Ezt a tanítási útmutatót azoknak szánták, akik tanultak permakultúra tervezést, és tovább kívánják adni tudásukat. A permakultúra oktatói nem feltétlenül rendelkeznek pedagógus végzettséggel. Őket segíti ez a könyv. De tapasztalt tanárok is gazdagíthatják általa módszertani repertoárjukat.
E könyv nem annyira a MIT-ről, mint inkább a HOGYAN-ról. Gazdag összeállítás, amely harmincöt angol permakultúra-oktató tapasztalataira épül, felsorakoztatja valamennyiük tanítási stílusát és megközelítéseit, bevált módszereit, példáit, történeteit. Készen átvehető óravázlatokat is hoz, sok rajzzal. A szerzők anyagai nincsenek különösebben összefésülve, a könyv célja épp a sokféle lehetséges út bemutatása, hisz a permakultúrának nincsenek kőbe vésett törvényei.
Az első fejezet a tanfolyam kereteinek kialakítását tárgyalja: a lehetséges helyszíneket, az időbeosztást. Milyen képességekkel kell rendelkeznie a jó tanárnak? Hogyan tájékozódhatunk a képzésre jelentkezők tájékozottságáról? Hogyan építsük a fel a kurzust? Milyen elvárásokat támaszt a brit Permakultúra Egyesület a neve alatt futó tanfolyamokkal szemben? Milyen költségekkel és bevételekkel számoljunk? Megtaláljuk itt néhány tanfolyam konkrét időbeosztását, ütemezését is.
A második fejezet tárgyalja azt az etikai alapállást és azokat az elveket, amelyeken a permakultúrás tervezés alapul: a túlfogyasztás, a környezetszennyezés és rombolás hatásait, s az ezekből fakadó viselkedési kívánalmakat. A permakultúra elvei közé tartozik a sokdimenziós tervezés, a sokféle funkció, a kis lépték, a zónákban, hálózatokban és folyamatokban gondolkodás stb. Érdekes megfigyelni, hogy az egyes tanárok milyen módon tárgyalják illetve szemléltetik ezeket.
Nagy gondot kell fordítani a hallgatók megfigyelési képességének fejlesztése: a permakultúrás rendszer tervezőjének ugyanis olvasnia kell tudnia a táj, a talaj, a növény- és állatvilág, évszakok, az időjárás jeleiből; minden információ birtokában kell lennie. Az adatgyűjtéshez és azok értelmezéshez is találunk itt gyakorlatokat.
A "Feladatok a 21. századra" c. nemzetközi egyezmény helyi változatainak kidolgozásához fontos segítséget adhatnak a permakultúrás rendszerek tervezői. A könyv ismerteti a dokumentumnak a fenntartható társadalomra vonatkozó globális programját.
A harmadik fejezet leírja a képzés kezdő és befejező szakaszának módszertanát, tárgyalja, hogyan értetheti meg a tanár a permakultúra fogalmát a kezdő csoporttal, milyen történetekkel illusztrálhatja az elméleti mondanivalót.
A negyedik, a legterjedelmesebb fejezet tartalmazza magukat az óravázlatokat, pl. a biodiverzitásról, a talajról, a mikroklímáról, az erdőről, a szélről, a kártevőkről és ragadozókról, az energiáról, a hulladék újrahasznosításról stb. Az egyes óravázlatokat más-más tanár által rajzolt ábrák szemléltetik. Szóba kerül az emberi teljesség-egészség és a Föld gyógyításának sürgető vágya is, némileg spirituálisabb gyakorlatok formájában. Vizsgálja, hogy milyen a fenntartható település, hogyan ismerhetjük meg saját biorégiónkat, s szorgalmazza a közösségi gazdaság újragondolását.
Az ötödik fejezet a tanfolyamszervezés adminisztrációjához nyújt segítséget.

Ismertetők

Katalógus