KIKNEK SZÓL
Felnőtteknek vagy érdeklődő gimnáziumi tanulóknak

TARTALOM
A könyv közérthető formában, esettanulmányokon keresztül mutatja be a különböző ökológiai fogalmakat és jelenségeket. Csak alapvető biológiai ismeretek szükségesek hozzá, olvasmányos, ennek ellenére igen magas szintű. Jó ábraanyaggal és fényképekkel illusztrált. Egyaránt hivatkozik régi és új kísérletekre és felfedezésekre.

FEJEZETEK
- 1. A fajok elterjedését környezeti tényezők és földrajzi akadályok limitálják
Mennyire sikeresek az áttelepítési kísérletek az egyes fajoknál? (seregély, nyúl és a mejnó példáján bemutatva)
- 2. A populációk mérete nem nőhet határtalanul
Milyen tényezők hatnak egy populáció egyedszámára? Hogyan változik a marokkói sáska és a lemming egyedszáma az évek során? Mi lett a vadgalamb és a vándorgalamb sorsa Amerikában? Hogyan változott az emberiség létszáma a történelem során?
- 3. Minden faj számára vannak kedvező és kedvezőtlen élőhelyek
Hogyan hat a dingók megjelenése a vörös kenguruk életére? Miért fontosak a mamutfenyők számára a rendszeres erdőtüzek? Milyen meglepő hatásuk van a rovarirtó szereknek?
- 4. A túlszaporodott populációk összeomolhatnak
A túlhalászásról általában és konkrét esetekben. Melyik kontinensen milyen mértékben haltak ki a nagytestű állatok? Hogyan változott a szulák létszáma Nagy Britannia partjainál az elmúlt 200 év során?
- 5. A közösségek a zavarást követően visszaállhatnak eredeti állapotukba
Mit jelent a lokális és globális stabilitás? Mikor tesz jót a szennyvíz egy tónak? Mi történik a tengeri életközösségekben egy olajszállító hajó-katasztrófa után? Hogyan reagál egy mocsári életközösség az olajszennyezésre?
- 6. A közösségek számos stabil állapotban fennmaradhatnak
Milyen egy atlanti óceáni táplálékhálózat? Mit jelent az eutrofizáció? Egy halastónál a túlhalászás vagy a mérgező vegyszerek hatása fontosabb? Milyen hatása van a legeltetésnek (vagy akár a nyulaknak) egy terület vegetációjára? Hogyan lesz valaki maláriás? Miért betegszik meg Európában kevesebb ember maláriában, mint Afrikában?
- 7. A kulcsfajok szerepe nélkülözhetetlen lehet egy közösségben
Miért létfontosságú egy-egy faj jelenléte bizonyos életközösségekben? Milyen hatással van a tengeri vidrák jelenléte táplálékállataik számára? Valójában mitől pusztulnak az elefántok?
- 8. A természetben az anyagok körforgásban vannak
Lokális és globális ciklusok. Hogyan változik a patak vizének nitrát- és egyéb ásványianyag-tartalma, ha kivágjuk a fákat a parton? Milyen hatásai vannak az ipari tevékenység miatt felszabaduló kén-dioxidnak és a nitrogén oxidoknak?
- 9. Az éghajlat változik - az életközösségek változnak
Hogyan változott az éghajlat az elmúlt 1000 év során? Honnan tudjuk ezt? Mi a Russel-ciklus? Mi okozza? Mik a klimatikus változások okai?
- 10. A természetes rendszereknek evolúciós múltjuk van
Mit jelent a természetes kiválasztódás? Mennyiben térnek el egymástól például a cickafark ökotípusai? Milyen fajok közti kölcsönhatásokat ismerünk? Mikor fordulhat elő jellegeltolódás (character displacement)? Mi a különbség a Bates féle és a Müller féle mimikri között? Melyek a legismertebb mirmekofil növények?

MAGYAR NYERSFORDÍTÁS
Az Előszó és a Bevezető szövege

Az ökológia lenyűgöző tudomány. E könyv célja az, hogy ezt bemutassa, és megismertesse Önt azokkal a problémákkal, melyeket az ökológusok értelmezni próbálnak. Ezenfelül a témát közvetlen, egyszerű formában szeretné bemutatni, a hagyományos tankönyvek részletessége nélkül. Nem terhelik nehezen értelmezhető definíciók vagy terjedelmes statisztikák. Tehát ne úgy tekintse ezt a könyvet, mint egy szöveget, hanem mint egy biológiai alapkurzus kiegészítő olvasmányát, vagy egy ökológiai bevezetőt.
Mindenki nagyobb nehézség nélkül meg tudja ítélni az ökológia szépségét és fontosságát, hiszen mi, emberek is ökológiai környezetben élünk, ahol csípnek a szúnyogok, és az erdők meghalnak a savas esőtől. Néhány az ökológiával kapcsolatos alapdologgal minden művelt embernek tisztában kellene lennie. Nap mint nap olvashatunk olyan politikai döntésekről, melyeknek - pozitív vagy negatív - ökológiai következménye van. Gyermekeink is egy olyan világot kapnak örökül, ahol sok ökológiai tényező a mi jelenlegi döntésünk következménye lesz. Ezen könyv azért íródott, mert Önnek is kell valamennyit tudni az ökológiáról, függetlenül attól, hogy most, vagy a jövőben ügyvédként, buszsofőrként, vagy számítógépes programozóként dolgozik.

Tehát olvassa tovább! Minden fejezet végén további könyvek felsorolását találja, ha részletesebben szeretné tanulmányozni a témát. A könyv végén glosszárium van, az ismeretlen szavak magyarázatával.
Hálával tartozom Adam Watson és Robert Moss hasznos megjegyzéseiért. Alice Kenney segített az irodalmazásban, és a szöveg előkészítésében. A könyv alapjául szolgáló kutatásokat számos itt meg nem nevezett ökológus végezte. A 20. század meg nem énekelt tudományos hőseiként kellene tisztelnünk őket.
Charles J. Krebs

A BEVEZETÉS FORDÍTÁSA

Az ökológia a természetes rendszerekben az állatok és növények között létrejövő kölcsönhatásokkal foglalkozó tudomány. Az ember életében - amióta csak megjelent a Földön - a túlélése szempontjából igen fontos szerepet játszik a környezetében lévő állatokkal és növényekkel való kapcsolata. A korai emberek szükségszerűen gyakorlati ökológusok voltak. Ma technológiai közösségben élünk, amely annyira megváltoztatta életstílusunkat, hogy sokan úgy érzik már nem vagyunk közvetlen kapcsolatban a természettel. Sok ember azt gondolja, a "természet" a televíziós természetfilmek témája, vagy az, amit légkondicionált autóik ablakán kitekintve látnak. Nem követhetünk el nagyobb hibát, mint a természet semmibevételét. A napi sajtó bőséges példát szolgáltat a technológia és a természet összeütközéséből származó problémákra- mint például vegyi szennyezések, növényvédelmi gondok, betegségek. A történelem során számos kultúra pusztult el, mert nem tudott összhangban élni a természettel. Ezért az ökológia megismerésének elsődleges oka az, hogy megtanuljuk, hogyan élhetnek túl az emberi közösségek.
De másik jó oka is van az ökológia tanulásának. A természetben élünk, és minden állathoz és növényhez hasonlóan érezzük a szelet, esőt, meleget és hideget, szükségünk van élelemre, egy helyre ahol élhetünk, és így első kézből tapasztalhatjuk az ökológia problémáit. Minden tudomány közül talán az ökológia áll legközelebb mindennapi életünkhöz. Az ökológia állatokkal és növényekkel foglalkozik, egyedekkel és csoportokkal, és nem számunkra láthatatlan entitásokkal. Így az ökológia tanulásának másik oka az, hogy amit a növények és állatok kölcsönhatásáról megtudunk az érdekes lehet, és mindennapi életünk gazdagíthatja.

Az ökológia tudománya két alapproblémával van kapcsolatban, ezek az élőlények előfordulása és tömegessége. Az előfordulás azt jelenti, hogy hol él az organizmus. A pingvinek a déli féltekén élnek, legtöbb fajuk az Antarktiszon vagy a környező szigeteken. Az ökológus azt szeretné tudni, milyért ilyen korlátozott a pingvinek elterjedése. Például miért nincsenek pingvinek az északi sarki területeken? Az elterjedés problémája egy másikat is felvet, azon a megfigyelésen alapulva, hogy bizonyos területeken nagyobb számban fordul elő az organizmus mint máshol. Mi azt kérdezzük meg, mennyi egyed él a különböző területeken, és hogyan változik a számuk az évek folyamán. Az ökológiai tanulmányok legtöbb részlete az előfordulás (disztribúció) és a tömegesség (abundancia) alapproblémájára redukálható.
Az 1. ábra illusztrálja a két problémát. Ha egy faj elterjedését kontúrtérkép formájában rögzítjük, amint az az 1a ábrán láthatjuk, az elterjedés és számosság problémáját láthatóvá tehetjük. Az 1b ábrán ezt láthatjuk Illinois állam fácánállományára ábrázolva. A gyűrűsnyakú fácán (Phasianus colchicus) egy nagy termetű vadászható madár, melyet az 1880-as években hoztak be Észak-Amerikába Ázsiából. A fácán nem fordul elő Illinois déli részén. Az ökológusok és a vadászok egyaránt kíváncsiak ennek az okára. A fácán meglehetősen gyakori előfordulású Észak-Közép Illinoisban. Az ökológusok és a vadászok is szeretnék tudni, hogy miért annyira kedvező ez a terület a fácánok számára, és hogy mitől lesznek a terület egyes részei jobbak a többinél. Vegyük észre, hogy az 1. ábra egy dinamikus folyamatot merevít egyszerű képpé. Felmerül bennünk a kérdés, hogy vajon állandó-e ez a mintázat az évek múlásával? Azok a területek, melyek 1973-ban kedvezőek voltak vajon még mindig jók 1986-ban is? A növények és állatok egyedszámaiban egy bizonyos idő alatt bekövetkezett változás a tömegesség problémájának fontos összetevője.

Három természeti egységet tanulmányoznak az ökológusok, ezek az egyedek, a populációk és az életközösségek. Populációnak nevezzük az adott faj egy bizonyos területen előforduló egyedeit. Ahhoz hogy az ökológusok egy populáció előfordulását és tömegességét jellemezhessék, a faj egyedeit kell tanulmányozniuk. Ezen a szinten sok specifikus információra van szükség az organizmus fiziológiájáról és viselkedéséről. Ha a savas eső megöli a lucfenyőket, mi a pusztulás mechanizmusa? Károsodnak a gyökerek a talajban fellépő változások miatt? Vagy közvetlenül a leveleket mérgezi a sav? Az általános elv mindig a következő: ha populáció-szintű változásokat szeretnénk megérteni, a populáció egyedeit kell vizsgálnunk. Az első négy fejezetben azt fogom illusztrálni, hogy hogyan teszik ezt az ökológusok.
A természetben számos populáció él együtt életközösségekben. Egy tölgyerdőben sokféle bokor, lágyszárú és gombapopulációt találunk, éppúgy, mint madarakat, emlősöket és hüllőket. A természetben az életközösségek állandó változásban vannak, a populációk közötti kölcsönhatások, a különböző klimatikus és geológiai események, valamint az emberi tevékenység okozta zavarások miatt. Az összetevő populációk változásainak vizsgálatával lehet megmagyarázni a közösségi szintű változásokat. Közösségi szintű változásra mutatok néhány példát az 5. és 7. fejezetben.

Az életközösségek a fizikai és a kémiai világ részei, mert minden élő szervezet kémiai anyagokból áll, és hatnak rá a fizika törvényei. Ennek ellenére feloszthatjuk a világot fizikai vagy élettelen, és biológiai vagy élő részekre. A fizikai és a biológiai világ kölcsönhatását tekintve két kritikus területet találunk. Az egyik az energia és az alapvető tápanyagok körforgásával és újrahasznosításával kapcsolatos. Minden élőlénynek szervetlen anyagokra van szüksége a növekedéshez. Hol találják meg őket? Hogyan cirkulálnak ezen anyagok a fizikai és a biológiai világon keresztül? Mi történik ha emberi tevékenység következtében extra forráshoz jutnak a növények? Miért lesznek zöldek a tavak ha szennyvizet öntünk beléjük? Az életközösségek hatalmas energiaátalakítók. A növények a fotoszintézis révén komplex vegyületekké alakítják a napfényt, és az ezen vegyületekben tárolt energia az állatközösségek növényevőinek tápláléka lesz. Az energia a növényevőkből a húsevőkbe jut, így amikor az oroszlán megeszi a zebrát , közvetve a napenergiából él. A 8. fejezetben a tápanyagciklusokat elemzem, és azt, hogy hogyan áramlik át az energia az életközösségeken. A másik kritikus interakciós terület a fizikai és biológiai területek között az éghajlat. A hőmérséklet, a páratartalom, és a napfény befolyásolják a növények növekedését, következésképpen a klimatikus változások biológiai változásokat okoznak. Ennek a jégkorszakok igen látványos példái. Az életközösségek éghajlati változásokra adott válaszait a 9. fejezetben vizsgálom meg.

Minden élőlénynek evolúciós múltja van, és az evolúciós korlátok minden életközösségre hatással vannak. Az emberiség nem a pólusokon fejlődött ki, hanem trópusi melegben, ezért kell megfelelően felöltözni, ha síelni megyünk. A trópusi növények fagy hatására elpusztulnak, és néhány mérsékelt övi növény magja képtelen fagyhatás nélkül kicsirázni. Az utolsó fejezetben arról lesz szó, hogy hogyan lehet megmagyarázni a különböző növények és állatok mai elterjedését és tömegességét az evolúciós múlt tükrében.
Az elmúlt 50 év során nagymértékben bővült a tudásunk az elterjedéssel és a tömegességgel kapcsolatban, ahogy az ökológusok részletesen analizálták az élőlényeket befolyásoló mechanizmusokat. A következő 10 fejezetben e tudományos törekvés főbb eredményeit próbálom 10 ökológiai elvben összegezni. Néha úgy utalok ezekre az elvekre, mint az Ökológia Tízparancsolatára, de talán jobb, ha úgy tekintjük őket, mint ökológiai általánosításokat, melyek megmutatják hogy hogyan működnek a természeti rendszerek. Ezek alkotják az ökológia üzenetét.

Ismertetők

Katalógus