![]() 581 M 16 Fekete Gábor - Varga Zoltán (szerk.): Magyarország tájainak növényzete és állatvilága Bp. : Természetesen Alapítvány, 2006. 152 p., ill. ISBN 963-229-735-0 TARTALOMEmber, növény, állat. Előszó 15 Flóra, fauna, vegetáció Kárpát-medencében Történet, elterjedés, egyediség 19
Bevezetés 19
Vegetációnk története az utolsó jégkorszaktól 23 Magyarország növényföldrajzi képe 27 A magyar flóra származása és elemei 28 Flóra és növényzet 39 A Kárpát-medence faunatörténete és állatföldrajza 44
Negyedidőszaki klímaváltozások és jégkorszakok 44
A természetes növénytakaró főbb vonásai 76A Kárpát-medence posztglaciális benépesedése és a genetikai változatosság 45 Faunagenezis, endemizmusok és reliktumok 49
Bennszülött fajok (endemizmusok) a Kárpát-medencében és Magyarországon
49
A Kárpát-medence állatföldrajza, tonalitás és regionalitás 54Reliktumfajok a Kárpát-medencében 52
Faunatípusok és faunaelemek 54
A Kárpát-medence faunájának életföldrajzi komponensei 59Alapfauna és színezőelemek 54
Policentrikus elterjedésű palaearktlkus és holarktikus fajok 59
A Kárpát-medence területi állatföldrajzi tagolódása 71Szibériai (boreo-kontinentális) fajok 60 Holomediterrán fajok 61 Atlantomediterrán fajok 63 Pontomediterrán fajok 63 Pontokaszpi fajok 64 Déli-kontinentális (dél-szibériai, mandzsúriai) fajok 67 Nyugat-balkáni (illír) fajok 68 Kelet-balkáni (mőziai) fajok 68 Alpin (arktikus-alpin) fajok 68 Kárpáti fajok 69 Dacikus fajok 69 Xeromontán fajok 69 Eremiális fajok 70 Kozmopolita és adventív fajok 71 Pannon vegetáció 78 Predikálható-e az ország növénytakarója? 80 A posztglaciális beerdősödés helyi variációi, deviációk. Maradványtájak, maradványtársulások, maradványfajok 87 Természetes vegetáció, aktuális növényzet 92 A tagolás keretei 95 Felhasznált irodalom 96 Tiszai-Alföld 103
Bevezető gondolatok 103
A táj lelke: a Tisza 705 A Hortobágy 111 A Körös-vidék 123 A Beregi- és a Szatmári-sík, a Bodrogköz és a Rétköz 126 A Borsodi- és Hevesi-sík, a Tápióvidék 131 A Tiszai-Alföld löszhátjai: Békés-Csanádi-hát, Nagykunság, Hajdúság 133 A Nyírség 139 Zárógondolatok 147 Dunai-Alföld 151
Bevezető gondolatok 157
A Duna síkja 151 A Duna ártere 152 A Turján-vidék és az Őrjeg 159 A Dráva síkja 166 A Mezőföld 170 A Duna-Tisza közi lösz- és löszös homokvidékek 174 A Duna-Tisza közi homokvidék 175 Zárógondolatok 189 Felhasznált és ajánlott irodalom (Tiszai- és Dunai-Alföld) 189 Kisalföld 199
A növényzet 199
A Szigetköz és a Mosoni-síkság 200
Az állatvilág 228Szukcessziós utak a vegetáció fejlődésében 203 A Hanság-Fertő-medence 208 A Rábaköz 212 Marcal-medence 213 Komárom-Esztergomi-síkság 217 Változások a Kisalföld vegetációjában 219 Felhasznált irodalom 224
A Szigetköz és a Mosoni-síkság 229
A Hanság-Fertő-medence 233 Felhasznált irodalom 236 Észak-magyarországi-középhegység 241
A bükkösök régiója 243
A tölgyesek régiója 251 Az Észak-magyarországi-középhegység előhegyei - árvalányhajas lejtők, bortermő lankák 258 Visegrádi-hegység 262 Börzsöny 263 Cserhát-vidék: a Naszály, a Cserhát, a Gödöllői-dombság és a Karancs-Medves 265
Flórautak találkozásánál:a váci Naszály 265
Cserhát 267 Gödöllői-dombság 269 A Karancs és a Medves 272
Mátra-vidék 274
Bükk-vidék 278 Az Aggtelek-Rudabányai-hegyvidék és a Cserehát 285 Észak-magyarországi medencék 291 Tokaj-Zempléni-hegyvidék 294 Köszönetnyilvánítás 299 Felhasznált és ajánlott irodalom 299 Dunántúli-középhegység 303
A flóra 303
Klímazonális vegetációtípusok és térbeli eloszlásuk 304 Fontosabb hegységalkotó alapkőzetek befolyása az élővilágra 306 Víztől befolyásolt élőhelyek 310 A tájkép átalakulása. Az aktuális növényzet 310 A Bakony-vidék 313
Keszthelyi-hegység 313
A Vértes és a Velencei-hegység vidéke 324 Balatoni bazaltvidék 313 Balaton-felvidék 315 Bakony 321
Vértes hegység 324
Dunazug-hegyvidék 327 Velencei-hegység 326
Gerecse-vidék 327
Felhasznált irodalom 334Budai-hegység 329 Pilis hegység 333 Nyugat-magyarországi peremvidék 339
Alpokalja 349
Sopron-Vasi-síkság 357 Kemeneshát 360 Zalai-dombvidék 361 Felhasznált irodalom 366 Dél-Dunántúl 371
A Balaton és a Balaton-part 372
Belső-Somogy 376 Külső-Somogy 386 A Mecsek és a Tolna-Baranyai-dombvidék 387
A Mecsek és a Villányi-hegység 387
A Tolna-Baranyai-dombság 392 A Zselicség 392
Felhasznált irodalom 393
Természetes növényzetünk jövője 397
Globális klímaváltozás, magyarországi sajátosságok 397
Bevezetés 397
A globális felmelegedés bizonyossága és bizonytalanságai 398 Magyarországi éghajlati forgatókönyvek 400
A klímaváltozás regionális becslésének problematikája 400
Epilógus 407A hazai éghajlati becslések szintézise 402 Felhasznált irodalom 408
A várható tájhasználat-változás 409
1. szcenárió: a nyugat-európai fejlődési út 470
A vegetáció stabilitása és alkalmazkodóképessége 4102. szcenárió: áttérés egy fenntartható fejlődési irányra 410 3. szcenárió: köztes út - lassan zöldülő fogyasztói társadalom 410 A klímaváltozás szaporodó jelel növénytakarónkban 411 Prognóziskészítés 413 Élőhely-átalakulások: prognózisok a nagytájak szerint 413
A Nagyalföld 414
Felhasznált irodalom 419Kisalföld 415 Nyugat-magyarországi peremvidék 417 Dél-Dunántúl 418 A középhegységek 418
A fafajok migrációs lehetőségei 421
A klímaváltozás és a zárt erdőtakaró visszaszorulása 422 A vegetációs övek eltolódásának modellezése 422 Felhasznált irodalom 424 Földrajzi nevek mutatója 425 Tárgymutató 433 A képek szerzői 453 The vegetation and fauna of Hungarian landscapes 455 |