A közgazdaságtan neoklasszikus főárama adós
marad a gazdasági valóság következetes értelmezésével,
különösen ami a környezetromlást, a piacok természetét,
a tartós szegénységet és a családi gazdaságot
illeti. Az ilyen és hasonló témákat érintő
eredeti és egymást potenciálisan kiegészítő
javaslatok gyakran elszigeteltek maradnak. A könyv a közgazdászokból
és más társadalom- és természettudósokból
szerveződött "Living Economy Network" eddigi legfontosabb
teljesítménye. Céljuk olyan gazdasági gondolkodás
kialakítása, mely felismeri a gazdasági tevékenység
társadalmi, erkölcsi, ökológiai meghatározottságát.
A harminchét tanulmány közül álljon itt
néhány ízelítőül: Amitai Etzioni
az új "Én és mi paradigmáról",
David Pearce a méltányosságról és a
fenntartható fejlődésről, Mark Lutz a humanista
közgazdaságtanról, Jane Wheelock a háztartás
és a gazdaság kapcsolatáról, Orio Giarini a
modern gazdaságról, mint szolgáltató gazdaságról,
Manfred Max-Neef a fejlődésről és az emberi
szükségletekről, Ian Miles a közgazdaságtan
társadalmi mutatóiról, Paul Streeten a fejlődés
gondolatának alakulásáról, Severyn Bruyn a
közösségfejlesztés új irányairól,
Robert Chambers a fenntartható megélhetésről
ír.