Radikális mezőgazdaságon Merill azt érti,
hogy "napjaink vidéki demokráciájának igazi
ereje az olyan gazdaságilag életképes családi
farmgazdaságok megteremtésében rejlik, amelyek a nagy
agrárbiznisz mindenhatósága ellenére képesek
fennmaradni. A következő lépcső az lesz, amikor
az ökológiailag is stabil falusi közösségeket
is meg tudjuk teremteni, melyek fenntartahatóak is lesznek." A könyv
létrehozásában közreműködők
egészen különböző pontokról kiindulva
járulnak hozzá ahhoz a küzdelemhez, amelyből
felsejlik a posztindusztriális mezőgazdaság képe.
A kötet 20 tanulmánya összegzését adja egy
radikális mezőgazdaság ökológiai, gazdasági,
fizikai és társadalmi jellemzőinek. Nyilvánvaló,
hogy azok számára, akik a nagyüzemi mezőgazdaságban
érdekeltek, ezek a gondolatok tényleg radikálisnak
fognak tűnni. A többség számára azonban
mindez a józan ész megnyilvánulásaként,
ékes bizonyítékaként hat.
A könyv az egyik legjobb bevezetés - a régiek legjobb
értékeinek megtartása mellett - az új mezőgazdasági
szemléletbe. A szerzők listája szinte a pragmatikus
élelmezés-futurológusok almanachjának is csenghet:
Jerry Goldstein, Helga Olkowski, John Todd, Paul Relis, Bill McLarney,
Michael Perelman, Murray Bookchin, Wendell Berry és Peter Barnes;
olyan területeket taglalva, mint a földreform, a profitorientált,
iparszerű mezőgazdaság, az energiatakarékosság,
az élelmiszer-szövetkezetek, a városi mezőgazdálkodás,
a szerves farmgazdaság, a vízkultúra, a biológiai
növényvédelem.
Ha sokan el is olvasnák, a Radikális mezőgazdaság
nagyon fontos, messzeható következményekkel járó
könyv lehetne annak révén, hogy igen erőteljes
összegzését tudja nyújtani igen szerteágazó
területek elgondolásainak, mint például a talajtudomány,
a filozófia és a napenergia-hasznosítás. "Tulajdonképpen
ott kellene feküdnie a szupermarketek bejáratainak figyelemfelkeltő
reklámstandjain, elérhetővé válva mindenki
számára" -- írta Sam Love a Washington Postban.