Előzetes vizsgálat - hatásvizsgálat

Hazánk EU-s csatlakozása a környezetvédelmi jogi szabályozást is sok területen állította kihívások elé. Nemcsak a konkrét előírások és szabályok átvételére volt szükség, hanem azoknak a módszereknek, környezetvédelmi jogintézményeknek, eszközöknek az integrálására is, amelyek az Európai Unió régebbi tagországaiban már bizonyítottak. Ezért a könyv a környezeti hatásvizsgálat és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás mellett bemutatja az IPPC-irányelvet is (IPPC: Integrált Szennyezés-megelőzés és Csökkentés), amely a nagy ipari környezethasználók környezetterhelésének megelőzését szolgáló egyik legfontosabb uniós jogintézmény. Természetesen nem hiányozhat az előzetes vizsgálati eljárás és a környezeti hatásvizsgálatok hazai szabályozásának átfogó, minden részletre kiterjedő, a hatályos jogszabályok szerinti bemutatása sem.
A kiadvány lényege, hogy az olvasók megértsék az eljárások és módszerek sajátosságait, a vizsgálatok értelmét és célját, nem utolsósorban pedig átfogó képet kapjanak a hazai és uniós szabályozásról.

Bevezetés 21

I. rész. A KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLATOK

1. A környezeti hatásvizsgálat során alkalmazott legfontosabb fogalmak 27

2. A módszer sajátosságai és szükségességének indokai 42

2.1. A módszer főbb jellemzői 44
2.2. A környezeti hatásvizsgálatok szükségessége 46

3. A környezeti hatásvizsgálatok rövid története 52

3.1. A nemzetközi szabályozás története 52
3.2. Az európai szabályozás főbb vonásai 53
3.3. A magyar szabályozás 56
3.4. A magyar és az európai szabályozás összhangja 63
3.5. A KHV és kapcsolódó hatásvizsgálati jellegű elemzések 65

3.5.1. Az örökségvédelmi hatástanulmány 67
3.5.2. Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról röviden a hatásvizsgálatok szemüvegén keresztül 69

4. A környezeti hatásvizsgálati módszer alaplogikája 73

4.1. A hatótényezők meghatározása 73
4.2. A hatásfolyamatok feltérképezése 77
4.3. A hatásterület becslése 92
4.4. A környezetállapot leírása 103
4.5. A hatásfolyamatok és az állapotváltozások becslése 112
4.6. A változások értékelése 119

5. A környezeti hatásvizsgálati eljárás 140

5.1. Milyen tevékenységek esetén kell hatásvizsgálatot elkezdeni? 145
5.2. A hatásvizsgálati eljárás folyamata 154

5.2.1. Általános eset 154
5.2.2. Eljárás határon átterjedő hatások esetén 162
5.2.3. Döntés a tevékenységről 166

5.3. A hatásvizsgálati eljárás szereplői és feladataik 168

5.3.1. A tevékenység kezdeményezői 169
5.3.2. A döntéshozó hatóság 172
5.3.3. Az előzetes vizsgálati dokumentáció és a környezeti hatástanulmány készítői 176
5.3.4. Az érintettek és képviselőik 179

6. A környezeti hatástanulmányok készítésének főbb elvei 181

6.1. Az előzetes vizsgálati dokumentáció 181

6.1.1. A telepítési alternatívák előszűrése 187
6.1.2. A hatások jelentőségének bemutatása 188
6.1.3. A hatástanulmány tartalmi követelményei 193
6.1.4. A hatások jelentőségének megítélése 193

6.2. A környezeti hatástanulmány 199

6.2.1. Az előzmények összefoglalása 201
6.2.2. A tervezett tevékenység műszaki jellemzőinek ismertetése 206
6.2.3. A hatótényezők számbavétele, a potenciális feltárása 211
6.2.4. A vizsgálandó terület és a hatásterület lehatárolása 226
6.2.5. A környezet állapotának feltárása 229
6.2.6. A várható környezeti hatások becslése és értékelése 239
6.2.7. Bizonytalanság, kockázat 252
6.2.8. A gazdasági-társadalmi hatások 259
6.2.9. Országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálata 266
6.2.10. Környezetvédelmi intézkedések 267
6.2.11. Közérthető összefoglaló és a közmeghallgatás 269

Irodalomjegyzék 277

II. rész. A KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLATI ELJÁRÁS JOGI ELEMZÉSE

7. Az 1995. évi LIII. törvény és a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet környezeti hatásvizsgálati eljárásának jogi szempontú elemzése 281

7.1. A rendelet hatálya 281
7.2. A kutatási, kísérleti tevékenységek hatásvizsgálat kötelessége 283
7.3. A környezeti hatásvizsgálat és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás összefüggése 285
7.4. Fogalommeghatározások 290

7.4.1. Az érintett, az ügyféli és a kereshetőségi jog 290
7.4.2. A környezethasználó és a kérelmező 294
7.4.3. A tevékenység módosítása 297
7.4.4. Egyéb, csak az Irányelvben szereplő fogalmak 310

7.5. Előzetes vizsgálat 311

7.5.1. Az előzetes vizsgálati eljárás új funkciója 311
7.5.2. Az előzetes vizsgálati eljárás általános szabályai a Kvtv.-ben 312
7.5.3. Az előzetes vizsgálati eljárás megindítása 317
7.5.4. A nyilvánosság értesítése 319
7.5.5. A szakhatóságok közreműködése az eljárásban 323
7.5.6. A tárgyalás és az előzetes eljárás anyagának értékelése 326
7.5.7. Az előzetes vizsgálati eljárás alapján hozható határozatok 328
7.5.8. Az alternatívák kezelése 330
7.5.9. A nemleges döntés az előzetes vizsgálati szakaszban 333
7.5.10. Pozitív határozat-jogalkotói segítséggel 334
7.5.11. A határozat meghozatala utáni eljárási lépések 336

7.6. A környezeti hatásvizsgálati eljárás 337

7.6.1. A hatásvizsgálat fogalmának jogszabályi meghatározása 339
7.6.2. A tevékenység megvalósításának szakaszai 341
7.6.3. A kérelem 342
7.6.4. A környezeti hatástanulmány 344
7.6.5. Az érintettek értesítése a hatásvizsgálati eljárás megindulásáról 348
7.6.6. A szakhatóságok részvétele a hatásvizsgálati szakban 351
7.6.7. Többfordulós közösségi részvétel 354
7.6.8. Közmeghallgatás a hatásvizsgálati szakban 356
7.6.9. Ügydöntő határozat 360
7.6.10. Az engedély feltételei 363
7.6.11. Egyéb engedélyek megadása 366
7.6.12. Nyomvonalas létesítmények 367
7.6.13. A kérelem elutasításának egyes kötelező esetei 370
7.6.14. A határozat módosítása 371
7.6.15. Az engedély érvényességi ideje 373

7.7. Nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárás 375

7.7.1. Általános szabályok 375
7.7.2. Eljárás kibocsátó félként 379
7.7.3. Eljárás hatásviselő félként 394

7.8. Jogkövetkezmények 400
7.9. Közösségi részvétel a hatásvizsgálati eljárásban 404

7.9.1. Az ide tartozó eljárási lépések áttekintése 404
7.9.2. A közösségi részvétel és az információs jogok interdiszciplináris jogi szabályozása 410
7.9.3. Ügyféli jog és kereshetőségi jog 412

8. A hatásvizsgálati eljárás és az egyéb engedélyezési eltárások viszonya 415

8.1. Az Espooi Egyezmény és a Hatásvizsgálati Irányelv előírásai a tevékenységek megvalósítására vonatkozó engedélyek viszonyával kapcsolatosan 415
8.2. A hatásvizsgálati eljárás és az egyéb engedélyezési eljárások viszonyának táblázatos áttekintése 417
8.3. A gyorsforgalmi utakra vonatkozó speciális hatásvizsgálati szabályok 429

Irodalomjegyzék 433

III. rész. IPPC

Előszó 437

Bevezetés 439

9. Az Európai Unió környezetvédelmi politikája 441

9.1. Alkotmányos alapok az alapszerződésekben 441
9.2. Környezeti akcióprogramok 445
9.3. A hatodik környezeti akcióprogram prioritást élvező területei 449

10. Az integráció a környezetvédelmi jogban 452

10.1. Szektorális szabályozás 452
10.2. A környezetjog belső és külső integrációja 453

10.2.1. Külső integráció 453
10.2.2. Belső integráció 455
10.2.3. Szervezeti-hatásköri integráció 456

10.3. Az integrativitás ismérvei 456
10.4. Az integrativitás iránti igény megnyilvánulásai 457

10.4.1. Vizsgálati elemzés 457
10.4.2. Környezeti vizsgálat 458

10.5. Az integrativitás megjelenési területei 461

10.5.1. Legiszlatív integráció 462
10.5.2. Formális integráció 463
10.5.3. Materiális integráció 463

10.6. Jogintézményi integrativitás 463
10.7. Az integrativitás értékelése 465

11. A környezetszennyezés integrált megelőzése és ellenőrzése az Európai Unióban 467

11.1. Az IPPC-irányelv létrejötte 467
11.2. Alapelvek 468
11.3. Az irányelv célja 469
11.4. A irányelv tárgyi hatálya 471
11.5. Fogalmak 472

11.5.1. Környezetszennyezés 473
11.5.2. Létesítmény-meglévő létesítmény 473
11.5.3. Kibocsátási határérték - környezet-minőségi határérték 474
11.5.4. Engedély 475
11.5.5. Az elérhető legjobb technika 475

11.6. Az üzemeltető alapvető kötelezettségeinek elvei 477
11.7. Új-meglévő létesítmények engedélyezése 478

11.7.1. Új Létesítmények engedélyezése 478
11.7.2. Követelmények a meglévő létesítmények engedélyezéséhez 479

11.8. Engedélyezési eljárás 480

11.8.1. Az engedélykérelem kötelező tartalma 480
11.8.2. Az engedélyek kiadásának integrált megközelítése 481
11.8.3. Határozatok 481
11.8.4. Az engedély tartalma 481

11.8.4.1. Az engedély általános feltételei 481
11.8.4.2. Emissziós határértékek 482
11.8.4.3. Szennyezőanyag-lista 483
11.8.4.4. Monitoringrendszer 485
11.8.4.5. Egyéb engedélyezési szabályok 485

11.8.5. Változtatások az üzemeltetésben 486
11.8.6. Az engedély felülvizsgálata 487
11.8.7. Az elérhető legjobb technikák fejlődése 487

11.9. A létesítmények ellenőrzése 488
11.10. Az információhoz való hozzáférés és a nyilvánosság részvétele 488
11.11 Információcsere 490
11.12. Határokon átterjedő hatások 492
11.13. Közösségi kibocsátási határértékek 492
11.14. Hatálybalépés 494
11.15. Az IPPC-irányelv jelentősége 495

12. Az IPPC-irányelvhez kapcsolódó kőtelezettségek 496

12.1. A 96/61/EK irányelvben megfogalmazott kötelezettségek 496

12.1.1. Az információcserére vonatkozó 16. cikk 496
12.1.2. Az információhoz való hozzáférésről szóló 15. cikk 497
12.1.3. A Bizottsági eljárásról szóló 19. cikk 497

12.2. Az IPPC-irányelvhez kapcsolódó kérdőívről 498

12.2.1. A kérdöívről szóló 1999/391/EK határozat 498
12.2.2. A 2003/241/EK határozat 499

12.2.2.1. A módosítás lényege 499
12.2.2.2. A módosított kérdőív 499

12.3. Az európai szennyezőanyag-kibocsátási nyilvántartás (EPER) 505

12.3.1. Az EPER-rendszer kialakulása és célja 505
12.3.2. Az EPER-rendszerrel kapcsotatos fogalmak 506
12.3.3. A 2000/479/EK határozat tartalma 507

12.3.3.1. A küszöbérték túllépése esetén jelentendő szennyező anyagok felsorolása 507
12.3.3.2. A tagállamok által jelentendő kibocsátási adatok formátuma 508
12.3.3.3. A jelentendő forráskategóriák 509

12.3.4. A jelentéstétel ideje 510
12.3.5. Egyéb szabályok 510

12.4. A jövő útja - a PRTR-rendszer 511
12.5. A 2001/331/EK ajánlás 512

13. A környezetvédelmi engedélyezés rendszere Magyarországon 513

13.1. Bevezető gondolatok 513
13.2. A környezet védelmét szolgáló jogintézmények rendszere 515

13.2.1. Környezet 515
13.2.2. A környezetvédelmi jog 516
13.2.3. Környezetvédelmi jogintézmények 516
13.2.4. A közigazgatás közvetlen és közvetett eszközei 517
13.2.5. Megelőzési célú közigazgatási eszközök 517
13.2.6. Az engedély 518
13.2.7. Az engedély jellemzői 519
13.2.8. Az engedély tartalmi elemei 519
13.2.9. Keretengedély 520
13.2.10. Bejelentés 521
13.2.11. Szakhatósági hozzájárulás 521

13.3. A környezetvédelmi engedélyek rendszere 522

13.3.1. Integrált környezetvédelmi engedélyezési eljárások 522

13.3.1.1. A környezetvédelmi engedély 523
13.3.1.2. Az egységes környezethasználati engedély 525
13.3.1.3. A környezetvédelmi működési engedély 525
13.3.1.4. A környezetvédelmi teljesítményértékelés 530

13.3.2. Szakterületi környezetvédelmi engedélyezési eljárások 531

13.3.2.1. A pontforrás-üzemeltetési engedély 531
13.3.2.2. A vízjogi engedély 533
13.3.2.3. A természetvédelmi engedély 535
13.3.2.4. A hulladékkezelési engedély 539
13.3.2.5. A szennyezőanyag-kibocsátási engedély 541

13.3.3. Szakhatósági eljárások 542

14. A magyar IPPC-szabályozás 2006, január 1-je előtt 544

14.1. Az IPPC-szabályozás konkrét előzményei az Unióban 544
14.2. Az IPPC-szabályozás megjelenése a magyar jogban 545

14.2.1. A 2001. évi LV. törvény 545
14.2.2. A 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet 546

14.3. A 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet szabályairól röviden 547

14.3.1. A 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet hatálya 547
14.3.2. Az elérhető legjobb technika 548
14.3.3. Új tevékenységekre vonatkozó szabályok 548
14.3.4. Meglévő tevékenységekre vonatkozó szabályok 549
14.3.5. Engedélyezési eljárás 550
14.3.6. Társadalmi részvétel 550
14.3.7. Jogkövetkezmények 550
14.3.8. Záró rendelkezések 551
14.3.9. Mellékletek 552

14.4. A 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet célkitűzései és korlátai 552

14.4.1. Jogharmonizációs kényszer 552
14.4.2. A rendelet célkitűzései 553
14.4.3. A rendelet korlátai 554

15. A hatályos magyar IPPC szabályozás 2006. január 1-je után 555

15.1. Az IPPC engedélyezési rendszer bevezetésével összefüggő elvi problémák 555

15.1.1. Bándi Gyula álláspontja 555
15.1.2. Molnár Miklós álláspontja 556
15.1.3. Fodor László álláspontja 556
15.1.4. Balázs István álláspontja 557
15.1.5. Gellérthegyi István álláspontja 557

15.2. A rendelet végrehajtása során felmerült gyakorlati problémák 558

15.2.1. Az eljárások elhúzódása 559
15.2.2. A mezőgazdasági létesítmények túlsúlya 559
15.2.3. Duplikált felülvizsgálatok-átfedések az eljárásokban 560
15.2.4. Szűk határidők 560
15.2.5. Támogatási rendszer 560
15.2.6. A hatásvizsgálati- és az IPPC-lista összehangolása 561
15.2.7. Olcsó eljárás 561
15.2.8. Bonyolult eljárás 562

15.3. A rendelet megváltoztatását kiváltó okok 562
15.4. A változtatás tervezett irányai 563

15.4.1. Reiniger Róbert álláspontja 563
15.4.2. Teszár László álláspontja 564
15.4.3. Horváth Balázs álláspontja 564
15.4.4. Babcsány Ildikó álláspontja 565

15.5. A hatályos magyar IPPC-szabályozás 565

15.5.1. Általános szabályok 566

15.5.1.1. Intézkedési kötelezettség 566
15.5.1.2. Szakmai konzultáció 568
15.5.1.3. Az elérhető legjobb technika meghatározásának szempontjai 568
15.5.1.4. A BREF 570
15.5.1.5. A BAT 573

15.5.2. Engedélyezési eljárás 576

15.5.2.1. Új tevékenység 576
15.5.2.2. A kérelemre induló eljárás 577
15.5.2.3. Az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményei 578
15.5.2.4. Meglévő tevékenység 580
15.5.2.5. Titokvédelem 586
15.5.2.6. Szakhatságok részvétele 588
15.5.2.7. Az egységes engedélyi jelleg 592
15.5.2.8. Intézkedések, környezetvédelmi követelmények, kibocsátási határértékek és határidők meghatározása 593
15.5.2.9. Az egységes környezethasználati engedély tartalmi követelményei 595
15.5.2.10. Biztonsági elemzés, biztonsági jelentés 599
15.5.2.11. Az egységes környezethasználati engedély határideje 600
15.5.2.12. Rendes és rendkívüli környezetvédelmi felülvizsgálat 600
15.5.2.13. A környezetvédelmi hatóság eljárási határideje 603
15.5.2.14. Az egységes környezethasználati engedély módosítása és visszavonása 603
15.5.2.15. Országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás 604

15.5.3. A nyilvánosság bevonása az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásba 604

15.5.3.1. A nyilvánosság bevonásának alkalmazása 605
15.5.3.2. A közérthető összefoglaló 606
15.5.3.3. A nyilvánosság tájékoztatása 607
15.5.3.4. Az érintett nyilvánosság további tájékoztatása 608
15.5.3.5. Hirdetmény 609

15.5.4. A próbaüzemre és az ellenőrzésre vonatkozó előírások 612

15.5.4.1. A próbaüzem szabályai 612
15.5.4.2. Az ellenőrzésre vonatkozó szabályok 614

15.5.5. Adatszolgáltatás 616
15.5.6. A környezeti hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás összevonásának szabályai 617

15.5.6.1. Az összevonás lehetősége 617
15.5.6.2. Az összevont eljárás 619
15.5.6.3. A szakhatóságok részvétele az összevont eljárásban 620
15.5.6.4. Országhatáron átterjedő hatás az összevont eljárásban 620
15.5.6.5. A felügyelőség döntései az összevont eljárásban 621
15.5.6.6. Engedélymódosítás, próbaüzem, ellenőrzés, adatszolgáltatás az összevont eljárásban 621
15.5.6.7. A felügyelőség eljárási határideje az összevont eljárásban 622

15.5.7. A környezeti hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás összekapcsolásának szabályai 622

15.5.7.1. Az összekapcsolt eljárás lehetősége 622
15.5 7.2. Az összekapcsolt eljárás első szakasza 623
15.5 7.3. Végzés az összekapcsolt eljárásban 624
15.5 7.4. Építési tevékenység a végzés kiadása után 624
15.5 7.5. Az összekapcsolt eljárás második szakasza 626
15.5 7.6. Az összekapcsolt eljárások egyéb szabályai 627
15.5 7.7. Országhatárokon átterjedő hatások az összekapcsolt eljárásban 627
15.5 7.8. Az összekapcsolt eljárás eljárási határideje 628

15.5.8. Jogkövetkezmények 628
15.5.9. Záró és átmeneti rendelkezések 629

15.6. Az IPPC-rendelet változtatásai 634
15.7. Az IPPC-rendeletben szereplő eljárások határidejére vonatkozó táblázatok 635

16. Az IPPC-eljárásokhoz kapcsolódó díjak rendszere 641

16.1. Az illetéktörvény szabályai 642

16.1.1. IIletékfizetésikötelezettség 642
16.1.2. Az eljárási illeték alapja 642
16.1.3. Az illeték fizetésére kötelezettek 643
16.1.4. Az illeték mértéke 643
16.1.5. Egyes környezet- és természetvédelmi, valamint vízügyí hatósági eljárási illetékekre vonatkozó speciális illetéktörvényi szabályok 644

16.1.5.1. Az alapeljárás illetéke 644
16.1.5.2. A fellebbezés illetéke 644

16.2. A 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 645

16.2.1. A rendelet hatálya 645
16.2.2. Díjfizetési kötelezettség 645
16.2.3. Egyedi díjtételek 646
16.2.4. Az eljárási díj megfizetése 647
16.2.5. Jogorvoslati szabályok 649
16.2.6. Eljárási díjtáblázatok 649

Irodalomjegyzék 675

Mellékletek 681

1. melléklet. Határterület egy tervezett árvízi tározó esetében 682
2. melléklet. Hatásterület egy tervezett repülőtér esetén 684
3. melléklet. Bányagödör rekultivációjának negatív és pozitív hatásterülete 686
4. melléklet. A térség felszínborítottsága a Corine Land Cover alapján 688
5. melléklet. A vizsgált térség védett természeti értékei 690
6. melléklet. A hatások által érintett értékes élőhelyek 692

TARTALOM