A kötet a skót egyház keretein belül működő, Society, Religion and Technology Project elnevezésű etikai, tudományos, szellemi műhely által egybehívott tudományközi munkacsoport közös műve. Kutatási programjuk az időszerű társadalmi és technológiai kérdések keresztény etikai vetületeit vizsgálja olyan szakértők, tudósok és mérnökök bevonásával, akik a technológiai kérdések etikai és társadalmi vonatkozásaiban is érintettek. A szerzők a tudományterületek széles körét képviselik, és jól leképezik a társadalmi viták kínálatát is, lévén közöttük optimista, szkeptikus és a témában semleges álláspontot képviselő. Eseti munkacsoportjuknak eredményei olvashatók tehát e kötetben, mely több konkrét génmanipulációra vonatkozó esettanulmány mellett alapvetően a történeti, tudományos és etikai kérdések szabatos taglalásával és elemzésével foglalkozik.
A génmanipulációs technikák kialakulásának előzményeit, okát az emberi kultúrtörténetbe illesztik a skót tudósok. Majd bemutatják magát a technológiát, annak lehetséges felhasználási módozatait és területeit, növényi és állati vonatkozásban, a technológiai fejlesztés jövőbeni irányait, a lehetséges mindennapi felhasználási területeket, az ökológiai vetületeket, s ezek után nagyszámú esettanulmányt vonultatnak fel. A kötet érdemi része innentől kezdődik igazán, amikor a bemutatott és célzatosan kiválasztott esettanulmányok által is felvetett etikai kérdések elemzésére kerül sor. Mindenekelőtt feltevődik az alapvető kérdés, hogy játszhatunk-e istent, majd ebből következik a többi, például hogy milyen következményekkel jár a beavatkozás az ember, a környezet, az állatok jóléte szempontjából nézve: az így kialakult új táplálkozási, nemzési, szülési stb. kényszerek komoly kínokat is okozhatnak, tartósan megváltoztathatják a faj jó és természetes közérzetét, szenvedéssé fajítva a létezést. Vajon az emberi oldalon jelentkező előnyök milyen mértékű ilyen értelemben vett állatkínzást engednek meg, nem kerülünk-e szembe a Teremtő szándékával? Ugyanezek a kérdések vetődnek fel egyébként az állatkísérletekkel kapcsolatban általában is. A szerzők számba veszik az állatok szemszögéből levont erkölcsi tanulságok mellett azt is, hogy a gátlástalan kísérletek milyen kockázatokat rejtenek magukban az emberre nézve. Részletesen foglalkoznak a genetikailag kezelt élelmiszerek problémakörével, az ökológiai kockázatokkal és a szükséges, illetve a már megvalósult törvényi szabályozók bemutatásával. Kitérnek a szabadalom kérdéskörére és arra, hogy az élet titka, a megismert kódok, specifikumok egyáltalán kisajátíthatók-e, szabadalmaztathatók-e? A génsebészet és a fejlődő világ viszonylatát elemezve felvetik: a felzárkózás címén szabad-e, kell-e követni jóban-rosszban a Nyugatot? Ha már számításba vesszük ezt a technológiát, akkor tudni kell, hogy a fejlettebb világban eddig nem elsősorban olyan jellegű kísérleteket folytattak, amelyeknek eredményei sokat lendíthetnének a fejletlenek helyzetén. Végezetül értelmezik a tudomány társadalmi szerepét történetileg és általános érvénnyel, majd konkrétan a genetikai tudományok társadalmi, piacgazdasági vonatkozásait, ahol a vállalkozói érdek megint fölébe emelkedik a társadalmi érdekeknek. A nagy kérdések tehát: ki birtokolja a tudást, ki húz hasznot belőle és ki ellenőrzi az egész folyamatot, létezik-e demokratikus ellenőrzés, illetve jogi korlát mind a kutatások, mind a hasznosítás, mind az értékesítés terén? Az a korábban a tudományban és a gazdaságban is honos vélekedés, miszerint az etikának elkülönült és múltba tekintő társadalmi szerepe van, ma már tarthatatlan: az etika nem kulloghat a technológiai fejlődés mögött, hanem szorosan együtt kell azzal haladnia. A tudósok is egyre inkább tudatára ébrednek, hogy a technológiai és etikai kérdéseket együtt kell kezelni. Ez a kötet is ezt a közeledést szolgálja, számításba véve (már a szerzőgárda összeállításával is) a társadalomban meglévő nézetek sokféleségét. Ennek jegyében foglalják végül nagyon tömören össze a feltárt összefüggéseket, nézőpontokat, fenyegetéseket, kockázatokat, hogy az olvasó szabadon alakíthassa ki saját álláspontját.
A laikusok számára is érthető nyelven megfogalmazott könyv hasznos kellékekkel is gazdagon felszerelt: rövidítések jegyzéke, tárgymutató stb. A függelékben a tudományos szakszavak magyarázata mellett a genetikai manipulációk alapkoncepcióját és konkrét technikáját is röviden ismertetik, illetve több sajátos szemléltető módszer segítségével igyekeznek összefoglalni a felvetődött, elsősorban etikai kérdéseket.

Ismertetők

Katalógus