Sheldrake a cambridge-i egyetemen végzett biológusként, majd a MIT-n hallgatott filozófiát. A homeomorfikus mezők elméletének megalkotásával vált világszerte ismertté. (R. Sheldrake: The Presence of the Past)
Elmélete szerint létezik egy olyan - talán az elektromágneses mezőhöz hasonló -láthatatlan hálózat, mely egyes pontjait - a "háló csomóiként" - az élőlények alkotják. Így minden élő minden más élővel minden pillanatban láthatatlan kapcsolatban van. Az összeköttetés az élőlények belső, lényegi formáján alapul (a görögök ezt nevezték entelekheiának, megkülönböztetve a külső formától, a morphetól). A háló elsősorban a hasonló (klasszikus fogalommal: az azonos rendszertani egységbe sorolható) élőlényeket köti össze (innen a neve: homeomorfikus).
Az elmélet nehezen - egyesek szerint egyáltalán nem - cáfolható, a belőle következő predikciók pedig (talán) másképp is magyarázhatók. Így aztán az akadémiai tudományok letéteményesei csak elnézően mosolyognak az elmélet hallatán. Hiszen amennyiben az elmélet bizonyítást nyerne, egészen más megvilágításban helyezné az evolúció történéseit.
Ugyanakkor - az elképzelés erejét mutatva - már létezik olyan evolúciós elmélet, amely felhasználja a homeomorfikus mezők gondolatát.
Ez a kis alakú, 200 oldalas könyvecske végig három síkon mozog. Talán a legizgalmasabb szint annak a hét kísérletnek a leírása és elemzése, amellyel ,házi körülmények' között is bizonyíthatóvá válik a sheldrakei elmélet igaza.
"A legszebb ebben a könyvben, hogy a címe igaz. A legkevesebb, amivel a könyv kecsegtet, hogy a hét kísérlet a kísérletező világról alkotott felfogását változtatja meg. Amiről azt gondoltuk, hogy természeti törvények, azokról kiderül, hogy nem egyebek, mint egyszerű elméletek. Amiről azt hittük, hogy a tudósok tudják, arról kiderül, hogy ők is csak úgy hiszik" - írja a Sunday Times.
A könyv végigolvasása persze nem nyújthatja a "csináld magad" kísérletezés örömét, mégis elgondolkodtató módon vezeti végig az olvasót azokon az egyszerű kísérleteken, amelyeket a szerző elvégzett, és mutat rá azokra a homályos kérdésekre, amelyekre a hivatalos tudomány egyelőre nem tud és nem is akar választ adni.
A kísérletek ismertetése mellett a szerző választ keres arra a kérdésre is: Miért nem vesz tudomást a "tudomány" mindezekről a jelenségekről és az ezekből levonható következtetésekről. hiszen ezek a jelenségek jórészt mindenki által ismertek, nyilvánvalóak - ugyanakkor mivel nem tudományosak, tehát nem is lehetnek nyilvánvalóak.
A kísérletek ismertetésével párhuzamosan Sheldrake elemzi azokat a tudományszervezési, tudománytörténeti, tudományelméleti jelenségeket, melyeknek eredőjeképpen jól megtervezett, ellenőrizhető és reprodukálható kísérletek megszervezése helyett a tudomány elhallgatja, szőnyeg alá söpri a könyvben ismertetett tényeket. Szóba kerülnek elfeledett, válasz nélkül maradt cikkek, magukra maradt kísérletek, el nem fogadott eredmények.
Galilei óta tudjuk: a természet válogatós, de őszinte. Csak a jól feltett kérdésekre hajlandó válaszolni, azokra azonban mindig. És ahogy a könyv ezt reprezentálja, a jól feltett kérdésnek nem ismérve, hogy mennyi pénz és milyen szervezeti háttér áll mögötte (persze néhány nyilvánvalóan eszközigényes területet kivéve). A könyvet olvasva az ember egy-egy pillanatra megérzi az emberléptékű tudás rég elfeledett légkörét, amikor a kíváncsiság és a rácsodálkozás képessége volt az eredmény fő letéteményese.
A könyv harmadik rétegként Sheldrake az eredmények értékelésével a homeomorfikus mezők létét bizonyítja. Az eredmények mögött meghúzódó általános törvényszerűségek elemzése közben szó esik a "kiterjesztett tudatosság" jelenségéről, az érzékelési folyamatoknak az eddigiektől eltérő magyarázatáról és más, a tudomány határain fekvő elméletekről. Végezetül a hét kutatásra javasolt téma:
a háziállatok kapcsolata gazdáikkal és otthonukkal,
a postagalambok tájékozódási képességei,
a termeszek szerveződésének kérdései,
a megbámult emberben jelentkező érzések elemzése,
a fantomfájdalmak kérdése, az alapkonstansok kérdése,
az előzetes elvárások és a kísérleti eredmények összefüggései.
Sheldrake nem hagyja egyedül a vállalkozó kedvű kísérletezőt, felhívja a figyelmet az elemzési, statisztikai lépések szükségességére, és konkrét módszereket javasol. Végezetül megadja azokat az angliai és egyesült államokbeli címeket, ahol az eredmények további értékelése és feldolgozása folyik, illetve ahol további információk beszerezhetők.
Jó kísérletezést!

Ismertetők

Katalógus