Eredeti szöveg: Brace, Judith; White, Ralph R.; Bass, Stephen C.: Teaching Conservation in Developing Nations. U.S. Peace Corps Information Collection and Exchange, Manual M0007, Washington, D.C., 1977.

A természeti tanösvények tervezett  rövid gyalogutak, melyek olyan természetes területeken vezetnek keresztül, ahol a látogató érdekes illetve fontos természeti vagy történelmi jellegzetességeket láthat és érthet meg útikönyv vagy magyarázó jelzések segítségével.

A természeti tanösvény tervezésekor:

- át kell tekinteni a tájat, hogy megtaláljuk a legkülönlegesebb   tulajdonságait;
- a közönség számára megfelelő utat kell kigondolnunk, mely egyszerre  szép és biztonságos;
- az oktatás érthetősége érdekében el kell dönteni mit jelöljünk meg és  miért.

A természetvédelmi központ egyetlen úttal kezdődhet: ez a fő természetvédelmi útvonal, melyhez rövidebb, speciális, hurok alakú ösvények csatlakoznak a talaj, az erdő, az élővilág, stb. tanulmányozása céljából.

A vezető nélküli ösvényen a látogatót jelzőtáblák segítik, amelyek megmutatják a környezeti érdekességeket és együtt tartalmazzák a táj összes jellemző vonását.

Később, ha lehetséges, egy második, nem szabályos séta- és turistaút is beiktatható (és további ösvények is tervezhetők speciális használatra, pl. lovasoknak, kerékpárosoknak, mozgássérült embereknek).  A hosszabbik séta- és turistautat azok a látogatók használják, akik nagyobb távolságot szeretnének bejárni anélkül, hogy a speciális vezetést igénybe vennék.

A természeti tanösvény célja

A természeti ösvény a szabadban történő oktatás alapvető tanítási eszköze.  Célja, hogy kellemes tapasztalatot nyújtson természetes és ellenőrzött keretek között, ahol egyszerű jelek segítségével a látogatók megismerhetik a fákat, a kisebb növényeket, a földrajzot, a természetes közösségeket, a területen honos állatfajokat és hogy ezek milyen kapcsolatban vannak az emberrel, egymással és egyéb dolgokkal.  Az ösvény lehetővé teszi, hogy a látogatók átkelhessenek a természetes területen anélkül, hogy a környezetben kárt tennének.

Az ösvény fő célkitűzései a következők:

• oktatás: A látogatók érdekes környezetben élő példákban láthatják, tapinthatják, hallhatják és szagolhatják a környék természeti fejlődését.
• magyarázat: A látogatók jelzőtáblák és feliratok segítségével láthatják, hogy az élőlények és környezetük kölcsönösen egymásra vannak utalva.
• természetvédelem: Az ösvény megmutatja milyen természetvédelmi módszerek és megoldások vannak a helyi problémákra.

A természeti tanösvény sajátosságai

1. A természeti tanösvény rövid (700 m és 1,3 km között).  Végiggyaloglása  körülbelül fél és egy óra közötti időt vesz igénybe.  A látogatók lassan haladnak, minden megállónál elolvassák a magyarázatokat.

2. A természeti tanösvény hurok alakú; vagyis ugyanott kezdődik és végződik, rendszerint a természetvédelmi központ épületénél. Egyirányúnak kell lennie, követve a magyarázat logikáját.

3. A természet ösvény jelzőtáblái és feliratai az út sajátosságairól tájékoztatnak. Ezekre a feliratokra néha az összes információ rá van írva, máskor pedig egy útmutatóba gépelik le a tudnivalókat külön pontokba szedve, ügyelve arra, hogy azok megfeleljenek a számozott jelzőkaróknak végig az út mentén.

4. A természeti tanösvény hívogató.  Egyértelműnek kell lennie, hol kezdődik, ezt egy sima, széles útszakasz és egy nagy tábla jelzi, mutatva az utat.  Elég  szélesnek kell lennie ahhoz, hogy két ember egymás mellett elférjen, és az se jó, ha a sűrű növényzet falat képez az út két oldalán.

5. A természeti tanösvényen könnyű járni.  Nem lehetnek meredek emelkedések, sáros szakaszok, átmászandó sziklák vagy más akadályok.  A látogatóknak utcai ruhában is végig kell tudniuk járni a tanösvényt.

6. A természeti ösvény tiszta. A szemeteskosarat "Ide dobd a szemetet!" felirattal a tanösvény bejáratánál valamint a pihenőmegállóknál kell elhelyezni.  Az útról a szemetet folyamatosan el kell távolítani.

7. A természeti ösvény jól karban van tartva.  A megkopott jelzőtáblákat hamar rendbe kell hozni hogy ne kelljen később nagy javítási munkálatokat végezni.  növényzetet az útról rendszeresen vissza lehet vágni, és a tanösvény esetleges rongálódásait gyakran ellenőrizni kell.
 

Hogyan építsünk természeti tanösvényt

Hova kell építeni a természeti tanösvényt

1.  Először tanulmányozni kell a területet a természetvédelmi központ 1 km²-es körzetében. Be kell járni az egész területet és végig kell járni a már meglévő utakat vagy ösvényeket.  Készítsünk listát az érdekes természeti vagy történelmi jellegzetességekről.  Jelöljük a jellegzetességeket egy egyszerű térképen és rajzoljuk be az ösvényt, mely durván követi ezeket.

2.  Jelöljük meg az összes jellegzetességet az út mentén  fényes szalagokkal, fonallal, vászonnal vagy műanyaggal.  Kössük össze ezeket a darabokat spárgával, hogy megkapjuk a körülbelüli úttervezetet.  Sétáljunk végig a tervezett útvonalon, hogy lássuk, körülbelül milyen hosszú.  Ne feledkezzünk meg arról, hogy a turisták lassan fognak sétálni és időbe telik, míg elolvassák a jelzéseket minden egyes pihenőnél.  Úgy alakítsuk ki a spárgával jelölt útvonalat, hogy a legjobb tanösvény elrendezést kapjuk. Vegyük figyelembe, hogy a turistautak eltérnek a hagyományos utaktól abban, hogy a helyi lakosok által ritkán látogatott helyekre vezetnek.  Ezért ajánlatosabb egy teljesen új ösvényt  kialakítani, mint régi szakaszokat felhasználni. Azzal, hogy egy külön turistautat alakítottunk ki. elkerüljük a régi vagy jelöletlen ösvényekkel való összetévesztés lehetőséget.

Hogyan építsük a természeti tanösvényt

1. Tisztítsuk meg a tanösvényt minden akadálytól (gyökér, farönk, kövek, stb.) és vágjuk vissza a benyúló ágakat 2.5 m magasságig.  Hagyjunk meg minden olyan képződményt, amelyek később segíthetik a tájékozódást az út mentén.

2. A tanösvény olyan széles legyen, hogy azon két egymás mellett sétáló ember elférjen (kb. 1.3m széles legyen).  Biztosítsuk azt, hogy a turisták balesetmentesen sétálhassanak.  Ahol az építési munkák erózióhoz vezethetnek biztonsági intézkedéseket foganatosítsunk, mint pl. aljnövényzet ültetés vagy  kaviccsal való feltöltés.

3. Tegyük kanyargóssá az ösvényt - ennek oka nem az, hogy a legközelebbi pihenőt minél lassabban érjük el, hanem hogy jobban megismerjük a területet. Egy  kanyargós út a felfedezés érzését nyújthatja a turisták számára. Az egyenes szakasz ne legyen hosszabb 25 m-nél.

4. A pihenőket úgy helyezzük el, hogy egyik a másikból ne legyen látható. Ha a kiránduló látja a legközelebbi pihenőt, sietni kezd, ahelyett, hogy megfigyelné a környéket.

5. Minden táblánál, vagy számozott jelzésnél alakítsunk ki tisztásokat, hogy a kirándulók összegyűlhessenek, ha a tanárnak vagy vezetőnek ismertetnivalója van.

6. Előzzük meg, hogy az ösvények visszakanyarodjanak.  Bár a kanyarok jók, ne tegyük azokat olyan élessé, hogy visszakanyarodjanak önmagukba éles "s" formában.  A kirándulók ugyanis új utat fognak vágni, tönkretéve a természetes vegetációt és hozzájárulva az erózió kialakulásához.

7. Kerüljük a meredek és fárasztó, dombon és hegyen vezető utakat. Körültekintő tervezés szükséges, hogy ne kedvetlenítsük el a kirándulókat. Ha rövid, meredek szakasz van az ösvényen, lépcsősorral könnyebbé tehetjük azt.

8. Építsünk vízelvezetőket a tanösvényhez.  Ahol a föld meredek, ott az útnak egy kicsit a völgy felé kell lejtenie, hogy a víz lefolyjon, ahelyett, hogy ráfolyna az útra.  Ássunk elvezető árkokat a tanösvényen keresztül, ahol a víz összegyűlik vagy átfolyik eső alkalmával.  Ássunk sekély árkokat, és béleljük ki apró kövekkel vagy használjunk kis farönköket kis távolságra a szélektől, hogy egy csatornát kapjunk. Ezeket rögzítsük ékekkel.

9. Nyirkos helyeken, mint amilyen a mocsár vagy patakmeder környéke, emeljük meg az utat újabb földréteggel vagy építsünk emelt sétálóutat.  Keresztbe fektetett tuskódarabok vagy pallók használhatók kis víztócsák esetén.  Kövek nem jók erre a célra, mert csúszóssá válhatnak.  Emelt utat készíteni nagyobb munka, de a nedves, sáros tanösvényt valószínűleg nem használná senki.

10. Homokos vagy mocsaras terepen, hogy a felszínt ne rongáljuk, farönkből vagy pallóból egy megemelt gyalogutat készíthetünk.

11. Ahol az ösvény lepusztul, vagy ahol nehéz a járás, az ösvény felszínét a következő anyagokkal fedhetjük le, ha ez módunkban áll: fenyőtű, faforgács, fűrészpor, feldarabolt fakéreg, homok.  Ezek jó járófelületet képeznek és nem vágják el a cipőt.

12. Ahol valami szép dolog, pl. egy gyönyörű fa, vagy valami más különlegesség látható, ott pihenőpadot is készíthetünk.
 
Nyilvános szolgáltatások

A természeti tanösvényen nyújtott nyilvános szolgáltatások függenek a rájuk fordított pénzösszegtől, hogy hány látogatót várunk, és a környéken adódó lehetőségektől.  Lehet, hogy csak egy vagy kettő pihenőmegállóra lesz szükség, vagy egy piknikezőterületről, esetleg egy nyilvános WC-ről kell gondoskodni a tan-ösvény közelében.

Hogy a látogatók az ösvény szépségeiben gyönyörködhessenek, a pihenőmegállót próbáljuk meg olyan helyen kijelölni, ahol szép a kilátás, vagy pl. egy öreg fa, esetleg egy érdekes sziklaképződmény található.  A helyben kőből vagy fából kialakított pad, vagy sziklába vájt ülőhely lehetővé teszi, hogy a fáradt vándor pihenhessen és ülve csodálhassa a látványt.

Ha egy természeti tanösvényen piknikező helyről szeretnénk gondoskodni, akkor célszerű ezt vonzó környéken, az ösvény bejáratától nem messze elhelyezni.  Így az ételt és a hulladékot is egy könnyen tisztítható helyen tárolhatjuk.  A piknikezőhely nagyon egyszerűen néz ki: lehet egy fáktól vagy ágaktól árnyékolt tisztás, melyen fatönk vagy kő szolgál ülőhelyül, de lehetnek asztalok és padok is elhelyezve.  Ez függ a látogatók szokásaitól és a beszerezhető természetes anyagoktól.  Ha valószínű, hogy tüzet akarnak gyújtani, akkor egy erre megfelelő biztonságos helyről kell gondoskodni.  De minden esetben kell elég szemétkosár "Kérlek, ide dobd a hulladékot!" felirattal, és ezeket gyakran ki kell üríteni a rossz szag elkerülése érdekében és hogy a hulladékon élő állatokat és rovarokat távol tartsuk.

Ha nincsen más illemhely a közelben, de szükség volna rá, felállíthatunk egyet, ügyelve arra, hogy ne szennyezze a környezetet.  Ezt a bejárathoz közel, de nem pontosan mellette érdemes elhelyezni.  Az illemhely elrejtéséhez szükséges építőanyagokhoz célszerű a környezet kínálta lehetőségeket is figyelembe venni.

Jelzőtáblák, feliratok és útmutatók a tanösvényen

1.  A tanösvényre kell egy bejárati jelzőtábla, hogy a látogató tudja mivel fog találkozni.  A tábla ábrázolhat

- egy térképet, melyen méterben vagy kilométerben fel van tüntetve az ösvény hossza;
- bizonyos látnivalókat az út mentén;
- rendszabályokat ("Kérlek, maradj az ösvényen!", "Ne zavard a növényeket és az állatokat!").

Ahol két ösvény találkozik, jelzőtáblán kell jelezni a távolságot és a követendő irányt is.

2. A tanösvényen található jellegzetességeket feliratokkal kell ellátni, melyek a dolgok nevéről, sajátosságairól, rokonságáról, előfordulási helyéről vagy történelmi hátteréről tájékoztatnak. Ezen feliratoknak:

- pontosnak,
- érdekesnek,
- rövidnek,
- könnyen olvashatónak és könnyen érthetőnek kell lenniük.

Az írott jelzőtáblákat egyszerű karókra kell ráerősíteni az ösvény mentén. De fa, bokor vagy valamilyen kúszónövény ágára is ráköthetjük hánccsal vagy kötéllel. Vigyázni kell arra, nehogy a táblákkal a környezetben kárt okozzunk. Például, ha egy fára jelzőtáblát szögelünk fel, a rovarok vagy a baktériumok könnyen bejuthatnak a fa belsejébe a szög lyukán keresztül. A jelzett különlegességet rögtön észreveszik a látogatók, ha azt és a jelzőtábláját is színes  festékkel pöttyözzük.

3. A jelzőtáblák helyett azonban célszerűbb a gépelt útmutatót választanunk. Az útmutatókat egy fedett dobozban, az ösvény elején helyezzük el, ahová útjuk befejeztével a látogatók vissza is rakhatják azokat.  Az útmutatóban leírt információkat úgy kell megszámozni, hogy azok sorra megfeleljenek az ösvény mentén látható jelzéseknek.  A szöveget képek, rajzok és grafikonok egészíthetik ki, hogy a látogató könnyebben eligazodjon.  Elég, ha a szöveges magyarázat kb. 15-20 információt tartalmaz. Ha egy vagy több papírlapot sokszorosítunk, összehajtunk és összekapcsolunk, kis könyvecskéket gyárthatunk

4. A tanösvényeken a következő jellegzetességek láthatók, melyeket fel kell
    tüntetni az útmutatóban és a jelzőtáblákon is:

- történelmi jellegzetességek, mint pl. elhagyott malom vagy farm épülete, híd, gát, bánya vagy valamilyen korábbi civilizáció emléke;
- füves terület – itt látható ahogy a növények a nap felé növekednek;
- bozótos terület – ahogy a növények benövik a nyitott térséget;
- homokos terep – ahol megfigyelhető, hogy a rossz minőségű talajon kevés növény nő és hogy a növények hogyan kötik meg a homokot;
- sűrű erdő – a növényzet szintjei, fiatal és öreg fák;
- korhadó fatönk – termékennyé teszi a talajt, amely rovarok, állatok és gombák otthona;
- zuzmóval fedett szikla – a növény átvágja a sziklát, hogy így érje el a talajt;
- rothadó levelek az erdő talaján – termékennyé teszik a talajt, ahol rovarok és más állatok élnek;
- egy rovarfaj kedvenc növénye – hogyan eszik meg a leveleket és raknak petéket;
- kúszónövények – hogyan kapaszkodnak, és az állatok hogyan használják;
- barlang – hogyan jött létre; állatok és ősemberek lakhelye;
- sónyaló hely – értékes az állatoknak, a vadorzók is kihasználják;
- kiugró szikla – állatok lakóhelye, a szikla alakja, hogyan jött létre;
- folyóágy – vízi élet: növények, rovarok, halak, erózió;
- méh, darázs, hangya és termeszfészek, hogyan építették, közösségi munka;
- sivatagi növények – mit táplálnak, mi eszi meg őket;
- etetők – vajon a nyomok elárulják-e, milyen állatok látogatják?;
- a talajfelszín sérülése az ösvényen – látható a talaj rétegződése;
- fészkek a fában – madár vagy valamilyen más állat odúja?;
- lyuk a földön – vajon lakik valami odalent?;
- kő, melyet gyökerek hálóznak be – hogyan hajtott ki itt a növény;
- gyökerek laza talajban – együttesen hogyan kötik meg a talajt;
- patak – hogyan gyűlik össze a felszín alatt a víz;
- dudor a fán (göcs) – miért alakult ki, milyen hatással van a fára;
- hajlott fatörzs – hogyan befolyásolja a napfény a növekedést;
- odú a fában – mi történt?  ki használja?;
- levélméret – alkalmazkodás a fényhez;
- élősködő növény – hogyan öl;
- támasztó gyökerek – hogyan alkalmazkodik a fa a vékony talajréteghez;
- tüskék, bokrokon és magokon – védelem, anyagszállítás;
- páfrányok és mohák – hol nőnek és ez miért fontos;

Eredeti szöveg: "Discovering a Child's Garden", U.S. Department of Agriculture, Soil Conservation Service,
Chester, PA, 1992

Kertünk izgalmas felderítésre vár.  A talajfelszín alatti rétegektől a fák hegyéig rengeteg titkot megismerhetünk egyszerűen azzal, hogy megfigyeljük ezt a miniatűr világot.

Ne sajnáljuk az időt tanulóinktól!  Velük figyeljünk, jegyzeteljünk, ültessünk, velük nézzük végig a növények fejlődését, változását, s közben érezzük, hogyan növekszünk magunk is.

Gondolkozzunk el ezen, legyünk kreatívak.  Osszuk meg ötleteinket barátainkkal, tanárokkal.  Gondoljunk bele, mennyivel jobb lenne bolygónknak, ha mindnyájan megértenénk, s úgy szeretnénk és gondoznánk, mint saját gyermekeinket.
________________________________________________________________________________ 

A talaj felfedezése

100-600, vagy még több évbe kerül, míg 2.5 cm talaj felépül.  A szél és a víz ezt egy év alatt lerombolhatja.

A történelem során civilizációk emelkedtek fel és hanyatlottak le attól függően, hogy alattuk milyen termékeny volt a talaj.

Ha túl sok talaj pusztul le, az így felszínre kerülő alsó talajrétegek nehezebben művelhetők, a növények nem nőnek olyan gazdagon.

A talaj a lábunk alatt teli van élettel.  Rengeteg állat, mint például a vakondok, a földikutya, a prérikutya élelmet és menedéket találnak a föld alatt.  Giliszták, hangyák, csigák, pókok úgyszintén.  És baktériumok, mikroszkopikus véglények és fonalférgek is.

Több élőlényt találunk egy negyed köbméter földben, mint ahány ember Kínában él.

Ahogy ezek az állatok fúrnak, ásnak a földfelszín alatt, át is forgatják a földet, elősegítve ezzel, hogy a víz és a levegő lehatoljon oda.  A növényi gyökerek utat feszítenek maguknak a mélybe, ahol felszívhatják a levegőt, vizet és a tápanyagokat, melyek növekedésükhöz szükségesek.

Az élő szervezetek lebomlásának nagy szerepe van a talaj ökoszisztémájában.  A rothadó növények és állatok tápanyagban dúsítják a talajt, ezzel gazdagabbá téve a növények számára.  A növények állatokat táplálnak.  Ez a folyamat teljessé teszi az élet körforgását az ökoszisztémában.

A felfedezés módja

• Gyűjtsünk talajmintákat az udvar különböző pontjairól.  Vegyünk egyszerre kevés földet a    kezünkbe, s nedvesítsük meg  (de ne folyjon).  Dörzsöljük össze ujjaink között:

a. A homokos föld darabos lesz és fénytelen, nem lehet belőle gilisztát formálni.
b. Az iszapos, hordalékos talaj sima lesz és fakó, a belőle készült giliszta gyenge és könnyen törő.
c. Agyagos földből könnyű gilisztát sodorni, fényesnek látszik.

• Üvegkancsót töltsünk 2/3-áig vízzel.  Adjunk hozzá földet, hogy majdnem megteljék. Erősen rázzuk össze.  Hagyjuk a földet teljesen leülepedni.  Tartsunk papír darabot a kancsó mellé, s jelöljük be rajta a kavicsok, a homok, az iszap és az agyag rétegeit.
  
• Ültessünk babot, vagy más gyorsan növő magot csuprokba úgy, hogy azok különböző arányban tartalmazzanak homokos, iszapos és agyagos földet. Győződjünk meg róla, hogy minden cserép ugyanannyi fényt és vizet kap.  Figyeljük a növekedést 3-4 hétig, s hasonlítsuk össze a növénykéket.
  
• Nézzünk szét környezetünkben. Vegyük észre, hogy mi történik azokon a területeken, ahol a talaj rétege vékony, s nincs rajta növényzet.  Kísérjük hosszabb ideig figyelemmel, különösen eső alatt és után. Lássuk meg a homokot a járdán, a kis vízmosásokat és az épületek falára tapadt földdarabkákat.

________________________________________________________________________________ 

A kertek és a pázsit felfedezése

Egy golfpálya elegendő oxigént biztosít 6-8000 ember számára.

Mikor a járda, az utca hőmérséklete eléri a 38 fokot, a fű még hűvös, 24 fokos marad.  Összeadva nyolc ház előtt a gyep annyi hűst szolgáltat, mint 70 tonna légkondicionált levegő.

Védjük a földigilisztákat: egy átlagos, 1000 m2-es parcellában 50-250 giliszta van.  Az általuk fúrt járatok útján a víz és a levegő átjárja a talajt.  A giliszták bélrendszere feldolgozza a földet, s emésztésük során tápanyagok jutnak a talajba.

Egy ember napi 23000 belélegzése során 16 kg tiszta oxigén kerül a tüdőbe.  Ezt a mennyiséget teljes mértékben a növények állítják elő.

A növényeknek kb. 20 kémiai elemre van szükségük. Ezek közül a négy legfontosabb:

Nitrogén: elősegíti a szár és a levelek növekedését, a növényeknek  sötétzöld színt ad.
Kalcium: semlegesíti a talaj savasságát.
Foszfor: elősegíti a magvak és a növény egyéb részeinek megfelelő növekedését.
Kálium: erősíti a növények szárát és gyökereit.

A természet anyagai a trágyaképződés útján körben forognak.  Az elpusztult élőlények maradványait mikróbák alakítják át hasznos humusszá.  A humusz megtartja a talaj nedvességét, és csökkenti a talajpusztulást.

A komposzt szerves hulladékból képződik.  A családok hulladékának több mint a fele szerves anyag.

A felfedezés módja

• A komposzt elkészítésének legegyszerűbb módja az, ha a leveleket és a lenyírt füvet az  udvar egy sarkában halomba rakjuk, és néha átforgatjuk.  Egy idő múlva a halom földszerű anyaggá változik, ennek a neve humusz.
  
• Vegyünk négy növényt, s juttassunk földjükbe és leveleikre is:
  1. motorolajt
  2. dieselolajt
  3. növényi olajat
  4. sót

Figyeljük meg, mi történik a növényekkel növekedésük közben.  Melyik anyag káros a növényre?

• Olvassuk el a vegyes műtrágya zacskóján a címke szövegét, mely jelzi a műtrágyában levő nitrogén, foszfor és kálium arányát.  Szórjuk belőle az előírt mennyiséget a gyep egy darabkájára. Figyeljük meg, mi történik a fű színével, mennyivel gyorsabban nő a gyep többi részéhez képest.  Ha nem esik elég eső, a fű valószínűleg kiég, színe barnára vált. Elegendő eső mellett láthatjuk, hogyan mélyül sötétre a fű zöldje már egy hét alatt.

• Milyen színű a talaj kertünkben?  Hasonlítsuk színét a pasztellkrétákéhoz. Minél közelebb van a fekete, vagy a sötétbarna kréta színéhez, annál jobb a föld növényeinknek, annál több szerves anyag van benne.

________________________________________________________________________________ 

Fedezzük fel a fákat!

Ha az árnyadó fát megfelelő helyre ültették, a nyári meleget 20 %-kal csökkenti.

Minden 30 méteres fasor elnyel 6-8 decibel hangerőt, a főutak kb. 72-t termelnek, ami veszélyesen közel van a 76 decibeles egészségügyi határértékhez, ami fölött már sérül az emberi fül.

20 fa szükséges egyetlen gépkocsi 120 km-en történő légszennyezésének ellensúlyozására.  Csak hogy az autók légszennyezését jóvátegyük, mindnyájunkra három fa kell jusson a Földön.

A fák csökkentik a légszennyezést.  4000 m2-es szikamorerdő 15 tonna szennyező anyagot távolít el a levegőből évente.

A felfedezés módja

• Lessünk be a lyukba egy fa oldalán!  A lyuk mosómedve, harkálycsalád; vagy ha vízhez közel vagyunk, akár egy vadkacsafajta otthonába vezethet.

• Ünnepeljük meg a Fák és Madarak Napját!
  
• Soroljuk fel, miként segítik a fák az embert!

• Próbáljuk az összes fa fajtáját megállapítani kertünkben, használhatunk növényhatározót. Ezt lehet, hogy csak a könyvtárban találunk,  Figyeljük meg a levelek alakját, a kéreg mintáját, a gyümölcsöket és a magokat.
  
• Van egy fánk, amely megvéd a nyár nagy  melege és a téli szél a hidege ellen? Vizsgáljuk meg a fák fajtáját és elhelyezkedését udvarunkon.  A háztól északnyugatra álló fenyő megvéd a téli széltől. Déli oldalunkon álló fák, különösen a jó árnyadók, hűvösen tartják a házat nyáron.

________________________________________________________________________________ 

A vadvilág felfedezése

A méhek virágról virágra röppennek, mialatt pollent gyűjtenek, hogy aztán mézet készítsenek belőle.  60.000-szer szállnak virágra, míg egy teáskanálnyi mézhez elegendő alapanyagot szereznek. Közben széthordják a virágport a növények között.  Így a növények magvakat érlelhetnek, szaporodhatnak.

Több mint 2000 különböző pókfajta él az Egyesült Államokban.  Rovarokkal táplálkoznak, olyanokkal, mint a szúnyog vagy a légy.  Ha a pókok nem volnának, ellepnének bennünket a rovarok.  A tudósok feltételezései szerint a pókok akkora mennyiséget fogyasztanak ezekből a rovarokból évente, mint a Földön élő összes ember súlya.

A felfedezés módja:

• Virágok, fák, bokrok ültetése nagy számban, hogy az állatoknak táplálékul és menedékül   szolgálhassanak.

• A lepkék a színpompás virágokat kedvelik.
  
• A kolibrik szeretik a piros virágokat.
  
• A denevérek és az éjjeli lepkék az édes illatú fehér virágokat szeretik.
  
• Rakjunk különböző magvakat az ablak melletti madáretetőbe, hogy megfigyelhessük, melyik madár melyik magot szereti.
  
• Ültessünk az ablakunkban levő ládába, vagy ágyásokba különböző virágokat, hogy  odacsalogassuk a lepkéket és egyéb nektárkedvelő rovarokat.
  
• Helyezzünk ki sekély tálat, madárfürdőt, fémedényt vagy vödröt, töltsük meg vízzel, tegyünk bele pár vízbe való növényt, s figyeljük, hogy milyen madarak, állatok jönnek el inni és fürdeni. ű
• Lessük meg a madarakat, akik meglátogatják kertünket. Mi ez? Cinke, csuszka? Ne  csak nézzünk: lássunk!  Forgassuk a madárhatározót!
  ________________________________________________________________________________ 
  
  Fedezzük fel a mocsarat!

Egy vízmolekula 100 évből 98-at tölt az óceánban, 20 hónapot a pólusok jegében, kb. két hetet folyókban és tavakban, s kevesebb mint egy hetet a levegőben.

A mocsarak azért is hasznosak, mert lehetőséget teremtenek a víznek ahhoz, hogy összegyűljön.  Eső után a víz lefut a földről.  Mikor alacsony területre érkezik, lelassul és megáll.  Így nem lesz árvíz.

A mocsarak élőhelyet kínálnak a vízkedvelő növények számára; vizet és nyílt természetes területet biztosítanak az állatoknak. S ami a legfontosabb: elősegítik, hogy a víz lejusson a föld alatti gyüjtőmedencékbe.

A mocsarak mint természetes víztisztítók is működnek. Eltávolítják az iszapot, kiszűrik és felszívják a szennyező kémiai anyagokat és a tápanyagokat.

A mocsarak nyílt, ép területei esztétikai élvezetet is nyújtanak, s lehetőséget a túrára, horgászatra, vadászatra, fényképezésre, környezetünk megismerésére kint tartott órák segítségével.

A felfedezés módjai

• A mocsarak bővelkednek élőlényekben. Vigyázva nézzünk, s kivehetjük, merre jár a nagy   szürkegém, vagy éppen megpillanthatjuk a kecskebékát, amint kiszemeli áldozatát.
  
• Most, az erdei séta után, menjünk ki a mocsárba is. Hasonlítsuk össze az ottani és az itteni virágokat, növényeket, bokrokat, a talajt. Mi a különbség?
  
• A mocsaras terület víztartalmát az év több szakában vizsgáljuk meg. Vannak-e vízmentes, vagy majdnem víztelen időszakok?  Vannak-e egyéb változások?
  
• Ha van be- és kivezető vízfolyás, hasonlítsuk össze a két víz tisztaságát.  Milyen hatással volt a mocsár a víz minőségére?
  
• Egy héttel nagy vihar után, vizsgáljuk meg, milyen magas a homok vonala a fákon, a nádon és más növényeken. Milyen magasra emelkedett a víz a mocsárban?  Hová folyt volna a víz mocsár hján?

Eredeti szöveg: Braus, Judy és Wood, David: Environmental Education in the Schools. Peace Corps Information Collection and Exchange, Washington, D.C., 1993

Feladat:  Egy fa fő jellemzőinek felsorolása a megfigyelési szempontok alapján

Szint:  általános iskola

Tantárgyak:  magyar, környezetismeret

Szükséges:  egy fa (esetleg még: egy újság, magnó, videókamera)
________________________________________________________________________________ 

Ez a feladat osztályszintű projektként is kivitelezhető, vagy oly módon, hogy az osztályt 3-4 fős csoportokra osztjuk, vagy pedig úgy, hogy mindenki egyénileg dolgozik.  A feladat egésze során számos különböző, mégis egymással összefüggő részfeladat található.

A foglalkozás első lépése, hogy örökbe fogadunk egy fát valahol a közelben, vagy az iskola területén.  Maguk is ültethetnek fát az iskolaudvaron.

Egy fa örökbefogadása jó lehetőség arra, hogy más korcsoportokat is megismertessünk a fa-témakörrel.

Az első látogatás

• Látogasd meg az örökbe fogadott fádat!
• Figyeld meg és írd le a fát az akkori állapotában, ahogy aznap találtad!
• Nézd meg a fizikai tulajdonságait (méret, levelek formája, a fa kérgének színe és más  jellemzők)!
• Nézd meg, hogy él-e?  Hogyan tudod ezt megállapítani?
• Nézd meg, hogy alszik vagy ébren van-e?  Hogyan állapíthatod ezt meg?
• Hallgasd meg, hogy ad-e ki valamilyen hangot vagy sem.
• Szagold meg, hogy van-e valamilyen illata.  Más szaga van a fa különféle részeinek, mint pl: a fa kérgének, a régebbi leveleknek, az új leveleknek?  Gondolkozz el azon, hogy vajon a fának és részeinek más-más szaga lenne-e az év egyes időszakaiban.
• Nézd meg, hogy milyen állapotban van a fa, hol helyezkedik el és gondolkozz el azon, hogy vajon hogyan lehetne új fákat telepíteni köré.
• Milyen más élőlényeknek lehet szüksége a fa életben maradására?
• Milyen egyéb dolgokra van a fának szüksége a saját életben-maradásához?
• Gondolkozz el azon, hogy vajon mennyi ideig élhet egy fa?

Figyelmeztetés:  Tilos megkóstolni a fa bármely részét!
 
Az év folyamán látogasd meg többször is a fádat és jegyezd fel, majd hasonlítsd össze megfigyeléseidet.

• Figyeld meg a változásokat.
• Figyeld meg, hogy mi az, ami nem változott a fán.
• Gondolkozzatok és beszélgessetek arról, hogy hogyan fog kinézni a fa a következő alkalommal, amikor meglátogatjátok.

Az első vagy többszöri látogatás után
 
Most, miután mindenki újra az osztályteremben van, és örökbe fogadott egy fát, kérdezzük meg a tanulókat, hogy mit gondolnak, mi a fa.  Fogadjunk el minden választ és írjuk fel a táblára, amiket a gyerekek mondtak.  Állítsuk azokat sorrendbe a táblán és beszéljük meg közösen.  Változtassunk rajta ha szükséges.  Mikor megegyeztünk, összegezzük a javaslatokat egy külön papírra vagy a táblára.
 
Íme néhány példa
 
A fa élőlény.
Egy fának sok része van, ugyanúgy, mint az emberi testnek.
Van törzse (emberi felsőtest), kérge (bőr), ágai (karok-lábak), levelei (haj).
Van nevük.  (A tanulók itt megnevezhetnek néhány fát).
Sokféleképpen hasznosíthatók.  (Példák felsorolása).
A fa függ számos élőlénytől, és kölcsönös viszonyban van velük mint pl. a  rovarokkal, emlősökkel és madarakkal.
 
Kiegészítések
 
Ezek a feladatok segíthetnek dönteni abban, hogy folytatni kívánjuk-e a projectet a gyerekekkel.  Mérjük fel a gyerekek eddigi ismereteit, azt hogy mi érdekli őket, milyen kiegészítő információra lenne még szükségük.
 
1.  Remek ötlet lehet például, hogy 10-15 melléknévvel próbáljanak meg leírni egy fát.  Ezekből a szavakból vers is születhet.
 
2.  Készítsenek, és mutassanak be egy rövid történetet, bábjátékot vagy színdarabot a fák szüleiről és/vagy utódairól, csemetéiről.
 
3.  Találjanak ki hangokat, amilyeneket egy fa mellett hallhatnának.  Hallod ahogy a levelek mozognak, az állatokat, a madarakat? Írj egy rövid összefoglalást ezekről a hangokról?  Ha szükséges, kitalálhatsz te magad is a hangoknak – legmegfelelőbb – szavakat.  Képzeld el, hogy egy fát nézel.  Milyen színeket, formákat látsz? Felhasználva az új szavaikat egy fa külleméről, illatáról, érzéseiről és hangjairól, írj egy rövid fogalmozást!
 
 4.  Írj egy képzeletbeli beszélgetést a fáddal!  Mit érezhet, gondolhat, láthat, hallhat, milyen szagokat érzékelhet a fád?  Felvehetitek a dialógusaitokat magnóra vagy kamerával videófilmre.
 
 5.  Képzeld el, hogy a rádióban vagy a TV-ben riportot készítesz egy emberrel, madárral vagy más állattal, amely az erdőben vagy a fán él.  Írd le a kérdéseidet, melyeket feltehetnél:  Szereted az otthonodat?  Kik a szomszédaid?  Miből élsz?
 
 6.  Ebédeljetek a fa alatt.  Ez idő alatt beszéljetek a következő kérdésekről:

• Milyen érzés a fa alatt lenni?
• Milyen állatok látogatják a fát, míg ott vagytok?
• Milyen segítséget kap, ha kap a fa az emberektől (öntözik, táplálják, megnyesik), és szüksége van egyáltalán segítségre?
• Miért és mikor van szüksége segítségre?
• Hullajt-e el magokat?  Lett valamelyik  magvacskából palánta, magonc?
• Hogyan gondoskodik magáról a fa?
• Mit tudhatsz, figyelhetsz meg a fa történetével kapcsolatban?  Van valamilyen sérülése (ütés, villámcsapás)?
• Fákkal vagy épületekkel körülvett helyen van?

7.  Nézd meg, hogy a te fád vet-e árnyékot.  Figyeld meg a fád árnyékának különbségeit a napok és az év más-más időszakaiban.
 
8.  Nézd meg, hogy készíthetnél-e a fádból – anélkül hogy sérülést okoznál rajta –, napórát. Segít abban, hogy megállapítsd az időt?
 
9.  Ha süt a nap, fess, rajzolj, vagy készíts fényképeket a fán vagy a fa körül látható árnyék színeiről és formájáról.
 
10. Írd le a lehető legnagyobb részletességgel a fádat úgy, hogy más arról felismerhesse.  Oszd meg a többiekkel, hogy mit tanultál a társadtól, akit meghívtál, hogy látogassa meg a fádat, majd te is látogasd meg a társadét.
 

 
Eredeti szöveg: Braus, Judy és Wood, David: Environmental Education in the Schools. Peace Corps Information Collection and Exchange, Washinton, D.C., 1993

Feladat: Az  időjárás növényekre, termőföldre, az emberekre és az állatokra gyakorolt hatásának megfogalmazása.

Szint: általános iskola, alsó és felső tagozat

Tantárgy:  környezetismeret

Szükséges: segítő feladatlapok, zacskók, ceruzák, papír, írótáblák, gumik, ragasztószalag vagy ragasztó  (tetszés szerint),  kemény  kartonpapír.
________________________________________________________________________________  
 
Vigyük el a csoportunkat egy "időjárás-vadászatra", hogy lássák, mennyi minden időjárással kapcsolatos dolgot találhatnak kint a természetben.  Használjuk segítségként a csatolt listát, hogy egy megfelelő feladatlapot készíthessünk a csoport számára.  Vannak pontok, melyekhez nem szükséges semmilyen előzetes időjárással kapcsolatos ismeret, de  vannak olyanok is,  melyekhez  kell.

Osszuk a csoportot csapatokra és adjunk mindegyiküknek egy feladatsort, egy zacskót, egy ceruzát, két vagy három db. papírt, és egy csipeszes írótáblát. (Ha ez utóbbi nincs, kössük, ragasszuk, vagy gumizzuk rá a lapokat kemény kartonpapírra.)  Magyarázzuk el a gyerekeknek, hogy néhányat az "időjárás-zsákmányaik" közül berakhatnak a zacskóba.  De mivel nem gyűjthetnek be mindent, ezért el kell majd mondják, vagy le kell rajzolják az üres papírokra, amit láttak. (A kisebbek is mehetnek időjárás-vadásztra.  Menjünk el velük sétálni és beszélgessünk néhány könnyebb időjárás kérdésről.)

Tűzzünk ki egy időpontot, mikorra minden csapatnak vissza kell érnie az indulási helyre.  Majd kérjük meg minden csapatot, hogy mutassa be és magyarázza el, hogy mit talált az egyes feladatpontokhoz.  Ezután kérjük meg őket, hogy vigyék vissza a "zsákmányaikat" oda, ahonnan elhozták.
 
Megjegyzés: Mielőtt kiküldjük a csoportot gondoljuk át, hogy elmondtunk-e  minden szabályt, figyelmeztetést, mint például: ne tépjék le a virágokat, ne nyúljanak puszta kézzel a kidöntött fatörzsek alá, valamint ne kószáljanak el a csoporttól.
________________________________________________________________________________  

1. Valami, ami a nap felé hajlik.
  2. Valami, ami elbújik a napfény elől.
  3. Valami, ami egy felhő részévé válhat.
  4. Valami, ami elárulja neked, hogy fúj a szél.
  5. Valami, ami az esőzés után marad.
  6. Egy állati jel, melyet a néphagyományban az időjárás előrejelzéséhez  használnak.
  7. Egy  alkalmatlan, rossz menedékhely valaki számára egy villámló vihar ideje alatt.
  8. Egy hely, ahonnan a jégcsapok származhatnak.
  9. Egy hely, ahol az  időjárás megrongált egy épületet.
 10. Egy megfelelő, jó menedékhely valaki számára egy vihar alkalmával.
 11. Egy olyan állat jele, mely szereti az esőt.
 12. Egy hely, ahol hűsölni lehet.
 13. Egy hely, ahonnan az eső elmosta a termőföldet.
 14. Egy hely, mely kevés fényt kap
 15. Valami, ami elhajlik a szélben.
 16. Valami, ami nem fog elhajlani a szélben.
 17. Valami, ami sok napfényt sugároz/ver vissza.
 18. Valami, ami sok napfényt nyel el.
 19. Valami, ami fel fogja szívni/szárítani az  esőt.
 20. Valami, amitől az eső fröcsköl.
 21. Valami, ami megvédi az embereket az esőtől.
 22. Valami, ami napfényt, szelet, vizet használ a működéséhez.
 23. Valami, ami az esőzápor után jobban illatozik.
 24. Egy jó szélfogó.
 25. Valami, melyet a szél vagy az eső formált.
 26. Egy villámlás okozta kár jele.
 27. Valami, ami az ég színe.
 28. Valami, ami a hó színe.
 29. Valami, ami megolvasztaná a havat.
  

Feladat:  Ez a játék módot ad arra, hogy a tanulók:  megnevezzenek négy olyan dolgot, mely minden élőlény életben maradásához szükséges; definiálják a versengés és a birtoklás szavakat; adjanak két példát a természetben zajló versengésre; felsoroljanak legalább két dolgot, melyre az emberek tartanak igényt természetben.
 
Szint:  általános iskola, felső tagozat
 
Tantárgyak:  környezetismeret, Magyar
________________________________________________________________________________  

Eljárás
 
Hívjuk fel a gyerekek figyelmét arra, hogy minden élőlénynek szüksége van táplálékra, vízre, búvóhelyre és területre
 
Kérjük meg a gyerekeket, hogy soroljanak fel példákat a vadállatok közti versengésre.  Miért harcolnak?  (Madarak sürgölődnek a fészekhelyek felett, állatok védik a területüket vagy vezért választanak a  csapaton belül.)  Ezt hívják versengésnek.  Az állatok versenyeznek azokért a dolgokért, melyek a túlélésükhöz szükséges.  Hívjuk fel a figyelmüket az új kifejezésekre, ezek a szavak szókincsük bővülését szolgálják. Definiáljuk az előfordulási hely szót, vagyis azt a helyet, ahol egy állat a legnagyobb szerepet játssza a természetben. Ez tulajdonképpen egy bizonyos terület birtokbavételét jelenti.
 
Mit jelent az előfordulási hely a mókus esetében?  (a makk fogyasztása, felhalmozásai, levélből fészek készítése, levelek, bimbók fogyasztása, minden, amit egy mókus csinál)
 
Mi lenne ha két különböző fajta mókus egyazon előfordulási helyen élne? (Versenyeznének az élelemért, az élőhelyért, a vízért stb. Az egyik faj végül is kiszorítaná a másikat.)
 
Az emberek versengenek a mókusokkal?  Ha igen, akkor hogyan?  (A házépítés fejlődése egyre több fát és az erdős területek kiirtását igényli.)
 
Az emberek versengenek egymással?  Hogyan?  (Sportok, rangok, háborúk, vadászattal/halászattal kapcsolatos sportok stb.)
 

Eredeti szöveg: Learning with Otis. Missouri Department of Conservation, Jefferson City, MO

 
Feladat:  Módot adni a tanulók számára, hogy: megállapítsanak három olyan korlátozó tényezőt, mely hatással van bármely populációra és az emberekre egy az optimum alatti környezetben, valamint, hogy felismerjék ezen tényezők fontosságát bizonyos állatok eloszlásával kapcsolatban.
 
Szint: általános iskola, 8. osztály
 
Tantárgyak: Magyar, környezetismeret
 
Szükséges: ívpapír, ceruzák
________________________________________________________________________________  
 
Eljárás
 
Írjunk fel a táblára néhány korlátozó tényezőt és kérdezzük meg a tanulóktól a következőket:
 
 a.  Miért él a kaktusz a sivatagban és nem mocsaras területen?
 b.  Miért nem él több ember a sivatagban?
 c.  Miért nem találhatunk jegesmedvét az Alföldön?
 
Minden kérdés arra  a tényre vonatkozik, hogy a növények és az állatok egy bizonyos környezethez alkalmazkodtak.  Minden környezetnek vagy ökoszisztémának megvan a saját fizikai sajátossága, mely más növények vagy állatok számára nem lenne megfelelő.
 
Mindenki dolgozzon ezeken a kérdéseken.
 
Összegezzük gondolatainkat úgy, hogy mindenki elmondja az ötleteit az osztály többi tagjának.
 
Soroljanak fel vagy írjanak össze néhány korlátozó tényezőt a saját területükről, kerületükről.
 
Beszéljük meg, hogy bizonyos növények és állatok miért élnek az ő községükben, vidékükön és mások miért nem.  Kérjük meg őket, hogy javasoljanak néhány dolgot, mely korlátozná az emberi populáció további terjeszkedését bizonyos területeken.
 

Újat a régiből


Eredeti szöveg: Soil Conservation Topics Education Kit. United States Department of Agriculture, Soil Conservation Service

Feladat:  Hogyan segítik az elhalt levelek a földképződést

Szint:  általános iskola, alsó tagozat

Tantárgyak:  magyar, rajz

Szükséges:  egy zöld levél, egy elhalt levél, színes levél. színes ceruzák, újságpapírok, rothadó levelek
________________________________________________________________________________  
 
Bevezetés a feladathoz
 
Jelöljünk ki egy területet az iskolaudvaron, ahol egy halom rothadó levél található.  Ha nincs ilyen hely, a gyerekek is hozhatnak leveleket egy papírban vagy nylon zacskóban az iskolába.  Legyünk óvatosak, hogy ne bolygassuk meg túlságosan a levélrétegeket.  Vegyünk egy kis földet a levelek alól is.
 
Eljárás
 
Kérdezzük meg a gyerekeket, hogy tudják-e, mi történik egy levéllel, mikor lehullik a fáról a földre.  Használva a levélkupacokról készült képeket, ábrákat, kérdezzük meg a gyerekeket, hogy néztek-e már valaha egy ilyen kupac aljára is.  Magyarázzuk el nekik, hogy egy olyan helyet fogunk nekik mutatni, ahol a levelek felhalmozódtak.  Ha ez nem megoldható, hozzunk be leveleket az osztályba, majd tegyük azokat egy földdel borított újságpapírra úgy, hogy a gyerekek jól láthassák.
 
Kérjük meg a gyerekeket, hogy vizsgálják meg a halom tetején lévő leveleket.  Szárazak?  Toljuk óvatosan félre ezeket, és  kérjük meg a gyerekeket, hogy nézzék meg most közelről is.  Kérdezzük meg tőlük, hogy miben különböznek az alsóbb levelek a tetején lévőktől.  Mutassunk meg egy maréknyi földet az aljáról.  Kérjük meg őket, hogy keressenek benne levéldarabkákat.  Tudják, hogy az  elhalt levelekből föld lesz?
 
Ajánlott kérdések
 
Láttok egy bizonyos fehér anyagot az alsó leveleken?  Magyarázzuk el, hogy ez egyfajta gomba, ami a leveleken nő.  Ez a gomba táplálékul töri le a leveleket.

Láttok bogarakat vagy férgeket?  Mondjuk el nekik, hogy ezek az elhalt levelekkel táplálkoznak.

Tudjátok, hogy mi történik amikor az összes levél lehull a földre?  Magyarázzuk el, hogy ezek táplálékot nyújtanak az új zöld növények növekedéséhez.
 
Kiegészítő feladatok
 
A zöld és elhalt leveleket felhasználva kérjük meg a gyerekeket, hogy azokat összehasonlítva figyeljék meg a különbségeket.  Használják a kiszínezhető leveleket ábrázoló papírokat, és színezzék ki azokat a megfelelő színekkel.
 

Eredeti szöveg: Braus, Judy és Wood, David: Environmental Education in the Schools. Peace Corps Information Collection and Exchange, Washington, D.C., 1993

Feladat:  5 hely megnevezése, ahol a rovarok élnek valamint példák felsorolása arra vonatkozóan, ahogy a rovarok táplálékot, vizet, menedéket és tojáslerakásra alkalmas helyet találnak.
 
Szint:  általános iskola, alsó tagozat
 
Tantárgyak:  környezetismeret
 
Szükséges:  másolatok a Bogár Bingo táblázatról, kartonpapír, tiszta fehér papír, ceruza, olló.
________________________________________________________________________________  

A Bogár Bingo egy nagyon izgalmas játék a bogarak leggyakoribb előfordulási helyeinek feltárására.  Készítsünk elegendő mennyiségű másolatot a Bingo táblázatról hogy a csoport minden tagjának jusson belőle.  Osszunk ki ollót, ragasztót és kartonpapírt.  Csináltassunk minden gyerekkel egy játéktáblát vagy egy "bogártáblát" úgy, hogy kivágjuk a táblázat négyzeteit és egy másik elrendezésben kiosztjuk a gyerekek papírjára vagy kartonjára.  (Minden kártyán ugyanaz az ábra lesz csak  különböző sorrendben.)
 
Most pedig tegyünk egy sétát a környező erdőben vagy az iskolaudvaron. Mondjuk meg a gyerekeknek, hogy próbálják megtalálni az ábrákon látható bogarakat, felsorolt élőlényeket.  Ha valamelyikük rámutat valamire, felfedez valamit, beszéljük meg, hogy lehet ez összefüggésben a rovar előfordulási helyével.  Például ha valaki talál egy szitakötőt, kérdezzük meg őket, hogy mivel táplálkozhat vagy hova bújhat el vihar idején, vagy miért szükséges hogy vízhez közel éljen.  (A szitakötők vízhez közel rakják le a tojásaikat és a lárvák a folyók, tavak vize alatt kelnek ki.)  Ha valaki észreveszi egy rovar lakhelyét, vitassátok meg, hogy az hogyan biztosít az adott rovar számára táplálékot, vizet, menedéket, valamint olyan helyet, ahova a tojásait rakhatja.  Beszélhetünk másfajta rovarokról is, melyek ugyanott még megtalálhatók lehetnének.  –  Mindenki tegyen egy x-et a kártyájára azon dolgok fölé, melyeket már megtalált.  Az lesz a győztes, akinek elsőként lesz egy kiikszelt sora (fölfelé, lefelé, keresztbe, átlósan) – Ahhoz, hogy a kártyákat újra lehessen használni, kérjük meg a gyerekeket, hogy azokat kartonpapírra tegyék.  Válasszuk szét a kártyákat és fedjük be tiszta fehér papírral.  Valamint az x-ek beírásához használjanak grafitceruzákat, így azokat könnyen ki lehet majd radírozni és a kártyákat újra fel tudjuk használni.

Eredeti szöveg: Soil Conservation Topics Education Kit. United States Department of Agriculture, Soil Conservation Service

Feladat: Alakok, színek, szerkezetek, hangok, illatok és ízek segítségével közelebb hozni a gyerekeket a természethez és megértetni velük, hogy mindennek, egy gyereknek is megvan a helye az élővilágban.

Szint:  általános iskola, alsó tagozat

Tantárgyak:  matematika, nyelvi kifejezőkészség

Szükséges:  nagy táska
________________________________________________________________________________  

Eljárás
 
Bemutatjuk a tanulóknak a már korábban a szabadban begyűjtött természetes tárgyakat és elmondjuk, hogy ők is ilyenekkel fognak találkozni odakint.  Hangosan megszámolunk minden egyes tárgycsoportot.  Megmondjuk a gyerekeknek, hogy a szabadban újabb tárgyakat kell keresniük és ezeket a földön vagy a talajfelszín közelében fogják majd megtalálni.
 
Kérjük meg a gyerekeket, hogy olyan tárgycsoportokat keressenek, mint pl.:

 hasonló típusú levelek
 különböző színű levelek
 gallyak
 makkok
 fűszálak
 virágok

Gyűjtsük össze a dolgokat egy nagy táskába.  A tanulók segítségével csoportosítsuk a tárgyakat, felhívva a gyermekek figyelmét a hasonlóságokra és a különbözőségekre.  Írjuk rá a palatáblára az egységek neveit.  Számoljuk meg a tárgycsoportokat és írassuk le a számokat a tanulókkal.
 
Engedjük őket, hogy egy vagy több tárgycsoportot felragasszanak egy papírra, és feljegyezzék, hogy hol találták őket.
 
Ajánlott kérdések
 
Használva a Természetes Tárgyak Készletét:
 
Mely tárgyak növények?
Melyek állatok?
Mi a nevük?
Hány növény van köztük?
És hány állat?
Milyen színűek?
Miben hasonlítanak egymásra a növények?
Miben különböznek?
Miben hasonlítanak egymásra az állatok?
Miben különböznek?
Hány lepke/növény, stb. van a készletben?
Mikor a készletből elveszünk valamennyit, mennyi marad?
Mennyivel van több tagja a legnagyobb gyűjteménynek, mint a legkisebbnek?

Eredeti szöveg: Harlow, Rosie and Morgan, Gareth: 175 Amazing Nature Experiments. Random House, New York, NY, 1991

Feladat: egy fa kiválasztása, s rajta keresztül a fák életének széleskörű és alapos tanulmányozása
 
Szint:  általános iskola, alsó és felső tagozat
 
Tantárgyak:  környezetismeret, biológia, fizika, kémia
________________________________________________________________________________  

Mi a fa?
 
A növények különböznek a többi élőlénytől, mert táplálkozásukhoz, növekedésükhöz a napfényt használják.  A fény eléréséhez magas, vékony szárt alakítottak ki.  A fák  pedig abban különböznek a többi növénytől, hogy erős, fás törzsük.  Nézd meg a közeledben, kertekben, parkokban és erdőkben növő fákat!  Igazán érdekesek, ha rájössz hogyan élnek.
 
Hol a te fád?
 
 Mérdd fel a fád!  Nézd meg, hol helyezkedik el!  Például ennek a fának a  "címe":
 "50 lépésre a hátsó ajtótól, a csűr közelében, az udvaron".
 
 Legyél faügynök!
 
Válassz egy fát egy kertben, parkban, mezőn, vagy a közeli erdőben!  Adj neki nevet!  Például ezt a fát (jobbra) mi "Fodros levél"-nek neveztük el.  A következő feladatok segíteni fognak téged a fád minél pontosabb megismerésében.  Akárcsak az igazi ügynökök, készíthetsz egy, a fádat reklámozó posztert.  (Mert mint a házak az embereknek, úgy a fa is lakóhelyül szolgál sok-sok állatnak.)
 
A fa "ujjai"
 
Egy kis tükörre lesz szükséged.  Állj a fa széléhez és tartsd a tükrödet laposan orrmagasságban.  Nézz bele.  Így látni fogod majd a fád ágait.  Ezek a kis ágacskák olyanok, mint ha a fa ujjai lennének, amint az ég felé nyújtózkodnak.  Kövess egy ujjacskát a kar (ág) irányába és aztán egészen a válláig (ahol a törzshöz kapcsolódik).
 
A fa váza
 
Állj úgy 30 lépésnyire a fádtól és rajzold le.  Először azonban vedd alaposan szemügyre!  Figyeld meg, ahogy minden egyes ág szétágazik a törzstől az "ujjhegyekig".
 
Hány éves a fád?
 
Használj mérőszalagot, hogy megmérd a fád kerületét.  A legpontosabb akkor lesz a mérésed, ha a földtől kb. 1 méter magasságban méred. Minden 3mm a fa egy évi növekedésének fel meg.
 
Milyen nagy a fa koronája?
 
Nézd meg azt a területet. amit a fa az ágaival, lombkoronájával befed.  A fa törzsétől menj el a lombkorona széléig 8 különböző irányban.  Húzd meg ezek hosszúságát úgy, hogy a 8 pont között egyforma legyen a távolság.  Kösd össze ezeket a pontokat, így kirajzolódik majd a lombkorona formája.
 
Milyen magas a fád?
 
Állj kb. 15 lépésnyire a fádtól!  Tarts egy ceruzát karmagasságban és mérdd a végét a fa aljához.  Fokozatosan lépkedj hátrafelé addig, amíg a ceruzád hegye el nem éri a fa tetejét.
 
Mi történik egy levéllel ősszel?
 
Gyűjts egy zacskónyi levelet és vizsgáld meg a különböző színeiket.  A zöld szín mindenhol sárgára aztán barnára változik?  A szilfa levelével ez történik.  Először vagy utoljára változtatják meg a színüket az erek a levélen?  Vagy esetleg a te leveled rendezetlenül foltokban változtatja meg a színét?  Nézd meg a fádon, hogy az újabb vagy a régebbi levelek változtatják meg először a színűket!
 
Miért változtatják meg a levelek a színüket?
 
A levelekben van egy bizonyos sárga pigment (de van piros és narancssárga is).  A klorofil zöld színe befedi ezeket a színeket.  Ősszel a klorofil kiszárad, így csak a sárga és piros színek maradnak.
 
A levél váza
 
Keress néhány nagy levelet, melyeken az erek és a bordák tisztán láthatók.  Kérd egy felnőtt segítségét a következőhöz: főzd ki lassú tűzön, kis lángon a leveleket legalább fél órán keresztül, sok vízben.  Majd néhány hétre egy vödörben hagyd kint őket.  Aztán mosd le a leveleket tiszta vízzel , hogy letisztítsd róla a rothadó darabkákat.  Segít, ha egy puha ecsettel megnyomkodod.  Így csak a leveled erezete marad meg.  Ez lesz a levél váza.  Ha ezeket kártyákra ragasztod, szép üdvözlőlapokat és könyvjelzőket készíthetsz belőlük.
 
Kereszt a levélen
 
Tegyél két csík ragasztószalagot egy zöld levélre keresztezve.  Hagyd a levelet a fán.  Ha a levél nem kap fényt, nem tud klorofilt előállítani.  Néhány nap múlva már látnod kell a sárga pigment színét a ragasztószalag alatt.
 
Levélképek
 
Gyűjtsd össze a kedvenc leveleidet.  Keress speciális színeket és formákat.  Fektesd őket újságpapírok közé és tegyél rájuk valami nehezéket.  Néhány hét elteltével a leveleknek már száraznak és laposnak kell lenniük.  Kiragaszthatod őket az ablakodra.  Készíthetsz még képeket, fákat, virágokat, absztrakt mintákat, úgy, hogy felragasztod őket egy darab papírra. A préselt színes levelekből szép kártyák, könyvjelzők készíthetők. Ezeket, miután felragasztottad egy kartonra, befedheted öntapadós, átlátszó műanyagpapírral.
 
Mi történik a levelekkel?
 
Amikor a levelek lehullanak az erdőben, egy vastag ropogós szőnyeget képeznek a fák alatt.  Ha a fák kb. 20 cm vastagságú levélréteget hullatnának el minden évben 10 év elteltével, majdnem 2 méter vastag levélszőnyeg lenne a fák alatt.  De a levelek szerves anyagok (ez azt jelent, hogy valaha még éltek).  Mikor a szerves anyagok "meghalnak" elhalnak, rothadni és bomlani kezdenek.  Tegyél néhány levelet egy lezárt dobozba, hagyd benne néhány hétig, és rendszeresen ellenőrizd, hogy lásd, mi történik.  Nézd meg, hogy a levelek ugyanolyan gyorsan rothadnak-e a dobozban, mint egy feszes háló alatt, lefedve.
 
Miért ilyen a levelek formája?
 
Vágd ki ezt a 4 formát papírból - egy négyszögleteset (1), egy kör alakút (2), két levél alakút (3,4).  Ragassz egy hajlítható csövecskét mindegyik formájúra.  Tartsd egy csap alá őket és folyasd a vizet lassan a csövecskékbe.  Figyeld meg, mi történik.  Az (1,2) esetben a víz addig marad a papíron, amíg a felület engedi.  Ha a levelek ilyen alakúak lennének, az eső tönkretenné őket.  A (3,4) esetben a víz a papír hegyéig, csúcsáig folyik és nem lepi el teljesen a levelet.  Úgy működik, mint egy vízlefolyócső.  Végezd el a kísérletet valódi, különböző alakú, méretű levelekkel is.
 
A levelek egy családja
 
Gyűjts össze különböző leveleket ugyanarról a fáról.  Készíts négy kupacot belőlük a legkisebbtől a legnagyobbig.  Melyik a legáltalánosabb méretű? A levelek különböző nagyságúak, ugyanis  a kisebbek árnyékosabb helyen vannak, ahol kevesebb napfényt kapnak.
 
Napfénycsapdák és tápanyagtermelők
 
A levelek olyanok mintha miniatűr tápanyagtermelők lennének.  Fontos tápanyagokat termelnek a növények túléléséhez.  Sem az emberek, sem az állatok nem maradhatnának életben nélkülük, hiszen táplálékul szolgálnak mindkettő számára.  A levelek a táplálék elkészítéséhez napenergiát, vizet és a levegőben lévő karbon-dioxidot használják.  A napelemekhez hasonlóan működnek, befogják a napenergiát.  Ezt megtapasztalhatod magad is, ha egy darab fehér papírt tartasz a nap felé úgy, hogy közel állsz a fa törzséhez.  A papír felülete foltos lesz, vagy teljesen beárnyékolt a levelektől, melyek felülete nagyjából az összes napfényt elnyeli.  Ha egy fa aljáról felnézel, alig látod az égboltot, ugyanis a levelek a lehető legtöbb napfényt elnyelik a tápanyag készítéséhez.
 
Milyen nagyok a te napelemeid?
 
Rajzolj körbe egy levelet 1,5 cm négyzetrács szélességű "kockás" papírra.  Számolj 1 pontot minden egyes kockára, mely félig vagy több mint félig fedett és 0-t arra, mely négyzetrácsnak kevesebb mint a fele van lefedve.  Hogy kiszámíthasd a napelemek nagyságát az egész fára vonatkozóan, számold meg a gallyakat egy kis ágon, majd a kis ágakat egy nagyobb ágon, és végül az ágak számát a fatörzsön. Ez aztán add össze.
 
A lehulló levelek
 
Megfigyelheted, hogy hogyan hullajtják el leveleiket a lombhullató fák úgy, hogy kiválasztasz egy ágat egy lombhullató fán és világos festékkel megjelölsz 20 levelet rajta.  Minden nap jegyezd fel hány megjelölt levél hullott le.  Próbáld ki másfajta lombhullató fa leveleivel is ezt a kísérletet, így megfigyelheted, hogy melyik fajta hullajtja el először a leveleit.  Keressél levélhegeket a gallyakon.  Ez a heg azt a helyet mutatja, ahonnan a levél levált  és elhalt, mert itt akadt el annak vízellátása.

Eredeti szöveg: Braus, Judy és Wood, David: Environmental Education in the Schools. Peace Corps Information Collection and Exchange, Washington, D.C., 1993

Feladat:  Felébreszteni az érdeklődést a kövek, a növények és az állatok iránt. A megfigyelési készség fejlesztése.

Szint:  általános iskola, alsó tagozat
 
Tantárgyak:  környezetismeret, matematika
 
Szükséges:  2 terítő
________________________________________________________________________________  

Ez a játék nagyon jó arra, hogy felkeltsük a gyerekek érdeklődését a kövek, növények, állatok iránt.  Mielőtt összehívnánk a gyerekeket, titokban gyűjtsünk kb. l0 db egyszerű tárgyat a közvetlen környezetünkből – köveket, magokat, tűlevelűek tobozát, néhány jelet, mely az állatok jelenlétére utal.  Ezeket helyezzük egy terítőre, s egy másik terítővel takarjuk le őket.  Hívjuk a gyerekeket magunk köré, s mondjuk nekik ezt: "A terítő alatt tíz olyan tárgy van, melyet a közeli természetben megtalálhattok.  Most felemelem a terítőt 25 másodpercre, hogy jól megnézhessétek és emlékezzetek rájuk."
 
Miután a gyerekek megnézték a tárgyakat, szétszóródnak, mindegyikhez egy-egy hasonló párt keresnek, s ezeket maguknál tartják.  Öt perc keresés után a gyerekeket visszahívjuk.  A terítő alól drámai mozdulatokkal húzzuk elő a tárgyakat, egyszerre mindig csak egyet, és mindhez fűzzünk valami érdekeset.  Mindig kérdezzük meg a gyerekeket, találtak-e nagyon hasonló párt a tárgyhoz.
 
A gyerekeket izgatott kíváncsiság fűzi ezekhez a dolgokhoz, melyeket mutatunk nekik – a kövekhez, magokhoz, növényekhez, stb.  A játék többszöri megismétlése észrevehetően erősíti a gyerekek koncentrációját és memóriáját.
 
Figyelem!  Győződjünk meg róla, hogy a játék végén a kellékek eredete helyükre kerülnek vissza; és hogy nem gyűjtünk élőlényeket és védett, ritka dogokat.

Eredeti szöveg: Soil Conservation Topics Education Kit. U.S. Department of Agriculture, Soil Conservation Service.

Feladat:  Összehasonlítani a madarak és a gyerekek fürdését
 
Szint:  óvodáskortól második osztályos korig, általános iskola, alsó tagozat
 
Tantárgyak:  nyelvhasználat, környezetismeret
 
Szükséges:  nagyobb méretű doboz fedele, amely megtartja a vizet, vagy nagyobb méretű tál, és egy vödör víz
 

Bevezetés a foglalkozáshoz
 
A vödör segítségével töltsük meg a szemetes fedelét vízzel. Helyezzük a madárfürdőt egy megfelelő helyre. Ahol a madarak hamar észreveszik, és a tanulók is megfigyelhetik.
 
Eljárás
 
Hagyjuk a tanulókat, hadd figyeljék, hogyan fürdenek a madarak. Vitassuk meg, miért fontos a tiszta víz az összes élőlény számára.
 
Kiegészítő foglalkozás
 
A tanulók írják le a madarakat:  szín, méret, s egyéb tulajdonságok.  Madárhatározó segítségével állapítsuk meg a fajtákat.

Eredeti szöveg: Soil Conservation Topics Education Kit. United States Department of Agriculture, Soil Conservation Service

Feladat:  Csapadékmérő készítése
 
Szint:  általános iskola, alsó és felső tagozat
 
Tantárgy:  technika, földrajz
 
Szükséges:  (1) flakon vagy üveg, szalag  (2)  konzervdoboz, vonalzó
________________________________________________________________________________  
 
(1) Hosszú olajos flakon, vagy orvosságos üvegcse, rákötve egy karó tetejére, s kitéve a szabad ég alá - már kész is.
 
A centiméter-beosztást elkészíthetjük fekete szalag, vagy bőrszalag vékony csíkjaiból.
 
(2) Konzervdoboz karóhoz drótozva, és nyílt helyre téve szintén tökéletes csapadékmérő.
 
A csapadék mennyiségét megmérhetjük vonalzó, vagy méterrúd segítségével. 

Feladat: Megtanítani a diákoknak védeni és megőrizni a vizet rámutatva annak fontosságára,  és hogy mennyire függünk tőle.

Szint:  általános iskola, alsó tagozat

Tantárgyak:  környezetismeret, rajz

Szükséges:  tábla, képek a vízhasználatról, keménypapír, olló, ragasztó, papír-lap, ceruza
________________________________________________________________________________  
 
Eljárás:
 
Kérdezzük meg a gyerekeket:

 - Mi a víz?
 - Milyen formái vannak? (jég, folyékony, gőz)
 - Honnan jön a víz? (eső, hó, föld, folyó, stb.)
 - Ma reggel hogyan használtátok a vizet?
 - Mire használjuk a vizet?

ivásra,  (és evéshez), pihenéshez, mosni (mosakodni, takarítani, mosogatni, stb.), hűtésre, melegítésre, az iparnak, közlekedésre-szállításra, növényeknek

Osszuk a diákokat 4-5 fős csoportokba. Csináltassunk mindegyik csoporttal egy listát arról, hogy mit gondolnak, mennyiféle célra használják az emberek a vizet. 5-10 perc múlva számoljuk meg mindegyik csoportnál, hogy mennyit írtak össze, és kik találták a legtöbbet.

Mivel sokan használjuk a vizet és sok mindenre, nagyon fontos, hogy tisztának próbáljuk megőrizni. A piszkos víz árt az egészségünknek és elegendő víz nélkül nem élhetünk.  A piszkos vizet szennyezettnek nevezzük.

Kérdezzük meg a gyerekeket:

 - Hogyan szennyezzük és mire használunk túl sok vizet?
 - Hogyan őrizhetjük meg a vizet?
 - Hogyan tarthatjuk tisztán?

Az állatoknak is szükségük van vízre.  Sokuk használja a vizet úgy mint mi.  Sok él a vízben és a vízparton ís.  A tiszta víz fontosabb azoknak az állatoknak amelyek a vízben laknak.
 - Milyen állatok élnek a vízben vagy a vízparton? (hal, béka, teknősbéka, stb.)
Néhány állatnak a víz szolgáltatja a táplálékot, például a madaraknak amelyek halat esznek. Ha nem élhet a tápláléka, nem élhetnek a madarak vagy más állatok sem.
A víz tisztántartása és megőrzése nagyon fontos az állatoknak és embereknek a túléléshez.
 
Tevékenység:
 
Osszuk a diákokat újra 4-5 fős csoportokba.  Minden csoport húzzon 8-10-et a képekből, kapnak keménypapírt, ragasztót, ollót.  A diákok kollázst készítenek a vízhasználatról. Kérjük meg őket arra, hogy próbálják minél nagyobb változatosságban bemutatni a vízhasználatot a kollázsukon. Arra is szólítsuk fel őket, hogy gondolkodjanak el, és keressék meg a megfelelő kifejezést a képeken látható vizek formájára, származására, használatára, állapotára stb. Amikor befejezték, a csoportok mutassák be a munkájukat az osztálynak és magyarázzák el, hogyan használják az emberek és az állatok a vizet, milyen formájú a víz, honnan jön a víz, tiszta vagy piszkos a víz, stb.

 Írd a szavakat a szócsónakból az alábbi megfelelő csoportokba.  Töltsd ki a táblázatot a saját szavaiddal!

 SZÓCSÓNAK

hal ......................................................................................................... ebihal
  csiga ......................... tiszavirág .................... vízililiom ..................... szirtek
   kavics ...................... nádbuzogány ............... teknősbéka ............ bogár
     feketesügér ............ iszap ............................ békalencse .......... lótusz
      folyami rák ............ béka ............................ ponty ............... agyag
               alga .............. homok ........................  vérhernyó 
 
 
 
VÍZINÖVÉNYEK

___________________________
___________________________
___________________________

VÍZIÁLLATOK
 
___________________________
___________________________
___________________________
 
 
 ÉLETTELEN DOLGOK
 
___________________________
___________________________
___________________________
 
 
 AZOK A DOLGOK, MELYEK
 KÁRT OKOZNAK A VÍZIÉLETBEN
 A saját szavaiddal töltsd ki!
 
___________________________
___________________________
___________________________

Eredeti szöveg: Braus, Judy és Wood, David: Environmental Education in the Schools. Peace Corps Information Collection and Exchange, Washington, D.C., 1993

Feladat:  Tervezzünk kérdőívet, és kérdezzük meg a közösség idősebb lakosait, hogy miként alakult a víz felhasználása fiatalkoruktól mostanáig.

Szint:  általános iskola, alsó és felső tagozat; középiskola

Tantárgyak:  környezetismeret, történelem, földrajz, kifejezőkészség

Szükséges:  ceruzák, magnetofon  (nem kötelező)
________________________________________________________________________________  

Minden közösségben az emberek – különösen az idősebb lakosok – történeteket őriznek arról, hogy milyen változásokat tapasztaltak a helyi föld és víz használatában.  A fiatalok számára gyakran megdöbbentő a sokféle változás, és hogy ezek milyen hatással voltak a víz minőségére.

A víz minőségét alakító események és következmények gyűjtését megkezdhetjük egy kérdőív összeállításával, a csoport majd ennek segítségével fogja meginterjúvolni azokat az idősebb polgárokat, akik már régóta az adott területen élnek.
 
Előkészületek
 
Fejtsük ki a tevékenység általános célkitűzéseit, melyek a következők: egy kérdőív készítése a helyi vizek történetével kapcsolatban; néhány olyan idősebb ember megkérdezése, akik már hosszabb ideje a közösségben élnek; egy "Idézetgyűjtemény" összeállítása, mely tükrözi a közösség életét a múltban.  Ezután vitassuk meg, milyen lépésekből áll egy jó interjú készítése:

1. Beszéljünk meg találkozót a megkérdezni kívánt személlyel, ismertessük vele az interjú tárgyát, hogy felkészülhessen rá.
2. Ha szeretnénk magnót használni, előzőleg ellenőrizzük, hogy működik-e.  Győződjünk meg arról is, hogy van nálunk elegendő hegyes ceruza és papír.
3. Mutatkozzunk be, és újból állapítsuk meg az interjú fő célját, azt is, hogy mennyi ideig fog tartani, és hogy miként akarjuk majd felhasználni az anyagot.
4. Mielőtt a magnót használnánk, kérjük partnerünk beleegyezését.
5. Legyünk nyíltak és barátságosak
 
A tanulók gyakorolják el egymás közt párszor az interjúkészítést, hogy némi tapasztalatot gyűjtsenek.
 
Eljárás
 
1. Kérjük meg a tanulókat, hogy párokban állítsanak össze kérdőívet.  Íme néhány mintakérdés:
 
 - Mióta él ebben közösségben?
 - Élt valaha a folyóhoz közel?
 - Hogyan emlékszik a folyóra, mikor Ön annyi idős volt, mint most én?
 - Hogyan változott a folyó és a környező terület azóta?
 - Hogyan és mire használták az emberek a folyót?
 - Hogyan érez ma folyó iránt?
 
2.  Minden tanulópár kérdezze meg a közösség három különböző tagját.  Ezután gyűjtsenek még anyagot a könyvtár és a helybéli történeti társulat segítségével, hogy még többet megtudjanak a környék történetéről.
 
3.  Minden tanulópár összegezze, milyen változásokon ment keresztül a folyó, és ez hogyan hatott a közösségre.  Ezután a tanulók együtt állítsanak össze egy "Idézetgyűjteményt" arról, amit az idősebb emberek mondtak a vizekkel kapcsolatban.  Ha lehetséges, régi lapokból vett képekkel illusztrálják a változásokat.
 
Összegzés
 
1.  A tanulók próbálják kitalálni, milyen események lehettek akár pozitív, akár negatív hatással a víz minőségére saját környezetükben.
 
2. Kérdezzük meg tőlük, hogy közösségük múltjának felderítése segít-e a jövő megtervezésében?

Eredeti szöveg: Braus, Judy és Wood, David: Environmental Education in the Schools. Peace Corps Information Collection and Exchange, Washington, D.C., 1993 és Living Lightly on the Planet - Vol. 1, Schlitz Audubon Center.

Feladat:  A víz körforgásának diagrammon ábrázolása.  Megmagyarázni, miért véges a Föld vízkészlete. Az édesvíz és sósvíz készlet arányainak leírása a Földön.

Szint:  Korosztály nem számít

Tantárgyak:  környezetismeret, földrajz, fizika

Szükséges:  A víz körforgásának diagramja, egy db. 3 literes edény és két kisebb tiszta edény
________________________________________________________________________________  
 
Az űr távlatából készített fényképek szerint világunkban sok a víz.  Ez a kép megegyezik a vízbőségről szóló közfelfogással.  Bolygónk vízben gazdag.  A vízhiány problémája az egyenlőtlen eloszlásból, és ennek a létfontosságú elemnek az oktalan felhasználásából fakad.  A vizsgálat a víz körforgásának tanulmányozásával kezdődik.  A tanulók látni fogják, hogy a ma használt vízzel töltötték egykor tele az egyiptomiak edényeit is.  A víz zárt rendszerben mozog, az atmoszféra kívülről nem kap utánpótlást.  Soha nem lesz több vizünk a Földön, mint ma.
 
A víz körforgása
 
 Kezdjük a gyakorlatot a víz körforgásának tárgyalásával.  A vízkészlet bőségét az alábbi adatok illusztrálják.  (Segítsünk a tanulóknak, hogy vizuálisan érzékeljék, mit jelent egy köbmérföld.  Például nyolc utcaköznyi táv egy mérföld.  Talán segít, ha elképzelnek nyolc utcaközt egymás mellett, mögött és fölött.)

• Minden pillanatban átlagosan 3100 köbmérföldnyi vízcsepp és pára oszlik el az atmoszférában.
• 12 naponként a légkör teljes nedvességtartalma kicserélődik azzal, hogy csapadékként lehull, és helyettesítődik.
• 95000 köbmérföld víz kerül a levegőbe évente:  80000 az óceánok, 15000 a szárazföldi területek vizeiből
• Ezt egyensúlyban tartja, hogy 95000 köbmérföld csapadék hullik vissza a Földre évente.

Ahol a víz található

Ha olyan bőségben van a víz, miként lehet, hogy nincs belőle elég?  Bolygónk édes- és sósvíz készletének statisztikai elemzését a következő táblázat mutatja:

A Föld vízkészletének megoszlása:

Elhelyezkedés ............................. Százalék

Óceán ............................................ 97,3
Édesvíz  ........................................... 2,7

Az édesvíz megoszlása:
sarki jég és gleccserek ........... 77,2
talajvíz és talajnedvesség ........ 22,4
tavak és mocsaras területek ... 0,35
atmoszféra ............................. 0,04
folyók .................................... 0,01

Forrás: Water Management for Arid Lands in Developing Countries, A.K. Biswas et al, p. 10

A következő bemutató segítheti a tanulókat, hogy az édes és sósvíz megoszlásáról fogalmat alkothassanak.  Az első edényben három liter víz jelentse a Föld teljes vízkészletét.  Öntsünk 90 ml-t a második edénybe, ez az édesvizet jelenti.  Ebből a 90 ml-ből öntsünk át 67,5 ml-t a harmadik edénybe, ez utóbbi lesz a sarki jég és a gleccserek víztartalma.  A második edényben maradó víz jelképezi számunkra azt az édesvízmennyiséget, amely rendelkezésünkre áll.

Az edényekre előzőleg fel is írhatjuk, hogy mit jelképeznek, hogy a tanulók könnyebben megértsék a bemutatót.

Eredeti szöveg: Schultz, Robert F.: Environmental Experiments ... from Edison. Edison Electric Institute -Thomas Alva Edison Foundation, Washington, D.C., 1992.

Feladat:  a növények párologtatásának bizonyítása műanyagtáska segítségével

Szint:  általános iskola, alsó és felső tagozat

Tantárgy:  környezetismeret, biológia

Szükséges:  cserepes növény, tiszta műanyaglap (pl. egy száraz bevásárlótáska egyik fele).
________________________________________________________________________________ 

Bizonyos szempontból a párolgás ugyanazt jelenti a növényeknél, mint nálunk az izzadás.  Arról a folyamatról van szó, melynek során a növény vizet vesz fel a talajból gyökerei segítségével, majd levelein keresztül elpárologtatja azt.

Meglehetősen nagy mennyiségű víz kerül így a levegőbe.  Például a nyírfa naponta kb. 260 liter vizet juttat így a levegőbe, egy kukoricanövény pedig 190 litert egyetlen évszak alatt.

Hogy folyamatában észlelhessük a párolgást, fogjuk a műanyagot, és táskaként borítsuk a lehető leglevelesebb növényünk fölé.  A növény tövénél szorítsuk össze, s kössük is át.  A növényt tegyük napos helyre pár órára.  Ha a műanyag nyomja a növényt, állítsunk fel támasztékot, például karót tűzhetünk a növény földjébe.

Vajon mit látunk majd a műanyag belső oldalán?  Nos... nézzük meg. 

Feladat:  Mi történik, mikor forró és hideg víz keveredik?  A következő egyszerű kísérlet választ ad erre a kérdésre.  Azt is megmutatja, ahogy a hőszennyezés működik – mikor meleg vizet engednek a patakok, folyók hideg vízébe.

Szint: általános iskola, 7-8. osztály

Tantárgyak:  környezetismeret, kémia

Szükséges:  2 liter hideg víz, 2 liter forró víz, piros és kék ételszínezék, lapostányér és két db, 4 literes tartóedény.
________________________________________________________________________________  

Bejárás

1.  Először öntsük a 2 liter hideg vizet az egyik tartóba.
2.  Adjuk ehhez a vízhez a kék festékanyagot.
3.  Most helyezzük a lapostányért a tartó tetejére.
4.  A 2 liter forró vizet töltsük a másik tartóba.
5.  Adjuk ehhez a vízhez a piros festéket.
6.  A tányért fedőként használva fordítsuk meg a hidegvizes tartót és helyezzük a forróvizes fölé.
7.  Húzzuk ki a tányért és engedjük a vizeket összekeveredni

Hogyan keveredik össze a víz?

Mit mond ez nekünk a hőszennyezésről?

Feladat:  szappan segítségével meghatározni a vízminták relatív keménységét

Szint:  általános iskola, 7-8. osztály

Tantárgyak:  kémia
 
Szükséges: Vízminták különböző helyekről: csapvíz; patakvíz; tó, pocsolya vize; csapadékvíz; ásványvíz; ezen kívül folyékony szappan és szemcsöppentő
________________________________________________________________________________  

Ásványok, például a kalcium és a magnézium keménnyé teszik a vizet.  Bekerülnek a talajvízbe, mely ivóvizünknek egyik fő forrása, amint az áthalad a víz alatti szikla- és talajrétegeken.

A kemény víz csökkenti a szappan tisztító képességét.  A kemény víz dörzsölő hatása is erősebb, ezért jobban megviseli a ruhákat, poharakat, vízvezetékcsöveket.

Eljárás
 
1.  Legelőször töltsünk 100 milliliter vízmintát minden fajtából egy-egy külön tartóba.
2.  Most adjunk hozzá mindegyikhez 2-5 csepp folyékony szappant.  Rázzuk fel a mintákat.  Habzanak?
3.  Jegyezzük föl, melyik mintához hány csepp szappanra volt szükség ahhoz, hogy habozzon.
 

Melyik fajta víz a leglágyabb?

Melyik a legkeményebb?

Mi teszi a vizet lággyá vagy keménnyé?

Eredeti szöveg: Schultz, Robert F.: Environmental Experiments ...from Edison. Edison Electric Institute - Thomas Alva Edison Foundation, Washington, D.C., 1992

Feladat:  Vízszűrő modell készítésese

Szint:  általános iskola, felső tagozat

Tantárgyak:  fizika, technika

Szükséges:  a képen látható alakú üveg , harisnya, néhány csésze kavics, sóder, durva és finom homok (valószínűleg mindezt, ingyen beszerezhetjük egy építkezésnél), 80 cm széles fa, gyűjtőedény
________________________________________________________________________________  

Víz. Milyen értékes ajándék. A levegő mellett ez a legfontosabb dolog az életünkben. A víz bármilyen formája nélkül, az ember 1 hétnél tovább nem maradhatna életben.

Az átlag amerikai naponta kb. 250 liter tiszta vizet használ az otthonában. De a vízszennyezés terjedése miatt a tiszta víz előállítása egyre nehezebbé válik. Egy víztisztító berendezés könnyen eltávolítja a törmelékeket, lebegő szennyező anyagokat és kórokozó baktériumokat. De az oldott vegyszerekkel és rovarirtó szerekkel már más a helyzet. A tudósok elsősorban azt kísérlik meg megakadályozni, hogy az ilyen szennyező anyagok bekerüljenek a vízbe.

Ebben a kísérletben felvázolt vízszűrő modell egy alapvető tisztulási folyamat részét mutatja be, amit sok városban alkalmaznak a víz kezelésére. A folyamat a következőkből áll:
1. koagulálás (alvadás, szilárdulás) és ülepedés
2. szűrés
3. fertőtlenítés
A szűrés nem csak a szilárd szennyező anyagokat, de néhány baktériumot is eltávolít.

Lássunk munkához és építsük fel saját vízszűrőnket. Az első az állvány szerelése.  Fűrészeljünk le két 15cm-es darabot a fából. Ezek lesznek az állvány lábai. A megmaradt darab lesz a teteje. Vágjunk egy 10cm átmérőjű lyukat a tetejének a közepén, így ez meg tudja tartani a tartályt. Azután szegezzük össze az állványt.

Vágjuk le a műanyag tartálynak a legalját, használjunk éles szerszámot (ott könnyű). Ezután, a kupakot átalakítjuk szűrővé. Vegyük ki az alátétet.  Vagy egy 1/6cm-es fúróval, vagy egy éles eszközzel csináljunk annyi lyukat, amennyi célszerű, utána borítsuk be az egészet egy darab harisnyával. Csavarjuk vissza a kupakot a tartályra és helyezzük fejjel lefelé az állványba.

Most kezdjük el a szűrőanyag készítését. Először jön a finom homok a nyak legkeskenyebb részéig. Ezután következzen a durva kavics a tölcsér szakasz tetejéig. Azután 5 vagy még több cm sóder és ugyanannyi kavics.

A szűrő alatt az edénnyel, töltsünk egy kis szennyezett vizet a kavicsra. Próbáljuk ki sáros vízzel, mosogatóvízzel, fürdővizeddel (a legutolsó tudná igazolni az összes teszt közül a legerősebbet).

Ami az edénybe ürül, észrevehetően tisztább kell, hogy legyen.

De természetesen nem lesz olyan elég tiszta, hogy megigyuk. Végül is, amit most próbálunk bemutatni, egy elv, nem pedig az igazán tiszta víz.

Feladat:  A talajrétegek megfigyelése, talajminták gyűjtése, jegyzetek készítése

Szint:  általános iskola, felső tagozat

Tantárgyak:  környezetismeret, földrajz

Szükséges:  ceruza, notesz, esetleg kis üvegek
________________________________________________________________________________  

Eljárás

1.  Mélyen húzódó utak mentén, földkitermeléseken vagy egyéb helyeken, ahol a talaj rétegződése jól látható, figyeljük meg ezt a jelenséget.

2.  Jegyezzük fel megfigyeléseinket.  Foglaljuk ebbe:  a helyet; a felső talaj vastagságát (ennek alját a talaj jellegének teljes változása jelzi); az altalaj vastagságát, ez a felső talaj aljától az anyakőzet tetejéig tart; és a felső talaj, az altalaj és az anyakőzet színét.

3.  Gyűjtsünk mintákat a felső talajból, az altalajból és az anyakőzetből több helyről, a mintákat címkézzük is meg.  A mintákat szárítás után kis üvegekben ki is állíthatjuk.

4.  Összegezzük megfigyeléseinket.  Mondjuk el megfigyeléseinket a felső talajjal, az altalajjal és az anyakőzettel kapcsolatban.  Foglaljunk itt össze minden megfigyelést, mint például a helyszínek eltéréseit, stb.

A felső talaj a föld legfelső, 5-15 cm vastagságú rétege.  Ezekben a gyakorlatokban az altalaj azt a réteget jelenti, mely lefelé haladva a felső talaj után következik, s színében, állagában eltér attól.  Ha a megfigyelési helyeken nincs lényeges eltérés a felső talaj és az altalaj tulajdonságai közt, tekintsük altalajnak a talaj azon rétegét, mely 30-75 cm-re van a felszíntől.  Vegyük fel a kapcsolatot a helyi földtani illetékesekkel további információkért.

Feladat:  Gondolkodni és beszélni kell, s nyitott szemmel járni.

Szint:  általános iskola, felső tagozat

Tantárgyak:  környezetismeret, magyar

Szükséges:  notesz minden tanuló számára
________________________________________________________________________________  

Eljárás

1.  Foglaljuk listán össze, hogy a talaj miért fontos a számunkra.  Segítségünkre lehet, ha végiggondoljuk, miként használjuk fel a földet a növények és fák; az élelem megtermelésére saját magunk és állataink számára.  Ugyanezen a földön állnak házaink, vezetnek útjaink, stb.

2.  Nézzünk körül otthon, az udvaron, a parkban, az erdőkben és a földeken.  Vegyük észre, hogy csak a megfelelő talajon áll meg a ház.  Másfajta talaj kell a növények, a fák és az utak számára.  A szeméttelepeket földdel fedik, hogy eltakarják a hulladékot.  Eszünkbe jutnak egyéb területek is, ahol a talaj fontos a számunkra?  Írjuk ide őket!

Feladat:  Bemutathatunk néhány fizikai erőt azok közül, melyek felőrlik a sziklákat, hogy talaj formálódhasson belőlük.

Szint:  általános iskola, felső tagozat

Tantárgyak:  környezetismeret, kémia

Szükséges:  A - laposfogó, egy darab mészkő, edény, borszeszégő; B - kis üveg fedővel, törölköző, papír-vagy műanyagtáska,  hűtőszekrény; C - apró szikladarabok; D - konyhasó
________________________________________________________________________________  

A.  Forróság és hideg

1.  Laposfogó segítségével tartsunk egy darab mészkövet nyílt láng, vagy kazán fölé.  (VIGYÁZZUNK, MEG NE ÉGESSÜK MAGUNKAT!)

2.  Tegyük a forró kődarabot hidegvizes edénybe.  Jegyezzük föl, mi történik.  Magyarázzuk meg, hogy a tél hidege és a nyár melege miként tördeli szét a sziklákat.

B. Fagyás és olvadás

1. Töltsünk meg kis üveget vízzel.  Csavarjuk rá szorosan a fedelet.
2. Csavarjunk törülközőt az üveg köré. Tegyük műanyag-vagy papírszatyorba.
3. Tegyük a szatyrot a hűtőbe.
4. Jegyezzük fel, hogyan hatott a fagyás az üvegre. Mi történt?  Miért?

C. Szél és víz

1. Dörzsöljünk össze két puha követ vagy szikladarabot.
2. Jegyezzük fel, miként képződik talaj a kövek dörzsölődéséből.

D. Víz

A nátriumklorid ásványi anyag, mely a konyhasóban található.
1. Tegyünk egy evőkanálnyi konyhasót egy pohár vízbe. majd keverjük meg.
2. Írjuk le, mi történik.
3. Magyarázzuk el a víz hatását az ásványi anyagokra

Saját szavainkkal mondjuk el, mit jelent a "mállás".

Eredeti szöveg: Let's Reduce and Recycle: Curriculum for Solid Waste Awareness. U.S. Environmental Protection Agency, Washington, D.C., 1990

Feladat:  Bevezetés a természetes körforgások fogalmához.  Vigyük a gyerekeket erdős területre, hogy láthassák, mi történik a levelekkel, miután lehullanak a földre.

Szint:  általános iskola, alsó tagozat

Tantárgyak:  környezetismeret, rajz

Szükséges:  levelek, vázlatkészítéshez anyagok
________________________________________________________________________________  

Kérdjük meg a gyerekeket, tudják-e, mi történik a lehullott levelekkel ősszel?
Hol lesznek ezek a levelek következő nyáron?

Saját gyűjtésmintákon keresztül teremtsünk kapcsolatot a gyerekek előtt az avarréteg és a talajréteg között, ezt a gyerekek nem csak láthatják, de tapinthatják is.  A gyerekek készítsenek vázlatokat és jegyzeteket a megfigyelt avar- és talajréteg-mintákról.  Magyarázzuk el nekik, hogy a porladó leveleket a penész és apró organizmusok humusszá alakítják.

Segítsünk megérteni a gyerekeknek, hogy a levelek a talajba kerülve és humusszá rothadva gazdagabbá teszik a talajt, s ezáltal táplálják a fát.  Így a fa növekszik, és még több levelet hajt.  Magyarázzuk el a gyerekeknek, hogy ezek a természetben újra és újra ismétlődő körfolyamatok neve az anyagok természetes körforgása.

Vázlataikat felhasználva a gyerekek készítsenek nagyméretű falfestményt, mely bemutatja a levelek körforgásának minden állomását.

A levelek természetes körforgása

A levelek lehullanak
A levelek elrothadnak, és gazdagítják a talajt.
A humuszban gazdag talajból növekszenek a fák

Egy másik módszerrel is illusztrálhatjuk a levelek körforgását.  A következő szavakat írjuk fel  kártyákra:  "talaj", "gyökerek", "törzs", "ágak", "rügyek", "zöld levelek", "elhalt levelek".  A hét kártyát osszuk ki hét gyereknek véletlenszerűen.  Miután mind a heten felmutatták kártyájukat az osztály felé, a "talaj" című kártyát tartó gyermek kezébe adjunk hosszú madzagot.  Kérjük meg a hét gyereket, hogy rendeződjenek sorba a madzagot fogva aszerint, ahogy a növekedés és rothadás fázisai egymás után következnek.  Végül a "talaj" kártyát tartó gyermek kapja meg a madzag másik felét is, így a gyerekek kört alkotnak.

Magyarázzuk el a gyerekeknek, hogy egyes háztartások, termelő közösségek a konyhai és egyéb hulladékot az udvaron, vagy a kertben nagy halomba rakják.  Ezt a halmot nevezik komposztnak.  A benne levő anyagok lebomlásával a komposzt alkalmas lesz a kert, vagy más termelés alatt álló terület talajának javítására.  A komposztálás lecsökkenti annak a hulladéknak a mennyiségét, amit a talajba kell süllyeszteni, vagy el kell égetni.  Mondjuk el a gyerekeknek, hogy a komposzt a természetes körforgás egy formája.

Eredeti szöveg: Soil Conservation Topics Education Kit. U.S. Department of Agriculture, Soil Conservation Service

Feladat:  Ez a játék módot ad arra, hogy megnevezzünk egy olyan módszert, mellyel a domboldalak földjét védhetjük, valamint arra, hogy két indokot is adassunk azzal kapcsolatban, hogy miért telepítjük be azokat növényekkel.

Szint:  általános iskola, alsó tagozat

Tantárgyak:  Magyar, matematika, környezetismeret

Szükséges:  minden csoport számára játéktábla, növényeket ábrázoló kártyák, egy csomag olyan kártya – ún. kivonó kártyák (kockával helyettesíthető) – melyeken számok vannak, ragasztószalag.
________________________________________________________________________________ 

Eljárás

Mutassuk be, hogy mi történik a csupasz földdel a domboldalon.  Kérjünk meg egy tanulót, hogy fújjon keresztül egy laza, száraz földet tároló tartály felszíne felett.  Döntsük meg a konténert és kérjük meg egy másik tanulót, hogy öntsön rá egy pohár vizet.

Kérjük meg a gyerekeket, hogy nevezzenek meg egy módszert a domboldal földjének védelmére.  (Beültetni növényekkel)

Kérjük meg őket, hogy mondjanak más okot  is, amiért hasznos, ha növényeket ültetünk.  (Táplálékot és védelmet biztosít az állatok számára, a vízfolyások nem mossák le a földet, a termések ételt biztosítanak az embereknek.)

Osszuk az osztályt 2-4 fős csapatokra.  Adjunk mindenkinek egy ív papírt, hajtsák hosszában félbe és állítsák  az asztalukra mintegy dombként.  Osszunk ki játéktáblákat, kártyákat, melyek növényeket ábrázolnak, különböző jeleket vagy zsetonokat.  Mindenki válassza ki a jelét és színezze ki a megfelelő színre.

A játék menete a következő

A tanulók felváltva játszanak, olyan kártyákat húznak melyeken számok vannak. A  számok értéke mondja meg,  hogy kinek mennyit kell lépnie.  Ha egy játékos olyan  mezőre érkezik, melyen egy nyíl és egy szám van, akkor abba az irányba és annyit kell lépnie, amennyi a mezőn jelezve van.  Ha egy játékos olyan mezőre érkezik mely egy növényt ábrázol, akkor elvehet egy növényt abból a fajta csomagból és felrakhatja a dombjára.  Miután mindenki beért a célba, az a játékos a nyertes, akinek a legtöbb növénye van.

Kiegészítő

Keressenek a gyerekek olyan képeket, melyek domboldalakat ábrázolnak.  Mutassuk be azokat aszerint, hogy milyen növényeket ábrázolnak (terméseket, fákat, legelőt).
Keressenek olyan képeket is, melyeken nincsenek növények (homokdűnék, dombokon épült városok).  Hasonlítsák össze ezeket azokkal a dombokkal, melyeken vannak növények.

Bevezetés:  Egyszerű módja van annak, hogy megmérjük, milyen gyorsan szivárog a víz a talajba.  Ezt "perc-teszt"-nek hívjuk.  A "perc-teszt" célja annak meghatározása, vajon a talaj alkalmas-e építkezésre.  A perc-tesztet mi is elvégezhetjük udvarunk hátsó részében.

Szint:  általános iskola, 4. osztálytól

Tantárgyak:  környezetismeret, matematika, fizika, technika

Szükséges:  egy lapát, víz és egy karóra
________________________________________________________________________________ 

Eljárás

1.  Először is ássunk 45 cm mély lyukat.  Győződjünk meg róla, hogy a lyuk mélysége a lehető legpontosabban megegyezik az előírttal, mert így a teszt eredménye hiteles lesz.
2.  Töltsük meg a lyukat vízzel, s tartsuk töltve 15 percen keresztül, töltsünk hozzá, ha szükséges.
3.  Engedjük a vizet teljesen elszivárogni.
4.  Töltsük meg a lyukat újra vízzel, s mérjük meg, mennyi idő alatt szivárog el teljesen másodszorra a víz.

Az osztályban hasonlítsuk össze eredményünket más tanulók eredményeivel.  Vitassuk meg, hogy a 4. pontban mért szivárgási idő miként függ a helytől, a talaj fajtájától, stb.

Mennyiben különbözik otthoni földünk vízelnyelő képessége más lakóhelyekétől?  Miért vannak különbségek?

Eredeti szöveg: Schultz, Robert F.: Environmental Experiments ...from Edison. Edison Electric Institute - Thomas Alva Edison Foundation, Washington, D.C., 1992

Feladat:  egyszerű szerkezet segítségével megmérjük egyes talajfajták relatív víztartó képességét

Szint:  általános iskola, felső tagozat

Tantárgyak:  környezetismeret, technika, fizika, földrajz

Szükséges:  a vízszűrő modellhez használt üveg, harisnya, 80 cm széles fa, gyűjtőedény.  Néhány talajminta.  Ld. a vízszűrő-modellt!
________________________________________________________________________________ 

A természetnek több ezer évbe került, míg azt a vastag talajréteget létrehozta, amin mi az élelmünket megtermeljük. A szennyezés és az erózió egy pár év alatt az egészet tönkre teheti. És akkor mihez kezdünk?

Alan Paton a Kiáltás a szeretett ország felett (Cry the Beloved Country) című könyvében így ír a talajról:  "Tartsd meg, vigyázd és légy figyelemmel iránta, mert ő megtart, vigyáz és figyel rád.  Pusztítsd el, s te is elpusztulsz."

Az erózió a talaj fokozatos pusztulása.  Nagyrészt attól is függ, hogy az egyes talajfajták mennyi vizet képesek megtartani.  Azok a talajfajták, melyek sok vizet képesek magukban tartani, a nagy esőzések alkalmával felfogják a vizet, s csak lassan engedik el.  Ez kétszeresen előnyös:  csökkenti a víz lerohanását, ami kisebb mértékű eróziót és árvizet jelent, másrészt ezáltal több víz szivárog a talajba, ami megnöveli az ottani vízkészletet, ami később a víz egyik forrása lesz.

Ha megépítettük a vízszűrő modelljét, és még mindig megvan az üres üveg, az állvány és a tál, most néhány talajfajta víztartó képességének vizsgálatához használhatjuk fel őket.

Győződjünk meg róla, hogy a kilyuggatott kupak nem tömődött el!  Töltsük meg az üveget kb. kétharmadáig száraz földdel a talaj legfelső rétegéből, s öntsünk hozzá fél liter vizet.  Rögtön jegyezzük fel, hogy mennyi az idő.  Figyeljük meg, hogy mennyi idő múlva kezd a víz csöpögni, mennyi ideig tart, amíg kicsöpög, s hogy egyáltalán mennyi víz jött ki.  Tegyük ugyanezt homokos talajjal, agyagos földdel és az altalajból származó földdel.

Eredeti szöveg: Schultz, Robert F.: Environmental Experiments ...from Edison. Edison Electric Institute - Thomas Alva Edison Foundation, Washington, D.C., 1992

Feladat:  A hulladékok föld alatti bomlásának modellezése; hulladékminták gyűjtése.

Szint:  általános iskola, alsó és felső tagozat

Tantárgyak:  környezetismeret, kémia, fizika

Szükséges:  nagy, mély tálca (erről később még lesz szó), kevés talaj, minták. A 2. kísérletnél mutatott türelem.
________________________________________________________________________________  

Sokféle környezeti szennyeződés létezik, a legszembeszökőbb a szilárd hulladék. Mindenfelé láthatjuk ezt. Nem minden község levegője vagy folyója piszkos, illetve szennyezett. De valamennyi község visszataszító hulladékot termel: konyhai szemetet, elhagyott ócskaságokat. (Természetesen szeretnénk ez ellen tenni valamit, ugye?)

A szilárd hulladék felhalmozódása Amerikában fantasztikusan magas szintet ér el: 6 billió [milliárd?] tonnát egy évben! Ebből évi 180 millió tonnát (vagy 10 kilót 1 ember/1nap) gyűjtenek össze az emberek szemeteskocsikkal és szállítanak el.  Hová tűnik el ez a sok szemét?

Van olyan szeméttelep, ahol a hulladékot összemorzsolják és földet szórnak rá.  A baktériumok és a talaj páratartalma segítségével a földben így bomlani kezd a szemét.

De amint tudjuk, nem bomlik le minden (pl. az üveg). Ráadásul azok az anyagok, amelyek felbomlanak, különböző gyorsan bomlanak. Ebben a kísérletben megfigyelhetjük, hogyan hatnak a baktériumok és a páratartalom a hulladékokra. Ezen kívül fel fogjuk fedezni, hogy vannak olyan nem fémes anyagok, amelyek lebonthatók, vagyis amit "megesznek" a baktériumok. Néhány hétbe telhet, amíg megfigyelhetjük ezeket a dolgokat.  Közben pihenhetünk.

A természet veszi ki a részét legjobban a munkából.

Most jöhet a már említett mély tálca...Nem kell hozzá nagy fantázia! Keressünk tartályt, amely kb. 50 cm  hosszú 30 cm széles és pár cm mély (ami lehet a teszt egyik mintája). Gyűjtsünk össze annyi mintát, amennyit csak tudunk, de mindig csak kicsi, vékony darabokat keressünk.  Pl.: alumínium, fólia, bádogfedő, újságpapír, reklámtáska, bőr, papírtörölköző, fa, pamut, nylon, fogpiszkáló, cirokseprű.

Helyezzünk 2 cm földet a rekeszbe. Ezután a mintákat terítsük rá a földre és tegyünk feljegyzéseket arról, hogy melyik mintát hova tettük! Ekkor fedjük be a mintákat egy másfajta földdel, majd elegendő vízzel öntözzük meg, hogy nyirkos legyen (de ne öntsük teli, nehogy a tartályból kifolyjon). Minden nap öntözzük meg egy kicsit.

Kb. 1 hónapra rá 1 vagy 2 mintáról gondosan leszedhetjük a fedőréteget és ha eléggé elrothadtak, le lehet vonni a következtetéseket. Majd az egészről leszedhetjük a fedőréteget és a többi mintával összehasonlíthatjuk őket. Ezután kezdődhet a végkövetkeztetés.

Reprinted with the permission of the National Wildlife Federation from the Pollution: Problems and Solutions issue of NatureScope

Feladat:  A légszennyezés formáinak megnevezése, valamint annak a bizonyítása, hogy az égés látható és láthatatlan légszennyezést is okozhat.

Szint:  általános iskola, alsó és felső tagozat

Tantárgyak:  környezetismeret, fizika, kémia, biológia, földrajz, nyelvhasználat

Szükséges:  fénymásolt képek, gyertya és gyufa, fehér vagy átlátszó hőálló pohár, rajzeszközök
________________________________________________________________________________  

Ennek a foglalkozásnak segítségével a gyerekek tanulhatnak az égés légszennyező hatásáról és megismerhetnek néhány közismert légszennyezési formát.

Eljárás

Az óra kezdetén kérjük meg a gyerekeket, hogy vegyenek mély levegőt, lélegezzenek egy nagyot.  Ezután kérdezzük meg őket, hogy milyen "anyag", mi volt az, amit belélegeztek (levegő).  Kérdezzük meg, hogy mit tudnak a levegőről.  A beszélgetés alatt megkérdezhetjük tőlük, hogy miknek/kiknek van szükségük levegőre az életben maradáshoz, látják-e, érzik-e, érzékelik-e a levegőt.  Miben különbözik a vidéki városok, falvak levegője a nagyvárosok levegőjétől, milyen a levegő a forgalmasabb főutakon, a pincében, egy ködös reggelen , stb.

Majd kérdezzük meg, hogy vajon mit érthetnek az emberek azon, amikor arról beszélnek, hogy a levegő szennyezett, mit jelent ez.  Mondjuk el nekik, hogy a szennyezett levegő olyan anyagokat tartalmaz, amik káros hatással vannak az emberi szervezetre és más élőlényekre.  A levegőszennyezés legnagyobb részét az égetés okozza, amikor az emberek tüzet raknak.  Például amikor a fát gyújtanak meg, a távozó gázok és apró szemcsék szennyezik a levegőt.

Kérdezzük meg, hogy milyen levegőszennyezést láttak már a gyerekek. Mindig látható a levegő szennyezése?  Beszéljük meg a válaszokat, majd mondjuk el nekik, hogy egy olyat levegőszennyezést fogunk bemutatni, ahol jól láthatják majd e szennyezési folyamatot.

Tegyünk egy gyertyát jól látható helyre majd gyújtsuk meg.  A gyertyától egy kicsit távolabb fújjuk el a gyufát, hogy az így keletkező füst ne vegye el a gyerek figyelmét.  Most kérdezzük meg a gyerekeket, hogy látnak-e valamilyen szennyezést az égő láng körül pl.: füst, korom (nem).  Majd tartsunk egy darab üveget a gyertya fölé, amíg az üveg alja érinti a lángot.  Tartsuk így az üveget egy pár percig. majd vegyük el az üveget a gyertya fölül és hagyjuk a gyertyát tovább égni.

Mutassuk meg az üveg alját a gyerekeknek: mit látnak? (Kormos lett az alja)  Magyarázzuk el nekik, hogy ahogy a gyertya égett, gázok valamint az égő viaszból apró szemcsék kerültek a levegőbe, de ezeket nem láthatták az üvegen.

Fújjuk el a gyertyát, hívjuk föl a figyelmüket az így keletkezett füstre.  Amikor elfújjuk a lángot, a viasz hőmérsékete csökkenni fog.  Az égés így alacsonyabb hőmérsékleten nem annyira teljes, mint magasabb hőmérsékleten. A részben elégett viasz alakul füstté.

Osszuk ki a fénymásolt képeket, minden gyerek vagy csoport számára jusson egy.  Mondjuk meg, hogy jelöljék x-szel azt a tárgyat, amelyről úgy gondolják, hogy levegőszennyezést okoz.  Kiadhatunk nekik egy listát is azokról a berendezésekről, tárgyakról, amelyek szemmel nem látható módon szennyezik a levegőt, de egy ilyen listát a gyerekek is összeállíthatnak. Valószínűleg látszik a füst egy grillsütő, egy gyár vagy kémények felett, de talán nem látható egy repülőgépnél, elektromos fűnyírónál vagy egyes kocsik esetében, stb.

Ha gyerekek készen vannak a feladattal vagy listával, ellenőrizzük le együtt az alábbi válaszok segítségével: autó, repülőgép, teherautó, gyár, grillsütő, kémény, fűnyíró.  Magyarázzuk el, hogy autók, a teherautók és a repülőgép motorja üzemanyagot éget el működése során és így szennyezi a levegőt, de ezt nem mindig látjuk.  Hívjuk fel a figyelmüket, hogy a levegőt szennyező anyagok, akár láthatóak akár nem, hatással vannak az emberi egészségre.  Például égető fájdalmat okozhat a szemben, a torokban, nehezíthetik a légzést, sőt még szív és tüdőproblémákat is előidézhetnek.  A levegő szennyezettsége miatt a növények is lassabban fejlődnek.  Adjunk a gyerekeknek papírt, rajzeszközöket és kérjük meg őket, hogy rajzoljanak egy olyan képet, olyan helyet, ahol szerintük nincs levegőszennyezés, és egy olyat is, ahol van.  Hasonlítsák össze a két képet és beszélgessenek róluk.

Befejezésül beszélgessünk a gyerekekkel arról is, hogy az emberek hogyan csökkenthetik a levegő szennyezettségét (ritkábban vezessenek autót; kevesebbet használják a nyitott, szabadban lévő szalonnasütőket, kályhákat, használjanak földgázt szén helyett, szorgalmazzák a napenergiával működő berendezések fejlesztését, stb.)

Eredeti szöveg: Schultz, Robert F.: Environmental Experiments ...from Edison. Edison Electric Institute - Thomas Alva Edison Foundation, Washington, D.C., 1992

Feladat:  Harisnyából és kartonpapírból olyan modell készítése, mellyel kimutathatjuk a levegő szennyezettségét.
Szint:  általános iskola, 4. osztálytól

Tantárgyak:  környezetismeret, fizika, technika

Szükséges:  elnyűtt hosszú nylonharisnya, 30cm x 30cm-es kemény kartonpapír, 30cm láb hosszú farúd (seprűnyélnek a darabja is nagyszerű lehet), nagyítóüveg (kívánatos, de nem szükséges)
________________________________________________________________________________  

Sokszor hallottunk olyan tudósításokról, melyben az asszonyok nylonharisnyái tönkrementek a levegőben lévő szennyeződés miatt. A kár megtörtént, a harisnyák viseltesek lettek. Néhány esetben nagy lyukak keletkeztek a nylon anyagon. A bőrt még nem érte károsodás.

A különleges levegőszennyezés okát "savas koromnak" nevezik. Ezt a megnevezést általános értelemben használják a romboló anyagok megnevezésére, úgy mint a forró részecskére a füstben, savas koromra, melynek összetevői: sav, savas eső, gőz. Ha szeretnénk megtudni, hogy nem létezik-e a környezetünkben savas korom, akkor ez a kísérlet segít kitalálni.

Ez megköveteli egy hónapos, vagy attól hosszabb időtartamú megfigyelő teszt vizsgálatát.

Először csináljunk 6x6-os lyukat a kartonpapír közepébe. Következő lépésként fűrészeljük el a farudat 4 egyenlő részre. Szegezzük a darabokat a kartonpapír sarkaiba, így egy kis asztalt kapunk. Aztán vágjunk 10cm-es négyzetes darabot a nylonharisnyából.

A nylon felszereléséhez a kartonpapír mind a négy sarkát vágjuk be, s a vágásokba illesszük a nylon végeit.  Ettől fennmarad.

Ne nyújtsuk ki nagyon a nylont, csak annyira, hogy vissza tudjuk szedni a szemeket.

Másik módszer az, amikor tiszta vízzel teli csészealjat teszünk a kávés dobozra a karton helyett. Valójában nem szükséges csészealj, ha a doboz alján lévő lyuk nem ereszt. Időnként adjunk hozzá vizet, hogy pótoljuk az elpárolgott veszteséget. Néhány hét múlva az összes víz elpárolog. Akkor ellenőrizzük a koszt.  A vizsgálat második részében mozdítsuk el a kávés dobozt az álló helyzetből. A dobozt szorosan tekerjük körül ragasztószalaggal, ragadós fele legyen kívül. Ha ez nagyon nehéznek bizonyul, próbálkozzunk olyan szalaggal, melynek mindkét oldala ragadós. A fehér kartondarab megmaradó részét kössük a dobozhoz és vonjuk be ragasztóval, úgy, mint előzőleg. Szögezzük a dobozt a rúdhoz nyitott végével lefelé. Tegyünk egy nyilat a tetejére, ami észak felé mutat. Olyan magasra próbáljuk állítani, amennyire lehetséges (ideális lenne a háztetőn).
Pár naponként ellenőrizzük a dobozt, megvizsgálva, hogy melyik irányból merre mozdulnak el a részecskék. Mielőtt a harisnyát kitennénk, vizsgáljuk meg figyelmesen (nagyítóüveggel, ha van) és készítsünk feljegyzést minden lyukról és szakadásról. A mintadarabot tegyük egy olyan helyre, ahol zavartalan körülmények között lehet. Ellenőrizzük egy héten egyszer az új lyukakat, szakadásokat, felszaladt szemeket. A "savas korom" okozhatja ezeket.

Eredeti szöveg: Schultz, Robert F.: Environmental Experiments ...from Edison. Edison Electric Institute - Thomas Alva Edison Foundation, Washington, D.C., 1992

Feladat:  műanyagflakon és víz segítségével megmérjük tüdőnk befogadóképességét

Szint:  általános iskola, alsó és felső tagozat

Tantárgyak:  környezetismeret, biológia

Szükséges:  2 literes gyümölcsleves műanyagflakon (csavaros kupakkal), egy méter hosszú gumicső
________________________________________________________________________________  

Köztudott, hogy a tüdő rongálódik attól, ha sokáig piszkos levegőt lélegzünk be.  A rongálódás egyik eredménye az, hogy a tüdő már nem képes annyi oxigént megkötni a levegőből, s a széndioxidot pedig kiüríteni.

Mindnyájan tudjuk, milyen fontos a szervezetünk számára az elegendő levegő.  Általában 16 kg levegőt használunk el egy nap, s ez 6-szor több, mint amennyi vizet és táplálékot magunkhoz veszünk.

A következő egyszerű kísérlettel megmérhetjük tüdőnk befogadóképességét, s feljegyezve azt évekig figyelemmel kísérhetjük.

Először is mérjük meg, összesen mennyi víz fér az üvegbe, egészen a pereméig.  Ezután csavarjuk rá a kupakot.  A konyhai vagy a fürdőszobai csapba engedjünk kb. 10 cm vizet.

Ezután merítsük az üveget a csapba.  Szájával a víz alatt, távolítsuk el a kupakot, a gumicsövet pedig vezessük bele.  Ha levegő kerülne bele, egyszerűen a gumicső üvegbeni részét irányítsuk ebbe a levegős részbe, s a cső másik felén szívjuk ki a levegőt.  Abban a pillanatban, hogy víz kerülne a csőbe, hagyjuk abba a szivattyúzást, s szorítsuk el a cső végét.

Tehát készen állunk a kísérletre?  Vegyünk mély levegőt... még mélyebbet... s fújjunk bele a csőbe olyan hosszan, amíg csak bírunk.  Ez kiszorítja a vizet az üvegből.  Mikor kifogytunk a levegőből (vagyis mikor már keresztbe áll a szemünk), húzzuk ki a csövet.  Ezután csavarjuk vissza a kupakot, még mindig a víz alatt.

Utolsó lépésként mérjük meg, mennyi víz maradt az üvegben, s ezt vonjuk ki a kezdeti vízmennyiségből.  A különbség tüdőnk kapacitása.  Másokkal is végeztessük el a kísérletet, s hasonlítsuk össze az eredményeket.

Eredeti szöveg: Schultz, Robert F.: Environmental Experiments ...from Edison. Edison Electric Institute - Thomas Alva Edison Foundation, Washington, D.C., 1992

Feladat:  egyszerű légszennyezésmérő készítése konzervdobozból.

Szint:  általános iskola, felső tagozat

Tantárgyak:  környezetismeret, technika, földrajz, fizika

Szükséges:  Nagyobb kávésdoboz (konzervdoboz) fényes fehér karton, vagy sima papír, 25x50 cm, vazelin, ragasztószalag, kb. 1 méter hosszú rúd fából, fa alap, 40x40 cm.
________________________________________________________________________________  

Az USA Környezetvédelmi Hivatala szerint csak az Egyesült Államokban sokmillió tonna szennyezőanyag kerül a levegőbe évente.  A szennyező anyagok fő alkotói a szénmonoxid, kénes és nitrogéntartalmú gázok, szénhidrogének, s nagyon kicsi szilárd és cseppfolyós halmazállapotú részecskék.

Ennek az óriási tömegnek kb. egyharmada visszahull a földre.  Egy része látható formában, mint pl. a por, hamu és a füst.

A szakembereknek speciális felszerelésre van szükségük a szennyező anyagok méréséhez, általános benyomást azonban mi is szerezhetünk ennek mértékéről egy egyszerű kísérlet segítségével.  A kísérlet két részből áll.  Először magával a szennyező anyag mennyiségével foglalkozik.  A második részben azt derítjük ki, hogy a szél honnan hozza ezeket az anyagokat.

A kísérlet első részében a kávésdobozt egy rúd tetejére erősítjük nyitott felével felfelé.  A doboz oldalai és a rúd magassága megakadályozzák, hogy a szennyező anyagok a felszínről kerüljenek bele.  Az állvány összeállítása után a doboz aljára fúrjunk kis lyukat.  Ezután szögeljük a dobozt az állványhoz.

A fehér kartonból vágjunk ki akkora korongot, hogy az lefektetve elférjen a kávésdoboz alján.  A korong egyik oldalát ragasztózzuk be, majd fektessük a doboz aljára, természeten ragasztós felével felfelé.  Most már megkezdhetjük a kísérletet egyszerűen azzal, hogy az egészet egy szabad területre kihelyezzük, a földfelszíntől olyan magasra, amennyire csak lehetséges.  Rakjunk köveket a talapzatra, nehogy felboruljon.  Egy pár hét múltán már megmondhatjuk, mennyire tiszta vagy piszkos a levegő körülöttünk.

Egy másik módszer is van: a kávésdoboz aljába helyezzünk kis edényben vizet a karton helyett.  Edényre nincs is szükség, ha a szög lyukán keresztül nem szivárog ki a víz.  Állandóan töltsünk hozzá vizet, hogy a párolgást ellensúlyozzuk.  Néhány hét múlva engedjük a vizet elpárologni.  A piszok a doboz alján marad.

A kísérlet második részében a kávésdobozt szereljük le az állványról.  Csavarjuk körbe több rétegben ragasztószalaggal, annak ragasztós felével kifelé.  Ha ez túlságosan nehéz feladat, próbáljunk olyan szalagot szerezni, melynek mindkét fele tapadós.  Azt is megtehetjük, hogy az előbbi karton maradékát erősítjük a doboz külső felére, majd bekenjük ragasztóanyaggal.  Szögeljük a dobozt az állványra, most nyitott végével lefelé.

A doboz felső részén nyíllal jelöljük az északi irányt.  Próbáljuk műszerünket olyan magasra helyezni, amilyen magasra csak lehetséges (egy épület lapos teteje volna a legmegfelelőbb).  Pár naponként ellenőrizzük a doboz állapotát, hogy lássuk, hogy egyik irányból több szennyezést hoz-e a szél, mint a többiből.

Eredeti szöveg: Schultz, Robert F.: Environmental Experiments ...from Edison. Edison Electric Institute - Thomas Alva Edison Foundation, Washington, D.C., 1992

Feladat: olyan készülék összeállítása, mellyel bizonyíthatjuk a növények oxigéntermelése

Szint:  általános iskola, felső tagozat

Tantárgy:  biológia

Szükséges:  nagyméretű széles szájú üveg, hosszú karcsú üveg, erős fém huzal, üvegcső, vagy tiszta műanyagtölcsér, néhány Elodea-hajtás (másik neve Anarcharis, az akvarista boltban olcsón kapható vízinövény), vékony fadarab, tiszta ivópohár (ld. az utolsó bekezdést ebben a fejezetben).
________________________________________________________________________________  

Biztosan mindenki ismeri azt a kémiai folyamatot, melyet fotoszintézisnek hívnak.  Ha valaki elfelejtette volna, e folyamat során állítanak elő a növények tápanyagot a maguk számára és oxigént a szén-dioxidból, a napfény energiáját felhasználva.  (Emlékszünk?)  Így, míg a növény növekszik, az atmoszférába állandóan levegőt juttat.

Az oxigén kibocsátást könnyen megfigyelhetjük a következő kísérlet segítségével.  A nagy edényt töltsük meg vízzel, hogy csak pár centi maradjon a tetejétől.  Az üveg aljára tegyük a vízinövényt, s azt az üvegben takarjuk le a tölcsérrel.

A következő rész egy kicsit trükkös lesz.  Az szeretnénk, hogy a vékony üveg vízzel telve merüljön a nagyobb edény vizébe a tölcsér fölött, fejjel lefelé.  Legelőször is hajlítsuk meg a huzat, s tartsuk kéznél.  Töltsük meg a vékony üveget vízzel a pereméig.  Tenyerünkkel lefogva a száját, merítsük fejjel lefelé a nagy edény vizébe, a tölcsér fölött.  Illesszük fel a fogót.  Ha levegő került a vékony edénybe, azt szívassuk ki gumicsővel, vagy többször meghajtott szalmaszállal.

A felszerelést helyezzük ki erős napfényre.  Egy idő múlva apró légbuborékok fognak megjelenni a növény levelein, melyek végül felszállnak a vékony edénybe.  Ezek a kis buborékok lassan kiszorítják onnan a vizet.  Ekkor a vékony üveg tiszta oxigénnel lesz tele.

Ennek bizonyítására, miután elég gáz gyűlt össze (ez lehet egy nap, vagy annál is több idő) gyűjtsük meg a fadarabot, s fújjuk is el a lángot.  A vékony edényt levéve a nagyról, helyezzük bele a parázsló fadarabot.  Ha megfelelő mennyiségű oxigén gyűlt már össze az edényben, a fa erősebben fog izzani.  Lehet, hogy újra meg is gyullad.

Eredeti szöveg: Harlow, Rosie and Morgan, Gareth: 175 Amazing Nature Experiments. Random House, New York, NY, 1991

Feladat:  Magvak ültetése, öntözése, növekedésük vizsgálata.

Szint:  általános iskola, alsó és felső tagozat

Tantárgyak:  környezetismeret, biológia

Szükséges:  2 növényláda gyapot, zsázsamagvak
________________________________________________________________________________  

Sok növénytermesztő szándékosan ritkán öntöz, ezzel kényszerítve növényeit arra, hogy mélyebbre eresszék gyökereiket.  A következő kísérlettel kipróbálhatjuk a módszer eredményességét.

Eljárás

Egy láda aljára helyezzünk vékony rétegben nedvszívó gyapotot.  Egy másik ládát vékony rétegekben töltsünk meg gyapottal.  Ültessünk mindkét ládába zsázsamagokat, és öntözzük őket addig, míg ki nem csíráznak.  Ezután az első dobozban lévő magokat tartsuk nedvesen, míg a második doboz aljába csak a akkor juttassunk vizet, ha a gyapot már majdnem kiszáradt.  Egy hét múlva vizsgáljuk meg, mi történt a gyökerekkel. 

Eredeti szöveg: Braus, Judy és Wood, David: Environmental Education in the Schools. Peace Corps Information Collection and Exchange, Washington, D.C., 1993

Feladat:  Nagyszabású környezetvédelmi akcióterv készítése és végrehajtása

Szint:  általános iskola, felső tagozat

Tantárgyak:  társadalmi ismeretek, kommunikáció, földrajz
________________________________________________________________________________  

A természetben történő oktatási akció a közösség keretén belüli oktatást tervezi és a tanulóknak alkalmat ad arra, hogy mint aktív polgárok részt vehessenek egy környezeti vagy társadalmi probléma megoldásában.  Azzal, hogy egy tervezett akcióban részt vesznek, a tanulók a környezetről alkotott értékes véleményüket alkalmazhatják élőben és azon fáradozhatnak, hogy a természetes viszonyokat javítsák.  A tervezett akció segíti a tanulókat abban, hogy információkat kapjanak a helyi környezeti viszonyokról, ezen kívül közösségi tapasztalatokat is szerezzenek pl. a csoport-együttműködés vagy a politikai fellépés terén.  Néhány példa azokra a tervekre, melyekbe a világon már sok tanuló belekezdett:

- vízmentő módszerek otthon és az iskolában
- levélírás választott tisztviselőknek
- szemételtakarítás
- levélírás újságoknak és magazinoknak
- levélírás vezető üzletembereknek
- újrahasznosítást célzó kampányok támogatása
- csatlakozás olyan független szervezetekhez, melyek a tiszta levegő, víz és környezet megteremtéséért harcolnak
- bemutatók megrendezése könyvtárakban és iskolákban
- az autó helyett a tömegközlekedésre történő biztatás
- a veszélyes hulladék eltakarításának támogatása
- olaj-újrahasznosító központok reklámozása
- a szervezett kártevőirtás módszereinek alkalmazása a zöldségeskertekben
- tájékoztató könyvek elkészítése a mérgező vegyszerekről a fogyasztóknak
- a műveltség növelése a természetről szóló olvasmányok segítségével
- a hulladék jövőjéről szóló viták kezdeményezése
- kiállítások szervezése állatkertekben és múzeumokban
- faültetés és faápolás a városban
- patakok, folyók, tavak tavacskák, országutak és erdők ápolása
- a víz minőségének állandó ellenőrzése és az adatok cserélése
- folyók, tavak, patakok és tengerpartok tisztításának támogatása
- díjat adományozó programok pártfogolása, hogy felismerjük, milyen pozitív eredményeket érhet el az ember a természetben

A közösségen alapuló tervezett akcióban való részvételnek van értelme, mert bátoríthatja a tanulókat, hogy a környezetvédelem szempontjából tudatosabb és aktívabb polgárok lehessenek - különösen, ha a részvételi tapasztalat pozitív.  Egy másik módszer, hogy a tanulók gyakorolhassák a környezeti problémák megoldását kevesebb idő- és energiaráfordítással:  a tervezett akciók megtörtént eseteinek tanulmányozása.  Ha megbeszéljük, hogy mi volt helyes, és mi volt helytelen, a tanulók rengeteg hasznos tanácsot kaphatnak arra az időre, mikor majd ők is tervezett akcióban vesznek részt.

Néhány területen nehéz lehet egy teljes fokú tervezett akció létrehozása a közösségen belül.  Fontos, hogy megegyezzünk az ügyintézőkkel, a kollégákkal, a szülőkkel és más kulcsfontosságú személlyel mielőtt a tanulókat bevonnánk egy nagyarányú közösségi tervbe.  Az is fontos, hogy ezeknek az embereknek a támogatását megszerezzük, mert tervünk így lehet sikeres.

A tervezett akció lehet olyan egyszerű is, mint pl. egy levél megírása a kormány tagjainak, a benne való részvétel pedig annyit is jelenthet, mint pl. egy működő újrahasznosítási program kezdeményezése.  Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy azok a legsikeresebb tervek, melyeket egyrészt maguk a tanulók találnak ki és kezdeményeznek, és amelyek a közösség vezetőit és a szülőket is bevonják a munkába.  Használjuk az általános útmutatót saját stratégiánk kidolgozására, hogy mi is akcióba léphessünk.

A környezeti viszonyok megfigyelése

Mielőtt elkezdenénk bármilyen tervet is, a csoportnak valószínűleg kutatómunkát kell végeznie, hogy jobban megismerhesse az általános környezeti problémákat, különösen a helyieket.  Csoportunk állítson össze a kutatómunka céljairól egy listát, melyen a tanulók felhasználhatnak minden ismeretet, melyet az iskolában, vagy saját maguktól szereztek meg a helyi és a nemzetközi környezeti problémákra vonatkozóan.

Fontos, hogy a tanulók bekerüljenek a közösségbe, mert így tapasztalhatják a helyi viszonyokat megfigyelés, interjú és a problémák saját magukban történő feldolgozása útján.  Például sokkal hatásosabb, ha a gyerek a saját szemével látja a szemétlerakó helyet, mintha olvas róla vagy csupán telefonon értesül róla.

A probléma meghatározása

Miután megfigyeltük a környezeti viszonyokat, listát készítünk a problémákról és eldöntjük, hogy a csoport hogyan szeretne segíteni a problémák megoldásában.  Ismertessük a csoporttal a problémák természetét, így segíthessünk a csoportnak, hogy eldöntse, melyik problémával birkózzon meg.  Például, érdekli a csoportot a probléma?  Mennyire súlyos a baj, és mekkora a hatásterülete?  Kik és miért okozzák?  Mennyiben érinti a probléma a közösséget?  Mennyiben érinti a tanulókat?  Mi a végső cél a probléma megoldásakor?  Mi az első lépés a siker elérése érdekében?  Mi az esélye annak, hogy teljesen vagy részben sikerrel járunk?  Az ilyen kérdések megválaszolásával a csoport ki tudja választani és meg tudja határozni azt a problémát, amelyen dolgozni akar.

Agytörő megoldások

Ha a csoport kiválasztotta a problémát, mellyel meg akar birkózni, döntsünk lehetséges lépésekről, melyek elősegítik a probléma megoldását.  (Ehhez további kutatómunkára is szükség lehet.) Készítsünk listát a tervezet pontjai mellett és ellen szóló érvekről, nem feledve a rendelkezésünkre álló lehetőségeket, beleértve embert, időt, pénzt, szállítást, stb. ...  A gyerekek válasszák ki a legjobban megvalósítható tervet, mielőtt a következő lépésre, az akció tervének lebonyolítására sort kerítenének.

Az akció tervének kigondolása

Hogy az akciótervet ki tudjuk dolgozni, a csoportnak meg kell vitatnia a következő kérdéseket (ezt az egész csoporttal megbeszélhetjük, de a tanulók külön csapatokban is dolgozhatnak):

- A közösségen belül ki tud segíteni? (Pl.  egyetemi professzorok, kormányhivatalnokok, szülők, stb.)
- A közösségen belül ki tud még különböző álláspontot kialakítani a problémáról?
- Kit kell még tájékoztatni a tervről a közösségben?
- Milyen anyagokra és segítségre lesz szükség, és hogy lehet ezeket megszerezni?
- Mennyi időt vesz igénybe a terv végrehajtása?
- Hány emberre lesz szükség?
- Szükség lesz további kutatásra?
- Mire lesz szükség ahhoz, hogy a terv sikeres legyen?
- Hogyan bírálják majd el a tervet?

Ezután a tanulóknak olyan tervet kell készíteniük, amelyben lépésről haladhatnak és melyben az időbeosztás mellett a célkitűzések is szerepelnek.

Magyarázzuk meg a gyerekeknek, hogy a tervet, végrehajtása közben újra át kell majd tekinteni és igazítani, ha új információkat kapunk, vagy esetleg vissza kell lépnünk eredeti elképzelésünktől.

Véglegesítsük az akció tervét

Bíráljuk el az akció tervét és állítsunk fel végig tájékozódási pontokat, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy haladást fogunk elérni, ha már egyszer elkezdtük a terv végrehajtását.  (Ha a tanulók csapatban dolgoznak, minden csapat bírálja el a tervet.)

Közöljük egymással ötleteinket arra vonatkozóan, hogy hogyan fejlesszük a tervet, és bizonyosodjunk meg arról, hogy mindenki számára világos ki, mikor, miért felelős.  Annak fontosságát is vitassuk meg, hogy pozitívan álljunk hozzá a tervhez és mindvégig legyünk nyitottak.

Hajtsuk végre a tervet

Mialatt végrehajtjuk a tervet, biztassuk a tanulókat, hogy jegyezzék fel, mit csinálnak, kivel érintkeznek és mit hajtanak végre.  Arra is bátorítanunk kell őket, hogy személyes naplót vezessenek arról, hogy milyen érzéseik vannak a tervvel kapcsolatban.  Például, lehet, hogy szívesen írnának arról, hogy milyen érzésük volt egy átélt siker vagy kudarc alkalmával.  És végig a terv végrehajtása alatt győződjünk meg arról, hogy a csoportban mindenki úgy érzi, hogy hozzájárul a végső megoldáshoz.

Hívjuk meg a helyi média képviselőit, hogy arról tájékoztassák a csoportot, hogy hogyan nyerhetik meg a nyilvánosságot tervüknek.  A helyi lapok, a TV és a rádió állomások megszerzésével a csoport tevékenységét nyilvánosságra hozhatjuk, és a tanulók is több embernek mondhatják el üzenetüket.

Bíráljuk el a tervet

Amikor a tervet már végrehajtottuk, a tanulóknak kell elbírálniuk azt.  Például a következő kérdéseket tehetjük fel nekik:

- Mit sikerült megvalósítanotok?  Mi változott azóta, hogy a terv végrehajtása elkezdődött?
- Szerintetek melyik volt a legsikeresebb része a tervnek?  Melyik volt a legkellemetlenebb?
- Mit változtattatok a tervhez képest?
- Mit gondoltak azok az emberek a tervről, akik ugyancsak benne voltak?
- Részt vennél egy másik, hasonló terv végrehajtásában?  Miért?  Miért nem?
- Szerinted a tanulók is tudnak változtatni egyes dolgokon?

Feladat:  Az újrafelhasználás modellezése: szemétzúzó készítése; kész ill. félkész alkatrészekből.

Szint:  általános iskola, felső tagozat

Tantárgyak:  környezetismeret, földrajz, kémia, technika

Szükséges:  60 cm 2x6-os épületfa, 60 cm 2x4-es épületfa, 6 db erős ajtózsanér, 3,5 cm hosszú zsanércsavar, 1 db 0,6x3,5 cm hosszú retesz
________________________________________________________________________________  

Ijesztő méreteket ölt a szilárd hulladék felhalmozódása.  Minden mai irtószernek, mellyel a szeméttől próbálunk megszabadulni, megvan a maga hátulütője. Ha a szemetet fedetlen halmokba rakjuk, a patkányok és a betegségek melegágyát teremtjük meg. A szemétégetés költséges eljárás. Az elföldelés igen gyorsan elhasználja a földeket.

Az utóbbi időben egyre nagyobb figyelmet fordítanak az újrafelhasználásra.  Ez azt jelenti, hogy a hulladékot újra felhasználják, s nem pedig megszabadulnak tőle.

Az újrahasznosítás nem új eljárás.  Újrahasznosítják a vizet, a textíliákat, az üveget, a fémeket, a gumit és a papírt.  Hosszú időbe telik azonban a széleskörű alkalmazásra megfelelő újrahasznosítási eljárások kifejlesztése.

Eközben sok országban léteznek olyan átvevő helyek, ahol szétválogatott hulladékot lehet eladni. Mostanában egyre nagyobb a kereslet alumínium hulladék iránt.  Érdeklődjenek a helyi hivataloknál vagy újságoknál, hogy hol lehet eladni alumínium hulladékot! Ha léteznek ilyenek, a konzervdoboz zúzó plusz bevételhez juttathatja Önöket.

A zúzó nemcsak alumínium, hanem bádogdobozhoz is alkalmas.  Az úgynevezett bádogdoboz tulajdonképpen acélból van. Vigyázzunk viszont arra, hogy az alumíniumot ne keverjük össze a bádoggal. A szétválogatáshoz használjunk mágnest. Ne zavarjon az, hogy egyes dobozoknak, amelyek tépőnyelvvel nyithatók alumínium a tetejük és acél a testük. A zúzás előtt tehát vizsgáljuk végig az egész dobozt.

Megjegyezzük, hogy a legtöbb fagyasztott ételes tálca szintén alumíniumból van. Ezekből is lehet pénzt csinálni, a zúzóval ugyanígy össze lehet őket lapítani. A zúzó erejét az szabja meg, hogy milyen erős a felhasznált zsanér. Tehát minél erősebb, annál jobb. A rajz szerint rögzítjük a zsanért a deszkára.  A zsanér túlnyúlik a deszkán. Jelöljük be a lyukak helyét! Fúrjuk be a lyukakat, majd csavarozzuk be a lemezt. Ezután a deszka szélétől 2x5, egymástól 2,5cm távolságra lyukakat fúrunk. Ezekbe a lyukakba helyezzük be a pecket, hogy a doboz ne csússzon el zúzás közben. A pecket a megfelelő lyukba helyezzük a doboz hosszától függően. A zsanéron átvitt erő esetleg túl nagy, ezért a facsavarok kieshetnek. Ebben az esetben szereljük át 5 cm nagyságú lapos fejű csavarral, alátéttel és anyával.  Előfordulhat még, hogy be kell rögzíteni a lemezt, hogy ne görbüljön fölfelé.

Feladat:  A gyerekek megismerhetik a különböző termékek csomagolását és a természeti erőforrásokat.

Szint:  Alsó tagozat

Tantárgy:  környezetismeret

Szükséges:  szemétkosár, hulladékok, kemény papír, rajzpapír, rajzszén, ragasztó, másolatok a munkalapról
________________________________________________________________________________  

A beszélgetés témájául szolgáló kérdések
(kezdjük az órát a kérdésekkel)

Mibe csomagolják a termékeket? (pl. élelmiszereket, mosóport, kozmetikai cikkeket)
(doboz, zacskó, papír)

Mit csinálunk a felesleges csomagoló anyagokkal?
(kidobni, újrafelhasználni, vagy újra előállítani)

Milyen csomagoló anyagokat ismersz?
(papír, fém, üveg, műanyag)

Miből készülnek ezek az anyagok?
(a papír fából készül, az üveg homokból készül, a fém ásványokból készül, a műanyag kőolajból készül)
(Magyarázza el, hogy mi a kőolaj és mi az ásvány.)

A fa, a kőolaj, a homok és az ásványi anyagok mind természeti erőforrások.  Ha olyan anyagot használunk csomagolásra, amit nem lehet újra használni vagy visszajuttatni alapanyagként a termelésbe, akkor azt eldobjuk.  Az ilyen csomagolóanyagok szemétbe dobásával elpazaroljuk a természet értékes erőforrásait.  Ártalmas hatású a Földre ezeknek a erőforrásoknak a kivonása.  Ezt meg akarjuk előzni minden lehetséges módon.  Az újra felhasználás és az újraelőállításba vitel egy olyan út, amellyel takarékoskodni tudunk az erőforrásokkal.  Sok csomagoló anyagot tudunk új célra használni otthonunkban.
 

Meg tudsz nevezni néhányat?

Sok csomagolóanyagot vissza tudunk vinni az áruházba hogy újrahasznosítsák.

Meg tudsz nevezni néhányat?

Melyik az a szó az ásványvizes palack oldalán, amiből tudod, hogy használat után visszaveszik  az áruházban?

Sok csomagolóanyag részére külön hulladékgyűjtő edényeket helyez ki a helyi hulladékkezelő cég, hogy újraelőállítás céljára elszállíthassák. Esztergomban az üveget és a papírt gyűjthetjük szelektíven, külön hulladékgyűjtő tartályokban. Sajnos nincsenek szelektív gyűjtő edények a fémek számára, így a konzervdobozokat többnyire a szemétbe dobjuk.

Lakóhelyeteken van-e szelektív gyűjtő konténer a papír és az üveg részére?

Külön teszitek-e saját papír és üveghulladékotokat ezekbe a tartókba?

Tevékenység

Vágjuk ki egyenként a listán felsorolt pontokat, melyek mindegyike előtt egy betű szerepel (pl. A, B, C, D).
Azok a gyerekek, akik olyan papírt kaptak, melyen ugyanaz a betű szerepel, egy csoportba kerülnek.
Minden csoportnak legyen egy külön asztala!
A szemétkosárból a csoportok vegyék ki azokat a dolgokat amelyek a saját papírjukon szerepelnek és tegyék vissza az asztalukra.
A feladat a munkalap  kitöltése, amelyből minden csapat kap egyet!
Miután befejezték, kérjük meg a csapatokat, hogy válaszoljanak a feladatlapokon  szereplő kérdésekre.
A beszélgetés befejeztével, végezzék el az utolsó feladatot is.
 

Munkalap

Milyen hulladékokat gyűjtöttél össze?
 
 
Miből készültek a hulladékok?  Húzzatok egy vonalat ahhoz a képhez amiből a termék készült.  (néhány termék több alapanyagból készült)
   

Mely termékek újrafelhasználhatók?
 
 
Mely termékek újraelőállíthatók?
 

Mely termékek visszaválthatók?
 
 
Mely termékeket nem lehet újrafelhasználni vagy újraelőállítani?
 
 
Mondjatok ötletek arra, hogy hogyan tudnátok otthon ezeket újrafelhasználni!
 
 
Minden gyerek rajzolja le azt a tárgyat, amit kapott, aztán ragassza fel a papír megfelelő oldalára!
 
 
befőttesüveg  ................   csomagolópapír

kólásüveg   ...................   kartondoboz

lekváros üveg  ..............   tojástartó doboz

szörpös üveg  ..............    mosóporos doboz

műanyag kólás flakon  .... dobozos üdítő

műanyag vajasdoboz ....... konzervdoboz

műanyag zacskó  ...........  cukorkásdoboz
(fagyasztott zöldségnek)

dobozos tej .................    kávészacskó

műanyag zacskó  ...........  műanyag zacskó

tejeszacskó

Szükséges: szilícium napcella, deszkadarab, iránytű, kartonpapír, kis szigetelt huzaltekercs (28-as keresztmetszetű vagy finomabb huzallal), két krokodilcsipesz, forrasztópáka és forrasztóón, ragasztószalag, ragasztó
________________________________________________________________________________ 

A szilícium napcella a fényt közvetlen villamossággá alakítja át (működését túl komplikált lenne itt elmagyarázni). A műholdak is gyakran használnak napcellát, hogy energiát gyűjtsenek tudományos felszerelésük számára.

Van, amikor a napcellát otthon vagy a gyárakban is használhatjuk villamosság előállításához. Ez akkor lehetséges, ha megéri napcellát használni, mert nem lesz drága és sokat lehet belőle használni.
Manapság az ára még túl magas ehhez.

Mindamellett, használhatsz kicsi és olcsó napcellát, ha ki akarod próbálni, hogyan alakítja át a napfényt villamossággá.

Az ilyen napcellát a legtöbb műszaki üzletben meg tudod vásárolni. Bánj vele óvatosan! Ismétlem: BÁNJ VELE ÓVATOSAN! Rendkívül törékeny.

A cellán nincs semmiféle rögzítő huzal. Ezt neked kell megcsinálnod, egy párat. Két mágnestekercsből csináld. Mindegyik összekapcsoló huzal legyen kb. 12" hosszú. Óvatosan kaparj le 1/2" zománcszigetelést a huzalok mindkét végéről.

Ezután jön a dolog nehezebbik része: fektesd a napcellát valami puhára, például egy régi törölközőre. Forraszd az egyik huzalt a cella elülső felének ezüst éléhez. Nagyon óvatosan csináld! Ezután a másik huzalt is az ezüst felülethez, bárhol a cella hátulsó oldalán. Végül rögzítsd ragasztószalaggal a cellát és a huzalokat a deszkához, úgy, hogy kényelmesen tudj vele bánni.

Most tedd félre a cellát. Itt az ideje az egyszerű, de nagyon érzékeny műszer – a galvanométer – megépítésének, amely megmutatja, hogy a cella valóban képes villamosság előállítására. Könnyű megcsinálni.

Vágj ki és hajtogass meg két kartont és ragaszd őket össze a hátukkal, ahogy a rajzon látod. Fektesd az iránytűt a kis "állvány" belsejébe, úgy hogy az N és S (észak és dél) jelzések a felhajtott részek felé essenek. Ezután tekerd körbe kb. 100-szor a mágneses huzalt az iránytű és az állvány körül.
A huzalt az N, S jelzések felett, középen, szorosan futtasd.
Miután ezzel végeztél, tekerd össze a végeit, nehogy legombolyodjon.
Hozd rendbe a végeket kb. 12" hosszúságban. Ezután kaparj le 1/2" zománcot a huzalok csúcsáról és szereld fel a krokodilcsipeszeket.

Kapcsold össze a szilikon napcellát és a galvanométert, amint az ábra mutatja. Úgy állítsd be az iránytűt, hogy tűje egy irányba essen a felgöngyölített tekerccsel.

Ha a napcellát fényre teszed (akár napra, akár mesterséges fényre), az iránytű tűje mozogni fog. Itt a bizonyíték: a napcella elektromos áramot állít elő, ami keresztül folyik a tekercsen és előállít egy gyenge mágneses mezőt kelet-nyugati irányban.
Ez a mező próbálja elrántani az iránytű tűjét.

Szemetet energiává változtatni? Igen valóban. Amerika szerte több városban pontosan ezt csinálják. Az elgondolás jó ötletnek látszik.

Miután elvégzed az 5-ös kísérletet, meg fogod látni, hogy a szemét nagy része amit eldobunk minden nap, elégethető, hogy hőt termeljen. Ez a hő erőművekben is felhasználható elektromos áram fejlesztésére.

Azonban az éghető anyagok csak egy része a történetnek. A szerves anyagokat szintén kidobjuk (amilyen például az ételhulladék), pedig metán gázzá alakítható, ami a legfőbb alkotóeleme a természetes gáznak. Így segíthet kiegészíteni Amerika nemzeti gázkészleteit.

Az Egyesült Államok (Amerikai Környezetvédelmi Hivatal) szerint több mint 6 billió [milliárd?] különféle hulladék termelődik évente Amerikában. Jelenleg ennek az észbontó halomnak nagy része tartalmaz visszanyerhető, feldolgozható energiát, amit soha nem használnak fel. Ez rengeteg energia ahhoz, hogy elvesszen a szemétben.

Ahogy elvárhatod, szemetet energiává alakítani drága eljárás, különösképpen nagy mennyiségben. Azonban a hulladék feldolgozásával két legyet ütnek egy csapásra, két madarat ölnek egy kővel. Először is szükséges energiával lát el bennünket. Másodszor, segít bennünket megszabadítani a hulladéktól. E két ok miatt sok szakértő jósolja, hogy a hulladékfelhasználás nagyon népszerű lesz az elkövetkezendő években.

Szükséges:  háztartási hulladék (nézd a szöveget), egy sekély sütőedény, alumínium fólia
________________________________________________________________________________  

Ahogy korábban mondtuk, sok dolog amit mindennap kidobunk eléghető, hogy hőt termeljen. Ez egy energiaforrás. Ez az egyszerű kísérlet bemutatja az egyik útját a szemét fűtőanyaggá változtatásának.
Az első lépés az, hogy egy kesztyűt felvéve átturkáld a szemetedet. Karton és papír dolgokat keress (amelyek nem túlságosan piszkosak). Például:

címkék
karton dobozok
papír poharak és tányérok
wc papír csomagolása
papírtörülközők
cukros és lisztes zacskók stb.

Érted a lényeget.... A felsorolás folytatódhat a végtelenségig.

Ollót használva vágd fel ezeket darabokra, hogy szépen beleilljenek a sütőedénybe. De ne rakd bele még!
Először is meleg vízben áztasd, míg átitatódik. Amíg a papírdarabok áznak, béleld ki a tálcát alumínium fóliával, hogy tiszta maradjon. Ezek után a nedves papírt rakd rétegenként az edénybe. Az ujjadat használd, hogy a rétegeket összenyomd és, hogy a felesleges vizet az átázott masszából kipréseld. Állj meg, ha a papírhalom elérte a 3/4 hüvelykes vastagságot. Azt akarjuk most, hogy az összesajtolt papírrakás kiszáradjon. Csak emiatt a bemutató végett gyorsítjuk fel a kiszáradási folyamatot. Használjunk egy sütőt (jobb, ha leellenőrizzük, hogy lehet-e használni erre a célra) körülbelül 1 órán keresztül süssük. A sütő hőmérséklete lehetőleg 200^o körül legyen.

Mikrohullámú sütőt használni TILOS! Az alumínium fólia miatt a mikrohullámú belső rendszere meghibásodhat.

Miután kivettük a tálcát a sütőből és kihűlt, emeljük ki a papírhalmot. Ha még mindig nedves rakjuk félre, amíg teljesen kiszárad.

Miután megszáradt, a darabok ebből a hulladékpapírból úgy égnek mint a tűzifa. Használhatod kandallóban, tábortűznél vagy amire akarod.

Ha megismételjük az eljárást a sütést el lehet hagyni. (Sütőtálcára sincs szükség, használj valami  mást)
Egyszerűen hagyd, hogy az alumínium fóliában levő papírhalom a szabadban száradjon ki. Nem ésszerű több energiát elhasználni a sütővel, mint amennyit nyerünk a tüzelőből

Feladat:  táplálék-háló készítése ill. kitöltése képek és meghatározások segítségével

Szint:  általános iskola, 7-8. osztály

Tantárgy:  környezetismeret

Szükséges:  fénymásolt képek és válasz lap
________________________________________________________________________________  

Minden növénynek és állatnak szüksége van élelemre ahhoz, hogy éljen.  A növények a nap segítségével állítják elő saját élelmüket. Az állatok növényeket és más állatokat esznek. A legtöbb állat nem csak egyféle táplálékot eszik. Az ember például húst és növényeket  is eszik. A táplálék-háló megmutatja a növények és állatok közti ilyen kapcsolatokat, és hogy mit esznek.

Olvassuk el a meghatározásokat, és találjuk ki, hogy melyik képhez kapcsolódnak.  Ha sikerült kitalálni, hogy kiről szól a meghatározás, írjuk be a szót, megkapjuk a táplálék-hálót.  A nyilak minden állattól saját tápláléka felé mutatnak.

Meghatározások:

1.  Elfogják a nap energiáját, s belőle élelmet készítenek.  Ők szolgálnak energiaforrásul az összes élőlény számára.
2.  Egy rovar, mely életének nagy részét vízben tölti.  Fontos tápláléka a pisztrángnak és más halaknak.
3.  Apró rágcsáló, mely növényeket és magokat eszik.
4.  Ez az élőlény a mocsarak homokjába ásott lyukban lakik. Úgy néz ki, mint egy kis rák.
5.  Ez a nagy rágcsáló növényeket, néha kagylókat eszik, bundájáért csapdával elfogják, a húsa is ehető.
6.  Csapdával és puskával is vadásznak erre az emlősre, aki kisebb rágcsálókon él.
7.  Ez a teremtmény a nyelvével kapja el a rovarokat, és lélegzéséhez szükséges, hogy bőre állandóan nedves legyen.
8.  Ez a hüllő békákat és egereket zsákmányol. egészben nyeli le őket, majd a gyomrában megemészti.
9.  Ez az állat rovarokon és békákon él.  Kopoltyúval lélegzik, s állandóan vízre van szüksége.
10. Vízimadár, mely békákat és halakat eszik, hosszú lábával a vízben gázolva.
11. Ez az állat éjszaka keresi táplálékát, kígyókat és nyulakat.  Nagyon éles a hallása.
12. Egy emlős, mely a mocsárból él.  Növényeket, halat, békákat, folyami rákot és pézsmapatkányt eszik.  Élete a mocsaraktól, a környezetszennyezés és az erózió megszüntetésétől függ.
 

ember
róka
kérész, tiszavirág
sügér
pézsmapatkány
egér
kígyó
gém
béka
bagoly
növények
 
Válaszlap a táplálékháló-gyakorlathoz

A megcélzott fogalmak és jártassági képességek:

- szókincs fejlesztése
- interperszonális kommunikáció
- beszélgetések, viták az osztályban

Szükséges kellékek:

- semmi

Szükséges tárgyi tájékozottság:

A tanár előzetes információgyűjtése a szárazföldekről, a szilárd halmazállapotú hulladékot elégető gépekről, valamint a növényi trágyázásról, a komposzt használatáról.  Diagramok, ábrák a hulladéklerakó telepekről, egy szemétégetőről, egy komposzt-telepről, melyekről fénymásolatok készíthetők, esetleg fóliák összeállítása az írásvetítőhöz.

A tanulók így megtanulhatják a szilárd hulladék négyféle módon való hasznosításának előnyét illetve korlátozó tényezőit, melyek a hulladéklerakó telepek, hulladékégetők és komposzt-telepek.  (A negyedik féle hulladékfeldologozás részletesen megtalálható a későbbi leckékben és fejezetekben.) Tanulni fognak:

5 pontban a hulladéklerakó telepekről:

a.  A hulladék hasznosításának legelterjedtebb formája
b.  Gondosan kiválasztott helyeken épülnek környezetvédelmi szempontokat is figyelembe véve.
c.  Ezek a telepek abban különböznek a többi szemétlerakó teleptől, hogy ott nincsenek bizonyos óvintézkedések a környezet védelmére.
d.  A szemétszállító teherautók által szállított hulladékkal töltik fel ezeket a területeket.  A szemetet szétszórják, majd egyenletesen befedik földdel, szétzúzzák, valamint súlyos eszközök, gépek segítségével összesűrítik.  Az esővíz és az elrothadt hulladékokból származó folyadékokkal keveredve leachate-t alkot, mely a hulladéklerakó telepek alján gyűlik össze.  A leachate-t kipumpálják és a továbbiakban egy szennyvízfeldolgozó helyre kerül.
e.  Ahogy a szerves anyag szétbomlik, gázok keletkeznek.  Ennek a gáznak a fele metán, amely gyúlékony és fűtőanyagként használható. A gáz többi része karbon-dioxid, mely ipari célokra használható.

A hulladéktól az energiáig 4 pontban:

a.  Ez a hulladék elégetését jelenti, mely folyamat végterméke a hulladéklerakó telepre kerül.
b.  Hőt fejleszt, így gőz szabadul fel, mely lehetővé teszi a gépek elektromos áram előállítását.
c.  Csökkenti a hulladék mennyiségét, melynek így 90%-a elég.
d.  Ezen eljárás mellett azonban továbbra is szükség van hulladéklerakó telepekre, a hamu, és azon anyagok miatt, melyeket nem tudunk elégetni, mint pl.: a cement, kavics.
 

3 pont a komposzt használatáról:

a. Hasznosítja a szerves anyagokat, mint pl.: a forgács, ételmaradékok és más növények, különböző talajanyagok.
b. A rothadás folyamata így egy hasznos, a termőföldet gazdagító adalékanyagot hoz létre: a humuszt.
c. A szerves anyagok feldolgozásával területeket, helyet spórolhatunk meg a hulladéklerakó telepeken.

A.  Eljárás

1.  Olvasd el a szükséges információkat a hulladéklerakó, hulladékégető és komposzt telepekkel kapcsolatban.
2.  Használd az ábrákat, melyek a fenti pontokban említettek magyarázatát, megértését segítik.
3.  Elképzelhető, hogy a környéken vagy az iskola közelében.  Tervezz kirándulást, gyárlátogatást a közeli szemétlerakó telepre vagy szemétégető üzembe.  Sétáljatok körbe az iskolaudvaron, hogy a levelek vagy más szerves anyagok szétbomlását közvetlenül figyelhessétek meg.
4.  Ellenőrizd a tanulóid tudását/ismereteit az előbbiekben felsorolt eljárásokról.

B. A hulladéklerakó telepek háttere:

A "nyitott" szeméttelepek ártalmasak a környezetre és különböznek az újfajta hulladéklerakó telepektől.  Az előbbi telepekről a leachate könnyen a talajvízbe juthat, így odavonzza a rágcsálókat, bogarakat és más kórokozó férgeket, kellemetlen szagokat árasztanak és tűz is keletkezhet.  Az utóbbi szemétlerakó telepek egy speciálisan megtervezett liner-eket tartalmaznak, vagy multiple liner-eket mélyen beásva az egész telepen.  Ez a liner – képzelj el egy hatalmas üres medencét – védi a környezetet a hulladéklerakó telep körül.  Védekezésként a bogarak, kellemetlen szagok ellen nehéz gépek földdel fedik be a talajt minden nap.

Ha geológiailag megfelelő helyre épülnek ezek a telepek, akkor környezetvédelmi szempontból ártalmatlanok.  A szemét háztartásokból, ipari üzemekből kerül a lerakó telepekre:

A hulladéklerakó telep működtetőjének illetéket kell fizetni, a teherautók által szállított hulladék mennyiségétől függően.  Ezt az összeget "billentő" pénznek is mondják, ugyanis miután a teherkocsik kiemelik a rakományukat, ráborítják a lerakó telep földjének tetejére.

A lerakott hulladékot szétszórják, majd bulldózerekkel összepréselik és minden nap végén befedik földdel.  A legutóbbi időkig úgy vélték, hogy a hulladék teljes mértékben szétbomlik a hulladéklerakó telepeken.  William Rathje az Arizoniai Egyetem Antropológiai Tanszékének professzora szerint azonban, a legújabb kutatások figyelembevételével ez helytelen állítás.  Vizsgálatai során a hulladékot 15 vagy még több évre elásta, mely idő elteltével kibetűzhető újságpapírokat, még mindig hússal borított csirkecsontokat talált.

Egy átlagos hulladéklerakó telepen a hulladék és a termőföld szintje váltakozóan a 3,05-től a 9,15 méter mélységre (kerülhet), a terület tengerszintje fölé pedig 15,24-től 30,48 méterre kerülhet az engedélyezett előírásoknak megfelelően.  Néhány hulladékréteg cellákból áll.  Egy cella egy rész föld és négy rész hulladék.  A cellák egymás mellé és egymás tetejére épülnek, amíg a hulladéklerakó telep teljesen fel nem töltődik.

1.  A talajvízszennyezés megelőzése

A "nyitott" szeméttelepeken a folyadék, mely a hulladékokból folyik a földbe szennyezi a talajvizet, a tavakat és a folyókat, de akár az ivóvizünket is fenyegetheti.

Mindazonáltal a telepeket agyaggal, vékony műanyaggal, vagy mindkettővel bélelik ki a káros folyadékok talajvízbe jutásának megakadályozására.  Ez a folyadék a leachate, az esővíz és más rothadó hulladékok folyadékainak keveréke.

A leachate gyűjtőcsövekbe folyik a telepek alján, mely a hulladéklerakó telepen vagy a szennyvízfeldolgozásnál hasznosítható.  A lerakó telepeken dolgozók rendszeresen minták vesznek, melyet laboratóriumokba küldenek analizálásra.  Ahogy a hulladék rothad, gázok keletkezhetnek.  A bomlás során metán, karbon-dioxid és kis mennyiségben hidrogén-szulfát keletkezik.  A kialakult gázok mozgásba lendülhetnek a föld felszíne alatt, majd végül a környezetbe is kijuthatnak.  Ennek megelőzéseképpen a gázt fokozottan ellenőrzött módon kieresztik vagy fűtőanyagkért használják.

2.  A feltöltött cellák és lezárt hulladéklerakó telepek

Amikor egy cellakút feltöltődött, a hulladékréteget ún agyagsaékával fedik be és tömör felszínné alakítják, melyre földet borítanak,  Amikor ugyanez történik az egész teleppel, annak tetejére 2:5 láb arányú vízhatlan föld kerül, valamint fűtakaróval, növényekkel, fákkal ültetik be. A lezárt hulladéklerakó telepeken a lezárás után 30 évvel leachate és gázkontrolokat végeznek. Ez egy 1990. januári törvényjavaslat.

Ez újabb hulladéklerakó telepek még lezárásuk után is hasznosak maradnak: helyükön partokat, üdülőhelyeket létesíthetnek.

3.  A hulladéklerakó telepek előnyei

A modern mérnöki tudomány ezen telepek működtetése mellett lehetővé teszi a talajvíz védelmét, valamint mind felépítésük, mind működtetésük olcsóbb.

4.  A hulladéklerakó telepek hátrányai

A hulladéklerakó telep rétegződése

Végleges földborítás
Sűrített szilárd-halmazállapotú hulladék
Napi földborítás
Sűrített szilárd hulladék
Napi földborítás
Sűrített szilárd hulladék
Napi földborítás
Sűrített szilárd hulladék
Védőréteg/Védőborítás

A hulladéklerakó telep ábrája

1. A talajvizet ellenőrző kút.
2. Az árnyékot adó vegetáció
3. A vegetáló és lépcsőzetes lejtők, melyek elősegítik a víz lefolyását és minimalizálják az eróziót
4. Gázréscső
5. Vegetáló legfelső földréteg
6. Agyagsapka (agyagfedés)
7. Metángázcső
8. Iszapfal
9. Alacsony áteresztőképességű agyagréteg
10. Napi földréteg
11. Összesűrített szilárd halmazállapotú hulladék
12. Szemcsés leachate gyűjtőréteg
13. Nyugodt alaptalaj
14. Leachate gyűjtőcső
15. Leachate-  folyadékgyűjtő kút/cső

C.  Az égetés háttere

Ez az eljárás a hulladék teljes elégetését jelenti az égetőkemencében.  Ha elégetjük a hulladékot, kevesebb helyet foglal el a hulladéklerakó telepeken.  Ha ezeket a telepeinket a továbbiakban is a jelenlegi gyorsasággal használjuk, anélkül hogy újra és újra pótolnánk őket, hamarosan kifogyunk a felhasználható területekből.  Új hulladékhasznosítási eljárásokra van szükségünk.  A probléma megfékezésének egyik módja az égetés.  A hulladék elégetése hőt szabadít fel, mely gőzt termel.  Ez utóbbi elektromos áramot generálhat otthonok és üzletek számára.

Ezáltal értékes hulladéklerakó helyet, területeket spórolhatunk meg, valamint így a talajvizet és az ivóvizünket is védhetjük.  Az eljárás az épületen belül történik, így a kellemetlen szagok is bennrekednek, és ugyanakkor a hamu –  mint végtermék –  sem vonzza a kártékony rovarokat.

Két probléma azonban még mindig fennáll: a légszennyezés és a hamu eltakarítása.  Az égetés során kelekező hamut tesztelni kell, majd a hulladéklerakó telepre szállítani.  Előfordul, hogy csupán erre a célra speciális telepeket létesítenek.  Ezek az ashfill-ek and a monofill-ek.  (A hulladék így kevesebb helyet foglal el, mint eredeti formájában.)  A hulladékégető gyárak gázokat bocsáthatnak ki, de ezen gyárak munkáját komplex szűrőberendezések működtetése és gondos felügyelet kíséri.

1.  Az égetés előnyei

2.  Az égetés hátrányai

Tudománnyal kapcsolatos tevékenységek

Készítsünk egy színlelt/mű hulladéklerakó telepet!

Téma:

A tanulók ezúton nyomon követhetik azt a folyamatot, mely jól szemlélteti azt a tényt, hogy egyes anyagot elrothadnak, némelyek azonban nem.  Megtudhatják a különbséget a szerves és szervetlen anyagok között és megérthetik egy hulladéklerakó telep tevékenységét, feladatát.

Új kifejezések:

Hulladéklerakó telep
Bomlás, rothadás
Szerves
Szervetlen

Időtartam:

20  nap

Szükséges eszközök:

Munkalapok a tapasztalatok, megfigyelések lejegyzéséhez.

Kellékek:

Egy cipősdoboz vagy akvárium, fólia vagy műanyag, hogy liner-ként szolgáljon, föld (NEM VIRÁGCSERÉPBE VALÓ FÖLD, mert az nem rendelkezik megfelelő mikroorganizmussal), fogvájó, víz egy nagyító vagy mikroszkóp és hozd lemez, kartonpapír.  Válassz ki néhány szerves és szervetlen anyagot azért, hogy elássátok a "lerakó telepeteken".  Két készlet azonosító anyagra lesz majd szükség.  Javallatok:  narancshéj, almacsutka, újságpapír fényes felületű papírból, kartonpapír, üveg, pamutruha, alufólia, stb.

Eljárás

1.  Rajzolj le a gyerekeknek egy hulladéklerakó telepet, felhíva a figyelmet arra, hogy ezek nemcsak tároljak a hulladékot, de egyes anyagot számára lehetőséget is adnak a részleges bomlásra.
2.  Engedd meg a gyerekeknek, hogy nagyító vagy mikroszkóp alatt tanulmányozhassák az anyagokat.  Kérdezd meg tőlük, hogy véleményük szerint mely anyagok indulnak majd bomlásnak, és melyek nem.  Feltételezéseiket írják le a munkalapjaikra.
3.  Béleld ki a konténereket fóliával vagy műanyaggal.  Ez most a liner-t szimulálja a hulladéklerakó telepen, ezt egy vízálló konténerben kell elvégezni.  Félig töltsd fel földdel.  Készíts két párhuzamos sort. Az összes anyagból vastagon tegyél mindkét sorba.  Majd fedd be kb. 4 cm földdel.
4.  Fogpiszkálóval jelöld meg az elásott anyagok helyét.
5.  Kérd meg a gyerekeket, hogy írják rá a munkalapjukra a dátumot és az elásott anyagok nevét.
6.  Tegyétek a "telepeiteket" napos helyre és öntözzétek, hogy a földet nedvesen tartsátok.
7.  10 nap elteltével ássátok ki a tárgyakat, tegyétek kartonlapokra vagy üveglapocskákra, és vizsgáljátok meg nagyítóval vagy mikroszkóp alatt.  Fogalmazzátok meg tapasztalataitokat.
8.  További 10 nap után újra vegyétek elő őket a földből és ismételjétek meg a fenti eljárást.
9.  Kérd meg a gyerekeket, hogy írják le következtetéseiket, hasonlítsák össze tárgyaikat a másikéval.  Hívd fel a figyelmüket a szerves és szervetlen anyagok közti különbségekre a 10, illetve 20 napot követően.

Vitapontok a hulladéklerakó telepekkel kapcsolatban

Vitapontok a "hulladéktól az energiáig" elnevezésű eljárással kapcsolatban

Vitapontot a komposzt használatával kapcsolatban

Egy energiaelőállító üzem felépítése

1. Rakodócsarnok, ahova a teherautók érkeznek
2. Szeméttároló tartály, ahova a teherautók a hulladékot öntik.
3. Daru
4. Hulladéktölcsér, mely a hulladékot az őrlőbe továbbítja
5. Alsó szellőztető készülék
6. Hengeres őrlő az égő hulladék számára
7. Hamutovábbító
8. Hamutartály és daru a hamu összegyűjtésére és szállítására
9. A felszálló hamu gyűjtője: a levegőtisztítás első foka
10. Gáztisztító berendezés a savgázok eltávolítására
11. Porgyűjtő
12. Kémény: a levegőtisztítás utolsó foka

Organizmusok tápláléklánca a komposzt anyagában

1 = elsőrendű fogyasztók
2 = másodrendű fogyasztók
3 = harmadrendű fogyasztók

3

1.  Hangya
2.  Százlábúak
3.  Pszeudoskorpió
4.  Földibogarak
5.  Vándorbogarak
6.  Ragadozó atka
7.  Földi laposféreg

2

8.  Százlábúak
9.  Földicsigák és meztelen csigák
10. Fehérférgek, potworms
11. Fatetű
12. Ugróvillás rovarok
13. Penészatka
14. Hártyásszárnyú
15. Kerekes féreg
16. Protozoa
17. Légy
18. Gyűrűsférgek
19. Bogáratka
20. Földférgek

1

21. Baktériumok
22. Sugárgomba/Actinomycetes
23. Penész/Humusz
24. Szerves maradványok

Szimulált lerakótelep

Munkalap

Feltételezések: 

Tapasztalatok

10 nap elteltével                   20 nap elteltével

Tárgy neve:

1.
 

2.
 

3.
 

4.
 

5.
 

6.
 

Következtetés:

Szükséges: 6x6 hüvelyk fa alap,14 hüvelyk hosszú fa támaszték, 1,5 hüvelyk átmérőjű és 1 láb hosszú kartonpapír cső (hasonló a papírtörölköző hengeréhez), 6x6 hüvelyk alumínium fólia, 2 fogpiszkáló, új 6 V-os lámpaelem,  9 láb hosszú drót, végén csengővel, kés, F-7996 tip. indukciós tekercs vagy FORD MODEL "T" mikro tekercs
________________________________________________________________________________ 

A levegőszennyezés elleni küzdelemben néhány ipari cég elektrosztatikus pernyeleválasztót használ.  Ez a füstöt, port, cseppfolyós halmazállapotú részecskéket fogja el, mielőtt azok a légkörbe nyíló kéményt elérnek.

Általában a pernyeleválasztók a következőképpen működnek: a kémény előtt a por és más szennyező anyagok magasfeszültségű drótok és lemezek között haladnak el.  Ezek a részecskék negatív töltést kapnak a drótoktól, s ettől a pozitív töltésű lemezek magukhoz rántják őket.  Az eljárás következtében nemcsak a szennyezés mértéke csökken le, de előkerülnek hasznos melléktermékek is.

Villamos erőmüvek évtizedek óta alkalmaznak hasonló megoldásokat. Tulajdonképpen az első igazi elektrosztatikus pernyeleválasztót a Detroit Edison Company állította munkába az USÁ-ban 1923-ban, egy pár évvel azután, hogy egy amerikai kémikus, Frederick Gardner Cottrell 1910-ben az elsőt elkészítette.

Az elektromos füstcsapda a kísérletben a pernyeleválasztót modellezi.  Főképpen a tekercs magas ára miatt érdemes néhány barátunkat bevonni a dologba, így a számlát közösen fizethetjük.  Még jobb, ha felajánljuk az osztály számára az iskolában, hogy a feladatot project keretében együtt végezzük el.

Először a fa támasztékot szögeljük az alaphoz.  Ez az egész váza.  A következő lépésként borítsuk be a karton csövet alumínium fóliával két és fél cm-re a cső végétől.  Szalaggal rögzítsük a fóliát.

1 méter hosszú drót végéről 15 cm-en távolítsuk el a szigetelést.  A lecsupaszított drótot tekerjük szorosan a fólia köré fele magasságban. Ezután rögzítsük a csövet az alaphoz szalaggal, gumival vagy madzaggal.

A drót másik felét (a végén természetesen lecsupaszítva) kössük a tekercsnek a rajzon COM felirattal jelzett végéhez.  Ha Ford-tekercset használunk, próbáljuk a drótot hozzáforrasztani, különben kénytelenek leszünk szalagrögzítésre hagyatkozni.

Egy következő méteres drót végéről 18 cm hosszan szedjük le a szigetelést.  Ezt a drótrészt a cső közepében kell rögzítenünk.  Használjunk fogpiszkálókat merevítőnek.  Egyet tűzzünk át a csövön éppen a fólia felett, egyet pedig pont alatta.

A drót beszereléséhez annak egyik végén formáljunk hurkot, amivel ráakaszthatjuk az alsó fogpiszkálóra.  Miután ráakasztottuk, húzzuk feszesre, s hurkoljuk a fenti fogpiszkálóra.  Próbáljuk úgy csinálni, hogy a drót a cső közepében fusson, amennyire lehet.  Ezután kössük a drót szabad végét a tekercs "DUGÓ" feliratú végéhez.

A maradék dróttal végezzük el a többi kapcsolást, amint a rajzon látjuk.