A hetvenes évek elejére datálható az első
kísérletsorozat, mely a lakóház működtetéséhez
szükséges korlátozott fogyasztási javaktól
való függés megszüntetését célozta,
olyan épület létrehozását, melynek segítségével
távoli, infrastruktúrával ellátatlan területek
benépesítése is lehetséges. Az ekkor megszületett
kifejezés, az autonóm ház azonban az idő múlásával
szélesebb értelmet nyert, manapság már alkalmazzák
az olyan házakra is, melyek a lehető legnagyobb mértékben
törekednek a központi infrastrukturális rendszerektől
való függetlenségre, s ezt már elsősorban
környezetvédelmi szempontok vezérlik, nem pedig technikaiak.
E szempontok alapján a szerzőpáros belefogott egy
hétköznapinak tűnő ötszobás ház
megépítésébe, amely kialakításánál
azt célozták, hogy lehetőleg teljesen függetlenné
váljanak a közüzemi szolgáltatóktól.
Ehhez persze nem ragaszkodtak mindenáron; nem egy prototípust
próbáltak előállítani, hanem olyan autonóm
házat kívántak létrehozni, mely nem elsősorban
a méregdrága, szupermodern berendezései révén
függetlenedik a szolgáltatóktól, hanem az anyagi
és a technológiai korlátokat is figyelembe véve,
más területeken hétköznapi eszközök felhasználásával,
de az építésben még nem általános
megoldásokkal. Egyszersmind egyszerű, robusztus, könnyen
javítható, a lakók által uralható rendszerekkel
biztosítva a megújuló energiák használatát,
az esővíz hasznosítását, a szennyvíz
és a hulladék visszaforgatását a természetbe.
Mindemellett olyan épületet képzeltek el, mely otthona
és élettere is családjuknak. Ennek a törekvésnek
a történetét ismerhetjük meg könyvükből.
A kötet első felében a filozófiai hátteret
mutatják be, számos utópiát ismertetve, a környezettudatos
gondolkodás történetéből szemezgetve,
majd a helyszín és a program ismertetése után
a tervezett házról mesélnek, részletes és
szép műszaki rajzokkal illusztrálva.
A következő részben a házhoz felhasználható
technológiák ismertetése következik, a legrészletesebb
műszaki paraméterekkel, és azok anyagi, gazdaságossági
vonzataival.
A lehetőségek ismeretében megindokolják választásukat,
milyen paramétereket, milyen jellegű kompromisszumokat vettek
figyelembe az alkalmazott szerkezetek kiválasztásánál.
Az utolsó szögig leírják a ház felépítését
csakúgy, mint a benne helyet kapott gépészeti rendszereket.
Végezetül az épület teljesítményét
elemezik, szót ejtve az üzemeltetés és a fenntartás
tapasztalatairól. Megismerhetünk működés
közben olyan, nálunk még ismeretlen technikákat,
mint a komposzt-toalett, vagy szürkevíz-szikkasztás.
A használatuk során felmerült problémák
leírása és az azok kiküszöbölésére
tett kísérletek részletezése a könyv legértékesebb
információinak egyike.
Az egész művön érzékelhető egyfajta
holisztikus, széles látókörű gondolkodásmód,
amihez hihetetlen precizitás társul. Egyszerre írja
le egy házépítés egyedi, speciális esetét,
emellett tele van a könyv általános elméleti
és gyakorlati tudnivalókkal, szakirodalomból származó
idézetekkel, különböző összehasonlító
táblázatokkal, adatokkal, és szemléletformáló
gondolatokkal.
A könyv magyar fordításért kiált.