A XX. század közepén még a gyártás és a kereskedelem volt a nemzeti gazdaságok húzóágazata. A második világháború utáni újjáépítés befejezése óta a pénzügyi szektor fontossága rohamosan nő. Immáron az országok között nem az anyagi javak, nyersanyagok, késztermékek forgalma a meghatározó, hanem a pénzé és a pénzügyi szolgáltatásoké. Ebben a gyökeresen új helyzetben a világvárosok szerepe is fokozatosan átértékelődik. Az anyagi és szellemi javak világméretű koncentrációja mind kevesebb város mind nagyobb befolyását hozza el, míg számos hagyományosan fejlett központ hanyatlásnak indul. E rohamos átrendeződés szociológiai vonatkozásait elemzi a kötet.
A folyamatok hatását először a gazdasági változások oldaláról térképezi fel a szerző, segítségül híva a közvetlen külföldi tőkebefektetések számadatait, mint mutatót. Bemutat két, a globális gazdaság által életre keltett új helyszínt, a globális várost, és az adóparadicsomokat, majd rátér a nagyvárosokat összekötő hálózat elemzésére. Elemzi a latin-amerikai, majd az európai városok közötti kölcsönhatásokat, a metropoliszok alkotta nemzetközi hálózatot, melynek működése során a városok közötti egyenlőtlenségek növekednek, addig soha nem látott koncentrációt és szakosodást hozva magukkal.
A következő fejezet a globális városokban zajló termelési folyamatokat írja le. Ezekben szintén nem a hagyományos értelemben vett termelés az uralkodó, hanem az üzleti és pénzügyi szolgáltatások minősége, mennyisége, miáltal létrejön a kellő "infrastruktúra" a transznacionális vállalatok irányításához. Miami, Toronto, Sydney példáján nyomon követhetjük, milyen tényezők szükségesek ahhoz, hogy egy korábban kevésbé jelentős központ bekerülhessen a globális vérkeringésbe. A hagyományos pénzügyi központokban megfigyelhető tendenciák leírása egészíti ki a fejezetet. E példák szemléltetik a világméretű koncentráció mozgató erőit és irányzatait.
E trendek egyikét, a városokon belüli szociális különbségek növekedését részletesen is elemzi a kötet. Az egykor a tömegtermelés és -fogyasztás által növekvő gazdaság a szolgáltató-szektor túlsúlyba kerülésével alapvető változásokon ment keresztül, ami magával hozta a társadalom polarizálódását. A magas és az alacsony jövedelmű rétegek közti különbségek növekedését, a középosztály széttagolódását az utolsó előtti fejezet mutatja be.
A könyvet a megfigyelések összegzése zárja. Függelékében szerepel még pár gazdasági és népességi adat, melyek kiegészítik a fejezeteket illusztráló tanulságos táblázatokat. Hasonlóképpen minden fejezet végén található rövid, a könyvben leírt folyamatok megértését elősegítő összegzés
A digitális kor rohamosan változó körülményei ellenére a kilencvenes évek eleji első kiadásban leírt mérvadó folyamatok gyakorlatilag ugyanazok maradtak, csupán tendenciájuk változott, magukkal hozva az eddig soha nem látott mértékű átalakulást. E rohamos fejlődés megismerésére kiváló eszköz ez a kötet, aktualizált második kiadásával.

Ismertetők

Katalógus