A tudományos világban nagy érdeklődés övezi a biológia filozófiáját és a pszichológia filozófiáját szembesítő próbálkozásokat, bármennyire is kiforratlanok még ezek, s maga a terület sem pontosan meghatározott.
A szerkesztő tudomása szerint ez a könyv az első, a mely e tárgykörben végzett kutatásokat publikál. Célja, hogy szélesítse a biológia filozófiájának tárgykörét, és hogy tájékoztassa a pszichológia filozófiáját a vonatkozó biológia eredményekről.

Néhány kérdés és témakör a kötetből: Mit értenek a különböző tudományok funkción? Beszélhetünk-e célelvűségről a biológiában? A biológiatudomány nyelvhasználatának vizsgálatából kimutatható, hogy az okok vagy a célok keresése jellemzi-e a kérdésfelvetéseket. A biológiai szövegeket szemantikai vizsgálatnak veti alá a szerző: mi a születés? A terhesség vége; egy új individuum létrejötte, a család gyarapodása; az örökösödés megoldása - azaz bármi, ami a szempontunkból releváns. A kifejezés megválasztása elsősorban szempontunkról tudósít, és nem a tényről.
Egyes tanulmányok szerzői az evolúciós pszichológiához való viszonyukat világítják meg, vizsgálják, milyen motivációk rejlenek olyan alapvető emberi viselkedések mögött, mint a párválasztás, a csecsemőgondozás, vagy éppen a féltékenység. A kulturális evolúció szerepe aktuálisan meghatározóbbnak tűnik ezekben, mint a biológia evolúcióé, mert az evolúciós sémákat mindig a kultúra tényei töltik ki.
A tanulmányok kutatják a kognitív mechanizmusok természetét, eredetét, a tudat kifejlődését. Górcső alá veszik a veleszületett képességek, hajlamok kibontakozásának kérdését, az öröklődés és a környezeti tényezők hatását, azok arányát. A veleszületett képességek, - mások szóhasználatában "tudás" - megítélésének változásai az egész filozófiai hagyományban végigkövethetők. Állást foglalt a kérdésben az etológia is, s szembesítésük érdekes eredményekkel kecsegtet.
Mennyiben határozzák meg cselekedeteinket az érzelmek? A tanulmány szerzőjének álláspontja szerint jelentősebb mértékben, mint az értelem. Az igaz ugyan, hogy értelmi műveletek során jutunk bizonyos érzelmi állapotba.
Az emberi tudat jobb megismerésének érdekében össze kell kapcsolnunk az agykutatás, a neurológia, a nyelvészet, az antropológia és a fenomenológia eredményeit. Egy tanulmány az álmok és a színlátás mechanizmusainak vizsgálatába is belebocsátkozik.
Mivel magyarázhatók az egyedfejlődés és a törzsfejlődés - embrionális életszakaszban tapasztalható - párhuzamai? Hogyan "olvassák" a sejtek DNS által kódolt üzeneteket? Egyáltalán mit jelent ez a "kódolás"? Mit jelent az individualizmus fogalma a pszichológiában és mit a biológiában?
A kérdések általában nyitva maradnak, s a szerzők bevallják, hogy vajmi keveset tudunk még pontos megválaszolásukhoz, kutatni azonban feltétlenül érdemes.

Ismertetők

Katalógus