A tanulmánykötet kutató és egyetemi tanár szerzői esettanulmányok révén járják körül az alaptémát. A kiadvány előzménye, a kiadó által 1988-ban megjelentetett "Broadcasting and New Media Policies in Western Europe" című gyűjtemény azt vizsgálta, hogy az egyes nyugat-európai országok miképpen válaszolták meg az új kommunikációs technológiák által megjelenített politikai, gazdasági és kulturális kihívásokat. Jelen kötet a nemzeti kommunikációs stratégiák nemzetközi összetevőire és magukra a nemzetközi intézményekre összpontosít: hogyan változtatta meg a kommunikációs forradalom a nemzetállamok és a nemzetközi intézmények kapcsolatát? Végkicsengésében korunk meghatározó politikai gazdasági vezérelvének, a neoliberalizmusnak a kritikájává válik, s helyette az ún. neopluralizmust ajánlja.
A gyűjtemény első felének tanulmányai az International Telecommunication Union (ITU), az Európai Közösség (EC) és az International Telecommunications Satellite Organization (Intelsat) intézményeit vizsgálják meg, különös tekintettel arra, hogy e szervezetek milyen mértékben képesek függetlenedni az őket létrehozó tagállamoktól: vajon a kommunikációs forradalom megerősítette őket önállóságukban, vagy éppen ez mutatta meg inadekvát mivoltukat, korlátozott jelentőségüket? Az európai uniós megközelítések mellett olvashatunk a luxemburgi, a brit, a német és a francia médiapolitika nemzeti és nemzetközi vonatkozásainak kölcsönhatásairól, az egyes országok eltérő sajátosságai révén sokoldalúan világítva meg a válaszlehetőségeket. Míg a brit piacon igen könnyen hódított tért a szabályozás megszüntetésének neoliberális eszméje, addig a piaci és technológiai kényszerítő erők súlyos feszültségeket teremtettek a közszolgálatiságra igen kényes németországi politikai-kulturális közegben. Luxemburgban, ahol a kereskedelmi televíziózásnak óriási, minden európai országot megelőző hagyománya volt, a földrajzi fekvést és a nyelvi adottságokat kihasználó, a nemzetközi piacot megcélzó televíziózás a magas politika részévé, a kis ország kulcsiparágává vált. A hagyományosan merkantilista szemléletű Franciaország esetében a telekommunikáció deregulációja és nemzetköziesedése szintén sajátos kormányzati válaszokat idézett elő, sajátos következményekkel. A szabályozás megszüntetése egyébként is kényes kérdés Nyugat-Európában, ahol a közszolgálatnak különösen erős történelmi és kulturális gyökerei vannak.
A kötet különösen ajánlott a nemzetközi kapcsolatokat, az európai kérdéseket, illetve a tömegkommunikációt tanulmányozó egyetemi hallgatóknak, illetve a kommunikáció kérdései iránt érdeklődő politológusoknak és közgazdászoknak. Tanulmányonként jegyzetapparátust, a kötethez szószedetet kapunk, a táblázatok jegyzékét és a szerzők rövid bemutatását.

Ismertetők

Katalógus