Az észak-amerikai városi és vidéki környezetben egyaránt tevékenykednek olyan emberek, akik környezetbarát eljárásokat dolgoztak ki az állattenyésztésre, a növénytermesztésre, az építkezésre, az ipari termékek vagy az energia előállítására. Őket nevezi a szerző öko-pioníroknak. Mivel a módszerek modell értékűek, ezért fontos a bemutatásuk. A jó példák másokat is arra ösztönözhetnek, hogy keressék a megoldást a környezeti problémákra. A szerző 1992-ben, a Riói Környezetvédelmi Csúcstalálkozó után kezdett felfigyelni az Amerikai Egyesült Államokban alkalmazott környezetkímélő eljárásokra, és azóta gyűjti ezek leírását. Az öko-pionírok gyakorlati megoldásokat kínálnak a fenntartható fejlődés megvalósítására. A programok jelentős része kis közösségben valósult meg, mert a közösség érdekeit közvetlenül szolgáló programok számára az emberek könnyebben megnyerhetők.

A szerző minden eljárás leírásánál bemutatja az embert is, aki a felfedezés mögött áll, ezáltal emberközelbe hozza a programokat. Az eljárások kidolgozói és megvalósítói olyan biológusok, energetikai szakemberek, építészek, mérnökök vagy ökológusok, akik a szaktudás mellett széles látókörrel, optimizmussal, a Föld iránti felelősségtudattal és nagy elszánással rendelkeznek. Az a céljuk, hogy az emberek a jelenleginél kisebb környezetszennyezés, kevesebb nyersanyag- és energia-felhasználás mellett jobb minőségű életet élhessenek.

Az emberiségnek jelenleg és a jövőben is sokféle környezeti problémára kell megoldást találnia, ezért érthető, hogy a könyvben összegyűjtött eljárások széles skálán helyezkednek el. Az ismertetett programok témái között többször is felbukkan a hulladékok, közöttük a veszélyes hulladékok újrafelhasználása, illetve újrafeldolgozása. Ezek az eljárások kettős célt szolgálnak: segítségükkel a felhalmozódó hulladék mennyiségét csökkentik és nyersanyagot takarítanak meg. Az emberiség fele nagyvárosi környezetben él, és ez az arány állandón növekszik. Ezért érthető, hogy több program is foglalkozik a nagyvárosok lakhatóvá tételével. Az egyik elképzelés szerint az ipari üzemeket és a lakóterületeket egymáshoz közel kell telepíteni, így az embereknek nem kell messzire utazniuk a lakóhelyüktől. Ehhez azonban az szükséges, hogy az üzemekben a termelés zárt láncú gyártási folyamat során menjen végbe, hogy ne legyen szennyezőanyag kibocsátás. Egy másik megvalósított program során a városi házak tetején növénytermesztést folytatnak, amelyhez a talaj tápanyag-utánpótlását a háztartási növényi hulladék komposztálásával biztosítják. Van olyan projekt, amely az őserdőben történő ökológiai alapú fejlesztéssel foglalkozik és olyan is, amelynek célja a vadonélő és a termesztett növények sokféleségének megőrzése. Megdöbbentő adat, hogy a földön élő 80 ezer ehető növényfaj közül mindössze 150-et termesztenek nagyobb mennyiségben és ezek közül mindössze 20 adja a termesztett növénytömeg 90%-át.

Sok olyan könyvet olvashatunk, amelyek a környezeti gondokkal és a komoly következményekkel foglalkoznak, de nem kínálnak elfogadható megoldásokat a problémákra. Ezért a legtöbb embernek az a véleménye, hogy a környezeti problémákra nincs megoldás, sem az egyének, sem a közösségek nem tehetnek semmit. Ennek a könyvnek az az erénye, hogy jó megoldásokra mutat be a gyakorlatban is megvalósított példákat. Ezzel másokat is további gondolkodásra és tettekre ösztönöz.

Ismertetők

Katalógus