A Felvilágosodás kora óta az európai és az észak-amerikai gondolkodásban
elszakadt egymástól az anyagi világ és az ember belső világa. E szemlélet
következtében alapvetően megváltozott az ember természethez való viszonya.
Az ökológiai pszichológia - röviden ökopszichológia - követői azt vallják,
hogy a materiális világ és az emberi elme és lélek szétválasztása miatt
egyrészt nem értjük meg igazán a természetet és ezért rosszul gazdálkodunk
a természeti erőforrásokkal, emellett a természeti gyökereitől megfosztott
emberben komoly pszichés rendellenességek alakulhatnak ki. A jelenlegi
technikai szemlélet szerint a tárgyak és a pénz képviselik az igazi értéket
a növényi, állati és az emberi élettel szemben. Így a természeti javakat
és az emberi értékeket - miután nem becsüljük eléggé - egyaránt eltékozoljuk.
Az ökopszichológia célja újra elfogadtatni azt, hogy az élet szent és a
világban ez az igazi érték. Célja továbbá hidat építeni a reál és a humán
tudományterületek közé, hozzájárulva a külső materiális világ és az ember
belső világa közt remélhetően újra létrejövő egységhez. Az ember és a természet
közötti egészséges kapcsolat helyreállítása megoldást hozhat mind a környezeti
krízisre, mind az emberek lelki problémáira.
A szerző gyakorló pszichoterapeuta, így könyvében az ökopszichológiát érthető
módon klinikai perspektívából szemléli. Művét azért vallja radikálisnak,
mert a probléma megközelítésénél a gyökerekig nyúl vissza. A könyv első
részében az ökopszichológia történetéről ír, megmagyarázza a szakterület
fogalmait, leírja céljait: a pszichológiait, a filozófiait, a gyakorlatit
és a kritikait. A második részben pedig gyakorlati tapasztalatai alapján
azt mutatja be, hogy az áttérés az emberközpontú pszichológiáról a természetközpontúra
milyen komoly eredményeket hoz a lelki betegségek gyógyításában.
Könyvét széleskörű olvasóközönségnek szánta: ökopszichológusoknak, pszichológusoknak,
ökológusoknak, filozófusoknak, környezeti aktivistáknak, szociológusoknak,
politikusoknak és általában a téma iránt érdeklődőknek. A mű ennek megfelelően
egyszerre széles látókörű és mély, elméletileg megalapozott és gyakorlati,
és tudományos alapossága ellenére is olvasmányos. Emellett további gondolkodásra
és vitákra serkent.