Földünk vízkészletei a párolgás
és csapadékképződés globális
körforgásával együtt összefüggő
rendszert alkotnak. Az ember a vízvezetékek építésével,
mocsarak lecsapolásával, a hajózással, a folyók
szabályozásával már évezredek óta
egyre növekvő mértékben avatkozik bele ebbe az
igen érzékeny rendszerbe, aminek mára már nyilvánvalóak
a következményei; árvizek, a talajvízszint csökkenése,
lassú kiszáradás. Ha globális méretekben
nem is, közvetlen környezetünkben azonban sok lehetőség
van arra, hogy megállítsuk ezt a fenyegető folyamatot.
Egy ilyen eszközt mutat be ez a könyv, amelyben az esővíz
hasznosításával, illetve természetes módon
történő elszivárogtatásával ismerkedhetünk
meg.
Az esővíznek a háztartásokban történő
felhasználásával jelentős mennyiségű
ivóvizet takaríthatunk meg, amivel nem csak költségeinket
csökkenthetjük, hanem a víz folyóvizekből
és talajvízből történő elvonását
is. Ezen kívül a csatornákat és tisztító
berendezéseket is tehermentesítjük azáltal, hogy
az esővizet nem vezetjük közvetlenül a lefolyókba,
hanem felfogjuk, tároljuk, s a felesleget pedig visszavezetjük
a talajba vagy levegőbe. A tetőkről lefolyó
és ciszternákban összegyűjtött csapadék
a háztartásokban elsősorban WC öblítésre,
ruhamosásra (a lágy esővíz nem igényel
annyi mosóport és vízlágyítót),
autómosásra, locsolásra használható,
de nagyobb üzemek, köz- és sportlétesítmények
is ki tudják váltani ily módon vízigényük
jó részét.
Az esővíz beépített környezetben történő
kezelésének másik fontos módja a visszatartás
és a helyben történő elszivárogtatás,
illetve elpárologtatás. Ez történhet nyílt
vízfelületek által, vagy vízáteresztő
burkolatok, föld feletti és alatti árkok segítségével,
zöld tetők kialakításával. Ezen beavatkozások
javítják környezetünk mikroklímáját,
megakadályozzák a talajvíz csökkenését
és kiküszöbölik azokat a technikai, higiéniai
és financiális problémákat, amelyeket az esővíz
szennyvízcsatornákban történő elvezetése
okozhat.
A szerző részletesen ismerteti, hogy milyen környezeti,
technikai, anyagi stb. feltételek szükségesek az egyes
megoldásokhoz, leírja a tervezés, megvalósítás
és működtetés pontos menetét, és mindehhez
részletes ábrákat és számításokat
mellékel. Ezen kívül olvashatunk számos már
megvalósult német, svájci és osztrák
példáról, az egyedi lakóházaktól
egészen a lakótelepekig vagy közintézményekig.
Egyes fejezetek a német vízügyi normákat, jogi
szabályozókat, árakat, érdekkonfliktusokat
is ismertetik. Bár ezek helyenként távol esnek a hazai
gyakorlattól, mégis sok tanulsággal szolgálhatnak
a magyar olvasó számára is. A könyv elolvasása
ajánlható szakembereknek a tervezés, a vízgazdálkodás,
településfejlesztés vagy akár a magasabb szintű
jogalkotás területén, de mindazoknak is, akik közvetlen
környezetükben szeretnének cselekedni az ivóvíz,
a talajvíz, s az evvel összefüggő mikroklíma
védelmének érdekében.