Az első emberpár kiűzetése a Paradicsomból
olyan bibliai történet, amely mélyen beleivódott az európai és az észak-amerikai
kultúrába és az emberek gondolkodásába. Sokféle irodalmi műben és képzőművészeti
alkotásban is megjelenik a történet, természetesen a kortól függő értelmezésben.
A könyv szerzője az emberiség történelmét a bibliai történet mentén követi
végig.
Az emberiség történetében többször is bekövetkezett az Éden elvesztése.
A helyi klíma megváltozása, valamilyen környezeti vagy természeti katasztrófa,
egy birodalom összeomlása vagy egy járvány kitörése tragikusan megváltoztatta
az életkörülményeket. Az ember azonban mindig megpróbálja újra megteremteni
az Édent - fejlettebb termelési módszerek bevezetésével, a tudomány és
a technika új találmányainak alkalmazásával vagy egy addig ismeretlen földrész
meghódításával. A próbálkozások egy része arra irányul, hogy az egész Földet
visszavezessük a paradicsomi állapotba, mások viszont
megelégszenek azzal, hogy létrehozzanak egy helyi édenkertet, egy szépen
megművelt gyümölcsöskert, egy park vagy egy botanikus kert kialakításával.
Szomorú, de mégis igaz, hogy sok esetben az az esemény, ami az egyik
emberi közösség számára az Éden megteremtését jelenti, a másik számára
éppen az Éden elvesztését hozza - gondoljunk például a történelmi hódításokra,
gyarmatosításokra.
Érdekes értelmezés, hogy a mai ember az Édent
a bevásárló és szórakoztató központokban véli újra megtalálni. Az ősi Éden
és a bevásárlóközpontok között az emberre leselkedő kísértés is párhuzamot
teremt.
Az új Éden megteremtésének ökológiai megközelítése azt hangsúlyozza,
hogy olyan körülményeket kell megvalósítani a Földön, amelyek között az
ember nem igázza le a természetet, hanem figyelembe
veszi a többi faj érdekeit is, és megtartja a biológiai és a kulturális
sokféleséget. Az új Éden nagymértékben különbözik attól, amit eddig ismertünk:
hiányzik belőle a kígyó, valamint Éva és Ádám egyaránt eszik a tudás almájából.
A rendkívül érdekes és olvasmányos mű igen
sokrétű ismeretanyagot ölel fel. Szerzője összekapcsolja az éghajlati,
a történelmi, a vallási, a tudományos és a világnézeti változásokat egymással,
így az emberiség történelmét komplex módon láttatja.