Christopher Lasch (1932-1994) a Rochesteri Egyetem professzora volt.
Korábbi munkássága olyan műveket vonultat fel,
mint a bestsellerré vált: A nárcizmus kultúrája,
A minimál én, a Mennyek egy szívtelen világban
és legutóbb Az igazi és egyetlen Menny: a haladás
és kritikája.
Az elitek lázadása és a demokrácia elárulása
- heroikus teljesítmény, Lasch mint történész
és kultúrkritikus kimagasló pályájának
méltó hattyúdala. Ebben a gondolatébresztő
munkában, melyet a szerző közvetlenül a halála
előtt fejezett be, a legvilágosabban megrajzolt kritikáját
adja annak, hogy mi is a baj az amerikai szellemi és menedzseri
elit érték- és hitvilágával. A kiemelkedő
történész érvekkel támasztja alá,
hogy a mai demokráciát nem a tömegek fenyegetik, ahogy
José Ortega y Gasset (A tömegek lázadásá-ban)
állítja, hanem az elitek. Ezek a mobil és szemléletmódjukban
egyre inkább globalizálódó csoportok elutasítják
a korlátokat, a nemzethez, vagy a helyhez való kötődést.
Lasch szerint amilyen mértékben elszigetelik magukat saját
hálózataikban és enklávéikban, ugyanilyen
mértékben tesznek le a középosztályról
és árulják el az amerikai polgári demokrácia
eszményét.
Ez a könyv a legnemesebb fajtából való történelmi
tanulmány, mely a múltba visszanyúlva igyekszik feltárni
a jelenkori dilemmák gyökereit. A szerző gondosan leírja,
ahogy a meritokrácia, tehát az érdemes emberek, a
karriert befutott, pozicionált diplomások kasztja - az elitbe
való szelektív felemelkedése során - fokozatosan
kiszorította a valódi szakértelem és a minden
embernek egyformán kijáró tisztelet demokratikus amerikai
eszményét. Egyéb kulturális trendek között
élesen kritizálja a teljesítményen keresztül
történő önértékelés divatját,
mint a mélyebb társadalmi problémák megoldásának
helytelen kezelésmódját, és támadja
az akadémikus baloldal fensőbbséges álradikalizmusát.
Briliáns módon világít rá, hogy miért
is apatikusak az amerikaiak tömegkultúrájuk vonatkozásában,
és miért nem látják sok értelmét
a politikai vitáknak és a parlamenti választásoknak.
A kötet erőteljes befejező részében a
szerző a demokrácia spirituális válságát
járja körül. Az elitek megszabadulva a vallás által
nyújtott morális és etikai útmutatások
ballasztjától, abba a hitükbe kapaszkodnak, hogy a tudomány
segítségével kézben tarthatják saját
sorsukat, kontroll alá vonhatják a végzetet, és
meghaladhatják az emberi halandóság korlátait.
Ennek az illúziónak a kergetése közben belehabarodtak
a globális gazdaság eszményébe és gyakorlatába.
Lázadásuk - a szerző figyelmeztetése szerint
- káros és romboló mindannak a vonatkozásában,
amit eddig az amerikai élet értékeinek tekintettek
Lasch könyvének erős, eredeti gondolatai minden olvasót
felráznak, akik a demokrácia jövőjéért
aggódnak Amerikában vagy bárhol a világon.