Amerikában két irányzat kap egyre nagyobb figyelmet
a nyilvánosság előtt zajló előadásokban:
a táj és a fajok megőrzése, valamint a tájban
gyökerező emberi közösségek fontossága.
Ez a könyv korábban már publikált, illetve új
esszéket gyűjt egybe, amelyek a "jól elhelyezett" emberi
közösségek jelentőségével foglalkoznak.
Köztük van Harry Paige írása, amely a modern korok
gyökértelen emberéről szól; Eric Zencey
cikke a gyökértelen értelmiségről; David
Ehrenfeldé az elektronikus úton kapcsolatot létesítő
emberek "pszeudo-közösségeiről"; Helena Norberg
Hodge pedig arról ír, hogy a Himaláján élő
ladakhi nép hogyan tart kapcsolatot a földdel; Lynn Miller
a kis farmokkal és kis városokkal, Wendell Berry a közösségek
megőrzésével, Wes Jackson lakóhelyével,
a kis Kansas-szal, Franklin Kalinowski Aldo Leopold közösségről
és polgári etikáról vallott nézeteivel,
Kristin Shrader-Frechette a védelemre szoruló közösségek
meghatározásával, John B. Cobb Jr. a vágyainkban
megcélzott közösség definiálásával
("a helyi közösség visszaállítása,
különösen az emberi léptékű falusi közösségeké,
nemzeti megújulásunk alapja"), Philip Selznick a közösség
összetevőivel (közös történelem és
kultúra, kölcsönös függőség és
viszonosság, részvétel), Cornelia és Jan Flora
a társadalmi tőke megteremtésével és
a "bennszülötté válással", David W. Orr
az oktatás vissza-falusiasításával (amikor
az emberek elhagyják az urbánus területeket és
mélyebb ökológiai szemléletet alakítanak
ki), William Sullivan a polgári kultúrát érintő
közismert filozófiával (amely az ember törekvéseit
egy közös érdekeken alapuló közösségért
történő felelősségvállalás
felé irányítja), Susan Witt és Robert Swann
a közösségi földekre irányuló felelősséggel,
mint a föld közjavakat szolgáló tulajdonságának
megtartását célzó flexibilis eszközzel,
s végül Jack Kittredge a közösség által
támogatott mezőgazdaságra vonatkozó projektekkel
(melyekben a helyi fogyasztók lesznek az aratás fő
részvényesei) foglalkozik.