A szerzők olyan jól ismert mamutcégek tevékenységét
vizsgálják, mint a Shell, a Nike, a Texaco és a Nestlé
annak illusztrálására, hogyan szűkítik
be a pénzügyi megfontolások az értelmes alternatívákat,
hogyan kerültek a vádlottak padjára az addig igen jól
csengő névvel rendelkező társaságok
a természetre veszélyes tevékenységük,
a foglalkoztatás-politikájukban tetten érhető
rasszizmusuk és az emberi jogok megsértése miatt.
A know-how és a tisztesség stratégiai kapcsolatát
kifejtve bemutatják, miképpen veszélyezteti a társaságok
hírnevét és jövőbeni virágzását,
ha nem teszik magukévá ezeknek a fogalmaknak a mélyebb
értelmét. A szerzők új megközelítéseket
is felmutatnak azzal kapcsolatban, hogy miként kerülhetők
el a téves várakozások és feltételezések
hátrányos pénzügyi következményei,
hogyan cselekedhetnek helyesen a tényleg jó szándékú
cégek a társadalmi értékek üzleti értékekké
való konvertálása révén. A jó
hírnév - különösen egy globalizált
világban - a vállalatok hosszú távú
üzleti sikerességének kemény fedezete. Korunkban
azonban a szintén globalizálódó közvéleményben
alaposan megnövekedtek a cégek társadalmi felelősségével
szemben támasztott elvárások. A tisztességes
üzleti magatartásnak mindig is megvolt a maga jelentése
a történelemben, de a globalizált világban ez
újabb minőségi követelménnyel gazdagodott:
tisztesség a társadalommal szemben. A cégek nem várhatnak
arra, hogy a szabályozórendszer változásai
kényszerítsék őket tevékenységük
módosítására, közvetlenül kell szembenézniük
a közvéleménnyel.