Sheldrake a cambridge-i egyetemen végzett biológusként,
majd a MIT-n hallgatott filozófiát. A homeomorfikus mezők
elméletének megalkotásával vált világszerte
ismertté. (R. Sheldrake: The Presence of the Past)
Elmélete szerint létezik egy olyan - talán az elektromágneses
mezőhöz hasonló -láthatatlan hálózat,
mely egyes pontjait - a "háló csomóiként"
- az élőlények alkotják. Így minden
élő minden más élővel minden pillanatban
láthatatlan kapcsolatban van. Az összeköttetés
az élőlények belső, lényegi formáján
alapul (a görögök ezt nevezték entelekheiának,
megkülönböztetve a külső formától,
a morphetól). A háló elsősorban a hasonló
(klasszikus fogalommal: az azonos rendszertani egységbe sorolható)
élőlényeket köti össze (innen a neve: homeomorfikus).
Az elmélet nehezen - egyesek szerint egyáltalán nem
- cáfolható, a belőle következő predikciók
pedig (talán) másképp is magyarázhatók.
Így aztán az akadémiai tudományok letéteményesei
csak elnézően mosolyognak az elmélet hallatán.
Hiszen amennyiben az elmélet bizonyítást nyerne, egészen
más megvilágításban helyezné az evolúció
történéseit.
Ugyanakkor - az elképzelés erejét mutatva - már
létezik olyan evolúciós elmélet, amely felhasználja
a homeomorfikus mezők gondolatát.
Ez a kis alakú, 200 oldalas könyvecske végig három
síkon mozog. Talán a legizgalmasabb szint annak a hét
kísérletnek a leírása és elemzése,
amellyel ,házi körülmények' között is
bizonyíthatóvá válik a sheldrakei elmélet
igaza.
"A legszebb ebben a könyvben, hogy a címe igaz. A legkevesebb,
amivel a könyv kecsegtet, hogy a hét kísérlet
a kísérletező világról alkotott felfogását
változtatja meg. Amiről azt gondoltuk, hogy természeti
törvények, azokról kiderül, hogy nem egyebek, mint
egyszerű elméletek. Amiről azt hittük, hogy a
tudósok tudják, arról kiderül, hogy ők
is csak úgy hiszik" - írja a Sunday Times.
A könyv végigolvasása persze nem nyújthatja a
"csináld magad" kísérletezés örömét,
mégis elgondolkodtató módon vezeti végig az
olvasót azokon az egyszerű kísérleteken, amelyeket
a szerző elvégzett, és mutat rá azokra a homályos
kérdésekre, amelyekre a hivatalos tudomány egyelőre
nem tud és nem is akar választ adni.
A kísérletek ismertetése mellett a szerző választ
keres arra a kérdésre is: Miért nem vesz tudomást
a "tudomány" mindezekről a jelenségekről
és az ezekből levonható következtetésekről.
hiszen ezek a jelenségek jórészt mindenki által
ismertek, nyilvánvalóak - ugyanakkor mivel nem tudományosak,
tehát nem is lehetnek nyilvánvalóak.
A kísérletek ismertetésével párhuzamosan
Sheldrake elemzi azokat a tudományszervezési, tudománytörténeti,
tudományelméleti jelenségeket, melyeknek eredőjeképpen
jól megtervezett, ellenőrizhető és reprodukálható
kísérletek megszervezése helyett a tudomány
elhallgatja, szőnyeg alá söpri a könyvben ismertetett
tényeket. Szóba kerülnek elfeledett, válasz nélkül
maradt cikkek, magukra maradt kísérletek, el nem fogadott
eredmények.
Galilei óta tudjuk: a természet válogatós,
de őszinte. Csak a jól feltett kérdésekre hajlandó
válaszolni, azokra azonban mindig. És ahogy a könyv
ezt reprezentálja, a jól feltett kérdésnek
nem ismérve, hogy mennyi pénz és milyen szervezeti
háttér áll mögötte (persze néhány
nyilvánvalóan eszközigényes területet kivéve).
A könyvet olvasva az ember egy-egy pillanatra megérzi az emberléptékű
tudás rég elfeledett légkörét, amikor
a kíváncsiság és a rácsodálkozás
képessége volt az eredmény fő letéteményese.
A könyv harmadik rétegként Sheldrake az eredmények
értékelésével a homeomorfikus mezők
létét bizonyítja. Az eredmények mögött
meghúzódó általános törvényszerűségek
elemzése közben szó esik a "kiterjesztett tudatosság"
jelenségéről, az érzékelési folyamatoknak
az eddigiektől eltérő magyarázatáról
és más, a tudomány határain fekvő elméletekről.
Végezetül a hét kutatásra javasolt téma:
a háziállatok kapcsolata gazdáikkal és otthonukkal,
a postagalambok tájékozódási képességei,
a termeszek szerveződésének kérdései,
a megbámult emberben jelentkező érzések elemzése,
a fantomfájdalmak kérdése, az alapkonstansok kérdése,
az előzetes elvárások és a kísérleti
eredmények összefüggései.
Sheldrake nem hagyja egyedül a vállalkozó kedvű
kísérletezőt, felhívja a figyelmet az elemzési,
statisztikai lépések szükségességére,
és konkrét módszereket javasol. Végezetül
megadja azokat az angliai és egyesült államokbeli címeket,
ahol az eredmények további értékelése
és feldolgozása folyik, illetve ahol további információk
beszerezhetők.
Jó kísérletezést!