E tanulmánygyűjtemény mérföldkőnek
tekinthető a földrajzzal és az erkölcsfilozófiával,
vagyis az etikával rokon területek feltárásában.
Kifejezetten a kötet számára megrendelt 18 eredeti írást
tartalmaz, kiváló brit, amerikai és ausztrál
földrajztudósok tollából, akik széles
áttekintésben, tematikus fejezetekre tagolva járják
körül az etikai szerepét a földrajzban, illetve a
földrajz szerepét az etikában. A négy rész
a földrajztudomány jelentősebb tematikus súlypontjai
szerint alakult ki: etika és tér, etika és hely, etika
és természet, etika és tudás. A tanulmánycsokrokat
minden esetben a témakör keretét megadó fogalmakat
értelmező (tér, hely, természet, tudás)
és a tanulmányok lényegét összesűrítő
összefoglaló előzi meg, míg a kötetet a
végső tanulságokat összegző írás
zárja. Az igen míves és terjedelmes írások
első olvasásra parttalan és végkövetkeztetés
nélküli elmélkedésnek tűnhetnek. Legfőbb
erényük, a szerzői szándékokkal összhangban,
hogy rávílágítanak arra, hogy különösen
egy globális társadalmi és ökológiai katasztrófa
árnyékában a látszólag semleges tudományág,
a földrajz képviselői sem vonhatják és
nem is vonják ki magukat a társadalmi felelősségvállalás
kötelezettsége alól. Hitvallásuk szerint nem
osztják a "Kis herceg"-ben megismert földrajztudós
alapállását, aki a Kis herceg számára
a világ jelenségei, teremtményei közül legkedvesebb
virágot nem tekinti vizsgálódása tárgyának,
mondván, hogy az számára túlságosan
tiszavirág életű. Mindegyik tanulmányt gazdag
jegyzetapparátus kíséri, megismerhetjük az összesen
23 szerzőt, s az illusztrációk listáján
túlmenően kiterjedt tárgymutatót is kapunk.