A tanulmánykötet kutató és egyetemi tanár
szerzői esettanulmányok révén járják
körül az alaptémát. A kiadvány előzménye,
a kiadó által 1988-ban megjelentetett "Broadcasting
and New Media Policies in Western Europe" című gyűjtemény
azt vizsgálta, hogy az egyes nyugat-európai országok
miképpen válaszolták meg az új kommunikációs
technológiák által megjelenített politikai,
gazdasági és kulturális kihívásokat.
Jelen kötet a nemzeti kommunikációs stratégiák
nemzetközi összetevőire és magukra a nemzetközi
intézményekre összpontosít: hogyan változtatta
meg a kommunikációs forradalom a nemzetállamok és
a nemzetközi intézmények kapcsolatát? Végkicsengésében
korunk meghatározó politikai gazdasági vezérelvének,
a neoliberalizmusnak a kritikájává válik, s
helyette az ún. neopluralizmust ajánlja.
A gyűjtemény első felének tanulmányai
az International Telecommunication Union (ITU), az Európai Közösség
(EC) és az International Telecommunications Satellite Organization
(Intelsat) intézményeit vizsgálják meg, különös
tekintettel arra, hogy e szervezetek milyen mértékben képesek
függetlenedni az őket létrehozó tagállamoktól:
vajon a kommunikációs forradalom megerősítette
őket önállóságukban, vagy éppen
ez mutatta meg inadekvát mivoltukat, korlátozott jelentőségüket?
Az európai uniós megközelítések mellett
olvashatunk a luxemburgi, a brit, a német és a francia médiapolitika
nemzeti és nemzetközi vonatkozásainak kölcsönhatásairól,
az egyes országok eltérő sajátosságai
révén sokoldalúan világítva meg a válaszlehetőségeket.
Míg a brit piacon igen könnyen hódított tért
a szabályozás megszüntetésének neoliberális
eszméje, addig a piaci és technológiai kényszerítő
erők súlyos feszültségeket teremtettek a közszolgálatiságra
igen kényes németországi politikai-kulturális
közegben. Luxemburgban, ahol a kereskedelmi televíziózásnak
óriási, minden európai országot megelőző
hagyománya volt, a földrajzi fekvést és a nyelvi
adottságokat kihasználó, a nemzetközi piacot
megcélzó televíziózás a magas politika
részévé, a kis ország kulcsiparágává
vált. A hagyományosan merkantilista szemléletű
Franciaország esetében a telekommunikáció deregulációja
és nemzetköziesedése szintén sajátos kormányzati
válaszokat idézett elő, sajátos következményekkel.
A szabályozás megszüntetése egyébként
is kényes kérdés Nyugat-Európában, ahol
a közszolgálatnak különösen erős történelmi
és kulturális gyökerei vannak.
A kötet különösen ajánlott a nemzetközi
kapcsolatokat, az európai kérdéseket, illetve a tömegkommunikációt
tanulmányozó egyetemi hallgatóknak, illetve a kommunikáció
kérdései iránt érdeklődő politológusoknak
és közgazdászoknak. Tanulmányonként jegyzetapparátust,
a kötethez szószedetet kapunk, a táblázatok jegyzékét
és a szerzők rövid bemutatását.