A kötet az európai zöld pártok kialakulásának, fejlődésének és különböző mértékű parlamenti választási sikereinek első tudományos értékű összehasonlító elemzése. A zöld politikát tanulmányozók és a zöld aktivisták számára alapvető kézikönyv. A fejezetek nyolc nyugat-európai, egy közép-keleti és egy dél-európai állam zöldpárti viszonyait mutatják be. A szerkesztők és szerzők a szociológia, a nemzetközi kapcsolatok, a politikatudomány, valamint a tömegkommunikáció egyetemi tanárai, kutatói.
Az országtanulmányokból kiderül, hogy a zöld pártoknak alapvetően mindenütt kettős kihívással kell szembenézniük: egyrészt teret nyerni a maguk számára a kialakult politikai rendszerekben - amelyek sok piszkos trükköt, elvtelen pártszövetségeket bevetnek térnyerésük megakadályozására, s ahol velük szemben még a tőke és a munkásság szövetsége is elképzelhető -, másrészt ha sikeresen betörtek a politikai térbe, akkor hogyan tudnak abba úgy beépülni és hatékonyan működni, hogy identitásuk, integritásuk ne kerüljön veszélybe. Az egyes fejezetek éppen azt vizsgálják, hogy országonként az adott politikai tér mennyiben jelentett felhajtó erőt, vagy mennyiben gátolta a zöldek kibontakozását, és ezek milyen teret voltak képesek a maguk számára kifeszíteni. A szerkesztők nem egyszerűen az egyes pártok bemutatására törekszenek, hanem annak ábrázolására, hogy országonként miért volt olyan nagyon eltérő a zöld pártok fejlődéstörténete. Teljes körű áttekintés helyett - helyes mintavétellel - inkább jól kiválasztott országokat elemeztetnek a felkért szerzőkkel, egyúttal minél mélyrehatóbb elemzésre törekszenek. Bizonyos országok eleve súlyuk miatt kerültek kiválasztásra, míg mások éppen különös példaértékük miatt. A fejezeteket egységesen összegzés, jegyezetapparátus és irodalomjegyzék zárja.
Az országelemzéseket az egyik szerkesztő, Dick Richardson elméleti (filozófiai, választási és pártprogramokra vonatkozó) megalapozást nyújtó tanulmánya vezeti be, míg szerkesztőtársa, Chris Rootes a kötet végén összegzi az esettanulmányokból is levonható következtetéseket, történeti és összehasonlító összefüggésbe helyezve azokat. Végkövetkeztetése szerint a rendkívül változatos tapasztalatok alapján nehéz általánosításokba bocsátkozni. Bár a zöld pártok irányában megmutatkozó fogékonyság összefüggeni látszik az ökológiai tudatosság társadalmi színvonalával, az pedig az adott ország gazdasági fejlettségével, mégsem lehet ilyen egyszerűen megragadni a zöld pártok sikeressége hátterében álló tényezőket. Az is kérdéses, hogy a lassan jelentőségét veszítő bal-jobb tengelyen igyekezzünk-e elhelyezni őket kicsit a bal felé közelítve, vagy az önmagában szintén eléggé leegyszerűsítő jövőmodellt jelképező, arra "merőleges" zöld-szürke tengely mentén. Még az sem mondható ki teljes bizonyossággal, hogy ott vannak komolyabb zöld esélyek, ahol a baloldali ellenzékiség hiánya miatt vákuum keletkezik a politikai térben (például ha egy szocialista párt a hatalomba kerül). Mintegy zárszóként Rootes az 1994-es Európai Parlament-i választások eredményeit tekinti át zöld szemüvegen keresztül.

Ismertetők

Katalógus