Ezt a tanítási útmutatót azoknak szánták,
akik tanultak permakultúra tervezést, és tovább
kívánják adni tudásukat. A permakultúra
oktatói nem feltétlenül rendelkeznek pedagógus
végzettséggel. Őket segíti ez a könyv.
De tapasztalt tanárok is gazdagíthatják általa
módszertani repertoárjukat.
E könyv nem annyira a MIT-ről, mint inkább a HOGYAN-ról.
Gazdag összeállítás, amely harmincöt angol
permakultúra-oktató tapasztalataira épül, felsorakoztatja
valamennyiük tanítási stílusát és
megközelítéseit, bevált módszereit, példáit,
történeteit. Készen átvehető óravázlatokat
is hoz, sok rajzzal. A szerzők anyagai nincsenek különösebben
összefésülve, a könyv célja épp a sokféle
lehetséges út bemutatása, hisz a permakultúrának
nincsenek kőbe vésett törvényei.
Az első fejezet a tanfolyam kereteinek kialakítását
tárgyalja: a lehetséges helyszíneket, az időbeosztást.
Milyen képességekkel kell rendelkeznie a jó tanárnak?
Hogyan tájékozódhatunk a képzésre jelentkezők
tájékozottságáról? Hogyan építsük
a fel a kurzust? Milyen elvárásokat támaszt a brit
Permakultúra Egyesület a neve alatt futó tanfolyamokkal
szemben? Milyen költségekkel és bevételekkel
számoljunk? Megtaláljuk itt néhány tanfolyam
konkrét időbeosztását, ütemezését
is.
A második fejezet tárgyalja azt az etikai alapállást
és azokat az elveket, amelyeken a permakultúrás tervezés
alapul: a túlfogyasztás, a környezetszennyezés
és rombolás hatásait, s az ezekből fakadó
viselkedési kívánalmakat. A permakultúra elvei
közé tartozik a sokdimenziós tervezés, a sokféle
funkció, a kis lépték, a zónákban, hálózatokban
és folyamatokban gondolkodás stb. Érdekes megfigyelni,
hogy az egyes tanárok milyen módon tárgyalják
illetve szemléltetik ezeket.
Nagy gondot kell fordítani a hallgatók megfigyelési
képességének fejlesztése: a permakultúrás
rendszer tervezőjének ugyanis olvasnia kell tudnia a táj,
a talaj, a növény- és állatvilág, évszakok,
az időjárás jeleiből; minden információ
birtokában kell lennie. Az adatgyűjtéshez és
azok értelmezéshez is találunk itt gyakorlatokat.
A "Feladatok a 21. századra" c. nemzetközi egyezmény
helyi változatainak kidolgozásához fontos segítséget
adhatnak a permakultúrás rendszerek tervezői. A könyv
ismerteti a dokumentumnak a fenntartható társadalomra vonatkozó
globális programját.
A harmadik fejezet leírja a képzés kezdő és
befejező szakaszának módszertanát, tárgyalja,
hogyan értetheti meg a tanár a permakultúra fogalmát
a kezdő csoporttal, milyen történetekkel illusztrálhatja
az elméleti mondanivalót.
A negyedik, a legterjedelmesebb fejezet tartalmazza magukat az óravázlatokat,
pl. a biodiverzitásról, a talajról, a mikroklímáról,
az erdőről, a szélről, a kártevőkről
és ragadozókról, az energiáról, a hulladék
újrahasznosításról stb. Az egyes óravázlatokat
más-más tanár által rajzolt ábrák
szemléltetik. Szóba kerül az emberi teljesség-egészség
és a Föld gyógyításának sürgető
vágya is, némileg spirituálisabb gyakorlatok formájában.
Vizsgálja, hogy milyen a fenntartható település,
hogyan ismerhetjük meg saját biorégiónkat, s
szorgalmazza a közösségi gazdaság újragondolását.
Az ötödik fejezet a tanfolyamszervezés adminisztrációjához
nyújt segítséget.