A televíziókészülék bemutatása az 1939-es világkiállításon azt az ígéretet hordozta, hogy az új technika közelebb hozza majd egymáshoz a világ népeit. Ma - különös tekintettel az új technikák bevezetésére, valamint a meglevők tökéletesedésére és terjedésére - azt kijelenteni, hogy a televíziózás világjelenséggé vált, a legteljesebb közhely. A "globális televízió" fogalma azonban mást is jelent. Utal a televíziós képek nemzetközi elterjedésére, de a televízió geopolitikai szerepének átrendeződésére is. A televízió az információs és szórakoztató technikák páratlan egyesítésével alakította ki hatóterét. A személyi számítógépekkel, a műholdakkal és a hagyományos kommunikációs rendszerekkel együtt új politikai formációt hozott létre, olyan osztálystruktúrát, mely nem a vagyonon, hanem az információ birtoklásán, illetve az információhoz jutáson alapul.
Már a hatvanas években megkezdődött a televízió mint társadalmi és politikai jelenség vizsgálata. Többen a kulturális identitás és végső soron a nemzeti azonosság veszélyeztetőjét látták benne. A tévéadás nem ismer határokat, a szabadpiacon a műsorok úgy mozognak, mint bármely más árucikk, ráadásul a kulturális információs ipar gazdasági ereje és világpolitikai szerepe egyre növekszik. Mindez egyszerre jelent áldást és fenyegetést a nemzeti kultúrák, a nemzeti azonosság számára. Így aztán, amikor a nyolcvanas években, különösen a "Dallas" sikere nyomán, ismét terítékre került a "kulturális imperializmus" kérdése, több országban az amerikai tévéműsorok importjának visszaszorításában és a hazai műsorkészítés támogatásában látták a megoldást; megkezdődött a "Dallas" sajátos nemzeti változatainak gyártása... A kötet a "globális televízió" által kiváltott ilyen és ehhez hasonló világjelenségeket vizsgálja.

Ismertetők

Katalógus