borító

581 M 16
Fekete Gábor - Varga Zoltán (szerk.):
Magyarország tájainak növényzete és állatvilága
Bp. : Természetesen Alapítvány, 2006. 152 p., ill.
ISBN 963-229-735-0



TARTALOM

Ember, növény, állat. Előszó   15


Flóra, fauna, vegetáció Kárpát-medencében Történet, elterjedés, egyediség   19
Bevezetés   19
Vegetációnk története az utolsó jégkorszaktól   23
Magyarország növényföldrajzi képe   27
A magyar flóra származása és elemei   28
Flóra és növényzet   39
A Kárpát-medence faunatörténete és állatföldrajza   44
Negyedidőszaki klímaváltozások és jégkorszakok   44
A Kárpát-medence posztglaciális benépesedése és a genetikai változatosság   45
Faunagenezis, endemizmusok és reliktumok   49
Bennszülött fajok (endemizmusok) a Kárpát-medencében és Magyarországon   49
Reliktumfajok a Kárpát-medencében   52
A Kárpát-medence állatföldrajza, tonalitás és regionalitás   54
Faunatípusok és faunaelemek   54
Alapfauna és színezőelemek   54
A Kárpát-medence faunájának életföldrajzi komponensei   59
Policentrikus elterjedésű palaearktlkus és holarktikus fajok   59
Szibériai (boreo-kontinentális) fajok   60
Holomediterrán fajok   61
Atlantomediterrán fajok   63
Pontomediterrán fajok   63
Pontokaszpi fajok   64
Déli-kontinentális (dél-szibériai, mandzsúriai) fajok   67
Nyugat-balkáni (illír) fajok   68
Kelet-balkáni (mőziai) fajok   68
Alpin (arktikus-alpin) fajok   68
Kárpáti fajok   69
Dacikus fajok   69
Xeromontán fajok   69
Eremiális fajok   70
Kozmopolita és adventív fajok   71
A Kárpát-medence területi állatföldrajzi tagolódása   71
A természetes növénytakaró főbb vonásai   76
Pannon vegetáció   78
Predikálható-e az ország növénytakarója?   80
A posztglaciális beerdősödés helyi variációi, deviációk. Maradványtájak, maradványtársulások, maradványfajok   87
Természetes vegetáció, aktuális növényzet   92
A tagolás keretei   95
Felhasznált irodalom   96

Tiszai-Alföld   103
Bevezető gondolatok   103
A táj lelke: a Tisza   705
A Hortobágy   111
A Körös-vidék   123
A Beregi- és a Szatmári-sík, a Bodrogköz és a Rétköz   126
A Borsodi- és Hevesi-sík, a Tápióvidék   131
A Tiszai-Alföld löszhátjai: Békés-Csanádi-hát, Nagykunság, Hajdúság  133
A Nyírség   139
Zárógondolatok   147

Dunai-Alföld   151
Bevezető gondolatok   157
A Duna síkja   151
A Duna ártere   152
A Turján-vidék és az Őrjeg   159
A Dráva síkja   166
A Mezőföld   170
A Duna-Tisza közi lösz- és löszös homokvidékek   174
A Duna-Tisza közi homokvidék   175
Zárógondolatok   189
Felhasznált és ajánlott irodalom (Tiszai- és Dunai-Alföld)   189

Kisalföld  199
A növényzet   199
A Szigetköz és a Mosoni-síkság  200
Szukcessziós utak a vegetáció fejlődésében   203
A Hanság-Fertő-medence   208
A Rábaköz   212
Marcal-medence   213
Komárom-Esztergomi-síkság   217
Változások a Kisalföld vegetációjában   219
Felhasznált irodalom   224
Az állatvilág   228
A Szigetköz és a Mosoni-síkság  229
A Hanság-Fertő-medence   233
Felhasznált irodalom   236

Észak-magyarországi-középhegység   241
A bükkösök régiója   243
A tölgyesek régiója   251
Az Észak-magyarországi-középhegység előhegyei - árvalányhajas lejtők, bortermő lankák   258
Visegrádi-hegység   262
Börzsöny   263
Cserhát-vidék: a Naszály, a Cserhát, a Gödöllői-dombság és a Karancs-Medves   265
Flórautak találkozásánál:a váci Naszály   265
Cserhát   267
Gödöllői-dombság   269
A Karancs és a Medves   272
Mátra-vidék 274
Bükk-vidék   278
Az Aggtelek-Rudabányai-hegyvidék és a Cserehát   285
Észak-magyarországi medencék   291
Tokaj-Zempléni-hegyvidék   294
Köszönetnyilvánítás   299
Felhasznált és ajánlott irodalom   299

Dunántúli-középhegység   303
A flóra   303
Klímazonális vegetációtípusok és térbeli eloszlásuk   304
Fontosabb hegységalkotó alapkőzetek befolyása az élővilágra   306
Víztől befolyásolt élőhelyek   310
A tájkép átalakulása. Az aktuális növényzet   310
A Bakony-vidék   313
Keszthelyi-hegység   313
Balatoni bazaltvidék   313
Balaton-felvidék   315
Bakony   321
A Vértes és a Velencei-hegység vidéke   324
Vértes hegység  324
Velencei-hegység   326
Dunazug-hegyvidék   327
Gerecse-vidék   327
Budai-hegység   329
Pilis hegység   333
Felhasznált irodalom   334

Nyugat-magyarországi peremvidék   339
Alpokalja   349
Sopron-Vasi-síkság   357
Kemeneshát   360
Zalai-dombvidék   361
Felhasznált irodalom   366

Dél-Dunántúl   371
A Balaton és a Balaton-part   372
Belső-Somogy   376
Külső-Somogy   386
A Mecsek és a Tolna-Baranyai-dombvidék   387
A Mecsek és a Villányi-hegység   387
A Tolna-Baranyai-dombság   392
A Zselicség   392
Felhasznált irodalom   393

Természetes növényzetünk jövője 397
Globális klímaváltozás, magyarországi sajátosságok   397
Bevezetés   397
A globális felmelegedés bizonyossága és bizonytalanságai   398
Magyarországi éghajlati forgatókönyvek   400
A klímaváltozás regionális becslésének problematikája   400
A hazai éghajlati becslések szintézise   402
Epilógus   407
Felhasznált irodalom   408
A hazai természetes növényzet várható változásai az elkövetkező 50 évben tekintettel a klíma- és a tájhasználat-változás okozta átalakulásokra   409
A várható tájhasználat-változás   409
1. szcenárió: a nyugat-európai fejlődési út  470
2. szcenárió: áttérés egy fenntartható fejlődési irányra   410
3. szcenárió: köztes út - lassan zöldülő fogyasztói társadalom   410
A vegetáció stabilitása és alkalmazkodóképessége   410
A klímaváltozás szaporodó jelel növénytakarónkban   411
Prognóziskészítés   413
Élőhely-átalakulások: prognózisok a nagytájak szerint   413
A Nagyalföld   414
Kisalföld   415
Nyugat-magyarországi peremvidék   417
Dél-Dunántúl   418
A középhegységek   418
Felhasznált irodalom  419
Az előrejelzett klímaváltozás és a magyar erdőtakaró sorsa   420
A fafajok migrációs lehetőségei   421
A klímaváltozás és a zárt erdőtakaró visszaszorulása   422
A vegetációs övek eltolódásának modellezése   422
Felhasznált irodalom   424

Földrajzi nevek mutatója   425

Tárgymutató   433

A képek szerzői  453

The vegetation and fauna of Hungarian landscapes   455


vissza