502[37] B 87
Braus, Judy A. - Wood, David: Environmental Education in the Schools.
Környezeti nevelés az iskolákban

Washington, D.C. : NAAEE, 1993. - viii, 499 p., ill.

KIKNEK SZÓL
Az 5-18 éves korosztályt tanító pedagógusoknak.

TARTALOM
A könyvet eredetileg a Peace Corps (Béke Hadtest) aktivistái számára írták, akik a világ különböző országaiban a környezeti nevelést segítik, az adott ország szakembereinek bevonásával. Ám bárki haszonnal forgathatja, aki az élő és élettelen természeti környezet ismeretére, szeretetére és megóvására akarja tanítani a gyerekeket.
A könyv hat fejezete elméleti alapot nyújt a környezeti tanterv kidolgozásához, amelyet a könyv végén mintaként közölt tantervrészletek is segítenek. A könyv leghosszabb fejezete pedig ötleteket ad a megvalósításhoz, különböző tevékenységek és feladatok leírásával. Többféle helyszínen - például tanteremben, városi környezetben, vagy a természetben - megvalósítható tevékenységeket ajánlanak a szerzők. Változatosak a javasolt módszerek is: az egyszerű játékoktól a folyóirat-készítés komplex tevékenységéig terjed a sor. A sokféle ajánlott feladaton keresztül a tanulók képességeinek széles skáláját fejleszthetjük: az érzékeléstől kezdve a nyelvi készségig, vagy a művészi önkifejező képességig.

FEJEZETEK
Bevezetés
1. Mi a környezeti nevelés?
2. Eredményes tervezés
3. A megfelelő környezetvédelmi nevelési anyag kiválasztása
4. A tanítványok megismerése
5. A környezetvédelmi nevelési anyag és a tanulók igényeinek összehangolása
6. Működőképes oktatási stratégiák
7. Sok-sok feladat és gyakorlat
8. A program elkészítése
9. Az eredményesség mérése
Függelék, irodalom és index

MAGYAR NYERSFORDÍTÁS
Szemelvények és részletes könyvismertetés
[A szemelvények tömörítve, rich text formátumban letölthetőek ]
Válogatás a tevékenységekből a Kecskeméti Körlánc fordításában
[Tömörítve, rich text formátumban is letölthető]

Dr. Adorjánné Farkas Magdolna ismertetése





Környezeti nevelés az iskolában


Dr. Adorjánné Farkas Magdolna részletes könyvismertetése. Megjelent az Iskolakultúra 1998. 2. számában

Minden hazai iskola előtt komoly feladatként tornyosul a helyi tantervek elkészítése. Ehhez a munkához szükség van minél több, irányt mutató szakirodalomra is. Különösen fontos a segítség, ha egy olyan, hazánkban majdnem új területről van szó, mint a környezeti nevelés. A Környezeti nevelés az iskolákban (Environmental Education in the Schools) című angol nyelvű könyv elméleti alapot nyújt a tanterv kidolgozásához és rengeteg ötletet kínál a megvalósításhoz.

A könyv története

A Környezeti nevelés az iskolákban című könyvet eredetileg a Peace Corps (Béke Hadtest) azon aktívistái számára írták, akik a világ különböző országaiban a környezeti nevelést segítik, az adott ország szakembereinek bevonásával. Azonban mindenki haszonnal forgathatja, aki az élő és élettelen természeti környezet ismeretére, szeretetére és megóvására akarja tanítani a gyerekeket. A könyv a világ számos régiójában dolgozó Peace Corps aktivisták és helyi munkatársaik gyakorlati tapasztalatai alapján született és alakult. Ezért a könyv egyes részei bármely ország tanárai számára hasznosak, míg más oldalak speciálisan egy adott régióra vonatkoznak. Azonban még ezek a részek is bárkinek tanulságosak, hiszen a környezetvédelem globális probléma: például a Föld minden élőlénye számára létfontosságú lenne az esőerdők megmentése, nemcsak az ott élőknek. A könyv nem kínál kész programot vagy tananyagot, hanem ahhoz nyújt segítséget, hogy mindenki ki tudja dolgozni a saját programját.
Peace Corps aktivisták hazánkban is dolgoznak. A könyv utal magyarországi tevékenységükre is. Erről szól a következő részlet:

A többi Közép- és Kelet-európai országhoz hasonlóan Magyarország is rengeteg környezeti problémával küszködik: többek között a savas eső, a szmog, a vízszennyezés, a veszélyes hulladék kezelése és a természetes élőhelyek elvesztése okoz nagy gondot. Bár a problémák nyomasztóak, a Peace Corps önkéntesek segítenek abban, hogy iskolákkal, nem-állami szervezetekkel és helyi közösségek csoportjaival történő együttműködés keretében elkezdődhessen a munka a környezeti problémák leküzdésére. Például azok az önkéntesek, akik a középiskolákban és az egyetemeken tanítanak, beépítik a tananyagba a környezeti témákat. A tanítványaik úgy tanulják az angol nyelvet, hogy olyan vitákban, bemutatókon, irodalmi versenyeken vesznek részt, amelyeknek a fókuszában a levegő- és vízszennyezés, a szemételhelyezés problémája, vagy a természeti kincsek felhasználása áll. Ezek az önkéntesek segítik olyan magyarországi angol/környezetvédelmi nyári táborok működését, ahol a különböző korú tanulók angol nyelvi ismereteit úgy fejlesztik, hogy a gyerekek környezetvédelmi feladatokban vesznek részt.

A könyvet a NAAEE, vagyis a North American Association for Environmental Education (Észak-Amerikai Egyesület a Környezeti Nevelésért) adta ki. A NAAEE az Észak-Amerikában és a Föld további 25 országában a környezeti nevelés területén munkálkodó szakemberek és diákok hálózata. Az egyesület több, mint húsz éve feladatának tekinti, hogy világszerte segítse és támogassa a környezeti nevelést. A gyerekek környezeti nevelése több szempontból is fontos: a jövőben ők lesznek a döntési helyzetben lévő vezetők, valamint a felhasználók. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a gyerekeken keresztül a szülőket és más felnőtteket is jó irányban lehet befolyásolni.
Köszönet illeti a NAAEE-t azért, hogy minden felhasználó számára külön engedély, vagy díj fizetése nélkül engedélyezi a könyv részeinek a másolását vagy fordítását. Ezzel lehetővé teszi, hogy a könyvben lévő hasznos ismeretek és ötletek széles körben elterjedjenek.
A könyvet a természet és a népművészet által ihletett grafikák díszítik, amelyek nagyon jól illenek a könyv témaköréhez. A könyv jól áttekinthető, könnyen kezelhető. A tevékenységek kiválasztásánál nagy segítséget ad, hogy a leírás elején a szerzők kiemelik a fő témát, a megcélzott korosztályt (általános iskola alsó vagy felső tagozat, illetve középiskola) és azokat a tantárgyakat, amelyek keretében a feladat eredményesen felhasználható.

Útmutató a tantervkészítéshez

A könyv első hat fejezete a tanterv kidolgozásához nyújt segítséget, lépésről lépésre végigkövetve a folyamatot. Az első feladatunk, hogy kiválasszuk, hogy mit tanítsunk. Elsődleges szempont lehet a választásnál az adott ország vagy terület legégetőbb környezeti problémája. Fontos, hogy a tananyag iskolára szabott legyen, ehhez figyelembe kell venni azt, hogy a helyi közösség mit vár el az iskolától, valamint a tanulók, a tantestület, az iskolavezetőség sajátosságait és a tárgyi feltételeket.
A téma megválasztása után el kell döntenünk, hogy hogyan építsük be a környezeti nevelést a tananyagba? Alapvetően két választási lehetőségünk van: vagy több tantárgy keretében, vagy különálló blokkban tanítjuk. Az utóbbi esetben a környezetvédelmet oktathatjuk külön tantárgyként, vagy tanítás utáni foglalkozásokon, vagy rendezhetünk környezeti hetet vagy hónapot. A szerzők mindkét megoldás mellett és ellen sorakoztatnak érveket, valamint segítséget adnak mindkét választás megvalósításához.
Nehéz feladat a környezetvédelmi ismereteket több tantárgy anyagába beolvasztani, hiszen így lényegében az egész tantestület együttműködése szükséges a környezeti neveléshez. Azonban ez a módszer hatásosabb, mert a tanulót így folyamatos hatás éri az iskolában. A szerzők úgy gondolják, hogy a környezeti nevelés minden tanár feladata, függetlenül attól, hogy milyen tantárgyat tanít. A szerzőknek az is meggyőződésük, hogy minden tantárgy oktatása során megvalósítható a környezeti nevelés. Magától értetődő, hogy a természettudományok tananyagába beépülnek a környezeti ismeretek. Azonban az is igen fontos, hogy a történelmet, állampolgári ismereteket, vagy a gazdasági földrajzot tanító tanár is beszéljen a környezetvédelemről. Mind az anyanyelvi oktatás, mind az idegen nyelv oktatás fontos része az olvasási és az írási készség fejlesztése minden korosztálynál. A környezeti oktatás jó eszköz lehet e cél eléréséhez, természetesen a megfelelő korosztályra szabott feladatokkal. A matematika órán a tanulók elemezhetnek olyan grafikonokat, táblázatokat, vagy megoldhatnak olyan szöveges feladatokat, amelyeknek környezeti vonatkozásuk van. A háztartástan oktatása során fontos, hogy a tanulókból a környezeti problémák iránt érzékeny felelős fogyasztót neveljünk. A zene, a dráma és a képzőművészet oktatása során is lehet a témánk a természet szépsége, vagy éppen ennek a harmóniának a megbomlása. A testi erőnlét fejlesztését szolgálhatják a szabadban elvégzendő, mozgással járó környezeti feladatok.
A környezeti problémák megoldása team-munkát igényel: kutatók, ipari vezetők, mezőgazdasági szakemberek, üzletemberek, önkormányzati vezetők és állampolgárok együttműködését. Ezért a környezetvédelmi ismeretek elsajátításánál élet-közeli módszer a csapatmunka. Angol nyelvterületen e módszer megnevezése "cooperation learning", amely együttműködő tanulást jelent. A magyar oktatásra sokkal inkább az egyéni tanulás és az egymással versengés a jellemző. Pedig az együttműködő tanulásnak számtalan előnye van: akkor is részt tud venni a tanuló a munkában, ha nem tudja mindenre a választ. A gátlásokkal küzdő tanuló kis csoportban dolgozva könnyebben mondja el a gondolatait, mint az egész osztály és a tanár előtt, tehát így ő is szerezhet rutint a beszédben és ezáltal fejlődik az önbizalma. (Természetesen a tanárnak komoly hangsúlyt kell fektetnie arra, hogy a csoportban minden tanulónak legyen személyre szabott feladata, és így ne alakulhasson ki olyan helyzet, hogy a csoport aktívabb tagjai dolgoznak, míg a többiek csupán passzív szemlélők maradnak.) Ha a csoport teljesítményét együtt értékeljük, akkor a tanulók - saját érdekükben - segítik és támogatják egymás munkáját. Az USA-ban végzett felmérések azt mutatják, hogy a képességeket tekintve vegyes csoportokban a gyenge és a közepes tanulók jobban haladnak, mintha egyénileg tanulnának, a jók teljesítménye pedig nem változik.

Tevékenységek, feladatok leírása

A tanterv elkészítése után már "csak" a megvalósítás van hátra. Ehhez a könyv leghosszabb fejezete ad ötleteket, különböző tevékenységek és feladatok leírásával. Többféle helyszínen - például tanteremben, városi környezetben, vagy a természetben - megvalósítható tevékenységeket ajánlanak a szerzők. Változatosak a javasolt módszerek is: az egyszerű játékoktól a folyóirat készítés komplex tevékenységéig terjed a sor. A sokféle ajánlott feladaton keresztül a tanulók képességeinek széles skáláját fejleszthetjük: az érzékeléstől kezdve a nyelvi készségig, vagy a művészi önkifejező képességig. A környezeti nevelés a tanulók egészséges morális és érzelmi fejlődését is szolgálja.
A játékok segítenek a tanulók motiválásában, egy kis szünetet, pihenést adnak a tanulásban, szórakoztató átvezetést biztosítanak az egyik témakörből a másikba. Azonban ügyelnünk kell arra, hogy a játék soha ne legyen öncélú, tehát a tanulást szolgálja és legyen a témánkhoz illő. Valamint óvatosnak kell lennünk abban is, hogy ne alkalmazzuk túl gyakran ezt a módszert.
Az emberek az ősi időktől fogva mindig megénekelték vagy versbe foglalták a természetet. Ez ma is így van: a természet szépsége vagy félelmetessége megragadja az emberek képzeletét. Ha a tanulók dalt, verset, színdarabot vagy képregényt írnak, az a környezeti ismereteik gyarapítása mellett a nyelvi készségüket és az érzelmeik kifejezésének képességét is fejleszti. A könyvben közölt minták segítenek a tanulóknak a saját műveiket megírásában is. Feladatként kaphatják a tanulók azt is, hogy gyűjtsenek olyan irodalmi alkotásokat, amelyek a természetről szólnak.
A környezeti ismeretek elsajátításánál elengedhetetlenek a kísérletek és a mérések. A kiadványban erre is szerepel ajánlás, például az eső pH-jának mérése, vagy annak a tudományos igényű vizsgálata, hogy hogyan lehet a víz felszínéről egy kőolajfoltot eltávolítani.
Minden korosztály számára találhatunk a könyvben ötleteket. A kisgyermekek környezetvédelmi nevelése során igen fontos, hogy érzelmi kötődést alakítsunk ki bennük a természethez. Ezt szolgálja például a "Fogadj örökbe egy fát" című feladat. Ennek során a gyerekek az év folyamán több alkalommal meglátogatnak egy kiválasztott fát és alaposan megfigyelik. Miközben megismerkednek a fával, és üldögélnek az árnyékában, vagy játszanak körülötte, meg is szeretik a fát.
A kicsik számára a szerepjáték nagyon eredményes módszer, mert ennek során azonosulnak azzal, akinek vagy aminek a szerepét eljátsszák, így érzelmi úton megragadó ismeretekhez jutnak. Az egyik javasolt szerepjátékban egy ózonmolekula, CFC gázok által megkeserített, sorsába élhetik bele magukat a gyerekek. A szerepjáték az idősebb tanulók számára is eredményes módszer lehet. Ôk olyan szerepjátékban vehetnek részt, amelyben például a döntésért felelős kutató, politikus, vagy gazdasági szakember szerepét alakítják. A szerepjáték során fejlődik a tanulók beszédkészsége, akár az anyanyelvükön, akár idegen nyelven oldják meg a feladatot.

Az idősebb tanulók számára eredményes eszköz lehet az elemzés. A könyvben élet közeli példa szerepel: egy tó partján környezetszennyező üzem működik. A tanulók feladata az, hogy elemezzék, hogy mi az érdeke és az álláspontja az üdülőtulajdonosnak, a természetvédőnek, a környezetszennyezést okozó üzem tulajdonosának, vagy a halásznak? Hogyan lehet olyan döntést hozni, amely valamennyi érintett szereplő érdekét figyelembe veszi? Az idősebb tanulókkal komoly etikai kérdésekről is lehet beszélni. Az egyik feladatban például azt elemezhetik a tanulók, hogy milyen célra használhatjuk a világűrt, és hogyan osszuk meg a Föld országai között a felhasználásból származó hasznot. Ezeknek a feladatoknak a során nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a tanulók megtanuljanak önállóan véleményt formálni. A megbeszélések és viták fejlesztik a gyerekek toleranciáját is: figyelni kell egymásra, türelmesen meg kell hallgatni a diáktársak véleményét is, és megfelelő hangnemben kell vitatkozni.
Az ítélőképesség és a véleményformáló képesség fejlesztésében nagy szerepe lehet egy olyan feladatnak, amelynek során ugyanarról a problémáról két egymástól eltérő véleményt tükröző cikket olvasnak el a tanulók. Az olvasás után mérlegelhetik, hogy mi az előnye és mi a hátránya annak, ha az egyik illetve a másik szakember véleménye alapján cselekszünk. A diákok megtanulnak mérlegelni, dönteni és ahhoz is hozzászokhatnak, hogy a környezeti problémák esetében általában nincsenek egyértelműen jó vagy rossz megoldások, gyakran kell kompromisszumokat kötni.
A szerzők sok segítséget kínálnak a tanulóknak a környezeti ismeretek elsajátításához, azonban a tanulástól és a gondolkodástól ez a könyv sem mentheti meg őket. A könyvben idézett sok bölcs mondás közül az egyik kínai mondás nemcsak a környezetvédelmi ismeretszerzés, hanem mindenfajta tanulási folyamat mottója is lehetne, "A tanárok kinyitják az ajtót, de azon neked magadnak kell bemenned."



vissza Ismertetők

vissza Katalógus