A kiadvány az UNEP (ENSZ Környezetvédelmi Program)
hivatalos dokumentuma, a világ környezeti helyzetéről
ad számot az ezredfordulón. Összeállításában
harminc regionális és nemzetközi szervezet, mintegy
850 személy vett részt.
Áttekintést ad az egyes régiók környezeti
problémáiról és elemzi azok kialakulásának
okait. Régiónként a következő területekre
kerül a hangsúly: Ázsia és a Csendes-óceáni
szigetvilág: légszennyezés; Afrika: termőföld
- és erdőgazdálkodás; Európa és
Közép-Ázsia: energiagazdálkodás; Latin-Amerika:
erdővédelem; Észak-Amerika: erőforrás-használat
és üvegházgáz-kibocsátás; Nyugat-Ázsia:
föld- és vízgazdálkodás.
A szerkesztők előrebocsátják, hogy gyakran
nem állnak rendelkezésre megfelelő adatok egy-egy
tárgykörben, máskor a szolgáltatott adatok megbízhatatlanok
vagy éppen titkosak, esetleg, a jelenség, amit vizsgálni
akarunk, nem is mérhető. A jelentés a rendelkezésre
álló adatokkal operál.
Sorra veszi a legjelentősebbnek tartott környezeti problémákat:
Egyik elsőrendű baj a javak igazságtalan elosztása.
Kívánatos volna, ha a globalizációs folyamat
a különbségek kiegyenlítődésének
irányába hatna és nem elmélyítésüket
hozná. A légköri széndioxid koncentráció
az emberi tevékenységek hatására olyan mértékben
megnövekedett, ami komoly éghajlati változásokat
fog okozni. Ennek jelei már ma is megfigyelhetők.
A műtrágyahasználat savasítja a talajt, elnitrátosítja
az ivóvizet, eutrofizációt okoz az élővizekben,
halpusztulást okoz.
A növényvédő szerek, a nehézfémek,
a veszélyes hulladékok szintén veszélyeket
hordoznak az élővilág számára. A DDT
például ugyan be van tiltva, de még mindig gyártják
exportra, a fejlődő országokba.
Az 1997-98-as El Nino gyorsabban alakult ki, mint korábban bármikor,
s hatása időben és térben is kiterjedt volt:
árvizek, szárazságok, erdőtüzek.
Világszerte óriási területekről fogy az
erdő, a mezők degradálódnak, termőterületek
elsivatagosodnak, pusztulnak el ökoszisztémák. A klímaváltozás
további talajeróziót okoz, s ez súlyos élelmiszerellátási
gondokkal jár.
A népességrobbanás, az iparosodás, a városi
életforma, az intenzív mezőgazdaság az ivóvízkészletet
apasztja és szennyezi. Ma a világ lakosságának
20%-a szenved a jó minőségű víz hiányától.
Emiatt politikai konfliktusok kirobbanásával kell számolnunk.
A szennyezés a tengereket és a tengeri élővilágot
is elérte, a világóceánokat túlhalásszák,
a szennyvizek és a turizmus súlyos károkat okoznak
a tengerparti területeken.
A légkör szennyezettsége a légzőszervi
megbetegedések feléért felelős, valamint savas
esőket okoz.
Sok erőfeszítés történik a káros
folyamatok megfékezésére világszerte. Intézmények
állnak fel és a törvényi szabályozás
is egyre kifinomultabbá válik. Számos országban
a gazdasági ösztönzők kimunkálásán
dolgoznak, nagy erőkkel bekapcsolódik a civil szféra
is, és nemzetközi egyezmények születnek. Mindez
azonban csak akkor lehet eredményes, ha valódi értékrendváltást
sikerül elérni a főáramlatú, egyelőre
még fogyasztásközpontú gondolkodásban.