A hetvenes évek elejére datálható az első kísérletsorozat, mely a lakóház működtetéséhez szükséges korlátozott fogyasztási javaktól való függés megszüntetését célozta, olyan épület létrehozását, melynek segítségével távoli, infrastruktúrával ellátatlan területek benépesítése is lehetséges. Az ekkor megszületett kifejezés, az autonóm ház azonban az idő múlásával szélesebb értelmet nyert, manapság már alkalmazzák az olyan házakra is, melyek a lehető legnagyobb mértékben törekednek a központi infrastrukturális rendszerektől való függetlenségre, s ezt már elsősorban környezetvédelmi szempontok vezérlik, nem pedig technikaiak.
E szempontok alapján a szerzőpáros belefogott egy hétköznapinak tűnő ötszobás ház megépítésébe, amely kialakításánál azt célozták, hogy lehetőleg teljesen függetlenné váljanak a közüzemi szolgáltatóktól. Ehhez persze nem ragaszkodtak mindenáron; nem egy prototípust próbáltak előállítani, hanem olyan autonóm házat kívántak létrehozni, mely nem elsősorban a méregdrága, szupermodern berendezései révén függetlenedik a szolgáltatóktól, hanem az anyagi és a technológiai korlátokat is figyelembe véve, más területeken hétköznapi eszközök felhasználásával, de az építésben még nem általános megoldásokkal. Egyszersmind egyszerű, robusztus, könnyen javítható, a lakók által uralható rendszerekkel biztosítva a megújuló energiák használatát, az esővíz hasznosítását, a szennyvíz és a hulladék visszaforgatását a természetbe. Mindemellett olyan épületet képzeltek el, mely otthona és élettere is családjuknak. Ennek a törekvésnek a történetét ismerhetjük meg könyvükből.
A kötet első felében a filozófiai hátteret mutatják be, számos utópiát ismertetve, a környezettudatos gondolkodás történetéből szemezgetve, majd a helyszín és a program ismertetése után a tervezett házról mesélnek, részletes és szép műszaki rajzokkal illusztrálva.
A következő részben a házhoz felhasználható technológiák ismertetése következik, a legrészletesebb műszaki paraméterekkel, és azok anyagi, gazdaságossági vonzataival.
A lehetőségek ismeretében megindokolják választásukat, milyen paramétereket, milyen jellegű kompromisszumokat vettek figyelembe az alkalmazott szerkezetek kiválasztásánál. Az utolsó szögig leírják a ház felépítését csakúgy, mint a benne helyet kapott gépészeti rendszereket. Végezetül az épület teljesítményét elemezik, szót ejtve az üzemeltetés és a fenntartás tapasztalatairól. Megismerhetünk működés közben olyan, nálunk még ismeretlen technikákat, mint a komposzt-toalett, vagy szürkevíz-szikkasztás. A használatuk során felmerült problémák leírása és az azok kiküszöbölésére tett kísérletek részletezése a könyv legértékesebb információinak egyike.
Az egész művön érzékelhető egyfajta holisztikus, széles látókörű gondolkodásmód, amihez hihetetlen precizitás társul. Egyszerre írja le egy házépítés egyedi, speciális esetét, emellett tele van a könyv általános elméleti és gyakorlati tudnivalókkal, szakirodalomból származó idézetekkel, különböző összehasonlító táblázatokkal, adatokkal, és szemléletformáló gondolatokkal.
A könyv magyar fordításért kiált.

Ismertetők

Katalógus