502[33] H 45
Hawken, Paul - Lovins, Amory - Lovins, L. Hunter:
Natural Capitalism. Creating The Next Industrial Revolution
Boston ; New York ; London : Little, Brown and Company, 2000. xix, 396 p.
ISBN 0-316-35300-0

Természeti kapitalizmus
Az új ipari forradalom elindítása

A kötet sokak akaratát megtestesítve bont zászlót a jelenlegi vaskorunkat leváltó új ipari forradalomért, melynek nyomán az eddig felértékelhetetlennek hitt erőforrásoknak értékük lesz (menyibe kerülne a légkör újjáalkotása, vagy egy hétéves fa ismételt felnevelése, a kultúra visszanemesítése, a kihalt fajok újrateremtése?), az üzleti világ is megőrizheti féltve óvott boldogulását, sőt sajátos képességei az új rend szolgálatában hasznosulnak, ahol is nem a környezet kimerítése, hanem annak megóvás, revitalizálása hozza a profitot. A mű azonban bevallottan nem az új társadalmi rend politikai-filozófiai kézikönyve, sokkal inkább annak - az élet, a gazdaság szinte minden területéről vett - gazdag illusztrációja, hogy mennyire nem reménytelen egy ilyen jövőről álmodni, miután a gondolati váltás már elkezdődött. Az ésszerűtlennek van hasonlóan nyereséges, ugyanakkor mégis ésszerű változata, a környezettudatosság is lehet profithozó. A több évtizedesnek gondolt permanens forradalom (vagy inkább a tőke józan belátására alapozott kiegyezéses reformkor) így hozza majd el a fenntarthatóság új társadalmi rendjét. A bevezető fejezetben a szerzők meghirdetik az új típusú tőkés mentalitás alapelveit. (Ez annak belátásán alapul, hogy az üzlet csak a környezeten belül létező fogalom, mely az önmaga alatt elvágott fával együtt zuhan alá.) A szemléletváltás téziseit követően meghatározzák az természeti kapitalizmus négy stratégiai alapvetését:
1. az erőforrás-gazdálkodás hatékonyságának radikális fokozását;
2. a hulladék-fogalom felszámolását (természetutánzó, teljesen zárt recikláló termelési rendszerek);
3. a gazdasági szolgáltatások áramlását (az árujavakra alapozott hagyományos termelő/fogyasztó viszonyt felváltandó, egy teljesen új értékszemléletet bevezetve);
4. a befektetést a természeti tőke megújításába (a bioszféra újra feltámasztása).
Ezt követően a megvalósulás példázatai, illetve bevezethető technológiák hosszú sora következik:
- a hidrogénautó (mely egyszerre mutatja fel a négy stratégiai alapelv megtestesülését épp a talán legrombolóbb iparág esetében),
- az oxigénben, ivóvízben és hőenergiában teljesen önellátó és önfinanszírozó, otthoni munkahelyet is biztosító lakóház,
- az újra hasznosítható papír és tinta,
- a gyógyhatóanyagként hasznosítható gyomnövények,
- a komposztálható, cellulóz alapú műanyagok,
- a napenergia összegyűjtésére is hasznosított tetők, ablakok, sőt utak,
- az autómentesé tett, briliáns szellemiséggel, kevés pénzből is élhetővé tett hatékony városok,
- az új szemléletű ingatlangazdálkodás és építőipar, földművelés, erdő- és vízgazdálkodás,
- a globális felmelegedés megállításának szegény és gazdag országok számára egyaránt kifizetődő technikái.
A könyv nem az életünket forradalmasító és egyébként is oly sokat citált technológiákat szándékozik felvonultatni (internet, biotechnológia, nano-technológia, elektronikus kereskedelem), hanem amelyeknél épp megfordítva, az élni akaró élet forradalmasítja a technológiát. A szerzők nem hisznek abban a balos tézisben, mely szerint a rövid távú önös érdekeket hajszoló üzleti szféra a csak a közjót pártoló törvénykezéssel lenne megfékezhető, és hogy a naturálkapitalizmus utópiájában egy utolsó figyelmeztetésként lényegében menekülési utat kínálnának a máskülönben agresszív utóvédharcra kényszerülő vállalkozói társadalomnak. Ugyanakkor nem is esdekelnek valamifajta jobb belátásért, még ha tisztelettel szemlélik is a tőke egyes emelkedettebb prominenseinek önkorlátozó hajlamát. Abban hisznek, hogy a gazdasági szféra előbb-utóbb ráébred: a forradalom már elkezdődött, saját önérdekük is a csatlakozás. Ha késlekednek, versenyképességüket - hosszú távon feltétlenül - elveszítik.

Contents