A környezetgazdaságtan alapjai

BEVEZETÉS 11

1. KÖRNYEZET ÉS TUDOMÁNY 13

1.1. AZ EMBER ÉS KÖRNYEZETE 15

1.2. A KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS MINT TUDOMÁNY 20

1.3. A KÖRNYEZETI GONDOLKODÁS FEJLŐDÉSE 22

1.3.1. A klasszikus közgazdaságtan felfogása 22
1.3.2. A neoklasszikusok nézetei, Pigou elmélete a negatív externáliákról 23
1.3.3. Ernst Schumacher, Herman Daly és az alternatív közgazdaságtan 24
1.3.4. Környezeti makroökonómia 27
1.3.5. Az ökológiai közgazdaságtan 29

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 30

AJÁNLOTT IRODALOM 30

2. A GLOBÁLIS PROBLÉMÁK 31

2.1. A GLOBÁLIS PROBLÉMÁK MEGJELENÉSI FORMÁI 33

2.2. A GLOBÁLIS PROBLÉMÁK ÉRTELMEZÉSE ÉS FELOSZTÁSA 33

2.3. A LEGFONTOSABB GLOBÁLIS PROBLÉMÁK 38

2.3.1. A túlnépesedés, a szegénység és az éhezés 39
2.3.2. Az élelmiszer-termelés növekedésének lassuló üteme 42

2.3.2.1. Az agrártechnológiák csökkenő tartalékai 44
2.3.2.2. A természeti erőforrások romló minősége 45
2.3.2.3. A termőföld eróziója és az elsivatagosodása 46

2.3.3. A vízkészletek szűkössége és szennyezettsége 46
2.3.4. A biológiai változatosság veszélyeztetettsége 49
2.3.5. A változó légkör 50
2.3.6. A meg nem újuló természeti erőforrások kimerülése 52

2.3.6.1. A fosszilis energiahordozók véges készlejei 52
2.3.6.2. A fosszilisenergia-felhasználás globális környezetkárosítása 54

2.3.7. Az emberiség veszélyeztetett egészségi állapota 57

2.4. A GLOBÁLIS PROBLÉMÁK KIALAKULÁSÁNAK OKAI ÉS TÍPUSAI 61

2.4.1. A technológiai kötöttségek 61
2.4.2. A fogyasztói társadalom és a pazarló fogyasztás 62
2.4.3. A növekedési kényszer 65
2.4.4. A globális változások típusai 66
2.4.5. Az ökológiai lábnyom 67

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 70

AJÁNLOTT IRODALOM 71

3. KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK 73

3.1. A LÉGKÖR KÖRNYEZETI PROBLÉMÁI 75

3.1.1. A légkörszerkezete, összetétele 75
3.1.2. A légszennyezés folyamatai 78
3.1.3. A légszennyező anyagok rendszerezése 79
3.1.4. A levegő öntisztulása 82
3.1.5. A levegő szennyeződései 82

3.1.5.1. Globális légszennyezések 82
3.1.5.2. Helyi légszennyezők és regionális légszennyezések 87

3.1.6. A légszennyezettség hazai helyzete 90
3.1.7. A levegőszennyezés elleni védekezés 92

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 96

AJÁNLOTT IRODALOM 96

3.2. A HIDROSZFÉRA KÖRNYEZETI PROBLÉMÁI 97

3.2.l.Vízigények és vízgazdálkodás 97
3.2.2. Vízforrások 100

3.2.2.1. Felszíni vizek 102
3.2.2.2. Felszín alatti vizek 103
3.2.2.3.Csapadékvíz. 103
3.2.2.4. Ivóvízellátás 104
3.2.2.5. Hazai vízforrásaink 104

3.2.3. A víz minőségét meghatározó tényezők 105
3.2.4. Vízszennyeződések 106
3.2.5. A vízszennyezés elleni védekezés lehetőségei 110

3.2.5.1. Aktív módszerek 110
3.2.5.2. A szennyvizek kezelése 111
3.2.5.3. Passzív módszerek 112
3.2.5.4. A hazai szabályozás rendszere 113

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 114

AJÁNLOTT IRODALOM 115

3.3. A LITOSZFÉRA KÖRNYEZETI PROBLÉMÁI 116

3.3.1. A talaj legfontosabb jellemzői 116
3.3.2. A talaj öntisztulása 118
3.3.3. A talajt veszélyeztető tényezők 119

3.3.3.1. A mezőgazdaság mint talajt veszélyeztető tényező 121
3.3.3.2. Az ipar mint talajt veszélyeztető tényező 127
3.3.3.3. Egyéb talajszennyezések 128

3.3.4. A talajszennyezés elleni védekezés lehetőségei 129

3.3.4.1. Vegyszermentes mezőgazdaság - bioélelmiszerek 129
3.3.4.2. Talajvédelmi tervek 131
3.3.4.3. A talajszennyezési károk elhárítása 131

3.3.5. Környezetileg érzékeny természeti területek talajvédelme 133

3.3.5.1. A biodiverzitás megőrzése 133
3.3.5.2. Természetvédelmi területek, földtani értékek védelme 134

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 136

AJÁNLOTT IRODALOM 136

3.4. HULLADÉK 137
3.4.1. A hulladék fogalma 137
3.4.2. A hulladékok környezeti problémái 137
3.4.3. A hulladékok csoportosítása 139
3.4.4. A háztartási hulladékok ártalmatlanítása és elhelyezése 143

3.4.4.1. Deponálás 145
3.4.4.2. Hulladékégetés 146
3.4.4.3. Komposztálás 147
3.4.4.4. Biogáz-előállítás 147
3.4.5. Ipari hulladékok 148
3.4.6. Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari hulladékok 148
3.4.7. Veszélyes hulladékok 149
3.4.8. Egyéb hulladékok 153
3.4.9. Hulladékgazdálkodás 153
3.4.10. Hulladékgazdálkodási törvény Magyarországon és az EU-ban 154

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 160

AJÁNLOTT IRODALOM 161

4. A KÖRNYEZETSZENNYEZÉS GAZDASÁGTANA 163

4.1. A KÜLSŐ GAZDASÁGI HATÁSOK 165

4.1.1. Az externáliák lényege 165
4.1.2. Az externális hatások közgazdasági következményei 166
4.1.3. A környezetszennyezés gazdaságilag optimális szintje 167
4.1.4. Az externália optimális nagysága 168

4.2. A PIGOU-I ADÓ NAGYSÁGA 170

4.3. A COASE-TÉTEL 172

4.4. A SZENNYEZÉS CSÖKKENTÉSE 175

4.4.1. A szennyezés csökkentésének két módja egy szennyező esetén 175
4.4.2. A szennyezés elhárítási kötelezettségek költséghatékony megosztása több szennyező között 177

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 178

AJÁNLOTT IRODALOM 179

5. A KÖRNYEZET-POLITIKA ESZKÖZEI, A KÖRNYEZET VÉDELEM SZABÁLYOZÁSA 181

5.1. A SZABÁLYOZÓRENDSZERREL SZEMBENI KÖVETELMÉNYEK 183

5.2. A KÖRNYEZETSZABALYOZÁSI ESZKÖZÖK 184

5.2.1. Direkt (közvetlen) vagy normatív szabályozás 184
5.2.2. Közvetett (vagy gazdasági) szabályozás 189

5.2.2.1. Adó, környezethasználati díj 189
5.2.2.2. Támogatás (szubvenció), pozitív ösztönzés 194
5.2.2.3. Piacteremtés (piaci és hatósági eszközök kombinálása) 196
5.2.2.4. Környezeti felelősségbiztosítás 198

5.2.3. A gazdasági eszközök áttekintése 200

5.3. A KÖRNYEZETVÉDELEM SZABÁLYOZÁSÁNAK EURÓPAI TAPASZTALATAI 203

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 210

6. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS 211

6.1. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ELMÉLETÉNEK FOGALMA 213

6.2. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDES ELMÉLETÉNEK KIALAKULÁSA 213

6.2.1. Egyesült Nemzetek Konferenciája az Emberi Környezetről (1972) 213
6.2.2. A Környezet és Fejlődés Világbizottság (1985-1987) 215
6.2.3. ENSZ Konferencia a Környezetről és a Fejlődésről 1992) 216
6.2.4 Az ENSZ Közgyűlés Rendkívüli Ülésszaka (1997) 218
6.2.5 Az utolsó állomás Johannesburg előtt, Bali (2002) 223

6.3. A JOHANNESBURGI CSÚCS A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSÉRT 224

6.3.1. Előzmények és célok 224
6.3.2. A Johannesburgi Föld Csúcs Konferencia eredményei 225

6.3.2.1. A Rio+10 konferencia főbb lépései 225
6.3.2.2. A Johannesburgban elfogadott Végrehajtási Terv 226
6.3.2.3. A Johannesburgi Föld Csúcs kezdeményezései 229

6.4. A RIÓI FOLYAMAT ÉRTÉKELÉSE 231

6.4.1. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének értékelése 231

6.4.1.1. Átfogó értékelés 231
6.4.1.2. A főbb fejlődési trendek alakulása 231

6.4.2. A Johannesburgi Föld Csúcs Konferencián kijelölt főbb teendők 234

6.5 A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYZETE MAGYARORSZÁGON 235

ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEK 236

IRODALOMJEGYZÉK 237

7. AZ EU KÖRNYEZETI POLITIKÁJÁNAK ALAPJAI, KÖRNYEZETI JOGALKOTÁSA 239

7.1. AZ EURÓPAI UNIÓ KÖRNYEZETPOLITIKÁJÁNAK ELMÉLETI ALAPJAI 241

7.1.1. Elméleti alapok 241
7.1.2. Az EU környezetvédelmi jogalkotásának jellemzői 242

7.2. A KÖRNYEZETVÉDELMI (KÖRNYEZETI) POLITIKA ALAPJAI ÉS FEJLŐDÉSE - AZ AKCIÓPROGRAMOK 243

7.3. AZ AKCIÓPROGRAMOK MEGJELENÉSE 243

7.3.1. Az Első Akcióprogram (1973-1977) 244
7.3.2. A Második Akcióprogram (1977-1981) 245
7.3.3. A Harmadik Akcióprogram (1983-1987) 245
7.3.4. A Negyedik Akcióprogram (1987-1992) 246

7.4. AZ ÖTÖDIK KÖRNYEZETVÉDELMI AKCIÓPROGRAM, 1993-2000 248

7.4.1. Az Ötödik Akcióprogram alapelvei 249
7.4.2. A program környezetpolitikai prioritása 251
7.4.3. A programban kiválasztott célágazatok 252
7.4.4. A program megvalósításának és ellenőrzésének mechanizmusa. 258

7.5. A HATODIK KÖRNYEZETVÉDELMI AKCIÓPROGRAM, (2001-2010) 259

7.6. KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLKITŰZÉSEK ÉS TENDENCIÁK 260

7.6.1. Fehér Könyv 1993 - "Növekedés, versenyképesség és foglalkoztatás" 261
7.6.2. Agenda 2000 262
7.6.3. Szubszidiaritás és az intézményrendszer 264

7.6.3.1. Szubszidiaritás a környezetvédelem területén 265
7.6.3.2. A hatáskörök kérdése 265
7.6.3.3. Döntési mechanizmusok. 266
7.6.3.4. Göteborgi Csúcsértekezlet (2001): Az EU harmadik alapértéke a környezetvédelem. 267

7.7. AZ EURÓPAI UNIÓ KÖRNYEZETI JOGANYAGA 268
7.7.1. Az EU környezetjogi szabályozása "alkotmányos szabályok" 268

7.7.1.1. Az Egységes Európai Okmány és a Maastrichti Szerződés, valamint az Amszterdami Szerződés által bevezetett módosítások 269

7.7.2. Az EU környezetvédelemmel kapcsolatos szabályozása 271

7.7.2.1. Levegőminőségi szabályok 273
7.7.2.2. Biotechnológiai szabályozás 273
7.7.2.3. Természetvédelmi szabályok 273
7.7.2.4. Zajártalomra vonatkozó szabályok 274
7.7.2.5. Vízminőség 274
7.7.2.6. Hulladékgazdálkodás 274
7.7.2.7. A végrehajtás ellenőrzése 275

7.7.3. Az EU környezeti jogi szabályozásában alkalmazott módszerek 275

7.7.3.1. Szektoriális szabályozás 276
7.7.3.2. Hagyományos vagy piaci módszereken alapuló szabályozás 276
7.7.3.3. Mértékrendelkezések és technológiai előírások 276
7.7.3.4. Igazgatási eljárások 277
7.7.3.5. Tartalmi követelmények 277

7.8. ÖSSZEGZÉS 278

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 279

IRODALOMJEGYZÉK 280

Internetes oldalak 280

TARTALOM