502[37] P 20
Palmer, Joy A.: Environmental Education in the 21st Century. Theory,
Practice, Progress and Promise
A környezeti nevelés a XXI. században. Elmélet,
gyakorlat, haladás és igéret
London ; New York, NY : Routledge, 1998. xiv, 284 p. ill.
ISBN 0-415-13197-9
A könyv nem közöl bárhol alkalmazható kész
recepteket a környezeti neveléshez, azonban segít az
iskoláknak egy megfelelő program összeállításában
azzal, hogy elméleti alapozást nyújt és a gyakorlati
megvalósításhoz mintákat, ötleteket ad.
Jelenleg a környezeti nevelés a közoktatásban a
világon sehol sem élvez elsőbbséget. A világ
környezeti problémáit látva azonban nyilvánvaló,
hogy a 21. században lényegesen nagyobb hangsúlyt
kell kapnia.
A szerző először áttekinti a környezeti
nevelés történetét a világon. Röviden
ismerteti a témával kapcsolatos legjelentősebb eseményeket,
konferenciákat és publikációkat. 1948-ban használták
először a környezeti nevelés fogalmát egy
IUCN konferencián és az 1960-as évektől kezdett
ez a tudományterület is az iskolai tantervek részévé
válni. Valójában már a 18-19. századi
nagy gondolkodók, pl. Goethe, Rousseau vagy Montessori munkáiban
is megjelenik a környezeti nevelés alapgondolata.
A könyv 2. fejezetében megtalálhatjuk azoknak a környezeti
problémáknak a rövid ismertetését, amelyek
tanulmányozása megadhatja a kulcsot a fenntartható
gazdasági és társadalmi berendezkedés eléréséhez,
és amelyekre ezért a környezeti nevelés során
figyelmet kell szentelni. A problémák okait és hatásait,
valamint az Agenda 21 által javasolt megoldási lehetőségeket
tekinti át rendkívül világosan és lényegre
törően a szerző. Rávilágít arra,
hogy ezek a problémák igen összetettek és bonyolultak
és sok esetben összefüggnek egymással. A
által felsorolt problémák: az utolsó évszázadban
bekövetkezett és ma is tartó robbanásszerű
népességnövekedés; a mezőgazdasági
termelés környezeti problémái; az esőerdők
irtása; a biológiai sokféleség csökkenése;
egyre nagyobb területek elsivatagosodása; az édesvízkészletek
csökkenése és minőségének romlása;
az óceánok és partvidékük élővilágának
csökkenése; az energiaéhség fokozódása,
az energiahordozók készleteinek kimerülése; a
légkör összetételének előnytelen
megváltozása, az éghajlat változása;
és a környezetszennyezés, beleértve a veszélyes
hulladékokat is.
A 3. fejezetben a környezeti neveléssel összefüggő
különböző elméletek, kutatások, dilemmák,
viták és mozgalmak leírását találjuk.
A szerző rámutat arra, hogy az elmélet és a
gyakorlati megvalósítás között szakadék
van. Ennek a könyvnek is az a célja, hogy segítsen áthidalni
ezt a szakadékot.
A 4. fejezetben taglalt kérdések: számít-e egyáltalán
a környezeti nevelés, megváltoztatja-e az emberek viselkedését,
életmódját, hatással van-e a közösségi
döntésekre? Azt is vizsgálja a szerző,
hogy mit érdemes tanítani az egyes életkorokban a
környezeti problémákról, milyen nevelési
- oktatási célokat kell kitűzni és milyen módszereket
célszerű alkalmazni. E fejezet gyakorlati segítséget
ad az iskolai környezeti nevelési programok megtervezéséhez.
Az 5. fejezetből azt tudhatjuk meg, hogy jelenleg a gyakorlatban
hogyan folyik a környezeti nevelés. Gazdaságilag fejlett
és fejlődő országok szakemberei által
írott tanulmányok adnak ízelítőt arról,
hogy a világ különböző országainak
iskoláiban milyen környezeti nevelési programok zajlanak.
A 6. fejezet arról szól, hogy az eddigi tapasztalatok, eredmények
felhasználásával hogyan érdemes továbbfejleszteni
a környezeti nevelés gyakorlatát, hogy megfeleljen a
sokféle kihívásnak: segítse az állampolgárok
megfelelő informálását, megbízható
alapot adjon a környezetvédelemmel kapcsolatos döntések
meghozatalához, és megtanítsa a fiatalokat arra, hogy
szeressék és becsüljék a világot maguk
körül.
Dr. Adorjánné Farkas Magdolna ismertetése
Ismertetők
Katalógus