuszamlások az 1980-as évek végének - az 1990-es évek elejének magyar társadalmában.


TARTALOM

ELŐSZÓ   9

1. BEVEZETÉS   15
1.1. A módszerről   16
1.2. A konfliktus szereplői   17
1.3. A konfliktus szintjei   19
1.4. A konfliktus kontextusa   21
1.5. A konfliktus értelmezése   22

2. A KONFLIKTUS KERETE   25
2.1. A társadalmi gondolkodás átalakulása   25
2.1.1. Biztonság és társadalom - a biztonság objektív és szubjektív dimenziói   27
2.1.2. Az új technológiák megjelenése: az atomenergia problémája   30
2.1.3. A kontingenciák visszatérése   34
2.2. A kockázatok kutatásának története   35
2.2.1. A kockázat-fogalom központi szerepe   36
2.2.2. Az első kutatások - a formális-normatív megközelítés   37
2.2.3. A pszichológiai-kognitív irányzat   41
2.2.4. A társadalomtudományos reflexió   43
2.2.4.1. Douglas a veszély kulturális meghatározottságáról - a kulturális antropológia megközelítésmódja   45
2.2.4.2. Ulrich Beck elmélete a "kockázattársadalom" konfliktusairól - a szociológia megközelítésmódja   49
2.2.5. A magyar kutatások   55

3. A KONFLIKTUS ELŐTÖRTÉNETE   57
3.1. Az atomenergia és a társadalmi környezet   60
3. l. l. Az atomenergia problematikája a nyilvános diskurzusban   60
3.1.2. Az atomtemetők (nukleárishulladék-tárolók) problémája   63
3.2. Az atomtemető és a társadalmi környezet az államszocializmus Magyarországán   65
3.2.1. A szervezeti tér kialakulása   68
3.2.2. A szereplők   72
3.3. A helyszínek: koncepciók az atomhulladékok elhelyezéséről   74
3.3.1. Az első koncepció   75
3.3.2. Izotóptemetők Magyarországon   76
3.4. Az első konfliktus: Magyaregregy példája   78
3.5. A Feked-Véménd-Ófalu terület kiválasztása   81
3.6. Összefoglalás   84

4. A LAIKUSOK ÉS SZAKÉRTŐK VITÁJA   85
4.1. Bevezetés   85
4.2. A konfliktus első szakaszának jellemzői   85
4.3. Az események   89
4.3.1. A kezdet-a koordináták megrajzolása   89
4.3.2. Az ismeretterjesztő előadások - a társadalmi szempont megjelenése   91
4.3.3. Az első újságcikk - a tömegkommunikáció szerepe   94
4.3.3.1. A szituáció definiálása   96
4.3.3.2. A szereplők definiálása   97
4.3.4. A falugyűlés   100
4.4. Különböző perspektívák   104
4.4. l. A PAV érvrendszere   104
4.4.1.1. Az általános elvek szintje   105
4.4.1.2. Az atomerőmű technológiája   107
4.4.1.3. A helyszínkiválasztás általános elvei   109
4.4.1.4. Az érvek mögötti elképzelésrendszer   110
4.4.2. Az "ófaluiak" érvrendszere   115
4.4.2. l. A "szakmai" kérdések pszeudotudományos kritikája   118
4.4.2.2. Morális perspektívákból megfogalmazott ellenérvek 1  19
4.4.2.3. Bizalmatlanság az intézményekkel szemben   121
4.4.3. Az érvek mögötti elképzelésrendszer   123
4.5. Összefoglalás   126
4.5.1 A konfliktus átalakulása: a "szakmai" szempont dominanciája   129

5. A KONFLIKTUS SZAKMAI VETÜLETE: SZAKÉRTŐK PRO ÉS KONTRA   131
5.1. Bevezetés   131
5.1.1. A konfliktus szakmai szakaszának jellemzői   133
5.1.2. A konfliktus szakmai szakaszának előtörténete   136
5.1.3. A szabályozás kérdése   139
5.2. A tudományos ellenvéleménymegjelenése   140
5.2.1. A MTESZ-fórum - a konfliktus mint szakmai vitai   141
5.2.1.1. A szimbolikus tér   141
5.2.1.2. A szakmai tér - eltérő veszélyeshulladék-politikák   146
5.2.1.3. A PAV reakciója   150
5.3. A szakértők   151
5.3.1. A Független Szakértői Bizottság - a szakértői munka keretei   154
5.4. A tudományos vita   159
5.4.1. A szakértőcsoportok közötti kommunikációról   160
5.4. l. l. A paksi vita - a szakmai kérdések megvitatásának fő színtere   162
5.4.2. A vita kognitív univerzuma   165
5.4.2.1. Tudományos-technikai problémák: a műszaki gát - természeti környezet kérdése   167
5.4.2.2. A törésvonalak problémája   170
5.4.2.3. A hidrogeológiai kérdések   171
5.5. Az MTA újra-bekapcsolódása a konfliktusba   174
5.6. Összefoglalás   176

6. ÖSSZEFOGLALÁS   179
6.1. A konfliktus általános környezete   179
6.2. Új módszerek a környezeti konfliktusok kutatásában   180
6.3. A kulturális minták jelentősége   181
6.4. Az intézményi környezet   184
6.5. A politikai környezet   185

BIBLIOGRÁFIA   189

A KONFLIKTUS IDŐRENDJEI   199
A KONFLIKTUS IDŐRENDJE II. (1988)   200
A KONFLIKTUS IDŐREND JÉ III. (1989)   202

A RÉGIÓ KÖNYVEK sorozat eddig megjelent kötetei   203


vissza