A kötet a skót egyház keretein belül működő,
Society, Religion and Technology Project elnevezésű
etikai, tudományos, szellemi műhely által egybehívott
tudományközi munkacsoport közös műve. Kutatási
programjuk az időszerű társadalmi és technológiai
kérdések keresztény etikai vetületeit vizsgálja
olyan szakértők, tudósok és mérnökök
bevonásával, akik a technológiai kérdések
etikai és társadalmi vonatkozásaiban is érintettek.
A szerzők a tudományterületek széles körét
képviselik, és jól leképezik a társadalmi
viták kínálatát is, lévén közöttük
optimista, szkeptikus és a témában semleges álláspontot
képviselő. Eseti munkacsoportjuknak eredményei olvashatók
tehát e kötetben, mely több konkrét génmanipulációra
vonatkozó esettanulmány mellett alapvetően a történeti,
tudományos és etikai kérdések szabatos taglalásával
és elemzésével foglalkozik.
A génmanipulációs technikák kialakulásának
előzményeit, okát az emberi kultúrtörténetbe
illesztik a skót tudósok. Majd bemutatják magát
a technológiát, annak lehetséges felhasználási
módozatait és területeit, növényi és
állati vonatkozásban, a technológiai fejlesztés
jövőbeni irányait, a lehetséges mindennapi felhasználási
területeket, az ökológiai vetületeket, s ezek után
nagyszámú esettanulmányt vonultatnak fel. A kötet
érdemi része innentől kezdődik igazán,
amikor a bemutatott és célzatosan kiválasztott esettanulmányok
által is felvetett etikai kérdések elemzésére
kerül sor. Mindenekelőtt feltevődik az alapvető
kérdés, hogy játszhatunk-e istent, majd ebből
következik a többi, például hogy milyen következményekkel
jár a beavatkozás az ember, a környezet, az állatok
jóléte szempontjából nézve: az így
kialakult új táplálkozási, nemzési,
szülési stb. kényszerek komoly kínokat is okozhatnak,
tartósan megváltoztathatják a faj jó és
természetes közérzetét, szenvedéssé
fajítva a létezést. Vajon az emberi oldalon jelentkező
előnyök milyen mértékű ilyen értelemben
vett állatkínzást engednek meg, nem kerülünk-e
szembe a Teremtő szándékával? Ugyanezek a kérdések
vetődnek fel egyébként az állatkísérletekkel
kapcsolatban általában is. A szerzők számba
veszik az állatok szemszögéből levont erkölcsi
tanulságok mellett azt is, hogy a gátlástalan kísérletek
milyen kockázatokat rejtenek magukban az emberre nézve. Részletesen
foglalkoznak a genetikailag kezelt élelmiszerek problémakörével,
az ökológiai kockázatokkal és a szükséges,
illetve a már megvalósult törvényi szabályozók
bemutatásával. Kitérnek a szabadalom kérdéskörére
és arra, hogy az élet titka, a megismert kódok, specifikumok
egyáltalán kisajátíthatók-e, szabadalmaztathatók-e?
A génsebészet és a fejlődő világ
viszonylatát elemezve felvetik: a felzárkózás
címén szabad-e, kell-e követni jóban-rosszban
a Nyugatot? Ha már számításba vesszük
ezt a technológiát, akkor tudni kell, hogy a fejlettebb világban
eddig nem elsősorban olyan jellegű kísérleteket
folytattak, amelyeknek eredményei sokat lendíthetnének
a fejletlenek helyzetén. Végezetül értelmezik
a tudomány társadalmi szerepét történetileg
és általános érvénnyel, majd konkrétan
a genetikai tudományok társadalmi, piacgazdasági vonatkozásait,
ahol a vállalkozói érdek megint fölébe
emelkedik a társadalmi érdekeknek. A nagy kérdések
tehát: ki birtokolja a tudást, ki húz hasznot belőle
és ki ellenőrzi az egész folyamatot, létezik-e
demokratikus ellenőrzés, illetve jogi korlát mind
a kutatások, mind a hasznosítás, mind az értékesítés
terén? Az a korábban a tudományban és a gazdaságban
is honos vélekedés, miszerint az etikának elkülönült
és múltba tekintő társadalmi szerepe van, ma
már tarthatatlan: az etika nem kulloghat a technológiai fejlődés
mögött, hanem szorosan együtt kell azzal haladnia. A tudósok
is egyre inkább tudatára ébrednek, hogy a technológiai
és etikai kérdéseket együtt kell kezelni. Ez
a kötet is ezt a közeledést szolgálja, számításba
véve (már a szerzőgárda összeállításával
is) a társadalomban meglévő nézetek sokféleségét.
Ennek jegyében foglalják végül nagyon tömören
össze a feltárt összefüggéseket, nézőpontokat,
fenyegetéseket, kockázatokat, hogy az olvasó szabadon
alakíthassa ki saját álláspontját.
A laikusok számára is érthető nyelven megfogalmazott
könyv hasznos kellékekkel is gazdagon felszerelt: rövidítések
jegyzéke, tárgymutató stb. A függelékben
a tudományos szakszavak magyarázata mellett a genetikai manipulációk
alapkoncepcióját és konkrét technikáját
is röviden ismertetik, illetve több sajátos szemléltető
módszer segítségével igyekeznek összefoglalni
a felvetődött, elsősorban etikai kérdéseket.