A kiadvány az UNEP (ENSZ Környezetvédelmi Program) hivatalos dokumentuma, a világ környezeti helyzetéről ad számot az ezredfordulón. Összeállításában harminc regionális és nemzetközi szervezet, mintegy 850 személy vett részt.
Áttekintést ad az egyes régiók környezeti problémáiról és elemzi azok kialakulásának okait. Régiónként a következő területekre kerül a hangsúly: Ázsia és a Csendes-óceáni szigetvilág: légszennyezés; Afrika: termőföld - és erdőgazdálkodás; Európa és Közép-Ázsia: energiagazdálkodás; Latin-Amerika: erdővédelem; Észak-Amerika: erőforrás-használat és üvegházgáz-kibocsátás; Nyugat-Ázsia: föld- és vízgazdálkodás.
A szerkesztők előrebocsátják, hogy gyakran nem állnak rendelkezésre megfelelő adatok egy-egy tárgykörben, máskor a szolgáltatott adatok megbízhatatlanok vagy éppen titkosak, esetleg, a jelenség, amit vizsgálni akarunk, nem is mérhető. A jelentés a rendelkezésre álló adatokkal operál.
Sorra veszi a legjelentősebbnek tartott környezeti problémákat:
Egyik elsőrendű baj a javak igazságtalan elosztása. Kívánatos volna, ha a globalizációs folyamat a különbségek kiegyenlítődésének irányába hatna és nem elmélyítésüket hozná. A légköri széndioxid koncentráció az emberi tevékenységek hatására olyan mértékben megnövekedett, ami komoly éghajlati változásokat fog okozni. Ennek jelei már ma is megfigyelhetők.
A műtrágyahasználat savasítja a talajt, elnitrátosítja az ivóvizet, eutrofizációt okoz az élővizekben, halpusztulást okoz.
A növényvédő szerek, a nehézfémek, a veszélyes hulladékok szintén veszélyeket hordoznak az élővilág számára. A DDT például ugyan be van tiltva, de még mindig gyártják exportra, a fejlődő országokba.
Az 1997-98-as El Nino gyorsabban alakult ki, mint korábban bármikor, s hatása időben és térben is kiterjedt volt: árvizek, szárazságok, erdőtüzek.
Világszerte óriási területekről fogy az erdő, a mezők degradálódnak, termőterületek elsivatagosodnak, pusztulnak el ökoszisztémák. A klímaváltozás további talajeróziót okoz, s ez súlyos élelmiszerellátási gondokkal jár.
A népességrobbanás, az iparosodás, a városi életforma, az intenzív mezőgazdaság az ivóvízkészletet apasztja és szennyezi. Ma a világ lakosságának 20%-a szenved a jó minőségű víz hiányától. Emiatt politikai konfliktusok kirobbanásával kell számolnunk.
A szennyezés a tengereket és a tengeri élővilágot is elérte, a világóceánokat túlhalásszák, a szennyvizek és a turizmus súlyos károkat okoznak a tengerparti területeken.
A légkör szennyezettsége a légzőszervi megbetegedések feléért felelős, valamint savas esőket okoz.
Sok erőfeszítés történik a káros folyamatok megfékezésére világszerte. Intézmények állnak fel és a törvényi szabályozás is egyre kifinomultabbá válik. Számos országban a gazdasági ösztönzők kimunkálásán dolgoznak, nagy erőkkel bekapcsolódik a civil szféra is, és nemzetközi egyezmények születnek. Mindez azonban csak akkor lehet eredményes, ha valódi értékrendváltást sikerül elérni a főáramlatú, egyelőre még fogyasztásközpontú gondolkodásban.

Ismertetők

Katalógus