502 T 18 Takács-Sánta András: Bioszféra-átalakításunk nagy ugrásai Budapest : L'Harmattan, 2008. 115 p. ISBN 978-963-236-079-9 Hogyan vált az idők folyamán az ember bioszféra-átalakító tevékenysége
olyan hatalmas mértékűvé, mint amilyen napjainkban? Miként érhetnénk el
azokat a viselkedési változásokat, amelyek nyomán környezeti problémáink
enyhülnének? Hogyan mérsékelhetnénk a környezeti problémák közvetlen kiváltó
okait? TARTALOM
ELŐSZÓ 13
0. ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS A könyv fő kérdései 17 Multidiszciplinaritás - transzdiszciplinaritás - halványodó diszciplínák 18 Kutatási módszer - a szintézis fontossága 20 Értékelkötelezettség - védelmező tudomány 21 1. NAGY UGRÁSOK AZ EMBER BIOSZFÉRA-ÁTALAKÍTÓ TEVÉKENYSÉGÉNEK TÖRTÉNETÉBEN BEVEZETÉS 25 A nagy ugrások kijelölése - a (módosított) Holdren-Ehrlich-Commoner-formula 26 A bioszféra-átalakítás közvetett okai 28 Mi az újdonság? 29
Különbségek a hasonló munkákhoz képest 29
Korlátok 31A narratíva különlegessége 30 PROLÓGUS 32 AZ ELSŐ NAGY UGRÁS: A TŰZHASZNÁLAT 33 A MÁSODIK NAGY UGRÁS: A NYELV 33 A nyelv kialakulása 33 A nyelv birtoklásának legfontosabb következményei a bioszféra átalakítás szempontjából 35
Hatékonyabb kommunikáció, fejlettebb gondolkodás 35
A bolygó benépesítése 36 A HARMADIK NAGY UGRÁS: A MEZŐGAZDASÁG 37 A mezőgazdaság kialakulása 37 A mezőgazdaság kialakulásának legfontosabb következményei a bioszféra-átalakítás szempontjából 37
A népességszám növekedése 37
A mezőgazdaság felemás diadala 41A társadalmi egyenlőtlenségek fokozódása, központosítás 38 Eltávolodás a természeti környezettől - a természetes élőlénytársulások átalakítása 40 A technikai komplexitás növekedése 40 A NEGYEDIK NAGY UGRÁS: A CIVILIZÁCIÓK (AZ ÁLLAMOK) 42
(Korai) urbanizáció 42
Társadalmi rétegződés, a központosítás fokozódása 42 Írás 43 Fémek 43 Új mechanikai eszközök 44 Új mezőgazdasági technológiák 44 Új energiaforrások: állati izmok, víz, szél 44 AZ ÖTÖDIK NAGY UGRÁS: AZ EURÓPAI HÓDÍTÁSOK 45 A hódítások közvetlen okai 45 A hódítások legfontosabb következményei a bioszféra-átalakítás szempontjából 46
Vadon élő fajok behurcolása 46
Haszonélőlények cseréje és a népességrobbanás kezdete 46 A világgazdaság kialakulása 47 A hódítások előtti kultúrák felbomlása, illetve meggyengülése 47 A HATODIK NAGY UGRÁS: ATECHNIKAI-TUDOMÁNYOS-ENERGETIKAI FORRADALOM 48
A fosszilis tüzelőanyagok és az elektromosság 49
A piacgazdaság megjelenése 51 A gyarmatosítás és világkereskedelem erőteljes fokozódása - nagymértékű gazdasági növekedés 51 A vegyipar robbanásszerű kibontakozása 53 A mezőgazdaság és a halászat iparosítása 53 Tömeges urbanizáció 54 A tudományos forradalom valamint az uralkodó világnézet és értékrend megváltozása 55 Az emberi kórokozók visszaszorítása - az orvostudomány és a vegyipar a fertőző betegségek ellen 57 2. A KÖRNYEZETI ÉRZÉKENYSÉG AKADÁLYAI BEVEZETÉS 61 A környezetkímélő viselkedés mint egy másféle jövő feltétele 61 Mi a környezeti érzékenység? 62 Érzékenység és viselkedés: miért fontos a magas fokú környezeti érzékenység a környezetkímélő viselkedéshez? 64 A vizsgálódás fókusza 65 Máris magas fokú volna a környezeti érzékenység? 66 Mi az újdonság? 67 A KÖRNYEZETI ÉRZÉKENYSÉG NÖVEKEDÉSÉT GÁTOLÓ LEGFONTOSABB TÉNYEZŐK 68 Információszerzés a környezeti problémákról 68
Közvetlen, érzékszervek általi információszerzés a környezeti problémákról 69
Környezeti tényezők, illetve hatásaik, amelyek érzékszerveink által
észlelhetetlenek 69
Közvetített információk szerzése a környezeti problémákról 72Hozzászokás (habituáció) 71 Túl lassú változások 71 Földrajzi távolság 71 Az információs technológiák eltávolító hatása 72
A média nagyobbrészt a status quo-t védi 73
A média gyakran nem problémaként, kockázatként tárgyalja a környezeti kérdéseket 74 Információözön 74 A problémák által leginkább sújtottak képesek a legkevésbé hallatni a hangjukat (és fordítva) 75 A környezeti problémákkal kapcsolatos felbecslési folyamatok 75
A fenyegetés felbecslése 75
A fenyegetés súlyosságának felbecslése 75
Szűken értelmezett énkép 76
A fenyegetés valószínűségének felbecslése 77Stabil természet 76 Késve jelentkező hatások 77
A személyes tapasztalat hiánya 77
A felelősség és az érintettség felbecslése 79A kollektív tapasztalat (viszonylagos) hiánya 78 A történelem mint folyamatos haladás 78
Nem az emberi tevékenységeket tartjuk a probléma kiváltójának 79
A megbirkózás felbecslése 80Az embernek tulajdonítjuk a problémát, de az okozó(ka)t nem érezzük felelősnek 79 A felelősség nagyon sokfelé oszlik - a felelősök (haszonélvezők) és az érintettek köre jelentősen átfed 80
Bizodalom a technikában 80
Bizodalom a fennálló politikai és gazdasági intézményrendszerben 80 Nehezen kivitelezhetőnek, illetve költségesnek tartott alternatívák 81 TOVÁBBLÉPÉSI LEHETŐSÉGEK 83 3. TRENDEK ÉS A CSÖKKENTÉS LEHETŐSÉGEI AZ EMBERI BIOSZFÉRAÁTALAKÍTÁST KÖZVETLENÜL MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK ESETÉBEN Népességszám (P) 87 Egy főre eső gazdasági teljesítmény (Op) 89 Egységnyi gazdasági teljesítmény bioszféra-átalakító hatása (Z) 92
Környezetkímélő technológiák (T) 92
Miért nem elégségesek a technológiai megoldások? 94Gazdaságszerkezet (S) 92 A gazdaság földrajzi mintázata (G) 93 HIVATKOZÁSOK 99 |
