A szerzők olyan jól ismert mamutcégek tevékenységét vizsgálják, mint a Shell, a Nike, a Texaco és a Nestlé annak illusztrálására, hogyan szűkítik be a pénzügyi megfontolások az értelmes alternatívákat, hogyan kerültek a vádlottak padjára az addig igen jól csengő névvel rendelkező társaságok a természetre veszélyes tevékenységük, a foglalkoztatás-politikájukban tetten érhető rasszizmusuk és az emberi jogok megsértése miatt. A know-how és a tisztesség stratégiai kapcsolatát kifejtve bemutatják, miképpen veszélyezteti a társaságok hírnevét és jövőbeni virágzását, ha nem teszik magukévá ezeknek a fogalmaknak a mélyebb értelmét. A szerzők új megközelítéseket is felmutatnak azzal kapcsolatban, hogy miként kerülhetők el a téves várakozások és feltételezések hátrányos pénzügyi következményei, hogyan cselekedhetnek helyesen a tényleg jó szándékú cégek a társadalmi értékek üzleti értékekké való konvertálása révén. A jó hírnév - különösen egy globalizált világban - a vállalatok hosszú távú üzleti sikerességének kemény fedezete. Korunkban azonban a szintén globalizálódó közvéleményben alaposan megnövekedtek a cégek társadalmi felelősségével szemben támasztott elvárások. A tisztességes üzleti magatartásnak mindig is megvolt a maga jelentése a történelemben, de a globalizált világban ez újabb minőségi követelménnyel gazdagodott: tisztesség a társadalommal szemben. A cégek nem várhatnak arra, hogy a szabályozórendszer változásai kényszerítsék őket tevékenységük módosítására, közvetlenül kell szembenézniük a közvéleménnyel.

Ismertetők

Katalógus