borító

502 T 46
Madarász Imre:
Környezetszociológia
Gödöllő : Szent István Egyetemi K., 2003. 125 p., ill.



TARTALOM

l. ALAPFOGALMAK  5
1.1. A SZOCIOLÓGIA TÁRSADALOMTUDOMÁNY  5
1.2. A KÖRNYEZET  6
1.3. A KÖRNYEZET FUNKCIÓI  7
1.4. A KÖRNYEZET RENDSZERSZEMLÉLETI PROBLÉMÁI  9

2. TÁRSADALOM ÉS KÖRNYEZETE - RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS  11
2.1. A FÖLDRAJZI DETERMINIZMUS  11
2.2. A BIOLÓGIAI DETERMINIZMUS  12
2.3. A KÖRNYEZET ÉS A KULTÚRA  13
2.3.1. A környezetés a tudomány  14
2.3.2. A környezet és a vallás  15
2.3.3. A környezet és az etika  18
2.3.4. A (vallás)etikai elvek és a gyakorlati cselekvés  19
2.4. A KÖRNYEZET ÉS A GAZDASÁG  21
2.4.1. Az önellátó - premodern - gazdálkodás  21
2.4.2. Az ipar(szerű) gazdálkodás  23
2.5. A KÖRNYEZET ÉS A POLITIKA  25

3. A KÖRNYEZET VÉDELMÉNEK PROBLÉMÁI  26
3.1. A VÉDELEM SZÜKSÉGESSÉGE  26
3.1.1. A környezeti problémák érzékélhetősége  27
Mérőeszközök és szabványok problémája  27
A környezeti rendszer(ék) komplexitása  28
3.1.2. Matematikai (világ)modellek  30
3.1.3. A környezettudatosság  32
3.1.4. A környezeti normák, értékek  33
3.2. A ROMLÁS OKAI  35
3.2.1. A növekedés  36
A népességnövekedés  36
Az ipari növekedés  37
A tömegfogyasztás  38
3.2.3. A közjavak dilemmája  39
A közös tragédiája (Hardin)  39
A szabályozott közjavak  41
A tulajdon  43
3.2.4. A funkcionális differenciálódás  45
A(z al)rendszerek közti kommunikáció problémája  45
3.3. A NÖVEKEDÉS HATÁRAI  47
3.3.1. A Föld eltartóképessége  47
3.3.2. A fenntarthatóság  51
3.3.3. A kockázat társadalom  52

4. A KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN ALAPJAI  55
4.1 MIRŐL SZÓL A GAZDASÁG?  55
4.1.1. A termelési tényezők (erőforrások)  55
4.1.2. A föld mint erőforrás  56
A föld-használat sokfélesége  56
4.2. A PIAC ÉS KRITÉRIUMAI  57
4.2.1. A közgazdaságtan a választás tudománya  57
Opportunitási költség  58
4.2.2. A piac működése  58
Piaci kínálat  59
A piaci kereslet  60
A perfekt verseny elmélete  60
4.2.3. Pareto optimum  61
4.3. A PIACI HIBÁK  62
4.3.1. A közjószágok  62
4.3.2. Azexternáliák  62
4.4. INTERNALIZÁLÁSI KÍSÉRLETEK  63
4.4.1. A szennyezés optimális szintje  63
4.4.2. A Pigou-adó  64
4.4.3. Kvóták  64
4.4.4. Coase tétele  66

5. A KÖRNYEZETI NORMÁK ÉS A KÖRNYEZETPOLITIKÁK KIALAKULÁSA  68
5.1. EGY KIS POLITOLÓGIA  68
5.1.1. A problémák társadalmasodása  68
5.1.2. Kezelési módok és a szakpolitikák kialakulása  70
5.2. A KÖRNYEZET MINT TÁRS AD ALMI KONSTRUKCIÓ  71
5.3. A KÖRNYEZETPOLITIKÁK FORMÁLÓDÁSA  74
5.4. KÖRNYEZET-POLITIKÁI ALTERNATÍVÁK  75
5.4.1. A bürokratikus tiltások és ellenőrzés  76
5.4.2. A piacbarát eszközök alkalmazása  77
A bírságok  77
A zöld adók  77
A kereskedelmi engedélyek - kvóták  78
A Coase-tétel  79

6. A TERMÉSZETVÉDELEM  80
6.1. AZ ÚJ VISZONYULÁS JELZÉSEI  80
6.1.1. Az urbanizált ember "természetpótlékai"  80
6.2. A "POÉTIKUS" MEGKÖZELÍTÉS  81
6.3. ÁRKÁDEÁNUS VERSUS "SZÜRKE" MEGKÖZELÍTÉS  83
6.4. A TUDOMÁNYOS TERMÉSZETVÉDELEM  85
6.4.1. Élő múzeumok  85
6.4.2. A Natura 2000 és a "zöldfolyosó "-rendszer  85

7. A TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK KÖZGAZDASÁGTANA  87
7.1. AZ ADOTTSÁGOK JELLEMZŐI  88
7.1.1. Ritkaság  88
7.1.2. Pontszerűség  89
7.1.3. A fejlesztés, a konzerválás és a folyamatok irreverzibilitása   89
7.2. EMBER ALKOTTA ÉS SZEMI-TERMÉSZETES ADOTTSÁGOK  90
7.3. TÁJKÉPI ADOTTSÁGOK  91
7.3.1. A tájképi adottságok értéke  91
7.3.2. A tájképi adottságok (a tájértékek) kritériumrendszere  92

8. A TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK ÉRTÉKELÉSE, "ÁRAZÁSA"   96
8.1. A TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK ÉRTÉKÉNEK MÉRÉSE  96
8.1.1. Empirikus mérések  96
Utazási költség módszere  96
Kontingenia elemzés  97
A hedonikus ár  97
8.1.2. Az empirikus módszerek kritikái  98
8.2. A HASZNÁLATI ÉRTÉKKEL NEM BÍRÓ ADOTTSÁGOKAT ÉRTÉKELŐ MÓDSZEREK   100
8.2.1. A hatás-válasz  700
8.2.2. Kiesett jövedelem  707
8.2.3. Helyettesítési költség  702
8.2.4. Helyettesítő piaci javak  702
8.2.8. Védekezési költségek  703
8.2.6. A termelékenység változása  703

9. A BIODIVERZITÁS ÉS A GENETIKAI ÖRÖKSÉG  104
9.1. A FAJOK DIVERZITÁSÁNAK VESZTESÉGEI  106
9.2. AZ ÖKOSZISZTÉMÁK VESZTESÉGEI  108
9.2.1. A 'nyitott terek' szerepe  110
9.2.2. A félig-természetes környezet  110
9.3. A GENETIKAI SOKSZÍNŰSÉG  111

10. A KÖRNYEZET, A TERMÉSZET, A BIODIVERZITÁS VÉDELME ÉS A VIDÉKFEJLESZTÉS   113
10.1. IPARSZERŰ TERMELÉS KÖZVETLEN TERMÉSZETI ADOTTSÁGOKKAL?  113
10.2. AZ AGRÁRIUM KÖRNYEZETI HATÁSAI  115
10.3. A GAZDÁLKODÓK: A TERMÉSZETI KÖRNYEZET 'GONDNOKAI'  116
10.4. ÉRTÉKELÉS ÉS ÁRAZÁS  117

FELHASZNÁLT IRODALOM  119


vissza