Tizenhét különböző szerző adja közre saját szakterülete eredményeit az épített környezet, a társadalom és a természeti környezet viszonyára vonatkozóan, az alábbi problémakörre adott válaszok képében:
Az emberi tevékenységek felborítják a bolygó egykor volt önszabályozó képességét. Az általuk termelt hulladékok nem kerülnek vissza a természet körforgásába, a felhasznált források viszont végesek és egyre nehezebben kiaknázhatóak. Felmerül tehát a kérdés, vajon létezhetik-e fenntartható fejlődés a mai fogyasztási színvonal, különösen annak a jelenleginél egyenletesebb területi eloszlása esetén.
A kötet első felében e kérdéskörrel kapcsolatos helyzetértékelések kapnak helyet: A természet olyan értékekkel rendelkezik, melyek nélkül az emberi élet nem lehet teljes. Ennek figyelembevétele az épített környezet alakítása során nagy kihívást jelent. A haladáshoz szemléletváltozás és új értékrend kialakulása szükséges, ami számtalan etikai kérdést felvet. Sokan úgy gondolták, hogy a gazdasági növekedés mérsékel számos problémát (mint amilyen például az anyagi javak egyenlőtlen eloszlása). A valóság azonban az, hogy makroökonómiai szinten lehetséges olyan mérvű növekedés, ami gazdaságtalan, tehát a költségek növekedésénél kisebb mértékben nő a haszon.
A következő rész az épített környezet, valamint az energia- és nyersanyagforrások kapcsolatáról számol be. A megújuló energiák fejezete nem sok újat közöl, a nálunk kevésbé ismert életciklus-elemzés alapján történő anyagválasztás bemutatása már érdekesebb. A szennyvíztisztítással kapcsolatban csak egy természetközeli eljárásról, az élőgépekkel történő tisztításról esik szó. A táj és tájépítészet fenntarthatóságának kérdései után egy újabb érdekes, máshol nem nagyon található elemzés következik az építési és bontási hulladékok kezeléséről.
Végül a fenntartható környezet kialakításának folyamata és résztvevői kerülnek terítékre. Az építészeknek át kell gondolniuk feladataikat, hogyan és mivel járulhatnak hozzá a természettel harmonizáló épületek születéséhez. Műveik szemléletformáló erejűek lehetnek, mert "a legrosszabb amit tehetünk, hogy meggyőzzük gyerekeinket a csúnyaság normális voltáról". Bemutatásra kerül a bioregionalizmus: a természet folyamatainak felhasználása városaink tervezésénél, mellyel lehetővé válik egyes infrastrukturális elemek helyettesítése, az energia-felhasználás csökkentése. Hasonlóan a zöldmezős fejlesztéseknél is figyelembe kell venni a természeti adottságokat: csökkentett telekméretek révén nagyobb összefüggő zöldterületek hozhatóak létre. Ennek módszereivel is megismerkedhetünk, konkrét példák segítségével. A kötet hátralévő fejezetei az ipari ökológia eredményeinek felhasználását taglalják a "zöld" épületek létrehozásánál, környezeti teljesítményük értékelésénél, szennyezett ipari területek revitalizációjánál, illetve a komplex városfejlesztés folyamatában.
A kötet számos tudományág, kutatási terület eredményeit összegzi, így az egyes fejezetek között igen laza a kapcsolat. A közölt témák sokfélesége azonban széles olvasóközönség számára teszi hasznossá a könyvet.

Ismertetők

Katalógus