A XX. század közepén még a gyártás
és a kereskedelem volt a nemzeti gazdaságok húzóágazata.
A második világháború utáni újjáépítés
befejezése óta a pénzügyi szektor fontossága
rohamosan nő. Immáron az országok között
nem az anyagi javak, nyersanyagok, késztermékek forgalma
a meghatározó, hanem a pénzé és a pénzügyi
szolgáltatásoké. Ebben a gyökeresen új
helyzetben a világvárosok szerepe is fokozatosan átértékelődik.
Az anyagi és szellemi javak világméretű koncentrációja
mind kevesebb város mind nagyobb befolyását hozza
el, míg számos hagyományosan fejlett központ
hanyatlásnak indul. E rohamos átrendeződés
szociológiai vonatkozásait elemzi a kötet.
A folyamatok hatását először a gazdasági
változások oldaláról térképezi
fel a szerző, segítségül híva a közvetlen
külföldi tőkebefektetések számadatait, mint
mutatót. Bemutat két, a globális gazdaság által
életre keltett új helyszínt, a globális várost,
és az adóparadicsomokat, majd rátér a nagyvárosokat
összekötő hálózat elemzésére.
Elemzi a latin-amerikai, majd az európai városok közötti
kölcsönhatásokat, a metropoliszok alkotta nemzetközi
hálózatot, melynek működése során
a városok közötti egyenlőtlenségek növekednek,
addig soha nem látott koncentrációt és szakosodást
hozva magukkal.
A következő fejezet a globális városokban zajló
termelési folyamatokat írja le. Ezekben szintén nem
a hagyományos értelemben vett termelés az uralkodó,
hanem az üzleti és pénzügyi szolgáltatások
minősége, mennyisége, miáltal létrejön
a kellő "infrastruktúra" a transznacionális vállalatok
irányításához. Miami, Toronto, Sydney példáján
nyomon követhetjük, milyen tényezők szükségesek
ahhoz, hogy egy korábban kevésbé jelentős központ
bekerülhessen a globális vérkeringésbe. A hagyományos
pénzügyi központokban megfigyelhető tendenciák
leírása egészíti ki a fejezetet. E példák
szemléltetik a világméretű koncentráció
mozgató erőit és irányzatait.
E trendek egyikét, a városokon belüli szociális
különbségek növekedését részletesen
is elemzi a kötet. Az egykor a tömegtermelés és
-fogyasztás által növekvő gazdaság a szolgáltató-szektor
túlsúlyba kerülésével alapvető
változásokon ment keresztül, ami magával hozta
a társadalom polarizálódását. A magas
és az alacsony jövedelmű rétegek közti különbségek
növekedését, a középosztály széttagolódását
az utolsó előtti fejezet mutatja be.
A könyvet a megfigyelések összegzése zárja.
Függelékében szerepel még pár gazdasági
és népességi adat, melyek kiegészítik
a fejezeteket illusztráló tanulságos táblázatokat.
Hasonlóképpen minden fejezet végén található
rövid, a könyvben leírt folyamatok megértését
elősegítő összegzés
A digitális kor rohamosan változó körülményei
ellenére a kilencvenes évek eleji első kiadásban
leírt mérvadó folyamatok gyakorlatilag ugyanazok maradtak,
csupán tendenciájuk változott, magukkal hozva az eddig
soha nem látott mértékű átalakulást.
E rohamos fejlődés megismerésére kiváló
eszköz ez a kötet, aktualizált második kiadásával.