Az emberek az őskorban békességben éltek olyan közösségekben, ahol mindenki nagyjából egyenlő volt. A gazdasági gyarapodással indult meg az egyének és közösségek közötti versengés és alakultak ki a konfliktusok. Rövid időn belül ez vezetett a viszályokhoz és a háborúkhoz. Ma a tényleges fegyveres harcok mellett az országok között gazdasági háború is zajlik.

Hazel Henderson, a jövőkutató szerző azonban bizakodóan tekint a jövőbe. Reméli, hogy az egyének és a közösségek is tanultak a történelem leckéjéből és a jövőben képesek lesznek a konfliktusok békés, mindenki számára előnyös megoldására. Keresi azokat a jeleket, amelyekből azt a következtetést lehet levonni, hogy az emberiség már a közeli jövőben megoldást talál a globális és a helyi, a természeti és a társadalmi problémákra egyaránt. A szerző először kórképet fest a mai helyzetről, vizsgálja a szabad versenyes kapitalizmus, a fogyasztói társadalmi berendezkedés és a technológia csapdáit, valamint a túlnépesedés és a környezetszennyezés világméretű problémáját. Ezután rávilágít azokra a társadalmi változásokra, amelyek bizakodásra adhatnak okot. A szerző úgy véli, hogy már láthatóak a jelei annak, hogy létrejöhet egy alapjaiban új világméretű társadalmi rend, együttműködés alakulhat ki az emberek és a népek között, olyan világszervezetek és mozgalmak szerveződnek, amelyek a helyi és a globális érdekek védelmét egyaránt szolgálják és világszerte "zöldebb" technológiákat vezetnek be. Jelenleg az országok fejlettségét gazdasági mutatókkal, pl. GDP, GNP jellemzik, azonban ezek helyét fokozatosan átveszik majd az olyan indikátorok, amelyek az élet minőségét mutatják meg. Az emberiség a gyűjtögető, vadászó életmódból az ipari társadalom felé haladva egyre jobban eltávolodik a természettől. Városokat, gátakat vagy gyárakat épít, és úgy érzi, hogy ezzel nyomot hagy a világban, az általa épített létesítmények hirdetik a nagyságát és fontosságát. A szerző úgy gondolja, hogy ez a tendencia megfordul és az ember majd újra szoros kapcsolatba kerül a természettel. Az emberiség fele városokban él, ezért fontos a városok természeti és épített környezetének és társadalmi viszonyainak a tudatos megformálása. Bíztató jel, hogy egyre több város szerkezetének alakításánál veszik figyelembe a környezeti szempontokat.

A jelenlegi gazdasági modell hosszabb távon fenntarthatatlan, mert figyelmen kívül hagyja a társadalmi, és a környezeti szempontokat. A szerző azonban bízik abban, hogy világméretekben kiépíthető és megvalósítható egy győztes stratégia.

Ismertetők

Katalógus