Földhasználat

ELŐSZÓ 13

1. A FÖLDHASZNÁLAT ÉS A BIRTOKSZERKEZET KIALAKULÁSA, FEJLŐDÉSI IRÁNYAI 15

1.1.A klasszikus földhasználati módozatok (mediterrán, kelta határhasználat, közösségi földek, irtásföldek használata) kialakulása, és fejlődési tényezői Európában 15

1.1.1. Európa éghajlati és természeti környezeti adottságai a fejlődés időszakában 18

1.1.1.1. Európa növényvilága 24
1.1.1.2. Európa talajai 25
1.1.1.3. Európa benépesedési, közlekedési viszonyai 27

1.1.2. Gazdálkodás, földhasználat a klasszikus korszakban 28
1.1.3. Gazdálkodás, földhasználata középkorban 32
1.1.4. Gazdálkodás, földhasználat és birtokviszonyok az újkori Európában 43

1.2. A földhasználat és a társadalmi, gazdasági fejlődés kölcsönhatásai a Kárpát-medencében 59
1.3. A mezőgazdasági, erdészeti és természetvédelmi földhasználati adottságok Magyarországon 70

1.3.1. A művelési ágak kialakulása, a táj változása, átalakulása 70
1.3.2. A művelési ágak meghatározása 74
1.3.3. A földkészlet-gazdálkodás szempontjai 76
1.3.4. A művelési ágak, a talajtípusok és a földrészletek kapcsolata 79

1.3.4.1. A szántó művelési ágú termőhely kategóriái, talajtípusai 80
1.3.4.2. A szőlő, gyümölcsös művelési ág talajtípusai 82
1.3.4.3. A gyepek (rét, legelő) talajtípusai 82
1.3.4.4. Az erdő művelési ágú földrészletek talajai 83
1.3.4.5. A nádas művelési ágú földrészletek talajtípusai 84
1.3.4.6. A művelési ágak kijelölésének és megváltoztatásának általános szempontjai 84

1.4. A földhasználat és a tájhasználat kapcsolata, a felszínalaktani (mező-és erdőgazdálkodási területi) formák szerepe, rendszerezése 86

1.4.1. A termőterület helye a bioszférában 86
1.4.2. A termőterületeket képező domborzati (felszínalaktani) formák rendszerezése 88

1.4.2.1. A völgyek és alkotórészeik 88
1.4.2.2. A síkságok 95
1.4.2.3. Medencék 98
1.4.2.4. Hegyek, hegységek 99
1.4.2.5. Vizes, mocsaras, lápos területek 105

1.4.3. A földfelszín (a felszínalaktani formák) változása 107

1.4.3.1. Letarolódás 107
1.4.3.2. Lejtőlepusztulás, suvadás, feltöltődés 107
1.4.3.3. A folyóvíz felszínalakító munkája 111
1.4.3.4. A szél felszínalakító munkája (homokformák, félig kötött homokformák) 115
1.4.3.5. A tavak, állóvizek hatása 120
1.4.3.6. A kőzetminőséggel összefüggő felszínváltozások (karsztalakzatok és változásaik) 122
1.4.3.7. A lösz felhalmozódásának és lepusztulásának típusterületei, alakzatai 126
1.4.3.8. A földtani, domborzati, hidrológiai, éghajlati adottságok hatása a földhasználatban 129

1.5. Birtokrendezés Magyarországon a két világháború között 134
1.6. Birtokpolitika, birtokrendezés (tagosítás) a szocializmusban és a rendszerváltást követő időszakban 139

1.6.1. A rendszerváltással (1990) kezdődő új birtokpolitika és következményei 143

1.6.1.1. Nagyüzemek átalakulása, kárpótlás, privatizáció 143
1.6.1.2. Tulajdonviszonyok, a földtulajdon szerkezete 147
1.6.1.3. Földforgalom, földpiac, földbérlet 151
1.6.1.4. A földhasználat és a birtokstruktúra jellemzői 156

1.6.2. A földhasználatén a birtokszerkezet kapcsolata 164

1.6.2.1. A birtokkoncentráció lehetőségei a földtulajdon és földhasználat kapcsolatában 169
1.6.2.2. Az osztatlan közös tulajdonú földek rendezése 170
1.6.2.3. A tulajdonosi, földhasználói és nemzeti érdekeken nyugvó földbérleti rendszer 172
1.6.2.4. Az erdőgazdálkodás földhasználati, birtokrendezési sajátosságai 178
1.6.2.5. A természetvédelmi földhasználat birtokrendezési sajátosságai 179

1.6.2.5.1. A mezőgazdasági és a természetvédelmi földhasználat szerkezete (földhasználati zónarendszer) 182
1.6.2.5.2. A hegy- és dombvidéki területek, lápok és mocsarak természetvédelmi földhasználati sajátosságai 184
1.6.2.5.3. Az árterek földhasználatának reformlehetőségei 190
1.6.2.5.4. Az ex lege lápok földhasználati, birtokrendezési lehetőségei 191

1.6.2.6. A vízgazdálkodással (az ár- és belvíz-veszélyeztetettséggel) összefüggő földhasználati, birtokrendezési lehetőségek 192
1.6.2.7. A területfejlesztés, vidékfejlesztés kapcsolata a földhasználattal, birtokrendezéssel 194
1.6.2.8. A települések külterületi rendezése a természeti, földhasználati adottságok alapján 197

1.6.2.8.1. A településszerkezeti, szabályozási tervek külterületi (földhasználati, birtokrendezési) vonatkozásai 199
1.6.2.8.2. A védett és védendő táj i, természeti elemek. A mezőgazdasági, természetvédelmi és ipari célú földhasználat kapcsolata, vizsgálata, helyzetértékelése 201

1.6.3. A birtokrendezés alternatívái, fejlesztési lehetőségei 201

1.6.3.1. A birtokpolitika kérdései, szempontjai, tézisei 203
1.6.3.2. A helyi kezdeményezésű,"spontán" birtokrendezés 204
1.6.3.3. Az intézményesített, mérsékelt ütemű birtokrendezés 205
1.6.3.4. Az erőteljes ütemű, teljekörű birtokrendezés 206

2. BIRTOKRENDEZÉS, BIRTOKTERVEZÉS 207

2.1. A birtokrendezés fogalma, értelmezése 207
2.2. A birtokrendezés elvi, szabályozási szempontjai 209

2.2.1. A gyakorlati megvalósítás lépései, intézkedései, a munkafolyamat főbb szakaszai 210
2.2.2. A birtokrendezés szereplői és azok feladatai 212

2.3. A település lakosságának tájékoztatása 213
2.4.A birtokrendezés végrehajtása 214
2.5. A birtokrendezés alapadatai, területi jellemzői 216
2.6. A birtokrendezés és a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási területek rendezésének kapcsolatai, műszaki vonatkozásai 217

2.6.1. Táblásítás, tömbösítés 217
2.6.2. Az úthálózat kialakítása 222
2.6.3. Vízgazdálkodás, vízrendezés 228
2.6.4. Az erdőrendezés, erdősítés, fásítás szempontjai 233
2.6.5. Terepalakítás 240
2.6.6. Tájrendezés 245

2.7. Birtoktervezés 246

2.7.1. A birtoktervezés alapjai, környezeti szempontjai 246
2.7.2. A birtoktervezés folyamata 247

3. FÖLDÉRTÉKELÉS, FÖLDMINŐSÍTÉS, -MINŐSÉGROMLÁS ÉS -MINŐSÉGJAVÍTÁS 249

3.1. A mezőgazdasági célú környezetminősítés (földértékelés) külföldi és hazai vonatkozásai 249
3.2. Az ingatlankataszteri földértékelés, földminősítés fogalma, módszerei, gyakorlati szempontjai 257

3.2.1. A földértékelés fogalma 257
3.2.2. A földminősítés (talajértékelés) fogalma 257

3.3. A földértékelés, földminősítés módszerei 258

3.3.1. A hozadéki kataszteri (aranykoronás) földértékelés 258
3.3.2. A mintateres-genetikus (felújított kataszteri) földminősítés 260
3.3.3. A talajtérképes-genetikus (új) földminősítés 261
3.3.4. A termőföld ingatlan értékelése 263

3.4. A földminőség romlása és védelmi lehetőségei 266

3.4.1. Az erózió által okozott talajpusztulás és a védekezés lehetőségei 266

3.4.1.1. A pusztulást, minőségromlást kiváltó tényezők 266
3.4.1.2. A pusztulást, minőségromlást befolyásoló tényezők 267
3.4.1.3. Az erózió formái és fokozatai 267
3.4.1.4. A2 erózió elleni védekezés lehetőségei 268

3.4.2. A defláció által okozott talajpusztulás és a védekezés lehetőségei 269

3.4.2.1. A pusztulást, minőségromlást kiváltó tényezők 269
3.4.2.2. A pusztulást, minőségromlást befolyásoló tényezők 269
3.4.2.3. A defláció formái és fokozatai 270
3.4.2.4. A defláció elleni védekezéslehetőségei 270

3.5. A földminőség javulásához alkalmazható javítási módszerek, eljárások 270

3.5.1. Fizikai talajjavítási eljárások 271
3.5.2. Kémiai talajjavítási eljárások 273
3.5.3. A javítóanyag-szükségletek meghatározása 277

3.5.3.1. A savanyú talajok javításához szükséges mészmennyiség (dózis) számítása 277
3.5.3.2. A lúgos feltalajú (meszes-szódás) szikes talajok javításához szükséges gipszmennyiség számítása 278
3.5.3.3. A homoktalajok javításához szükséges szervesanyag-mennyiség megállapítása 279
3.5.3.4. A földminőség javításának példamegoldásai 279

3.6. A kőportrágyák, ásványi talajjavító anyagok és a javításra szoruló talajok ismérvei 284

3.6.1. A természetes trágyaszerek, javítóanyagok szerepe, jelentősége 284
3.6.2. A talajjavítás, tápanyag-gazdálkodás helyzete, megítélése 286

3.6.2.1. A talajok agyagásvány-tartalmával összefüggő javítási, tápanyag-ellátási lehetőségek 287
3.6.2.2. A talajok humusztartalmával összefüggő javítási, tápanyag-visszapótlási lehetőségek 289
3.6.2.3. A talajok mész- és magnézium-tartalmával összefüggő javítási, tápanyag-visszapótlási lehetőségek 295

3.6.3. A talajjavító ásványi anyagok, kőportrágyák alkalmazása különböző dunántúli talajokon 298
3.6.4. A talajjavító ásványi anyagok, kőportrágyák alkalmazása különböző tiszántúli és Duna-Tisza-közi talajokon 300

3.7.A javítóanyagok, trágyaszerek rendszerezése, nyersanyagtípusai 304

3.7.1. Szerves anyagok 306

3.7.1.1. Rostos tőzeg 306
3.7.1.2. Érett tőzeg 306
3.7.1.3. Vegyes tőzeg 306
3.7.1.4. Lápföld 307
3.7.1.5. Kotu 307
3.7.1.6. Lignit(-por) 307

3.7.2. Szerves ásványi anyagok 308

3.7.2.1. Alginit 308
3.7.2.2. Agyag-humusz kolloidkeveréket tartalmazó (lápos réti) talajanyag 309

3.7.3. Ásványi anyagok 309

3.7.3.1. Mészkő(-por) 309
3.7.3.2. Lápi mésziszap) 309
3.7.3.3. Dolomit(-por) 310
3.7.3.4. Gipsz, gipsz-anhidrit 311
3.7.3.5. Lösz (digóföld) 311
3.7.3.6. Bentonit 312
3.7.3.7. Perlit 312
3.7.3.8. Zeolit 313
3.7.3.9. Kálitrachit, kálitufa 313
3.7.3.10. Egyéb kőzetanyagok, javítóanyagok 314

3.8. A nyersanyagtípusok előfordulása és főbb hasznosítási területei 315

3.8.1. A mész- és a magnéziumpótlás anyagai 315
3.8.2. A szervesanyagpótlás anyagai 316
3.8.3. Az agyag- és humuszkolloidok pótlása (homoktalajokon) 319
3.8.4. A kőportrágyák alkalmazása (a kőzetlisztekkel történő "műtrágyázás") 320
3.8.5. Agyagásvány alapanyagú javítóanyagok 324
3.8.6. A sós, szikes talajok (kombinált) javítóanyagai 325

4. A FÖLDEK MŰVELHETŐSÉGE, TALAJTECHNOLÓGIAI (FIZIKAI, KÉMIAI) TULAJDONSÁGAI 327

4.1.A szelvénykarakterek kialakulása 327

4.1.1. A talaj (a szántott réteg) szemcseösszetétele, fizikai talajfélesége 335

4.1.1.1. A fizikai talajféleség felismerése 336
4.1.1.2. A kolloidok és funkcióik 339
4.1.1.3. A talaj szerkezeti elemei 342

4.1.2. A talaj kémhatása, mésztartalma 345

4.2. A talaj víz-, hő- és levegőgazdálkodása 347
4.3. A talajok felosztása és jellemzése a művelhetőség (a talajtechnológiai adottságok) alapján 352
4.4. A földhasználati adottságok bemutatása 358
4.5. A földhasználatot (földművelést) elősegítő talajtérképek rendszerezése 363

4.5.1. Országos rendszerű áttekintő talajtérképek 364
4.5.2. Országos rendszerű, szelvényezésű talajismereti térképek 365
4.5.3. Országos rendszerű földminősítési és üzemi talajtérképek 371
4.5.4. Sekélyföldtani, talajtani térképek 376

5. A TERMŐFÖLD NYILVÁNTARTÁSÁRA, A BIRTOKTAGOK KIALAKÍTÁSÁRA, A FÖLDHASZNÁLATRA ÉS A FÖLDVÉDELEMRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 377

5.1. Az ingatlan-nyilvántartás (földnyilvántartás) 377

5.1.1. Különböző földtulajdon-kategóriák 387
5.1.2. A birtoktagok kialakítására vonatkozó rendelkezések 388

5.2. A földhasználati nyilvántartás 389
5.3. A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) 392
5.4. A földhasználat, földvédelem rendelkezései 396

5.4.1. A termőföld más célú hasznosítása 396
5.4.2. A művelési ág megváltoztatása 399
5.4.3. A földhasználó talajvédelmi kötelezettségei 401

Felhasznált irodalom 403
1. sz. melléklet 411
2. sz. melléklet 412
3. sz. melléklet 414
Tárgymutató 421
Névmutató 447

TARTALOM