KÖRNYEZETI
NEVELÉSI
GYAKORLATOK
Játékok és kísérletek
kisdiákok számára
Összeállította: Sara Cullen
Fordították:
Gergely Endre
Gyöngyösi Enikő
Szendi Gábor
Peace Corps Hungary
1995
[Rich Text formátumban, tömörítve letölthető]
Természeti tanösvény
Eredeti szöveg: Brace, Judith; White, Ralph R.;
Bass, Stephen C.: Teaching Conservation in Developing Nations. U.S. Peace
Corps Information Collection and Exchange, Manual M0007, Washington, D.C.,
1977.
A természeti tanösvények tervezett rövid
gyalogutak, melyek olyan természetes területeken vezetnek keresztül,
ahol a látogató érdekes illetve fontos természeti
vagy történelmi jellegzetességeket láthat és
érthet meg útikönyv vagy magyarázó jelzések
segítségével.
A természeti tanösvény tervezésekor:
- át kell tekinteni a tájat, hogy megtaláljuk a
legkülönlegesebb tulajdonságait;
- a közönség számára megfelelő utat
kell kigondolnunk, mely egyszerre szép és biztonságos;
- az oktatás érthetősége érdekében
el kell dönteni mit jelöljünk meg és miért.
A természetvédelmi központ egyetlen úttal
kezdődhet: ez a fő természetvédelmi útvonal,
melyhez rövidebb, speciális, hurok alakú ösvények
csatlakoznak a talaj, az erdő, az élővilág,
stb. tanulmányozása céljából.
A vezető nélküli ösvényen a látogatót
jelzőtáblák segítik, amelyek megmutatják
a környezeti érdekességeket és együtt tartalmazzák
a táj összes jellemző vonását.
Később, ha lehetséges, egy második, nem
szabályos séta- és turistaút is beiktatható
(és további ösvények is tervezhetők speciális
használatra, pl. lovasoknak, kerékpárosoknak, mozgássérült
embereknek). A hosszabbik séta- és turistautat azok
a látogatók használják, akik nagyobb távolságot
szeretnének bejárni anélkül, hogy a speciális
vezetést igénybe vennék.
A természeti tanösvény célja
A természeti ösvény a szabadban történő
oktatás alapvető tanítási eszköze.
Célja, hogy kellemes tapasztalatot nyújtson természetes
és ellenőrzött keretek között, ahol egyszerű
jelek segítségével a látogatók megismerhetik
a fákat, a kisebb növényeket, a földrajzot, a természetes
közösségeket, a területen honos állatfajokat
és hogy ezek milyen kapcsolatban vannak az emberrel, egymással
és egyéb dolgokkal. Az ösvény lehetővé
teszi, hogy a látogatók átkelhessenek a természetes
területen anélkül, hogy a környezetben kárt
tennének.
Az ösvény fő célkitűzései a következők:
- oktatás: A látogatók érdekes környezetben
élő példákban láthatják, tapinthatják,
hallhatják és szagolhatják a környék természeti
fejlődését.
- magyarázat: A látogatók jelzőtáblák
és feliratok segítségével láthatják,
hogy az élőlények és környezetük
kölcsönösen egymásra vannak utalva.
- természetvédelem: Az ösvény megmutatja
milyen természetvédelmi módszerek és megoldások
vannak a helyi problémákra.
A természeti tanösvény sajátosságai
1. A természeti tanösvény rövid (700 m és
1,3 km között). Végiggyaloglása körülbelül
fél és egy óra közötti időt vesz
igénybe. A látogatók lassan haladnak, minden
megállónál elolvassák a magyarázatokat.
2. A természeti tanösvény hurok alakú; vagyis
ugyanott kezdődik és végződik, rendszerint
a természetvédelmi központ épületénél.
Egyirányúnak kell lennie, követve a magyarázat
logikáját.
3. A természet ösvény jelzőtáblái
és feliratai az út sajátosságairól tájékoztatnak.
Ezekre a feliratokra néha az összes információ
rá van írva, máskor pedig egy útmutatóba
gépelik le a tudnivalókat külön pontokba szedve,
ügyelve arra, hogy azok megfeleljenek a számozott jelzőkaróknak
végig az út mentén.
4. A természeti tanösvény hívogató.
Egyértelműnek kell lennie, hol kezdődik, ezt egy sima,
széles útszakasz és egy nagy tábla jelzi, mutatva
az utat. Elég szélesnek kell lennie ahhoz, hogy
két ember egymás mellett elférjen, és az se
jó, ha a sűrű növényzet falat képez
az út két oldalán.
5. A természeti tanösvényen könnyű járni.
Nem lehetnek meredek emelkedések, sáros szakaszok, átmászandó
sziklák vagy más akadályok. A látogatóknak
utcai ruhában is végig kell tudniuk járni a tanösvényt.
6. A természeti ösvény tiszta. A szemeteskosarat
"Ide dobd a szemetet!" felirattal a tanösvény bejáratánál
valamint a pihenőmegállóknál kell elhelyezni.
Az útról a szemetet folyamatosan el kell távolítani.
7. A természeti ösvény jól karban van tartva.
A megkopott jelzőtáblákat hamar rendbe kell hozni
hogy ne kelljen később nagy javítási munkálatokat
végezni. növényzetet az útról rendszeresen
vissza lehet vágni, és a tanösvény esetleges
rongálódásait gyakran ellenőrizni kell.
Hogyan építsünk természeti
tanösvényt
Hova kell építeni a természeti tanösvényt
1. Először tanulmányozni kell a területet
a természetvédelmi központ 1 km2-es körzetében.
Be kell járni az egész területet és végig
kell járni a már meglévő utakat vagy ösvényeket.
Készítsünk listát az érdekes természeti
vagy történelmi jellegzetességekről. Jelöljük
a jellegzetességeket egy egyszerű térképen és
rajzoljuk be az ösvényt, mely durván követi ezeket.
2. Jelöljük meg az összes jellegzetességet
az út mentén fényes szalagokkal, fonallal, vászonnal
vagy műanyaggal. Kössük össze ezeket a darabokat
spárgával, hogy megkapjuk a körülbelüli úttervezetet.
Sétáljunk végig a tervezett útvonalon, hogy
lássuk, körülbelül milyen hosszú. Ne
feledkezzünk meg arról, hogy a turisták lassan fognak
sétálni és időbe telik, míg elolvassák
a jelzéseket minden egyes pihenőnél. Úgy
alakítsuk ki a spárgával jelölt útvonalat,
hogy a legjobb tanösvény elrendezést kapjuk. Vegyük
figyelembe, hogy a turistautak eltérnek a hagyományos utaktól
abban, hogy a helyi lakosok által ritkán látogatott
helyekre vezetnek. Ezért ajánlatosabb egy teljesen
új ösvényt kialakítani, mint régi
szakaszokat felhasználni. Azzal, hogy egy külön turistautat
alakítottunk ki. elkerüljük a régi vagy jelöletlen
ösvényekkel való összetévesztés lehetőséget.
Hogyan építsük a természeti tanösvényt
1. Tisztítsuk meg a tanösvényt minden akadálytól
(gyökér, farönk, kövek, stb.) és vágjuk
vissza a benyúló ágakat 2.5 m magasságig.
Hagyjunk meg minden olyan képződményt, amelyek később
segíthetik a tájékozódást az út
mentén.
2. A tanösvény olyan széles legyen, hogy azon két
egymás mellett sétáló ember elférjen
(kb. 1.3m széles legyen). Biztosítsuk azt, hogy a turisták
balesetmentesen sétálhassanak. Ahol az építési
munkák erózióhoz vezethetnek biztonsági intézkedéseket
foganatosítsunk, mint pl. aljnövényzet ültetés
vagy kaviccsal való feltöltés.
3. Tegyük kanyargóssá az ösvényt - ennek
oka nem az, hogy a legközelebbi pihenőt minél lassabban
érjük el, hanem hogy jobban megismerjük a területet.
Egy kanyargós út a felfedezés érzését
nyújthatja a turisták számára. Az egyenes szakasz
ne legyen hosszabb 25 m-nél.
4. A pihenőket úgy helyezzük el, hogy egyik a másikból
ne legyen látható. Ha a kiránduló látja
a legközelebbi pihenőt, sietni kezd, ahelyett, hogy megfigyelné
a környéket.
5. Minden táblánál, vagy számozott jelzésnél
alakítsunk ki tisztásokat, hogy a kirándulók
összegyűlhessenek, ha a tanárnak vagy vezetőnek
ismertetnivalója van.
6. Előzzük meg, hogy az ösvények visszakanyarodjanak.
Bár a kanyarok jók, ne tegyük azokat olyan élessé,
hogy visszakanyarodjanak önmagukba éles "s" formában.
A kirándulók ugyanis új utat fognak vágni,
tönkretéve a természetes vegetációt és
hozzájárulva az erózió kialakulásához.
7. Kerüljük a meredek és fárasztó, dombon
és hegyen vezető utakat. Körültekintő tervezés
szükséges, hogy ne kedvetlenítsük el a kirándulókat.
Ha rövid, meredek szakasz van az ösvényen, lépcsősorral
könnyebbé tehetjük azt.
8. Építsünk vízelvezetőket a tanösvényhez.
Ahol a föld meredek, ott az útnak egy kicsit a völgy felé
kell lejtenie, hogy a víz lefolyjon, ahelyett, hogy ráfolyna
az útra. Ássunk elvezető árkokat a tanösvényen
keresztül, ahol a víz összegyűlik vagy átfolyik
eső alkalmával. Ássunk sekély árkokat,
és béleljük ki apró kövekkel vagy használjunk
kis farönköket kis távolságra a szélektől,
hogy egy csatornát kapjunk. Ezeket rögzítsük ékekkel.
9. Nyirkos helyeken, mint amilyen a mocsár vagy patakmeder környéke,
emeljük meg az utat újabb földréteggel vagy építsünk
emelt sétálóutat. Keresztbe fektetett tuskódarabok
vagy pallók használhatók kis víztócsák
esetén. Kövek nem jók erre a célra, mert
csúszóssá válhatnak. Emelt utat készíteni
nagyobb munka, de a nedves, sáros tanösvényt valószínűleg
nem használná senki.
10. Homokos vagy mocsaras terepen, hogy a felszínt ne rongáljuk,
farönkből vagy pallóból egy megemelt gyalogutat
készíthetünk.
11. Ahol az ösvény lepusztul, vagy ahol nehéz a járás,
az ösvény felszínét a következő anyagokkal
fedhetjük le, ha ez módunkban áll: fenyőtű,
faforgács, fűrészpor, feldarabolt fakéreg, homok.
Ezek jó járófelületet képeznek és
nem vágják el a cipőt.
12. Ahol valami szép dolog, pl. egy gyönyörű
fa, vagy valami más különlegesség látható,
ott pihenőpadot is készíthetünk.
Nyilvános szolgáltatások
A természeti tanösvényen nyújtott nyilvános
szolgáltatások függenek a rájuk fordított
pénzösszegtől, hogy hány látogatót
várunk, és a környéken adódó lehetőségektől.
Lehet, hogy csak egy vagy kettő pihenőmegállóra
lesz szükség, vagy egy piknikezőterületről,
esetleg egy nyilvános WC-ről kell gondoskodni a tan-ösvény
közelében.
Hogy a látogatók az ösvény szépségeiben
gyönyörködhessenek, a pihenőmegállót
próbáljuk meg olyan helyen kijelölni, ahol szép
a kilátás, vagy pl. egy öreg fa, esetleg egy érdekes
sziklaképződmény található. A
helyben kőből vagy fából kialakított
pad, vagy sziklába vájt ülőhely lehetővé
teszi, hogy a fáradt vándor pihenhessen és ülve
csodálhassa a látványt.
Ha egy természeti tanösvényen piknikező helyről
szeretnénk gondoskodni, akkor célszerű ezt vonzó
környéken, az ösvény bejáratától
nem messze elhelyezni. Így az ételt és a hulladékot
is egy könnyen tisztítható helyen tárolhatjuk.
A piknikezőhely nagyon egyszerűen néz ki: lehet egy
fáktól vagy ágaktól árnyékolt
tisztás, melyen fatönk vagy kő szolgál ülőhelyül,
de lehetnek asztalok és padok is elhelyezve. Ez függ
a látogatók szokásaitól és a beszerezhető
természetes anyagoktól. Ha valószínű,
hogy tüzet akarnak gyújtani, akkor egy erre megfelelő
biztonságos helyről kell gondoskodni. De minden esetben
kell elég szemétkosár "Kérlek, ide dobd a hulladékot!"
felirattal, és ezeket gyakran ki kell üríteni a rossz
szag elkerülése érdekében és hogy a hulladékon
élő állatokat és rovarokat távol tartsuk.
Ha nincsen más illemhely a közelben, de szükség
volna rá, felállíthatunk egyet, ügyelve arra,
hogy ne szennyezze a környezetet. Ezt a bejárathoz közel,
de nem pontosan mellette érdemes elhelyezni. Az illemhely
elrejtéséhez szükséges építőanyagokhoz
célszerű a környezet kínálta lehetőségeket
is figyelembe venni.
Jelzőtáblák, feliratok és útmutatók
a tanösvényen
1. A tanösvényre kell egy bejárati jelzőtábla,
hogy a látogató tudja mivel fog találkozni.
A tábla ábrázolhat
- egy térképet, melyen méterben vagy kilométerben
fel van tüntetve az ösvény hossza;
- bizonyos látnivalókat az út mentén;
- rendszabályokat ("Kérlek, maradj az ösvényen!",
"Ne zavard a növényeket és az állatokat!").
Ahol két ösvény találkozik, jelzőtáblán
kell jelezni a távolságot és a követendő
irányt is.
2. A tanösvényen található jellegzetességeket
feliratokkal kell ellátni, melyek a dolgok nevéről,
sajátosságairól, rokonságáról,
előfordulási helyéről vagy történelmi
hátteréről tájékoztatnak. Ezen feliratoknak:
- pontosnak,
- érdekesnek,
- rövidnek,
- könnyen olvashatónak és könnyen érthetőnek
kell lenniük.
Az írott jelzőtáblákat egyszerű karókra
kell ráerősíteni az ösvény mentén.
De fa, bokor vagy valamilyen kúszónövény ágára
is ráköthetjük hánccsal vagy kötéllel.
Vigyázni kell arra, nehogy a táblákkal a környezetben
kárt okozzunk. Például, ha egy fára jelzőtáblát
szögelünk fel, a rovarok vagy a baktériumok könnyen
bejuthatnak a fa belsejébe a szög lyukán keresztül.
A jelzett különlegességet rögtön észreveszik
a látogatók, ha azt és a jelzőtábláját
is színes festékkel pöttyözzük.
3. A jelzőtáblák helyett azonban célszerűbb
a gépelt útmutatót választanunk. Az útmutatókat
egy fedett dobozban, az ösvény elején helyezzük
el, ahová útjuk befejeztével a látogatók
vissza is rakhatják azokat. Az útmutatóban leírt
információkat úgy kell megszámozni, hogy azok
sorra megfeleljenek az ösvény mentén látható
jelzéseknek. A szöveget képek, rajzok és
grafikonok egészíthetik ki, hogy a látogató
könnyebben eligazodjon. Elég, ha a szöveges magyarázat
kb. 15-20 információt tartalmaz. Ha egy vagy több papírlapot
sokszorosítunk, összehajtunk és összekapcsolunk,
kis könyvecskéket gyárthatunk
4. A tanösvényeken a következő jellegzetességek
láthatók, melyeket fel kell
tüntetni az útmutatóban és
a jelzőtáblákon is:
- történelmi jellegzetességek, mint pl. elhagyott
malom vagy farm épülete, híd, gát, bánya
vagy valamilyen korábbi civilizáció emléke;
- füves terület – itt látható ahogy a növények
a nap felé növekednek;
- bozótos terület – ahogy a növények benövik
a nyitott térséget;
- homokos terep – ahol megfigyelhető, hogy a rossz minőségű
talajon kevés növény nő és hogy a növények
hogyan kötik meg a homokot;
- sűrű erdő – a növényzet szintjei, fiatal
és öreg fák;
- korhadó fatönk – termékennyé teszi a talajt,
amely rovarok, állatok és gombák otthona;
- zuzmóval fedett szikla – a növény átvágja
a sziklát, hogy így érje el a talajt;
- rothadó levelek az erdő talaján – termékennyé
teszik a talajt, ahol rovarok és más állatok élnek;
- egy rovarfaj kedvenc növénye – hogyan eszik meg a leveleket
és raknak petéket;
- kúszónövények – hogyan kapaszkodnak, és
az állatok hogyan használják;
- barlang – hogyan jött létre; állatok és ősemberek
lakhelye;
- sónyaló hely – értékes az állatoknak,
a vadorzók is kihasználják;
- kiugró szikla – állatok lakóhelye, a szikla alakja,
hogyan jött létre;
- folyóágy – vízi élet: növények,
rovarok, halak, erózió;
- méh, darázs, hangya és termeszfészek, hogyan
építették, közösségi munka;
- sivatagi növények – mit táplálnak, mi eszi
meg őket;
- etetők – vajon a nyomok elárulják-e, milyen állatok
látogatják?;
- a talajfelszín sérülése az ösvényen
– látható a talaj rétegződése;
- fészkek a fában – madár vagy valamilyen más
állat odúja?;
- lyuk a földön – vajon lakik valami odalent?;
- kő, melyet gyökerek hálóznak be – hogyan hajtott
ki itt a növény;
- gyökerek laza talajban – együttesen hogyan kötik meg a
talajt;
- patak – hogyan gyűlik össze a felszín alatt a víz;
- dudor a fán (göcs) – miért alakult ki, milyen hatással
van a fára;
- hajlott fatörzs – hogyan befolyásolja a napfény a
növekedést;
- odú a fában – mi történt? ki használja?;
- levélméret – alkalmazkodás a fényhez;
- élősködő növény – hogyan öl;
- támasztó gyökerek – hogyan alkalmazkodik a fa a vékony
talajréteghez;
- tüskék, bokrokon és magokon – védelem, anyagszállítás;
- páfrányok és mohák – hol nőnek és
ez miért fontos;
Fedezzük fel az iskola kertjét!
Eredeti szöveg: "Discovering a Child's Garden",
U.S. Department of Agriculture, Soil Conservation Service,
Chester, PA, 1992
Kertünk izgalmas felderítésre vár. A talajfelszín
alatti rétegektől a fák hegyéig rengeteg titkot
megismerhetünk egyszerűen azzal, hogy megfigyeljük ezt
a miniatűr világot.
Ne sajnáljuk az időt tanulóinktól!
Velük figyeljünk, jegyzeteljünk, ültessünk, velük
nézzük végig a növények fejlődését,
változását, s közben érezzük, hogyan
növekszünk magunk is.
Gondolkozzunk el ezen, legyünk kreatívak. Osszuk meg
ötleteinket barátainkkal, tanárokkal. Gondoljunk
bele, mennyivel jobb lenne bolygónknak, ha mindnyájan megértenénk,
s úgy szeretnénk és gondoznánk, mint saját
gyermekeinket.
________________________________________________________________________________
A talaj felfedezése
100-600, vagy még több évbe kerül, míg
2.5 cm talaj felépül. A szél és a víz
ezt egy év alatt lerombolhatja.
A történelem során civilizációk emelkedtek
fel és hanyatlottak le attól függően, hogy alattuk
milyen termékeny volt a talaj.
Ha túl sok talaj pusztul le, az így felszínre kerülő
alsó talajrétegek nehezebben művelhetők, a növények
nem nőnek olyan gazdagon.
A talaj a lábunk alatt teli van élettel. Rengeteg állat,
mint például a vakondok, a földikutya, a prérikutya
élelmet és menedéket találnak a föld alatt.
Giliszták, hangyák, csigák, pókok úgyszintén.
És baktériumok, mikroszkopikus véglények és
fonalférgek is.
Több élőlényt találunk egy negyed köbméter
földben, mint ahány ember Kínában él.
Ahogy ezek az állatok fúrnak, ásnak a földfelszín
alatt, át is forgatják a földet, elősegítve
ezzel, hogy a víz és a levegő lehatoljon oda.
A növényi gyökerek utat feszítenek maguknak a mélybe,
ahol felszívhatják a levegőt, vizet és a tápanyagokat,
melyek növekedésükhöz szükségesek.
Az élő szervezetek lebomlásának nagy szerepe
van a talaj ökoszisztémájában. A rothadó
növények és állatok tápanyagban dúsítják
a talajt, ezzel gazdagabbá téve a növények számára.
A növények állatokat táplálnak.
Ez a folyamat teljessé teszi az élet körforgását
az ökoszisztémában.
A felfedezés módja
- Gyűjtsünk talajmintákat az udvar különböző
pontjairól. Vegyünk egyszerre kevés földet
a kezünkbe, s nedvesítsük meg
(de ne folyjon). Dörzsöljük össze ujjaink között:
a. A homokos föld darabos lesz és fénytelen, nem
lehet belőle gilisztát formálni.
b. Az iszapos, hordalékos talaj sima lesz és fakó,
a belőle készült giliszta gyenge és könnyen
törő.
c. Agyagos földből könnyű gilisztát sodorni,
fényesnek látszik.
- Üvegkancsót töltsünk 2/3-áig vízzel.
Adjunk hozzá földet, hogy majdnem megteljék. Erősen
rázzuk össze. Hagyjuk a földet teljesen leülepedni.
Tartsunk papír darabot a kancsó mellé, s jelöljük
be rajta a kavicsok, a homok, az iszap és az agyag rétegeit.
- Ültessünk babot, vagy más gyorsan növő
magot csuprokba úgy, hogy azok különböző arányban
tartalmazzanak homokos, iszapos és agyagos földet. Győződjünk
meg róla, hogy minden cserép ugyanannyi fényt és
vizet kap. Figyeljük a növekedést 3-4 hétig,
s hasonlítsuk össze a növénykéket.
- Nézzünk szét környezetünkben. Vegyük
észre, hogy mi történik azokon a területeken, ahol
a talaj rétege vékony, s nincs rajta növényzet.
Kísérjük hosszabb ideig figyelemmel, különösen
eső alatt és után. Lássuk meg a homokot a járdán,
a kis vízmosásokat és az épületek falára
tapadt földdarabkákat.
________________________________________________________________________________
A kertek és a pázsit felfedezése
Egy golfpálya elegendő oxigént biztosít
6-8000 ember számára.
Mikor a járda, az utca hőmérséklete eléri
a 38 fokot, a fű még hűvös, 24 fokos marad.
Összeadva nyolc ház előtt a gyep annyi hűst szolgáltat,
mint 70 tonna légkondicionált levegő.
Védjük a földigilisztákat: egy átlagos,
1000 m2-es parcellában 50-250 giliszta van. Az általuk
fúrt járatok útján a víz és a
levegő átjárja a talajt. A giliszták
bélrendszere feldolgozza a földet, s emésztésük
során tápanyagok jutnak a talajba.
Egy ember napi 23000 belélegzése során 16 kg tiszta
oxigén kerül a tüdőbe. Ezt a mennyiséget
teljes mértékben a növények állítják
elő.
A növényeknek kb. 20 kémiai elemre van szükségük.
Ezek közül a négy legfontosabb:
Nitrogén: elősegíti a szár és
a levelek növekedését, a növényeknek
sötétzöld színt ad.
Kalcium: semlegesíti a talaj savasságát.
Foszfor: elősegíti a magvak és a növény
egyéb részeinek megfelelő növekedését.
Kálium: erősíti a növények
szárát és gyökereit.
A természet anyagai a trágyaképződés
útján körben forognak. Az elpusztult élőlények
maradványait mikróbák alakítják át
hasznos humusszá. A humusz megtartja a talaj nedvességét,
és csökkenti a talajpusztulást.
A komposzt szerves hulladékból képződik.
A családok hulladékának több mint a fele szerves
anyag.
A felfedezés módja
- A komposzt elkészítésének legegyszerűbb
módja az, ha a leveleket és a lenyírt füvet az
udvar egy sarkában halomba rakjuk, és néha átforgatjuk.
Egy idő múlva a halom földszerű anyaggá
változik, ennek a neve humusz.
- Vegyünk négy növényt, s juttassunk földjükbe
és leveleikre is:
1. motorolajt
2. dieselolajt
3. növényi olajat
4. sót
Figyeljük meg, mi történik a növényekkel
növekedésük közben. Melyik anyag káros
a növényre?
- Olvassuk el a vegyes műtrágya zacskóján
a címke szövegét, mely jelzi a műtrágyában
levő nitrogén, foszfor és kálium arányát.
Szórjuk belőle az előírt mennyiséget
a gyep egy darabkájára. Figyeljük meg, mi történik
a fű színével, mennyivel gyorsabban nő a gyep
többi részéhez képest. Ha nem esik elég
eső, a fű valószínűleg kiég, színe
barnára vált. Elegendő eső mellett láthatjuk,
hogyan mélyül sötétre a fű zöldje már
egy hét alatt.
- Milyen színű a talaj kertünkben? Hasonlítsuk
színét a pasztellkrétákéhoz. Minél
közelebb van a fekete, vagy a sötétbarna kréta
színéhez, annál jobb a föld növényeinknek,
annál több szerves anyag van benne.
________________________________________________________________________________
Fedezzük fel a fákat!
Ha az árnyadó fát megfelelő helyre ültették,
a nyári meleget 20 %-kal csökkenti.
Minden 30 méteres fasor elnyel 6-8 decibel hangerőt, a főutak
kb. 72-t termelnek, ami veszélyesen közel van a 76 decibeles
egészségügyi határértékhez, ami
fölött már sérül az emberi fül.
20 fa szükséges egyetlen gépkocsi 120 km-en történő
légszennyezésének ellensúlyozására.
Csak hogy az autók légszennyezését jóvátegyük,
mindnyájunkra három fa kell jusson a Földön.
A fák csökkentik a légszennyezést. 4000
m2-es szikamorerdő 15 tonna szennyező anyagot távolít
el a levegőből évente.
A felfedezés módja
- Lessünk be a lyukba egy fa oldalán! A lyuk mosómedve,
harkálycsalád; vagy ha vízhez közel vagyunk,
akár egy vadkacsafajta otthonába vezethet.
- Ünnepeljük meg a Fák és Madarak Napját!
- Soroljuk fel, miként segítik a fák az embert!
- Próbáljuk az összes fa fajtáját megállapítani
kertünkben, használhatunk növényhatározót.
Ezt lehet, hogy csak a könyvtárban találunk, Figyeljük
meg a levelek alakját, a kéreg mintáját, a
gyümölcsöket és a magokat.
- Van egy fánk, amely megvéd a nyár nagy melege
és a téli szél a hidege ellen? Vizsgáljuk meg
a fák fajtáját és elhelyezkedését
udvarunkon. A háztól északnyugatra álló
fenyő megvéd a téli széltől. Déli
oldalunkon álló fák, különösen a jó
árnyadók, hűvösen tartják a házat
nyáron.
________________________________________________________________________________
A vadvilág felfedezése
A méhek virágról virágra röppennek,
mialatt pollent gyűjtenek, hogy aztán mézet készítsenek
belőle. 60.000-szer szállnak virágra, míg
egy teáskanálnyi mézhez elegendő alapanyagot
szereznek. Közben széthordják a virágport a növények
között. Így a növények magvakat érlelhetnek,
szaporodhatnak.
Több mint 2000 különböző pókfajta
él az Egyesült Államokban. Rovarokkal táplálkoznak,
olyanokkal, mint a szúnyog vagy a légy. Ha a pókok
nem volnának, ellepnének bennünket a rovarok.
A tudósok feltételezései szerint a pókok akkora
mennyiséget fogyasztanak ezekből a rovarokból évente,
mint a Földön élő összes ember súlya.
A felfedezés módja:
- Virágok, fák, bokrok ültetése nagy számban,
hogy az állatoknak táplálékul és menedékül
szolgálhassanak.
- A lepkék a színpompás virágokat kedvelik.
- A kolibrik szeretik a piros virágokat.
- A denevérek és az éjjeli lepkék az édes
illatú fehér virágokat szeretik.
- Rakjunk különböző magvakat az ablak melletti
madáretetőbe, hogy megfigyelhessük, melyik madár
melyik magot szereti.
- Ültessünk az ablakunkban levő ládába,
vagy ágyásokba különböző virágokat,
hogy odacsalogassuk a lepkéket és egyéb nektárkedvelő
rovarokat.
- Helyezzünk ki sekély tálat, madárfürdőt,
fémedényt vagy vödröt, töltsük meg vízzel,
tegyünk bele pár vízbe való növényt,
s figyeljük, hogy milyen madarak, állatok jönnek el inni
és fürdeni. ű
- Lessük meg a madarakat, akik meglátogatják kertünket.
Mi ez? Cinke, csuszka? Ne csak nézzünk: lássunk!
Forgassuk a madárhatározót!
________________________________________________________________________________
Fedezzük fel a mocsarat!
Egy vízmolekula 100 évből 98-at tölt az óceánban,
20 hónapot a pólusok jegében, kb. két hetet
folyókban és tavakban, s kevesebb mint egy hetet a levegőben.
A mocsarak azért is hasznosak, mert lehetőséget teremtenek
a víznek ahhoz, hogy összegyűljön. Eső
után a víz lefut a földről. Mikor alacsony
területre érkezik, lelassul és megáll.
Így nem lesz árvíz.
A mocsarak élőhelyet kínálnak a vízkedvelő
növények számára; vizet és nyílt
természetes területet biztosítanak az állatoknak.
S ami a legfontosabb: elősegítik, hogy a víz lejusson
a föld alatti gyüjtőmedencékbe.
A mocsarak mint természetes víztisztítók is
működnek. Eltávolítják az iszapot, kiszűrik
és felszívják a szennyező kémiai anyagokat
és a tápanyagokat.
A mocsarak nyílt, ép területei esztétikai élvezetet
is nyújtanak, s lehetőséget a túrára,
horgászatra, vadászatra, fényképezésre,
környezetünk megismerésére kint tartott órák
segítségével.
A felfedezés módjai
- A mocsarak bővelkednek élőlényekben. Vigyázva
nézzünk, s kivehetjük, merre jár a nagy
szürkegém, vagy éppen megpillanthatjuk a kecskebékát,
amint kiszemeli áldozatát.
- Most, az erdei séta után, menjünk ki a mocsárba
is. Hasonlítsuk össze az ottani és az itteni virágokat,
növényeket, bokrokat, a talajt. Mi a különbség?
- A mocsaras terület víztartalmát az év több
szakában vizsgáljuk meg. Vannak-e vízmentes, vagy
majdnem víztelen időszakok? Vannak-e egyéb változások?
- Ha van be- és kivezető vízfolyás, hasonlítsuk
össze a két víz tisztaságát. Milyen
hatással volt a mocsár a víz minőségére?
- Egy héttel nagy vihar után, vizsgáljuk meg, milyen
magas a homok vonala a fákon, a nádon és más
növényeken. Milyen magasra emelkedett a víz a mocsárban?
Hová folyt volna a víz mocsár hján?
Fogadj örökbe egy fát!
Eredeti szöveg: Braus, Judy és Wood, David:
Environmental Education in the Schools. Peace Corps Information Collection
and Exchange, Washington, D.C., 1993
Feladat: Egy fa fő jellemzőinek felsorolása
a megfigyelési szempontok alapján
Szint: általános iskola
Tantárgyak: magyar, környezetismeret
Szükséges: egy fa (esetleg még:
egy újság, magnó, videókamera)
________________________________________________________________________________
Ez a feladat osztályszintű projektként is kivitelezhető,
vagy oly módon, hogy az osztályt 3-4 fős csoportokra
osztjuk, vagy pedig úgy, hogy mindenki egyénileg dolgozik.
A feladat egésze során számos különböző,
mégis egymással összefüggő részfeladat
található.
A foglalkozás első lépése, hogy örökbe
fogadunk egy fát valahol a közelben, vagy az iskola területén.
Maguk is ültethetnek fát az iskolaudvaron.
Egy fa örökbefogadása jó lehetőség
arra, hogy más korcsoportokat is megismertessünk a fa-témakörrel.
Az első látogatás
- Látogasd meg az örökbe fogadott fádat!
- Figyeld meg és írd le a fát az akkori állapotában,
ahogy aznap találtad!
- Nézd meg a fizikai tulajdonságait (méret, levelek
formája, a fa kérgének színe és más
jellemzők)!
- Nézd meg, hogy él-e? Hogyan tudod ezt megállapítani?
- Nézd meg, hogy alszik vagy ébren van-e? Hogyan
állapíthatod ezt meg?
- Hallgasd meg, hogy ad-e ki valamilyen hangot vagy sem.
- Szagold meg, hogy van-e valamilyen illata. Más szaga van
a fa különféle részeinek, mint pl: a fa kérgének,
a régebbi leveleknek, az új leveleknek? Gondolkozz
el azon, hogy vajon a fának és részeinek más-más
szaga lenne-e az év egyes időszakaiban.
- Nézd meg, hogy milyen állapotban van a fa, hol helyezkedik
el és gondolkozz el azon, hogy vajon hogyan lehetne új fákat
telepíteni köré.
- Milyen más élőlényeknek lehet szüksége
a fa életben maradására?
- Milyen egyéb dolgokra van a fának szüksége
a saját életben-maradásához?
- Gondolkozz el azon, hogy vajon mennyi ideig élhet egy fa?
Figyelmeztetés: Tilos megkóstolni a fa bármely
részét!
Az év folyamán látogasd meg többször is
a fádat és jegyezd fel, majd hasonlítsd össze
megfigyeléseidet.
- Figyeld meg a változásokat.
- Figyeld meg, hogy mi az, ami nem változott a fán.
- Gondolkozzatok és beszélgessetek arról, hogy hogyan
fog kinézni a fa a következő alkalommal, amikor meglátogatjátok.
Az első vagy többszöri látogatás
után
Most, miután mindenki újra az osztályteremben van,
és örökbe fogadott egy fát, kérdezzük
meg a tanulókat, hogy mit gondolnak, mi a fa. Fogadjunk el
minden választ és írjuk fel a táblára,
amiket a gyerekek mondtak. Állítsuk azokat sorrendbe
a táblán és beszéljük meg közösen.
Változtassunk rajta ha szükséges. Mikor megegyeztünk,
összegezzük a javaslatokat egy külön papírra
vagy a táblára.
Íme néhány példa
A fa élőlény.
Egy fának sok része van, ugyanúgy, mint az emberi
testnek.
Van törzse (emberi felsőtest), kérge (bőr), ágai
(karok-lábak), levelei (haj).
Van nevük. (A tanulók itt megnevezhetnek néhány
fát).
Sokféleképpen hasznosíthatók. (Példák
felsorolása).
A fa függ számos élőlénytől, és
kölcsönös viszonyban van velük mint pl. a rovarokkal,
emlősökkel és madarakkal.
Kiegészítések
Ezek a feladatok segíthetnek dönteni abban, hogy folytatni
kívánjuk-e a projectet a gyerekekkel. Mérjük
fel a gyerekek eddigi ismereteit, azt hogy mi érdekli őket,
milyen kiegészítő információra lenne
még szükségük.
1. Remek ötlet lehet például, hogy 10-15 melléknévvel
próbáljanak meg leírni egy fát. Ezekből
a szavakból vers is születhet.
2. Készítsenek, és mutassanak be egy rövid
történetet, bábjátékot vagy színdarabot
a fák szüleiről és/vagy utódairól,
csemetéiről.
3. Találjanak ki hangokat, amilyeneket egy fa mellett hallhatnának.
Hallod ahogy a levelek mozognak, az állatokat, a madarakat? Írj
egy rövid összefoglalást ezekről a hangokról?
Ha szükséges, kitalálhatsz te magad is a hangoknak –
legmegfelelőbb – szavakat. Képzeld el, hogy egy fát
nézel. Milyen színeket, formákat látsz?
Felhasználva az új szavaikat egy fa külleméről,
illatáról, érzéseiről és hangjairól,
írj egy rövid fogalmozást!
4. Írj egy képzeletbeli beszélgetést
a fáddal! Mit érezhet, gondolhat, láthat, hallhat,
milyen szagokat érzékelhet a fád? Felvehetitek
a dialógusaitokat magnóra vagy kamerával videófilmre.
5. Képzeld el, hogy a rádióban vagy a
TV-ben riportot készítesz egy emberrel, madárral vagy
más állattal, amely az erdőben vagy a fán él.
Írd le a kérdéseidet, melyeket feltehetnél:
Szereted az otthonodat? Kik a szomszédaid? Miből
élsz?
6. Ebédeljetek a fa alatt. Ez idő alatt
beszéljetek a következő kérdésekről:
- Milyen érzés a fa alatt lenni?
- Milyen állatok látogatják a fát, míg
ott vagytok?
- Milyen segítséget kap, ha kap a fa az emberektől
(öntözik, táplálják, megnyesik), és
szüksége van egyáltalán segítségre?
- Miért és mikor van szüksége segítségre?
- Hullajt-e el magokat? Lett valamelyik magvacskából
palánta, magonc?
- Hogyan gondoskodik magáról a fa?
- Mit tudhatsz, figyelhetsz meg a fa történetével
kapcsolatban? Van valamilyen sérülése (ütés,
villámcsapás)?
- Fákkal vagy épületekkel körülvett helyen
van?
7. Nézd meg, hogy a te fád vet-e árnyékot.
Figyeld meg a fád árnyékának különbségeit
a napok és az év más-más időszakaiban.
8. Nézd meg, hogy készíthetnél-e a fádból
– anélkül hogy sérülést okoznál rajta
–, napórát. Segít abban, hogy megállapítsd
az időt?
9. Ha süt a nap, fess, rajzolj, vagy készíts fényképeket
a fán vagy a fa körül látható árnyék
színeiről és formájáról.
10. Írd le a lehető legnagyobb részletességgel
a fádat úgy, hogy más arról felismerhesse.
Oszd meg a többiekkel, hogy mit tanultál a társadtól,
akit meghívtál, hogy látogassa meg a fádat,
majd te is látogasd meg a társadét.
Időjárás-vadászat
Eredeti szöveg: Braus, Judy és Wood, David:
Environmental Education in the Schools. Peace Corps Information Collection
and Exchange, Washinton, D.C., 1993
Feladat: Az időjárás növényekre,
termőföldre, az emberekre és az állatokra gyakorolt
hatásának megfogalmazása.
Szint: általános iskola, alsó és
felső tagozat
Tantárgy: környezetismeret
Szükséges: segítő feladatlapok,
zacskók, ceruzák, papír, írótáblák,
gumik, ragasztószalag vagy ragasztó (tetszés
szerint), kemény kartonpapír.
________________________________________________________________________________
Vigyük el a csoportunkat egy "időjárás-vadászatra",
hogy lássák, mennyi minden időjárással
kapcsolatos dolgot találhatnak kint a természetben.
Használjuk segítségként a csatolt listát,
hogy egy megfelelő feladatlapot készíthessünk
a csoport számára. Vannak pontok, melyekhez nem szükséges
semmilyen előzetes időjárással kapcsolatos
ismeret, de vannak olyanok is, melyekhez kell.
Osszuk a csoportot csapatokra és adjunk mindegyiküknek egy
feladatsort, egy zacskót, egy ceruzát, két vagy három
db. papírt, és egy csipeszes írótáblát.
(Ha ez utóbbi nincs, kössük, ragasszuk, vagy gumizzuk
rá a lapokat kemény kartonpapírra.) Magyarázzuk
el a gyerekeknek, hogy néhányat az "időjárás-zsákmányaik"
közül berakhatnak a zacskóba. De mivel nem gyűjthetnek
be mindent, ezért el kell majd mondják, vagy le kell rajzolják
az üres papírokra, amit láttak. (A kisebbek is mehetnek
időjárás-vadásztra. Menjünk el velük
sétálni és beszélgessünk néhány
könnyebb időjárás kérdésről.)
Tűzzünk ki egy időpontot, mikorra minden csapatnak vissza
kell érnie az indulási helyre. Majd kérjük
meg minden csapatot, hogy mutassa be és magyarázza el, hogy
mit talált az egyes feladatpontokhoz. Ezután kérjük
meg őket, hogy vigyék vissza a "zsákmányaikat"
oda, ahonnan elhozták.
Megjegyzés: Mielőtt kiküldjük a csoportot
gondoljuk át, hogy elmondtunk-e minden szabályt, figyelmeztetést,
mint például: ne tépjék le a virágokat,
ne nyúljanak puszta kézzel a kidöntött fatörzsek
alá, valamint ne kószáljanak el a csoporttól.
________________________________________________________________________________
1. Valami, ami a nap felé hajlik.
2. Valami, ami elbújik a napfény elől.
3. Valami, ami egy felhő részévé válhat.
4. Valami, ami elárulja neked, hogy fúj a szél.
5. Valami, ami az esőzés után marad.
6. Egy állati jel, melyet a néphagyományban
az időjárás előrejelzéséhez
használnak.
7. Egy alkalmatlan, rossz menedékhely valaki számára
egy villámló vihar ideje alatt.
8. Egy hely, ahonnan a jégcsapok származhatnak.
9. Egy hely, ahol az időjárás megrongált
egy épületet.
10. Egy megfelelő, jó menedékhely valaki számára
egy vihar alkalmával.
11. Egy olyan állat jele, mely szereti az esőt.
12. Egy hely, ahol hűsölni lehet.
13. Egy hely, ahonnan az eső elmosta a termőföldet.
14. Egy hely, mely kevés fényt kap
15. Valami, ami elhajlik a szélben.
16. Valami, ami nem fog elhajlani a szélben.
17. Valami, ami sok napfényt sugároz/ver vissza.
18. Valami, ami sok napfényt nyel el.
19. Valami, ami fel fogja szívni/szárítani az
esőt.
20. Valami, amitől az eső fröcsköl.
21. Valami, ami megvédi az embereket az esőtől.
22. Valami, ami napfényt, szelet, vizet használ a működéséhez.
23. Valami, ami az esőzápor után jobban illatozik.
24. Egy jó szélfogó.
25. Valami, melyet a szél vagy az eső formált.
26. Egy villámlás okozta kár jele.
27. Valami, ami az ég színe.
28. Valami, ami a hó színe.
29. Valami, ami megolvasztaná a havat.
Mindent vagy semmit
Eredeti szöveg: Learning with Otis. Missouri Department
of Conservation, Jefferson City, MO
Feladat: Ez a játék módot ad
arra, hogy a tanulók: megnevezzenek négy olyan dolgot,
mely minden élőlény életben maradásához
szükséges; definiálják a versengés és
a birtoklás szavakat; adjanak két példát a
természetben zajló versengésre; felsoroljanak legalább
két dolgot, melyre az emberek tartanak igényt természetben.
Szint: általános iskola, felső
tagozat
Tantárgyak: környezetismeret, Magyar
________________________________________________________________________________
Eljárás
Hívjuk fel a gyerekek figyelmét arra, hogy minden élőlénynek
szüksége van táplálékra, vízre,
búvóhelyre és területre
Kérjük meg a gyerekeket, hogy soroljanak fel példákat
a vadállatok közti versengésre. Miért harcolnak?
(Madarak sürgölődnek a fészekhelyek felett, állatok
védik a területüket vagy vezért választanak
a csapaton belül.) Ezt hívják versengésnek.
Az állatok versenyeznek azokért a dolgokért, melyek
a túlélésükhöz szükséges.
Hívjuk fel a figyelmüket az új kifejezésekre,
ezek a szavak szókincsük bővülését
szolgálják. Definiáljuk az előfordulási
hely szót, vagyis azt a helyet, ahol egy állat a legnagyobb
szerepet játssza a természetben. Ez tulajdonképpen
egy bizonyos terület birtokbavételét jelenti.
Mit jelent az előfordulási hely a mókus esetében?
(a makk fogyasztása, felhalmozásai, levélből
fészek készítése, levelek, bimbók fogyasztása,
minden, amit egy mókus csinál)
Mi lenne ha két különböző fajta mókus
egyazon előfordulási helyen élne? (Versenyeznének
az élelemért, az élőhelyért, a vízért
stb. Az egyik faj végül is kiszorítaná a másikat.)
Az emberek versengenek a mókusokkal? Ha igen, akkor hogyan?
(A házépítés fejlődése egyre
több fát és az erdős területek kiirtását
igényli.)
Az emberek versengenek egymással? Hogyan? (Sportok,
rangok, háborúk, vadászattal/halászattal kapcsolatos
sportok stb.)
Az ég nem határ
Eredeti szöveg: Learning with Otis. Missouri Department
of Conservation, Jefferson City, MO
Feladat: Módot adni a tanulók számára,
hogy: megállapítsanak három olyan korlátozó
tényezőt, mely hatással van bármely populációra
és az emberekre egy az optimum alatti környezetben, valamint,
hogy felismerjék ezen tényezők fontosságát
bizonyos állatok eloszlásával kapcsolatban.
Szint: általános iskola, 8. osztály
Tantárgyak: Magyar, környezetismeret
Szükséges: ívpapír, ceruzák
________________________________________________________________________________
Eljárás
Írjunk fel a táblára néhány korlátozó
tényezőt és kérdezzük meg a tanulóktól
a következőket:
a. Miért él a kaktusz a sivatagban és
nem mocsaras területen?
b. Miért nem él több ember a sivatagban?
c. Miért nem találhatunk jegesmedvét az
Alföldön?
Minden kérdés arra a tényre vonatkozik, hogy
a növények és az állatok egy bizonyos környezethez
alkalmazkodtak. Minden környezetnek vagy ökoszisztémának
megvan a saját fizikai sajátossága, mely más
növények vagy állatok számára nem lenne
megfelelő.
Mindenki dolgozzon ezeken a kérdéseken.
Összegezzük gondolatainkat úgy, hogy mindenki elmondja
az ötleteit az osztály többi tagjának.
Soroljanak fel vagy írjanak össze néhány korlátozó
tényezőt a saját területükről, kerületükről.
Beszéljük meg, hogy bizonyos növények és
állatok miért élnek az ő községükben,
vidékükön és mások miért nem.
Kérjük meg őket, hogy javasoljanak néhány
dolgot, mely korlátozná az emberi populáció
további terjeszkedését bizonyos területeken.
Újat a régiből
Eredeti szöveg: Soil Conservation Topics Education
Kit. United States Department of Agriculture, Soil Conservation Service
Feladat: Hogyan segítik az elhalt levelek a
földképződést
Szint: általános iskola, alsó
tagozat
Tantárgyak: magyar, rajz
Szükséges: egy zöld levél,
egy elhalt levél, színes levél. színes ceruzák,
újságpapírok, rothadó levelek
________________________________________________________________________________
Bevezetés a feladathoz
Jelöljünk ki egy területet az iskolaudvaron, ahol egy halom
rothadó levél található. Ha nincs ilyen
hely, a gyerekek is hozhatnak leveleket egy papírban vagy nylon
zacskóban az iskolába. Legyünk óvatosak,
hogy ne bolygassuk meg túlságosan a levélrétegeket.
Vegyünk egy kis földet a levelek alól is.
Eljárás
Kérdezzük meg a gyerekeket, hogy tudják-e, mi történik
egy levéllel, mikor lehullik a fáról a földre.
Használva a levélkupacokról készült képeket,
ábrákat, kérdezzük meg a gyerekeket, hogy néztek-e
már valaha egy ilyen kupac aljára is. Magyarázzuk
el nekik, hogy egy olyan helyet fogunk nekik mutatni, ahol a levelek felhalmozódtak.
Ha ez nem megoldható, hozzunk be leveleket az osztályba,
majd tegyük azokat egy földdel borított újságpapírra
úgy, hogy a gyerekek jól láthassák.
Kérjük meg a gyerekeket, hogy vizsgálják meg
a halom tetején lévő leveleket. Szárazak?
Toljuk óvatosan félre ezeket, és kérjük
meg a gyerekeket, hogy nézzék meg most közelről
is. Kérdezzük meg tőlük, hogy miben különböznek
az alsóbb levelek a tetején lévőktől.
Mutassunk meg egy maréknyi földet az aljáról.
Kérjük meg őket, hogy keressenek benne levéldarabkákat.
Tudják, hogy az elhalt levelekből föld lesz?
Ajánlott kérdések
Láttok egy bizonyos fehér anyagot az alsó leveleken?
Magyarázzuk el, hogy ez egyfajta gomba, ami a leveleken nő.
Ez a gomba táplálékul töri le a leveleket.
Láttok bogarakat vagy férgeket? Mondjuk el nekik, hogy
ezek az elhalt levelekkel táplálkoznak.
Tudjátok, hogy mi történik amikor az összes levél
lehull a földre? Magyarázzuk el, hogy ezek táplálékot
nyújtanak az új zöld növények növekedéséhez.
Kiegészítő feladatok
A zöld és elhalt leveleket felhasználva kérjük
meg a gyerekeket, hogy azokat összehasonlítva figyeljék
meg a különbségeket. Használják a
kiszínezhető leveleket ábrázoló papírokat,
és színezzék ki azokat a megfelelő színekkel.
Bogár Bingo
Eredeti szöveg: Braus, Judy és Wood, David:
Environmental Education in the Schools. Peace Corps Information Collection
and Exchange, Washington, D.C., 1993
Feladat: 5 hely megnevezése, ahol a rovarok
élnek valamint példák felsorolása arra vonatkozóan,
ahogy a rovarok táplálékot, vizet, menedéket
és tojáslerakásra alkalmas helyet találnak.
Szint: általános iskola, alsó
tagozat
Tantárgyak: környezetismeret
Szükséges: másolatok a Bogár
Bingo táblázatról, kartonpapír, tiszta fehér
papír, ceruza, olló.
________________________________________________________________________________
A Bogár Bingo egy nagyon izgalmas játék a bogarak
leggyakoribb előfordulási helyeinek feltárására.
Készítsünk elegendő mennyiségű másolatot
a Bingo táblázatról hogy a csoport minden tagjának
jusson belőle. Osszunk ki ollót, ragasztót és
kartonpapírt. Csináltassunk minden gyerekkel egy játéktáblát
vagy egy "bogártáblát" úgy, hogy kivágjuk
a táblázat négyzeteit és egy másik elrendezésben
kiosztjuk a gyerekek papírjára vagy kartonjára.
(Minden kártyán ugyanaz az ábra lesz csak különböző
sorrendben.)
Most pedig tegyünk egy sétát a környező
erdőben vagy az iskolaudvaron. Mondjuk meg a gyerekeknek, hogy próbálják
megtalálni az ábrákon látható bogarakat,
felsorolt élőlényeket. Ha valamelyikük
rámutat valamire, felfedez valamit, beszéljük meg, hogy
lehet ez összefüggésben a rovar előfordulási
helyével. Például ha valaki talál egy
szitakötőt, kérdezzük meg őket, hogy mivel
táplálkozhat vagy hova bújhat el vihar idején,
vagy miért szükséges hogy vízhez közel éljen.
(A szitakötők vízhez közel rakják le a tojásaikat
és a lárvák a folyók, tavak vize alatt kelnek
ki.) Ha valaki észreveszi egy rovar lakhelyét, vitassátok
meg, hogy az hogyan biztosít az adott rovar számára
táplálékot, vizet, menedéket, valamint olyan
helyet, ahova a tojásait rakhatja. Beszélhetünk
másfajta rovarokról is, melyek ugyanott még megtalálhatók
lehetnének. – Mindenki tegyen egy x-et a kártyájára
azon dolgok fölé, melyeket már megtalált.
Az lesz a győztes, akinek elsőként lesz egy kiikszelt
sora (fölfelé, lefelé, keresztbe, átlósan)
– Ahhoz, hogy a kártyákat újra lehessen használni,
kérjük meg a gyerekeket, hogy azokat kartonpapírra tegyék.
Válasszuk szét a kártyákat és fedjük
be tiszta fehér papírral. Valamint az x-ek beírásához
használjanak grafitceruzákat, így azokat könnyen
ki lehet majd radírozni és a kártyákat újra
fel tudjuk használni.
Számolás a Természetes Tárgyak
Készletével
Eredeti szöveg: Soil Conservation Topics Education
Kit. United States Department of Agriculture, Soil Conservation Service
Feladat: Alakok, színek, szerkezetek, hangok, illatok
és ízek segítségével közelebb hozni
a gyerekeket a természethez és megértetni velük,
hogy mindennek, egy gyereknek is megvan a helye az élővilágban.
Szint: általános iskola, alsó
tagozat
Tantárgyak: matematika, nyelvi kifejezőkészség
Szükséges: nagy táska
________________________________________________________________________________
Eljárás
Bemutatjuk a tanulóknak a már korábban a szabadban
begyűjtött természetes tárgyakat és elmondjuk,
hogy ők is ilyenekkel fognak találkozni odakint. Hangosan
megszámolunk minden egyes tárgycsoportot. Megmondjuk
a gyerekeknek, hogy a szabadban újabb tárgyakat kell keresniük
és ezeket a földön vagy a talajfelszín közelében
fogják majd megtalálni.
Kérjük meg a gyerekeket, hogy olyan tárgycsoportokat
keressenek, mint pl.:
Gyűjtsük össze a dolgokat egy nagy táskába.
A tanulók segítségével csoportosítsuk
a tárgyakat, felhívva a gyermekek figyelmét a hasonlóságokra
és a különbözőségekre. Írjuk
rá a palatáblára az egységek neveit.
Számoljuk meg a tárgycsoportokat és írassuk
le a számokat a tanulókkal.
Engedjük őket, hogy egy vagy több tárgycsoportot
felragasszanak egy papírra, és feljegyezzék, hogy
hol találták őket.
Ajánlott kérdések
Használva a Természetes Tárgyak Készletét:
Mely tárgyak növények?
Melyek állatok?
Mi a nevük?
Hány növény van köztük?
És hány állat?
Milyen színűek?
Miben hasonlítanak egymásra a növények?
Miben különböznek?
Miben hasonlítanak egymásra az állatok?
Miben különböznek?
Hány lepke/növény, stb. van a készletben?
Mikor a készletből elveszünk valamennyit, mennyi marad?
Mennyivel van több tagja a legnagyobb gyűjteménynek,
mint a legkisebbnek?
Legyél faügynök!
Eredeti szöveg: Harlow, Rosie and Morgan, Gareth:
175 Amazing Nature Experiments. Random House, New York, NY, 1991
Feladat: egy fa kiválasztása, s rajta keresztül
a fák életének széleskörű és
alapos tanulmányozása
Szint: általános iskola, alsó
és felső tagozat
Tantárgyak: környezetismeret, biológia,
fizika, kémia
________________________________________________________________________________
Mi a fa?
A növények különböznek a többi élőlénytől,
mert táplálkozásukhoz, növekedésükhöz
a napfényt használják. A fény eléréséhez
magas, vékony szárt alakítottak ki. A fák
pedig abban különböznek a többi növénytől,
hogy erős, fás törzsük. Nézd meg a
közeledben, kertekben, parkokban és erdőkben növő
fákat! Igazán érdekesek, ha rájössz
hogyan élnek.
Hol a te fád?
Mérdd fel a fád! Nézd meg, hol helyezkedik
el! Például ennek a fának a "címe":
"50 lépésre a hátsó ajtótól,
a csűr közelében, az udvaron".
Legyél faügynök!
Válassz egy fát egy kertben, parkban, mezőn, vagy
a közeli erdőben! Adj neki nevet! Például
ezt a fát (jobbra) mi "Fodros levél"-nek neveztük el.
A következő feladatok segíteni fognak téged a
fád minél pontosabb megismerésében. Akárcsak
az igazi ügynökök, készíthetsz egy, a fádat
reklámozó posztert. (Mert mint a házak az embereknek,
úgy a fa is lakóhelyül szolgál sok-sok állatnak.)
A fa "ujjai"
Egy kis tükörre lesz szükséged. Állj
a fa széléhez és tartsd a tükrödet laposan
orrmagasságban. Nézz bele. Így látni
fogod majd a fád ágait. Ezek a kis ágacskák
olyanok, mint ha a fa ujjai lennének, amint az ég felé
nyújtózkodnak. Kövess egy ujjacskát a kar
(ág) irányába és aztán egészen
a válláig (ahol a törzshöz kapcsolódik).
A fa váza
Állj úgy 30 lépésnyire a fádtól
és rajzold le. Először azonban vedd alaposan szemügyre!
Figyeld meg, ahogy minden egyes ág szétágazik a törzstől
az "ujjhegyekig".
Hány éves a fád?
Használj mérőszalagot, hogy megmérd a fád
kerületét. A legpontosabb akkor lesz a mérésed,
ha a földtől kb. 1 méter magasságban méred.
Minden 3mm a fa egy évi növekedésének fel meg.
Milyen nagy a fa koronája?
Nézd meg azt a területet. amit a fa az ágaival, lombkoronájával
befed. A fa törzsétől menj el a lombkorona széléig
8 különböző irányban. Húzd meg
ezek hosszúságát úgy, hogy a 8 pont között
egyforma legyen a távolság. Kösd össze ezeket
a pontokat, így kirajzolódik majd a lombkorona formája.
Milyen magas a fád?
Állj kb. 15 lépésnyire a fádtól!
Tarts egy ceruzát karmagasságban és mérdd a
végét a fa aljához. Fokozatosan lépkedj
hátrafelé addig, amíg a ceruzád hegye el nem
éri a fa tetejét.
Mi történik egy levéllel ősszel?
Gyűjts egy zacskónyi levelet és vizsgáld meg
a különböző színeiket. A zöld szín
mindenhol sárgára aztán barnára változik?
A szilfa levelével ez történik. Először
vagy utoljára változtatják meg a színüket
az erek a levélen? Vagy esetleg a te leveled rendezetlenül
foltokban változtatja meg a színét? Nézd
meg a fádon, hogy az újabb vagy a régebbi levelek
változtatják meg először a színűket!
Miért változtatják meg a levelek a színüket?
A levelekben van egy bizonyos sárga pigment (de van piros és
narancssárga is). A klorofil zöld színe befedi
ezeket a színeket. Ősszel a klorofil kiszárad,
így csak a sárga és piros színek maradnak.
A levél váza
Keress néhány nagy levelet, melyeken az erek és a
bordák tisztán láthatók. Kérd
egy felnőtt segítségét a következőhöz:
főzd ki lassú tűzön, kis lángon a leveleket
legalább fél órán keresztül, sok vízben.
Majd néhány hétre egy vödörben hagyd kint
őket. Aztán mosd le a leveleket tiszta vízzel
, hogy letisztítsd róla a rothadó darabkákat.
Segít, ha egy puha ecsettel megnyomkodod. Így csak
a leveled erezete marad meg. Ez lesz a levél váza.
Ha ezeket kártyákra ragasztod, szép üdvözlőlapokat
és könyvjelzőket készíthetsz belőlük.
Kereszt a levélen
Tegyél két csík ragasztószalagot egy zöld
levélre keresztezve. Hagyd a levelet a fán. Ha
a levél nem kap fényt, nem tud klorofilt előállítani.
Néhány nap múlva már látnod kell a sárga
pigment színét a ragasztószalag alatt.
Levélképek
Gyűjtsd össze a kedvenc leveleidet. Keress speciális
színeket és formákat. Fektesd őket újságpapírok
közé és tegyél rájuk valami nehezéket.
Néhány hét elteltével a leveleknek már
száraznak és laposnak kell lenniük. Kiragaszthatod
őket az ablakodra. Készíthetsz még képeket,
fákat, virágokat, absztrakt mintákat, úgy,
hogy felragasztod őket egy darab papírra. A préselt
színes levelekből szép kártyák, könyvjelzők
készíthetők. Ezeket, miután felragasztottad
egy kartonra, befedheted öntapadós, átlátszó
műanyagpapírral.
Mi történik a levelekkel?
Amikor a levelek lehullanak az erdőben, egy vastag ropogós
szőnyeget képeznek a fák alatt. Ha a fák
kb. 20 cm vastagságú levélréteget hullatnának
el minden évben 10 év elteltével, majdnem 2 méter
vastag levélszőnyeg lenne a fák alatt. De a
levelek szerves anyagok (ez azt jelent, hogy valaha még éltek).
Mikor a szerves anyagok "meghalnak" elhalnak, rothadni és bomlani
kezdenek. Tegyél néhány levelet egy lezárt
dobozba, hagyd benne néhány hétig, és rendszeresen
ellenőrizd, hogy lásd, mi történik. Nézd
meg, hogy a levelek ugyanolyan gyorsan rothadnak-e a dobozban, mint egy
feszes háló alatt, lefedve.
Miért ilyen a levelek formája?
Vágd ki ezt a 4 formát papírból - egy
négyszögleteset (1), egy kör alakút (2), két
levél alakút (3,4). Ragassz egy hajlítható
csövecskét mindegyik formájúra. Tartsd
egy csap alá őket és folyasd a vizet lassan a csövecskékbe.
Figyeld meg, mi történik. Az (1,2) esetben a víz
addig marad a papíron, amíg a felület engedi.
Ha a levelek ilyen alakúak lennének, az eső tönkretenné
őket. A (3,4) esetben a víz a papír hegyéig,
csúcsáig folyik és nem lepi el teljesen a levelet.
Úgy működik, mint egy vízlefolyócső.
Végezd el a kísérletet valódi, különböző
alakú, méretű levelekkel is.
A levelek egy családja
Gyűjts össze különböző leveleket ugyanarról
a fáról. Készíts négy kupacot
belőlük a legkisebbtől a legnagyobbig. Melyik
a legáltalánosabb méretű? A levelek különböző
nagyságúak, ugyanis a kisebbek árnyékosabb
helyen vannak, ahol kevesebb napfényt kapnak.
Napfénycsapdák és tápanyagtermelők
A levelek olyanok mintha miniatűr tápanyagtermelők
lennének. Fontos tápanyagokat termelnek a növények
túléléséhez. Sem az emberek, sem az állatok
nem maradhatnának életben nélkülük, hiszen
táplálékul szolgálnak mindkettő számára.
A levelek a táplálék elkészítéséhez
napenergiát, vizet és a levegőben lévő
karbon-dioxidot használják. A napelemekhez hasonlóan
működnek, befogják a napenergiát. Ezt megtapasztalhatod
magad is, ha egy darab fehér papírt tartasz a nap felé
úgy, hogy közel állsz a fa törzséhez.
A papír felülete foltos lesz, vagy teljesen beárnyékolt
a levelektől, melyek felülete nagyjából az összes
napfényt elnyeli. Ha egy fa aljáról felnézel,
alig látod az égboltot, ugyanis a levelek a lehető
legtöbb napfényt elnyelik a tápanyag készítéséhez.
Milyen nagyok a te napelemeid?
Rajzolj körbe egy levelet 1,5 cm négyzetrács szélességű
"kockás" papírra. Számolj 1 pontot minden egyes
kockára, mely félig vagy több mint félig fedett
és 0-t arra, mely négyzetrácsnak kevesebb mint a fele
van lefedve. Hogy kiszámíthasd a napelemek nagyságát
az egész fára vonatkozóan, számold meg a gallyakat
egy kis ágon, majd a kis ágakat egy nagyobb ágon,
és végül az ágak számát a fatörzsön.
Ez aztán add össze.
A lehulló levelek
Megfigyelheted, hogy hogyan hullajtják el leveleiket a lombhullató
fák úgy, hogy kiválasztasz egy ágat egy lombhullató
fán és világos festékkel megjelölsz 20
levelet rajta. Minden nap jegyezd fel hány megjelölt
levél hullott le. Próbáld ki másfajta
lombhullató fa leveleivel is ezt a kísérletet, így
megfigyelheted, hogy melyik fajta hullajtja el először a leveleit.
Keressél levélhegeket a gallyakon. Ez a heg azt a helyet
mutatja, ahonnan a levél levált és elhalt, mert
itt akadt el annak vízellátása.
Keresd a párját!
Eredeti szöveg: Braus, Judy és Wood, David:
Environmental Education in the Schools. Peace Corps Information Collection
and Exchange, Washington, D.C., 1993
Feladat: Felébreszteni az érdeklődést
a kövek, a növények és az állatok iránt.
A megfigyelési készség fejlesztése.
Szint: általános iskola, alsó
tagozat
Tantárgyak: környezetismeret, matematika
Szükséges: 2 terítő
________________________________________________________________________________
Ez a játék nagyon jó arra, hogy felkeltsük a
gyerekek érdeklődését a kövek, növények,
állatok iránt. Mielőtt összehívnánk
a gyerekeket, titokban gyűjtsünk kb. l0 db egyszerű tárgyat
a közvetlen környezetünkből – köveket, magokat,
tűlevelűek tobozát, néhány jelet, mely
az állatok jelenlétére utal. Ezeket helyezzük
egy terítőre, s egy másik terítővel
takarjuk le őket. Hívjuk a gyerekeket magunk köré,
s mondjuk nekik ezt: "A terítő alatt tíz olyan tárgy
van, melyet a közeli természetben megtalálhattok.
Most felemelem a terítőt 25 másodpercre, hogy jól
megnézhessétek és emlékezzetek rájuk."
Miután a gyerekek megnézték a tárgyakat, szétszóródnak,
mindegyikhez egy-egy hasonló párt keresnek, s ezeket maguknál
tartják. Öt perc keresés után a gyerekeket
visszahívjuk. A terítő alól drámai
mozdulatokkal húzzuk elő a tárgyakat, egyszerre mindig
csak egyet, és mindhez fűzzünk valami érdekeset.
Mindig kérdezzük meg a gyerekeket, találtak-e nagyon
hasonló párt a tárgyhoz.
A gyerekeket izgatott kíváncsiság fűzi ezekhez
a dolgokhoz, melyeket mutatunk nekik – a kövekhez, magokhoz, növényekhez,
stb. A játék többszöri megismétlése
észrevehetően erősíti a gyerekek koncentrációját
és memóriáját.
Figyelem! Győződjünk meg róla,
hogy a játék végén a kellékek eredete
helyükre kerülnek vissza; és hogy nem gyűjtünk
élőlényeket és védett, ritka dogokat.
Madárfürdő készítése
Eredeti szöveg: Soil Conservation Topics Education
Kit. U.S. Department of Agriculture, Soil Conservation Service.
Feladat: Összehasonlítani a madarak és
a gyerekek fürdését
Szint: óvodáskortól második
osztályos korig, általános iskola, alsó tagozat
Tantárgyak: nyelvhasználat, környezetismeret
Szükséges: nagyobb méretű
doboz fedele, amely megtartja a vizet, vagy nagyobb méretű
tál, és egy vödör víz
Bevezetés a foglalkozáshoz
A vödör segítségével töltsük meg
a szemetes fedelét vízzel. Helyezzük a madárfürdőt
egy megfelelő helyre. Ahol a madarak hamar észreveszik, és
a tanulók is megfigyelhetik.
Eljárás
Hagyjuk a tanulókat, hadd figyeljék, hogyan fürdenek
a madarak. Vitassuk meg, miért fontos a tiszta víz az összes
élőlény számára.
Kiegészítő foglalkozás
A tanulók írják le a madarakat: szín,
méret, s egyéb tulajdonságok. Madárhatározó
segítségével állapítsuk meg a fajtákat.
Ingyen csapadékmérő
Eredeti szöveg: Soil Conservation Topics Education
Kit. United States Department of Agriculture, Soil Conservation Service
Feladat: Csapadékmérő készítése
Szint: általános iskola, alsó
és felső tagozat
Tantárgy: technika, földrajz
Szükséges: (1) flakon vagy üveg, szalag
(2) konzervdoboz, vonalzó
________________________________________________________________________________
(1) Hosszú olajos flakon, vagy orvosságos üvegcse, rákötve
egy karó tetejére, s kitéve a szabad ég alá
- már kész is.
A centiméter-beosztást elkészíthetjük
fekete szalag, vagy bőrszalag vékony csíkjaiból.
(2) Konzervdoboz karóhoz drótozva, és nyílt
helyre téve szintén tökéletes csapadékmérő.
A csapadék mennyiségét megmérhetjük vonalzó,
vagy méterrúd segítségével.
Víz
Feladat: Megtanítani a diákoknak védeni
és megőrizni a vizet rámutatva annak fontosságára,
és hogy mennyire függünk tőle.
Szint: általános iskola, alsó
tagozat
Tantárgyak: környezetismeret, rajz
Szükséges: tábla, képek a
vízhasználatról, keménypapír, olló,
ragasztó, papír-lap, ceruza
________________________________________________________________________________
Eljárás:
Kérdezzük meg a gyerekeket:
- Mi a víz?
- Milyen formái vannak? (jég, folyékony, gőz)
- Honnan jön a víz? (eső, hó, föld,
folyó, stb.)
- Ma reggel hogyan használtátok a vizet?
- Mire használjuk a vizet?
ivásra, (és evéshez), pihenéshez,
mosni (mosakodni, takarítani, mosogatni, stb.), hűtésre,
melegítésre, az iparnak, közlekedésre-szállításra,
növényeknek
Osszuk a diákokat 4-5 fős csoportokba. Csináltassunk
mindegyik csoporttal egy listát arról, hogy mit gondolnak,
mennyiféle célra használják az emberek a vizet.
5-10 perc múlva számoljuk meg mindegyik csoportnál,
hogy mennyit írtak össze, és kik találták
a legtöbbet.
Mivel sokan használjuk a vizet és sok mindenre, nagyon fontos,
hogy tisztának próbáljuk megőrizni. A piszkos
víz árt az egészségünknek és elegendő
víz nélkül nem élhetünk. A piszkos
vizet szennyezettnek nevezzük.
Kérdezzük meg a gyerekeket:
- Hogyan szennyezzük és mire használunk túl
sok vizet?
- Hogyan őrizhetjük meg a vizet?
- Hogyan tarthatjuk tisztán?
Az állatoknak is szükségük van vízre.
Sokuk használja a vizet úgy mint mi. Sok él
a vízben és a vízparton ís. A tiszta
víz fontosabb azoknak az állatoknak amelyek a vízben
laknak.
- Milyen állatok élnek a vízben vagy a vízparton?
(hal, béka, teknősbéka, stb.)
Néhány állatnak a víz szolgáltatja a
táplálékot, például a madaraknak amelyek
halat esznek. Ha nem élhet a tápláléka, nem
élhetnek a madarak vagy más állatok sem.
A víz tisztántartása és megőrzése
nagyon fontos az állatoknak és embereknek a túléléshez.
Tevékenység:
Osszuk a diákokat újra 4-5 fős csoportokba.
Minden csoport húzzon 8-10-et a képekből, kapnak keménypapírt,
ragasztót, ollót. A diákok kollázst készítenek
a vízhasználatról. Kérjük meg őket
arra, hogy próbálják minél nagyobb változatosságban
bemutatni a vízhasználatot a kollázsukon. Arra is
szólítsuk fel őket, hogy gondolkodjanak el, és
keressék meg a megfelelő kifejezést a képeken
látható vizek formájára, származására,
használatára, állapotára stb. Amikor befejezték,
a csoportok mutassák be a munkájukat az osztálynak
és magyarázzák el, hogyan használják
az emberek és az állatok a vizet, milyen formájú
a víz, honnan jön a víz, tiszta vagy piszkos a víz,
stb.
Mi Van a Víziszócsónakkal?
Írd a szavakat a szócsónakból az alábbi
megfelelő csoportokba. Töltsd ki a táblázatot
a saját szavaiddal!
hal .........................................................................................................
ebihal
csiga ......................... tiszavirág ....................
vízililiom ..................... szirtek
kavics ...................... nádbuzogány ...............
teknősbéka ............ bogár
feketesügér ............ iszap ............................
békalencse .......... lótusz
folyami rák ............ béka ............................
ponty ............... agyag
alga .............. homok ........................ vérhernyó
VÍZINÖVÉNYEK
___________________________
___________________________
___________________________
VÍZIÁLLATOK
___________________________
___________________________
___________________________
ÉLETTELEN DOLGOK
___________________________
___________________________
___________________________
AZOK A DOLGOK, MELYEK
KÁRT OKOZNAK A VÍZIÉLETBEN
A saját szavaiddal töltsd ki!
___________________________
___________________________
___________________________
Vizek régen és ma
Eredeti szöveg: Braus, Judy és Wood, David:
Environmental Education in the Schools. Peace Corps Information Collection
and Exchange, Washington, D.C., 1993
Feladat: Tervezzünk kérdőívet,
és kérdezzük meg a közösség idősebb
lakosait, hogy miként alakult a víz felhasználása
fiatalkoruktól mostanáig.
Szint: általános iskola, alsó
és felső tagozat; középiskola
Tantárgyak: környezetismeret, történelem,
földrajz, kifejezőkészség
Szükséges: ceruzák, magnetofon
(nem kötelező)
________________________________________________________________________________
Minden közösségben az emberek – különösen
az idősebb lakosok – történeteket őriznek arról,
hogy milyen változásokat tapasztaltak a helyi föld és
víz használatában. A fiatalok számára
gyakran megdöbbentő a sokféle változás,
és hogy ezek milyen hatással voltak a víz minőségére.
A víz minőségét alakító események
és következmények gyűjtését megkezdhetjük
egy kérdőív összeállításával,
a csoport majd ennek segítségével fogja meginterjúvolni
azokat az idősebb polgárokat, akik már régóta
az adott területen élnek.
Előkészületek
Fejtsük ki a tevékenység általános célkitűzéseit,
melyek a következők: egy kérdőív készítése
a helyi vizek történetével kapcsolatban; néhány
olyan idősebb ember megkérdezése, akik már
hosszabb ideje a közösségben élnek; egy "Idézetgyűjtemény"
összeállítása, mely tükrözi a közösség
életét a múltban. Ezután vitassuk meg,
milyen lépésekből áll egy jó interjú
készítése:
1. Beszéljünk meg találkozót a megkérdezni
kívánt személlyel, ismertessük vele az interjú
tárgyát, hogy felkészülhessen rá.
2. Ha szeretnénk magnót használni, előzőleg
ellenőrizzük, hogy működik-e. Győződjünk
meg arról is, hogy van nálunk elegendő hegyes ceruza
és papír.
3. Mutatkozzunk be, és újból állapítsuk
meg az interjú fő célját, azt is, hogy mennyi
ideig fog tartani, és hogy miként akarjuk majd felhasználni
az anyagot.
4. Mielőtt a magnót használnánk, kérjük
partnerünk beleegyezését.
5. Legyünk nyíltak és barátságosak
A tanulók gyakorolják el egymás közt párszor
az interjúkészítést, hogy némi tapasztalatot
gyűjtsenek.
Eljárás
1. Kérjük meg a tanulókat, hogy párokban állítsanak
össze kérdőívet. Íme néhány
mintakérdés:
- Mióta él ebben közösségben?
- Élt valaha a folyóhoz közel?
- Hogyan emlékszik a folyóra, mikor Ön annyi idős
volt, mint most én?
- Hogyan változott a folyó és a környező
terület azóta?
- Hogyan és mire használták az emberek a folyót?
- Hogyan érez ma folyó iránt?
2. Minden tanulópár kérdezze meg a közösség
három különböző tagját. Ezután
gyűjtsenek még anyagot a könyvtár és a
helybéli történeti társulat segítségével,
hogy még többet megtudjanak a környék történetéről.
3. Minden tanulópár összegezze, milyen változásokon
ment keresztül a folyó, és ez hogyan hatott a közösségre.
Ezután a tanulók együtt állítsanak össze
egy "Idézetgyűjteményt" arról, amit az idősebb
emberek mondtak a vizekkel kapcsolatban. Ha lehetséges, régi
lapokból vett képekkel illusztrálják a változásokat.
Összegzés
1. A tanulók próbálják kitalálni,
milyen események lehettek akár pozitív, akár
negatív hatással a víz minőségére
saját környezetükben.
2. Kérdezzük meg tőlük, hogy közösségük
múltjának felderítése segít-e a jövő
megtervezésében?
Világunkban sok a víz
Eredeti szöveg: Braus, Judy és Wood, David:
Environmental Education in the Schools. Peace Corps Information Collection
and Exchange, Washington, D.C., 1993 és Living Lightly on the Planet
- Vol. 1, Schlitz Audubon Center.
Feladat: A víz körforgásának
diagrammon ábrázolása. Megmagyarázni,
miért véges a Föld vízkészlete. Az édesvíz
és sósvíz készlet arányainak leírása
a Földön.
Szint: Korosztály nem számít
Tantárgyak: környezetismeret, földrajz,
fizika
Szükséges: A víz körforgásának
diagramja, egy db. 3 literes edény és két kisebb tiszta
edény
________________________________________________________________________________
Az űr távlatából készített fényképek
szerint világunkban sok a víz. Ez a kép megegyezik
a vízbőségről szóló közfelfogással.
Bolygónk vízben gazdag. A vízhiány problémája
az egyenlőtlen eloszlásból, és ennek a létfontosságú
elemnek az oktalan felhasználásából fakad.
A vizsgálat a víz körforgásának tanulmányozásával
kezdődik. A tanulók látni fogják, hogy
a ma használt vízzel töltötték egykor tele
az egyiptomiak edényeit is. A víz zárt rendszerben
mozog, az atmoszféra kívülről nem kap utánpótlást.
Soha nem lesz több vizünk a Földön, mint ma.
A víz körforgása
Kezdjük a gyakorlatot a víz körforgásának
tárgyalásával. A vízkészlet bőségét
az alábbi adatok illusztrálják. (Segítsünk
a tanulóknak, hogy vizuálisan érzékeljék,
mit jelent egy köbmérföld. Például
nyolc utcaköznyi táv egy mérföld. Talán
segít, ha elképzelnek nyolc utcaközt egymás mellett,
mögött és fölött.)
- Minden pillanatban átlagosan 3100 köbmérföldnyi
vízcsepp és pára oszlik el az atmoszférában.
- 12 naponként a légkör teljes nedvességtartalma
kicserélődik azzal, hogy csapadékként lehull,
és helyettesítődik.
- 95000 köbmérföld víz kerül a levegőbe
évente: 80000 az óceánok, 15000 a szárazföldi
területek vizeiből
- Ezt egyensúlyban tartja, hogy 95000 köbmérföld
csapadék hullik vissza a Földre évente.
Ahol a víz található
Ha olyan bőségben van a víz, miként lehet,
hogy nincs belőle elég? Bolygónk édes-
és sósvíz készletének statisztikai elemzését
a következő táblázat mutatja:
A Föld vízkészletének megoszlása:
Elhelyezkedés ............................. Százalék
Óceán ............................................ 97,3
Édesvíz ...........................................
2,7
Az édesvíz megoszlása:
sarki jég és gleccserek ........... 77,2
talajvíz és talajnedvesség ........ 22,4
tavak és mocsaras területek ... 0,35
atmoszféra ............................. 0,04
folyók .................................... 0,01
Forrás: Water Management for Arid Lands in Developing
Countries, A.K. Biswas et al, p. 10
A következő bemutató segítheti a tanulókat,
hogy az édes és sósvíz megoszlásáról
fogalmat alkothassanak. Az első edényben három
liter víz jelentse a Föld teljes vízkészletét.
Öntsünk 90 ml-t a második edénybe, ez az édesvizet
jelenti. Ebből a 90 ml-ből öntsünk át
67,5 ml-t a harmadik edénybe, ez utóbbi lesz a sarki jég
és a gleccserek víztartalma. A második edényben
maradó víz jelképezi számunkra azt az édesvízmennyiséget,
amely rendelkezésünkre áll.
Az edényekre előzőleg fel is írhatjuk, hogy
mit jelképeznek, hogy a tanulók könnyebben megértsék
a bemutatót.
Víz a növényektől - kipárolgás
Eredeti szöveg: Schultz, Robert F.: Environmental
Experiments ... from Edison. Edison Electric Institute -Thomas Alva Edison
Foundation, Washington, D.C., 1992.
Feladat: a növények párologtatásának
bizonyítása műanyagtáska segítségével
Szint: általános iskola, alsó
és felső tagozat
Tantárgy: környezetismeret, biológia
Szükséges: cserepes növény,
tiszta műanyaglap (pl. egy száraz bevásárlótáska
egyik fele).
________________________________________________________________________________
Bizonyos szempontból a párolgás ugyanazt jelenti
a növényeknél, mint nálunk az izzadás.
Arról a folyamatról van szó, melynek során
a növény vizet vesz fel a talajból gyökerei segítségével,
majd levelein keresztül elpárologtatja azt.
Meglehetősen nagy mennyiségű víz kerül
így a levegőbe. Például a nyírfa
naponta kb. 260 liter vizet juttat így a levegőbe, egy kukoricanövény
pedig 190 litert egyetlen évszak alatt.
Hogy folyamatában észlelhessük a párolgást,
fogjuk a műanyagot, és táskaként borítsuk
a lehető leglevelesebb növényünk fölé.
A növény tövénél szorítsuk össze,
s kössük is át. A növényt tegyük
napos helyre pár órára. Ha a műanyag nyomja
a növényt, állítsunk fel támasztékot,
például karót tűzhetünk a növény
földjébe.
Vajon mit látunk majd a műanyag belső oldalán?
Nos... nézzük meg.
Vízkeverés
Feladat: Mi történik, mikor forró
és hideg víz keveredik? A következő egyszerű
kísérlet választ ad erre a kérdésre.
Azt is megmutatja, ahogy a hőszennyezés működik
– mikor meleg vizet engednek a patakok, folyók hideg vízébe.
Szint: általános iskola, 7-8. osztály
Tantárgyak: környezetismeret, kémia
Szükséges: 2 liter hideg víz, 2
liter forró víz, piros és kék ételszínezék,
lapostányér és két db, 4 literes tartóedény.
________________________________________________________________________________
Bejárás
1. Először öntsük a 2 liter hideg vizet
az egyik tartóba.
2. Adjuk ehhez a vízhez a kék festékanyagot.
3. Most helyezzük a lapostányért a tartó
tetejére.
4. A 2 liter forró vizet töltsük a másik
tartóba.
5. Adjuk ehhez a vízhez a piros festéket.
6. A tányért fedőként használva
fordítsuk meg a hidegvizes tartót és helyezzük
a forróvizes fölé.
7. Húzzuk ki a tányért és engedjük
a vizeket összekeveredni
Hogyan keveredik össze a víz?
Mit mond ez nekünk a hőszennyezésről?
Milyen lágy a vízünk?
Feladat: szappan segítségével
meghatározni a vízminták relatív keménységét
Szint: általános iskola, 7-8. osztály
Tantárgyak: kémia
Szükséges: Vízminták különböző
helyekről: csapvíz; patakvíz; tó, pocsolya
vize; csapadékvíz; ásványvíz; ezen kívül
folyékony szappan és szemcsöppentő
________________________________________________________________________________
Ásványok, például a kalcium és a
magnézium keménnyé teszik a vizet. Bekerülnek
a talajvízbe, mely ivóvizünknek egyik fő forrása,
amint az áthalad a víz alatti szikla- és talajrétegeken.
A kemény víz csökkenti a szappan tisztító
képességét. A kemény víz dörzsölő
hatása is erősebb, ezért jobban megviseli a ruhákat,
poharakat, vízvezetékcsöveket.
Eljárás
1. Legelőször töltsünk 100 milliliter vízmintát
minden fajtából egy-egy külön tartóba.
2. Most adjunk hozzá mindegyikhez 2-5 csepp folyékony
szappant. Rázzuk fel a mintákat. Habzanak?
3. Jegyezzük föl, melyik mintához hány csepp
szappanra volt szükség ahhoz, hogy habozzon.
Melyik fajta víz a leglágyabb?
Melyik a legkeményebb?
Mi teszi a vizet lággyá vagy keménnyé?
Egy vízszűrő modell
Eredeti szöveg: Schultz, Robert F.: Environmental
Experiments ...from Edison. Edison Electric Institute - Thomas Alva Edison
Foundation, Washington, D.C., 1992
Feladat: Vízszűrő modell készítésese
Szint: általános iskola, felső
tagozat
Tantárgyak: fizika, technika
Szükséges: a képen látható
alakú üveg , harisnya, néhány csésze kavics,
sóder, durva és finom homok (valószínűleg
mindezt, ingyen beszerezhetjük egy építkezésnél),
80 cm széles fa, gyűjtőedény
________________________________________________________________________________
Víz. Milyen értékes ajándék. A levegő
mellett ez a legfontosabb dolog az életünkben. A víz
bármilyen formája nélkül, az ember 1 hétnél
tovább nem maradhatna életben.
Az átlag amerikai naponta kb. 250 liter tiszta vizet használ
az otthonában. De a vízszennyezés terjedése
miatt a tiszta víz előállítása egyre
nehezebbé válik. Egy víztisztító berendezés
könnyen eltávolítja a törmelékeket, lebegő
szennyező anyagokat és kórokozó baktériumokat.
De az oldott vegyszerekkel és rovarirtó szerekkel már
más a helyzet. A tudósok elsősorban azt kísérlik
meg megakadályozni, hogy az ilyen szennyező anyagok bekerüljenek
a vízbe.
Ebben a kísérletben felvázolt vízszűrő
modell egy alapvető tisztulási folyamat részét
mutatja be, amit sok városban alkalmaznak a víz kezelésére.
A folyamat a következőkből áll:
1. koagulálás (alvadás, szilárdulás)
és ülepedés
2. szűrés
3. fertőtlenítés
A szűrés nem csak a szilárd szennyező anyagokat,
de néhány baktériumot is eltávolít.
Lássunk munkához és építsük
fel saját vízszűrőnket. Az első az állvány
szerelése. Fűrészeljünk le két 15cm-es
darabot a fából. Ezek lesznek az állvány lábai.
A megmaradt darab lesz a teteje. Vágjunk egy 10cm átmérőjű
lyukat a tetejének a közepén, így ez meg tudja
tartani a tartályt. Azután szegezzük össze az állványt.
Vágjuk le a műanyag tartálynak a legalját,
használjunk éles szerszámot (ott könnyű).
Ezután, a kupakot átalakítjuk szűrővé.
Vegyük ki az alátétet. Vagy egy 1/6cm-es fúróval,
vagy egy éles eszközzel csináljunk annyi lyukat, amennyi
célszerű, utána borítsuk be az egészet
egy darab harisnyával. Csavarjuk vissza a kupakot a tartályra
és helyezzük fejjel lefelé az állványba.
Most kezdjük el a szűrőanyag készítését.
Először jön a finom homok a nyak legkeskenyebb részéig.
Ezután következzen a durva kavics a tölcsér szakasz
tetejéig. Azután 5 vagy még több cm sóder
és ugyanannyi kavics.
A szűrő alatt az edénnyel, töltsünk egy
kis szennyezett vizet a kavicsra. Próbáljuk ki sáros
vízzel, mosogatóvízzel, fürdővizeddel
(a legutolsó tudná igazolni az összes teszt közül
a legerősebbet).
Ami az edénybe ürül, észrevehetően tisztább
kell, hogy legyen.
De természetesen nem lesz olyan elég tiszta, hogy megigyuk.
Végül is, amit most próbálunk bemutatni, egy
elv, nem pedig az igazán tiszta víz.
Mi a talaj?
Feladat: A talajrétegek megfigyelése,
talajminták gyűjtése, jegyzetek készítése
Szint: általános iskola, felső
tagozat
Tantárgyak: környezetismeret, földrajz
Szükséges: ceruza, notesz, esetleg kis
üvegek
________________________________________________________________________________
Eljárás
1. Mélyen húzódó utak mentén,
földkitermeléseken vagy egyéb helyeken, ahol a talaj
rétegződése jól látható, figyeljük
meg ezt a jelenséget.
2. Jegyezzük fel megfigyeléseinket. Foglaljuk
ebbe: a helyet; a felső talaj vastagságát (ennek
alját a talaj jellegének teljes változása jelzi);
az altalaj vastagságát, ez a felső talaj aljától
az anyakőzet tetejéig tart; és a felső talaj,
az altalaj és az anyakőzet színét.
3. Gyűjtsünk mintákat a felső talajból,
az altalajból és az anyakőzetből több
helyről, a mintákat címkézzük is meg.
A mintákat szárítás után kis üvegekben
ki is állíthatjuk.
4. Összegezzük megfigyeléseinket. Mondjuk
el megfigyeléseinket a felső talajjal, az altalajjal és
az anyakőzettel kapcsolatban. Foglaljunk itt össze minden
megfigyelést, mint például a helyszínek eltéréseit,
stb.
A felső talaj a föld legfelső, 5-15 cm vastagságú
rétege. Ezekben a gyakorlatokban az altalaj azt a réteget
jelenti, mely lefelé haladva a felső talaj után következik,
s színében, állagában eltér attól.
Ha a megfigyelési helyeken nincs lényeges eltérés
a felső talaj és az altalaj tulajdonságai közt,
tekintsük altalajnak a talaj azon rétegét, mely 30-75
cm-re van a felszíntől. Vegyük fel a kapcsolatot
a helyi földtani illetékesekkel további információkért.
A talaj fontos, mert...
Feladat: Gondolkodni és beszélni kell,
s nyitott szemmel járni.
Szint: általános iskola, felső
tagozat
Tantárgyak: környezetismeret, magyar
Szükséges: notesz minden tanuló
számára
________________________________________________________________________________
Eljárás
1. Foglaljuk listán össze, hogy a talaj miért
fontos a számunkra. Segítségünkre lehet,
ha végiggondoljuk, miként használjuk fel a földet
a növények és fák; az élelem megtermelésére
saját magunk és állataink számára.
Ugyanezen a földön állnak házaink, vezetnek útjaink,
stb.
2. Nézzünk körül otthon, az udvaron, a parkban,
az erdőkben és a földeken. Vegyük észre,
hogy csak a megfelelő talajon áll meg a ház.
Másfajta talaj kell a növények, a fák és
az utak számára. A szeméttelepeket földdel
fedik, hogy eltakarják a hulladékot. Eszünkbe
jutnak egyéb területek is, ahol a talaj fontos a számunkra?
Írjuk ide őket!
Hogyan képződik a talaj
Feladat: Bemutathatunk néhány fizikai
erőt azok közül, melyek felőrlik a sziklákat,
hogy talaj formálódhasson belőlük.
Szint: általános iskola, felső
tagozat
Tantárgyak: környezetismeret, kémia
Szükséges: A - laposfogó, egy darab mészkő,
edény, borszeszégő; B - kis üveg fedővel,
törölköző, papír-vagy műanyagtáska,
hűtőszekrény; C - apró szikladarabok; D - konyhasó
________________________________________________________________________________
A. Forróság és hideg
1. Laposfogó segítségével tartsunk
egy darab mészkövet nyílt láng, vagy kazán
fölé. (VIGYÁZZUNK, MEG NE ÉGESSÜK
MAGUNKAT!)
2. Tegyük a forró kődarabot hidegvizes edénybe.
Jegyezzük föl, mi történik. Magyarázzuk
meg, hogy a tél hidege és a nyár melege miként
tördeli szét a sziklákat.
B. Fagyás és olvadás
1. Töltsünk meg kis üveget vízzel. Csavarjuk
rá szorosan a fedelet.
2. Csavarjunk törülközőt az üveg köré.
Tegyük műanyag-vagy papírszatyorba.
3. Tegyük a szatyrot a hűtőbe.
4. Jegyezzük fel, hogyan hatott a fagyás az üvegre. Mi
történt? Miért?
C. Szél és víz
1. Dörzsöljünk össze két puha követ
vagy szikladarabot.
2. Jegyezzük fel, miként képződik talaj a kövek
dörzsölődéséből.
D. Víz
A nátriumklorid ásványi anyag, mely a konyhasóban
található.
1. Tegyünk egy evőkanálnyi konyhasót egy pohár
vízbe. majd keverjük meg.
2. Írjuk le, mi történik.
3. Magyarázzuk el a víz hatását az ásványi
anyagokra
Saját szavainkkal mondjuk el, mit jelent a "mállás".
A levelek körforgása
Eredeti szöveg: Let's Reduce and Recycle: Curriculum
for Solid Waste Awareness. U.S. Environmental Protection Agency, Washington,
D.C., 1990
Feladat: Bevezetés a természetes körforgások
fogalmához. Vigyük a gyerekeket erdős területre,
hogy láthassák, mi történik a levelekkel, miután
lehullanak a földre.
Szint: általános iskola, alsó
tagozat
Tantárgyak: környezetismeret, rajz
Szükséges: levelek, vázlatkészítéshez
anyagok
________________________________________________________________________________
Kérdjük meg a gyerekeket, tudják-e, mi történik
a lehullott levelekkel ősszel?
Hol lesznek ezek a levelek következő nyáron?
Saját gyűjtésmintákon keresztül teremtsünk
kapcsolatot a gyerekek előtt az avarréteg és a talajréteg
között, ezt a gyerekek nem csak láthatják, de tapinthatják
is. A gyerekek készítsenek vázlatokat és
jegyzeteket a megfigyelt avar- és talajréteg-mintákról.
Magyarázzuk el nekik, hogy a porladó leveleket a penész
és apró organizmusok humusszá alakítják.
Segítsünk megérteni a gyerekeknek, hogy a levelek
a talajba kerülve és humusszá rothadva gazdagabbá
teszik a talajt, s ezáltal táplálják a fát.
Így a fa növekszik, és még több levelet
hajt. Magyarázzuk el a gyerekeknek, hogy ezek a természetben
újra és újra ismétlődő körfolyamatok
neve az anyagok természetes körforgása.
Vázlataikat felhasználva a gyerekek készítsenek
nagyméretű falfestményt, mely bemutatja a levelek körforgásának
minden állomását.
A levelek természetes körforgása
A levelek lehullanak
A levelek elrothadnak, és gazdagítják a talajt.
A humuszban gazdag talajból növekszenek a fák
Egy másik módszerrel is illusztrálhatjuk a levelek
körforgását. A következő szavakat
írjuk fel kártyákra: "talaj", "gyökerek",
"törzs", "ágak", "rügyek", "zöld levelek", "elhalt
levelek". A hét kártyát osszuk ki hét
gyereknek véletlenszerűen. Miután mind a heten
felmutatták kártyájukat az osztály felé,
a "talaj" című kártyát tartó gyermek
kezébe adjunk hosszú madzagot. Kérjük meg
a hét gyereket, hogy rendeződjenek sorba a madzagot fogva
aszerint, ahogy a növekedés és rothadás fázisai
egymás után következnek. Végül a "talaj"
kártyát tartó gyermek kapja meg a madzag másik
felét is, így a gyerekek kört alkotnak.
Magyarázzuk el a gyerekeknek, hogy egyes háztartások,
termelő közösségek a konyhai és egyéb
hulladékot az udvaron, vagy a kertben nagy halomba rakják.
Ezt a halmot nevezik komposztnak. A benne levő anyagok lebomlásával
a komposzt alkalmas lesz a kert, vagy más termelés alatt
álló terület talajának javítására.
A komposztálás lecsökkenti annak a hulladéknak
a mennyiségét, amit a talajba kell süllyeszteni, vagy
el kell égetni. Mondjuk el a gyerekeknek, hogy a komposzt
a természetes körforgás egy formája.
Töltsd fel a dombot!
Eredeti szöveg: Soil Conservation Topics Education
Kit. U.S. Department of Agriculture, Soil Conservation Service
Feladat: Ez a játék módot ad arra,
hogy megnevezzünk egy olyan módszert, mellyel a domboldalak
földjét védhetjük, valamint arra, hogy két
indokot is adassunk azzal kapcsolatban, hogy miért telepítjük
be azokat növényekkel.
Szint: általános iskola, alsó
tagozat
Tantárgyak: Magyar, matematika, környezetismeret
Szükséges: minden csoport számára
játéktábla, növényeket ábrázoló
kártyák, egy csomag olyan kártya – ún. kivonó
kártyák (kockával helyettesíthető) –
melyeken számok vannak, ragasztószalag.
________________________________________________________________________________
Eljárás
Mutassuk be, hogy mi történik a csupasz földdel a domboldalon.
Kérjünk meg egy tanulót, hogy fújjon keresztül
egy laza, száraz földet tároló tartály
felszíne felett. Döntsük meg a konténert
és kérjük meg egy másik tanulót, hogy
öntsön rá egy pohár vizet.
Kérjük meg a gyerekeket, hogy nevezzenek meg egy módszert
a domboldal földjének védelmére. (Beültetni
növényekkel)
Kérjük meg őket, hogy mondjanak más okot
is, amiért hasznos, ha növényeket ültetünk.
(Táplálékot és védelmet biztosít
az állatok számára, a vízfolyások nem
mossák le a földet, a termések ételt biztosítanak
az embereknek.)
Osszuk az osztályt 2-4 fős csapatokra. Adjunk mindenkinek
egy ív papírt, hajtsák hosszában félbe
és állítsák az asztalukra mintegy dombként.
Osszunk ki játéktáblákat, kártyákat,
melyek növényeket ábrázolnak, különböző
jeleket vagy zsetonokat. Mindenki válassza ki a jelét
és színezze ki a megfelelő színre.
A játék menete a következő
A tanulók felváltva játszanak, olyan kártyákat
húznak melyeken számok vannak. A számok értéke
mondja meg, hogy kinek mennyit kell lépnie. Ha egy játékos
olyan mezőre érkezik, melyen egy nyíl és
egy szám van, akkor abba az irányba és annyit kell
lépnie, amennyi a mezőn jelezve van. Ha egy játékos
olyan mezőre érkezik mely egy növényt ábrázol,
akkor elvehet egy növényt abból a fajta csomagból
és felrakhatja a dombjára. Miután mindenki beért
a célba, az a játékos a nyertes, akinek a legtöbb
növénye van.
Kiegészítő
Keressenek a gyerekek olyan képeket, melyek domboldalakat ábrázolnak.
Mutassuk be azokat aszerint, hogy milyen növényeket ábrázolnak
(terméseket, fákat, legelőt).
Keressenek olyan képeket is, melyeken nincsenek növények
(homokdűnék, dombokon épült városok).
Hasonlítsák össze ezeket azokkal a dombokkal, melyeken
vannak növények.
Szivárgásvizsgálat
Bevezetés: Egyszerű módja van annak,
hogy megmérjük, milyen gyorsan szivárog a víz
a talajba. Ezt "perc-teszt"-nek hívjuk. A "perc-teszt"
célja annak meghatározása, vajon a talaj alkalmas-e
építkezésre. A perc-tesztet mi is elvégezhetjük
udvarunk hátsó részében.
Szint: általános iskola, 4. osztálytól
Tantárgyak: környezetismeret, matematika,
fizika, technika
Szükséges: egy lapát, víz
és egy karóra
________________________________________________________________________________
Eljárás
1. Először is ássunk 45 cm mély lyukat.
Győződjünk meg róla, hogy a lyuk mélysége
a lehető legpontosabban megegyezik az előírttal, mert
így a teszt eredménye hiteles lesz.
2. Töltsük meg a lyukat vízzel, s tartsuk töltve
15 percen keresztül, töltsünk hozzá, ha szükséges.
3. Engedjük a vizet teljesen elszivárogni.
4. Töltsük meg a lyukat újra vízzel, s mérjük
meg, mennyi idő alatt szivárog el teljesen másodszorra
a víz.
Az osztályban hasonlítsuk össze eredményünket
más tanulók eredményeivel. Vitassuk meg, hogy
a 4. pontban mért szivárgási idő miként
függ a helytől, a talaj fajtájától, stb.
Mennyiben különbözik otthoni földünk vízelnyelő
képessége más lakóhelyekétől?
Miért vannak különbségek?
Különbözö talajfajták víztartó-képességének
vizsgálata
Eredeti szöveg: Schultz, Robert F.: Environmental
Experiments ...from Edison. Edison Electric Institute - Thomas Alva Edison
Foundation, Washington, D.C., 1992
Feladat: egyszerű szerkezet segítségével
megmérjük egyes talajfajták relatív víztartó
képességét
Szint: általános iskola, felső
tagozat
Tantárgyak: környezetismeret, technika,
fizika, földrajz
Szükséges: a vízszűrő
modellhez használt üveg, harisnya, 80 cm széles fa,
gyűjtőedény. Néhány talajminta.
Ld. a vízszűrő-modellt!
________________________________________________________________________________
A természetnek több ezer évbe került, míg
azt a vastag talajréteget létrehozta, amin mi az élelmünket
megtermeljük. A szennyezés és az erózió
egy pár év alatt az egészet tönkre teheti. És
akkor mihez kezdünk?
Alan Paton a Kiáltás a szeretett ország felett
(Cry the Beloved Country) című könyvében így
ír a talajról: "Tartsd meg, vigyázd és
légy figyelemmel iránta, mert ő megtart, vigyáz
és figyel rád. Pusztítsd el, s te is elpusztulsz."
Az erózió a talaj fokozatos pusztulása. Nagyrészt
attól is függ, hogy az egyes talajfajták mennyi vizet
képesek megtartani. Azok a talajfajták, melyek sok
vizet képesek magukban tartani, a nagy esőzések alkalmával
felfogják a vizet, s csak lassan engedik el. Ez kétszeresen
előnyös: csökkenti a víz lerohanását,
ami kisebb mértékű eróziót és
árvizet jelent, másrészt ezáltal több
víz szivárog a talajba, ami megnöveli az ottani vízkészletet,
ami később a víz egyik forrása lesz.
Ha megépítettük a vízszűrő modelljét,
és még mindig megvan az üres üveg, az állvány
és a tál, most néhány talajfajta víztartó
képességének vizsgálatához használhatjuk
fel őket.
Győződjünk meg róla, hogy a kilyuggatott kupak
nem tömődött el! Töltsük meg az üveget
kb. kétharmadáig száraz földdel a talaj legfelső
rétegéből, s öntsünk hozzá fél
liter vizet. Rögtön jegyezzük fel, hogy mennyi az
idő. Figyeljük meg, hogy mennyi idő múlva
kezd a víz csöpögni, mennyi ideig tart, amíg kicsöpög,
s hogy egyáltalán mennyi víz jött ki. Tegyük
ugyanezt homokos talajjal, agyagos földdel és az altalajból
származó földdel.
Szilárd anyagok, amelyek felbomlanak a talajban
Eredeti szöveg: Schultz, Robert F.: Environmental
Experiments ...from Edison. Edison Electric Institute - Thomas Alva Edison
Foundation, Washington, D.C., 1992
Feladat: A hulladékok föld alatti bomlásának
modellezése; hulladékminták gyűjtése.
Szint: általános iskola, alsó
és felső tagozat
Tantárgyak: környezetismeret, kémia,
fizika
Szükséges: nagy, mély tálca
(erről később még lesz szó), kevés
talaj, minták. A 2. kísérletnél mutatott türelem.
________________________________________________________________________________
Sokféle környezeti szennyeződés létezik,
a legszembeszökőbb a szilárd hulladék. Mindenfelé
láthatjuk ezt. Nem minden község levegője vagy
folyója piszkos, illetve szennyezett. De valamennyi község
visszataszító hulladékot termel: konyhai szemetet,
elhagyott ócskaságokat. (Természetesen szeretnénk
ez ellen tenni valamit, ugye?)
A szilárd hulladék felhalmozódása Amerikában
fantasztikusan magas szintet ér el: 6 billió [milliárd?]
tonnát egy évben! Ebből évi 180 millió
tonnát (vagy 10 kilót 1 ember/1nap) gyűjtenek össze
az emberek szemeteskocsikkal és szállítanak el.
Hová tűnik el ez a sok szemét?
Van olyan szeméttelep, ahol a hulladékot összemorzsolják
és földet szórnak rá. A baktériumok
és a talaj páratartalma segítségével
a földben így bomlani kezd a szemét.
De amint tudjuk, nem bomlik le minden (pl. az üveg). Ráadásul
azok az anyagok, amelyek felbomlanak, különböző gyorsan
bomlanak. Ebben a kísérletben megfigyelhetjük, hogyan
hatnak a baktériumok és a páratartalom a hulladékokra.
Ezen kívül fel fogjuk fedezni, hogy vannak olyan nem fémes
anyagok, amelyek lebonthatók, vagyis amit "megesznek" a baktériumok.
Néhány hétbe telhet, amíg megfigyelhetjük
ezeket a dolgokat. Közben pihenhetünk.
A természet veszi ki a részét legjobban a munkából.
Most jöhet a már említett mély tálca...Nem
kell hozzá nagy fantázia! Keressünk tartályt,
amely kb. 50 cm hosszú 30 cm széles és pár
cm mély (ami lehet a teszt egyik mintája). Gyűjtsünk
össze annyi mintát, amennyit csak tudunk, de mindig csak kicsi,
vékony darabokat keressünk. Pl.: alumínium, fólia,
bádogfedő, újságpapír, reklámtáska,
bőr, papírtörölköző, fa, pamut, nylon,
fogpiszkáló, cirokseprű.
Helyezzünk 2 cm földet a rekeszbe. Ezután a mintákat
terítsük rá a földre és tegyünk feljegyzéseket
arról, hogy melyik mintát hova tettük! Ekkor fedjük
be a mintákat egy másfajta földdel, majd elegendő
vízzel öntözzük meg, hogy nyirkos legyen (de ne öntsük
teli, nehogy a tartályból kifolyjon). Minden nap öntözzük
meg egy kicsit.
Kb. 1 hónapra rá 1 vagy 2 mintáról gondosan
leszedhetjük a fedőréteget és ha eléggé
elrothadtak, le lehet vonni a következtetéseket. Majd az egészről
leszedhetjük a fedőréteget és a többi mintával
összehasonlíthatjuk őket. Ezután kezdődhet
a végkövetkeztetés.
Valami van a levegőben
Reprinted with the permission of the National Wildlife
Federation from the Pollution: Problems and Solutions issue of NatureScope
Feladat: A légszennyezés formáinak
megnevezése, valamint annak a bizonyítása, hogy az
égés látható és láthatatlan légszennyezést
is okozhat.
Szint: általános iskola, alsó
és felső tagozat
Tantárgyak: környezetismeret, fizika,
kémia, biológia, földrajz, nyelvhasználat
Szükséges: fénymásolt
képek, gyertya és gyufa, fehér vagy átlátszó
hőálló pohár, rajzeszközök
________________________________________________________________________________
Ennek a foglalkozásnak segítségével a gyerekek
tanulhatnak az égés légszennyező hatásáról
és megismerhetnek néhány közismert légszennyezési
formát.
Eljárás
Az óra kezdetén kérjük meg a gyerekeket, hogy
vegyenek mély levegőt, lélegezzenek egy nagyot.
Ezután kérdezzük meg őket, hogy milyen "anyag",
mi volt az, amit belélegeztek (levegő). Kérdezzük
meg, hogy mit tudnak a levegőről. A beszélgetés
alatt megkérdezhetjük tőlük, hogy miknek/kiknek
van szükségük levegőre az életben maradáshoz,
látják-e, érzik-e, érzékelik-e a levegőt.
Miben különbözik a vidéki városok, falvak
levegője a nagyvárosok levegőjétől,
milyen a levegő a forgalmasabb főutakon, a pincében,
egy ködös reggelen , stb.
Majd kérdezzük meg, hogy vajon mit érthetnek az emberek
azon, amikor arról beszélnek, hogy a levegő szennyezett,
mit jelent ez. Mondjuk el nekik, hogy a szennyezett levegő
olyan anyagokat tartalmaz, amik káros hatással vannak az
emberi szervezetre és más élőlényekre.
A levegőszennyezés legnagyobb részét az égetés
okozza, amikor az emberek tüzet raknak. Például
amikor a fát gyújtanak meg, a távozó gázok
és apró szemcsék szennyezik a levegőt.
Kérdezzük meg, hogy milyen levegőszennyezést
láttak már a gyerekek. Mindig látható a levegő
szennyezése? Beszéljük meg a válaszokat,
majd mondjuk el nekik, hogy egy olyat levegőszennyezést fogunk
bemutatni, ahol jól láthatják majd e szennyezési
folyamatot.
Tegyünk egy gyertyát jól látható helyre
majd gyújtsuk meg. A gyertyától egy kicsit távolabb
fújjuk el a gyufát, hogy az így keletkező füst
ne vegye el a gyerek figyelmét. Most kérdezzük
meg a gyerekeket, hogy látnak-e valamilyen szennyezést az
égő láng körül pl.: füst, korom (nem).
Majd tartsunk egy darab üveget a gyertya fölé, amíg
az üveg alja érinti a lángot. Tartsuk így
az üveget egy pár percig. majd vegyük el az üveget
a gyertya fölül és hagyjuk a gyertyát tovább
égni.
Mutassuk meg az üveg alját a gyerekeknek: mit látnak?
(Kormos lett az alja) Magyarázzuk el nekik, hogy ahogy a gyertya
égett, gázok valamint az égő viaszból
apró szemcsék kerültek a levegőbe, de ezeket
nem láthatták az üvegen.
Fújjuk el a gyertyát, hívjuk föl a figyelmüket
az így keletkezett füstre. Amikor elfújjuk a lángot,
a viasz hőmérsékete csökkenni fog. Az égés
így alacsonyabb hőmérsékleten nem annyira teljes,
mint magasabb hőmérsékleten. A részben elégett
viasz alakul füstté.
Osszuk ki a fénymásolt képeket, minden gyerek vagy
csoport számára jusson egy. Mondjuk meg, hogy jelöljék
x-szel azt a tárgyat, amelyről úgy gondolják,
hogy levegőszennyezést okoz. Kiadhatunk nekik egy listát
is azokról a berendezésekről, tárgyakról,
amelyek szemmel nem látható módon szennyezik a levegőt,
de egy ilyen listát a gyerekek is összeállíthatnak.
Valószínűleg látszik a füst egy grillsütő,
egy gyár vagy kémények felett, de talán nem
látható egy repülőgépnél, elektromos
fűnyírónál vagy egyes kocsik esetében,
stb.
Ha gyerekek készen vannak a feladattal vagy listával,
ellenőrizzük le együtt az alábbi válaszok
segítségével: autó, repülőgép,
teherautó, gyár, grillsütő, kémény,
fűnyíró. Magyarázzuk el, hogy autók,
a teherautók és a repülőgép motorja üzemanyagot
éget el működése során és így
szennyezi a levegőt, de ezt nem mindig látjuk. Hívjuk
fel a figyelmüket, hogy a levegőt szennyező anyagok,
akár láthatóak akár nem, hatással vannak
az emberi egészségre. Például égető
fájdalmat okozhat a szemben, a torokban, nehezíthetik a légzést,
sőt még szív és tüdőproblémákat
is előidézhetnek. A levegő szennyezettsége
miatt a növények is lassabban fejlődnek. Adjunk
a gyerekeknek papírt, rajzeszközöket és kérjük
meg őket, hogy rajzoljanak egy olyan képet, olyan helyet,
ahol szerintük nincs levegőszennyezés, és egy
olyat is, ahol van. Hasonlítsák össze a két
képet és beszélgessenek róluk.
Befejezésül beszélgessünk a gyerekekkel arról
is, hogy az emberek hogyan csökkenthetik a levegő szennyezettségét
(ritkábban vezessenek autót; kevesebbet használják
a nyitott, szabadban lévő szalonnasütőket, kályhákat,
használjanak földgázt szén helyett, szorgalmazzák
a napenergiával működő berendezések fejlesztését,
stb.)
A levegőszennyezés hatása a nylonon
Eredeti szöveg: Schultz, Robert F.: Environmental
Experiments ...from Edison. Edison Electric Institute - Thomas Alva Edison
Foundation, Washington, D.C., 1992
Feladat: Harisnyából és kartonpapírból
olyan modell készítése, mellyel kimutathatjuk a levegő
szennyezettségét.
Szint: általános iskola, 4. osztálytól
Tantárgyak: környezetismeret, fizika, technika
Szükséges: elnyűtt hosszú
nylonharisnya, 30cm x 30cm-es kemény kartonpapír, 30cm láb
hosszú farúd (seprűnyélnek a darabja is nagyszerű
lehet), nagyítóüveg (kívánatos, de nem
szükséges)
________________________________________________________________________________
Sokszor hallottunk olyan tudósításokról,
melyben az asszonyok nylonharisnyái tönkrementek a levegőben
lévő szennyeződés miatt. A kár megtörtént,
a harisnyák viseltesek lettek. Néhány esetben nagy
lyukak keletkeztek a nylon anyagon. A bőrt még nem érte
károsodás.
A különleges levegőszennyezés okát "savas
koromnak" nevezik. Ezt a megnevezést általános értelemben
használják a romboló anyagok megnevezésére,
úgy mint a forró részecskére a füstben,
savas koromra, melynek összetevői: sav, savas eső, gőz.
Ha szeretnénk megtudni, hogy nem létezik-e a környezetünkben
savas korom, akkor ez a kísérlet segít kitalálni.
Ez megköveteli egy hónapos, vagy attól hosszabb időtartamú
megfigyelő teszt vizsgálatát.
Először csináljunk 6x6-os lyukat a kartonpapír
közepébe. Következő lépésként
fűrészeljük el a farudat 4 egyenlő részre.
Szegezzük a darabokat a kartonpapír sarkaiba, így egy
kis asztalt kapunk. Aztán vágjunk 10cm-es négyzetes
darabot a nylonharisnyából.
A nylon felszereléséhez a kartonpapír mind a négy
sarkát vágjuk be, s a vágásokba illesszük
a nylon végeit. Ettől fennmarad.
Ne nyújtsuk ki nagyon a nylont, csak annyira, hogy vissza tudjuk
szedni a szemeket.
Másik módszer az, amikor tiszta vízzel teli csészealjat
teszünk a kávés dobozra a karton helyett. Valójában
nem szükséges csészealj, ha a doboz alján lévő
lyuk nem ereszt. Időnként adjunk hozzá vizet, hogy
pótoljuk az elpárolgott veszteséget. Néhány
hét múlva az összes víz elpárolog. Akkor
ellenőrizzük a koszt. A vizsgálat második
részében mozdítsuk el a kávés dobozt
az álló helyzetből. A dobozt szorosan tekerjük
körül ragasztószalaggal, ragadós fele legyen kívül.
Ha ez nagyon nehéznek bizonyul, próbálkozzunk olyan
szalaggal, melynek mindkét oldala ragadós. A fehér
kartondarab megmaradó részét kössük a dobozhoz
és vonjuk be ragasztóval, úgy, mint előzőleg.
Szögezzük a dobozt a rúdhoz nyitott végével
lefelé. Tegyünk egy nyilat a tetejére, ami észak
felé mutat. Olyan magasra próbáljuk állítani,
amennyire lehetséges (ideális lenne a háztetőn).
Pár naponként ellenőrizzük a dobozt, megvizsgálva,
hogy melyik irányból merre mozdulnak el a részecskék.
Mielőtt a harisnyát kitennénk, vizsgáljuk meg
figyelmesen (nagyítóüveggel, ha van) és készítsünk
feljegyzést minden lyukról és szakadásról.
A mintadarabot tegyük egy olyan helyre, ahol zavartalan körülmények
között lehet. Ellenőrizzük egy héten egyszer
az új lyukakat, szakadásokat, felszaladt szemeket. A "savas
korom" okozhatja ezeket.
A tüdő befogadóképességének
mérése
Eredeti szöveg: Schultz, Robert F.: Environmental
Experiments ...from Edison. Edison Electric Institute - Thomas Alva Edison
Foundation, Washington, D.C., 1992
Feladat: műanyagflakon és víz
segítségével megmérjük tüdőnk
befogadóképességét
Szint: általános iskola, alsó
és felső tagozat
Tantárgyak: környezetismeret, biológia
Szükséges: 2 literes gyümölcsleves
műanyagflakon (csavaros kupakkal), egy méter hosszú
gumicső
________________________________________________________________________________
Köztudott, hogy a tüdő rongálódik attól,
ha sokáig piszkos levegőt lélegzünk be.
A rongálódás egyik eredménye az, hogy a tüdő
már nem képes annyi oxigént megkötni a levegőből,
s a széndioxidot pedig kiüríteni.
Mindnyájan tudjuk, milyen fontos a szervezetünk számára
az elegendő levegő. Általában 16 kg levegőt
használunk el egy nap, s ez 6-szor több, mint amennyi vizet
és táplálékot magunkhoz veszünk.
A következő egyszerű kísérlettel megmérhetjük
tüdőnk befogadóképességét, s feljegyezve
azt évekig figyelemmel kísérhetjük.
Először is mérjük meg, összesen mennyi
víz fér az üvegbe, egészen a pereméig.
Ezután csavarjuk rá a kupakot. A konyhai vagy a fürdőszobai
csapba engedjünk kb. 10 cm vizet.
Ezután merítsük az üveget a csapba. Szájával
a víz alatt, távolítsuk el a kupakot, a gumicsövet
pedig vezessük bele. Ha levegő kerülne bele, egyszerűen
a gumicső üvegbeni részét irányítsuk
ebbe a levegős részbe, s a cső másik felén
szívjuk ki a levegőt. Abban a pillanatban, hogy víz
kerülne a csőbe, hagyjuk abba a szivattyúzást,
s szorítsuk el a cső végét.
Tehát készen állunk a kísérletre?
Vegyünk mély levegőt... még mélyebbet...
s fújjunk bele a csőbe olyan hosszan, amíg csak bírunk.
Ez kiszorítja a vizet az üvegből. Mikor kifogytunk
a levegőből (vagyis mikor már keresztbe áll
a szemünk), húzzuk ki a csövet. Ezután csavarjuk
vissza a kupakot, még mindig a víz alatt.
Utolsó lépésként mérjük meg,
mennyi víz maradt az üvegben, s ezt vonjuk ki a kezdeti vízmennyiségből.
A különbség tüdőnk kapacitása.
Másokkal is végeztessük el a kísérletet,
s hasonlítsuk össze az eredményeket.
Szilárd szennyező anyagok a levegőben
Eredeti szöveg: Schultz, Robert F.: Environmental
Experiments ...from Edison. Edison Electric Institute - Thomas Alva Edison
Foundation, Washington, D.C., 1992
Feladat: egyszerű légszennyezésmérő
készítése konzervdobozból.
Szint: általános iskola, felső
tagozat
Tantárgyak: környezetismeret, technika,
földrajz, fizika
Szükséges: Nagyobb kávésdoboz
(konzervdoboz) fényes fehér karton, vagy sima papír,
25x50 cm, vazelin, ragasztószalag, kb. 1 méter hosszú
rúd fából, fa alap, 40x40 cm.
________________________________________________________________________________
Az USA Környezetvédelmi Hivatala szerint csak az Egyesült
Államokban sokmillió tonna szennyezőanyag kerül
a levegőbe évente. A szennyező anyagok fő
alkotói a szénmonoxid, kénes és nitrogéntartalmú
gázok, szénhidrogének, s nagyon kicsi szilárd
és cseppfolyós halmazállapotú részecskék.
Ennek az óriási tömegnek kb. egyharmada visszahull a
földre. Egy része látható formában,
mint pl. a por, hamu és a füst.
A szakembereknek speciális felszerelésre van szükségük
a szennyező anyagok méréséhez, általános
benyomást azonban mi is szerezhetünk ennek mértékéről
egy egyszerű kísérlet segítségével.
A kísérlet két részből áll.
Először magával a szennyező anyag mennyiségével
foglalkozik. A második részben azt derítjük
ki, hogy a szél honnan hozza ezeket az anyagokat.
A kísérlet első részében a kávésdobozt
egy rúd tetejére erősítjük nyitott felével
felfelé. A doboz oldalai és a rúd magassága
megakadályozzák, hogy a szennyező anyagok a felszínről
kerüljenek bele. Az állvány összeállítása
után a doboz aljára fúrjunk kis lyukat. Ezután
szögeljük a dobozt az állványhoz.
A fehér kartonból vágjunk ki akkora korongot, hogy
az lefektetve elférjen a kávésdoboz alján.
A korong egyik oldalát ragasztózzuk be, majd fektessük
a doboz aljára, természeten ragasztós felével
felfelé. Most már megkezdhetjük a kísérletet
egyszerűen azzal, hogy az egészet egy szabad területre
kihelyezzük, a földfelszíntől olyan magasra, amennyire
csak lehetséges. Rakjunk köveket a talapzatra, nehogy
felboruljon. Egy pár hét múltán már
megmondhatjuk, mennyire tiszta vagy piszkos a levegő körülöttünk.
Egy másik módszer is van: a kávésdoboz aljába
helyezzünk kis edényben vizet a karton helyett. Edényre
nincs is szükség, ha a szög lyukán keresztül
nem szivárog ki a víz. Állandóan töltsünk
hozzá vizet, hogy a párolgást ellensúlyozzuk.
Néhány hét múlva engedjük a vizet elpárologni.
A piszok a doboz alján marad.
A kísérlet második részében a kávésdobozt
szereljük le az állványról. Csavarjuk körbe
több rétegben ragasztószalaggal, annak ragasztós
felével kifelé. Ha ez túlságosan nehéz
feladat, próbáljunk olyan szalagot szerezni, melynek mindkét
fele tapadós. Azt is megtehetjük, hogy az előbbi
karton maradékát erősítjük a doboz külső
felére, majd bekenjük ragasztóanyaggal. Szögeljük
a dobozt az állványra, most nyitott végével
lefelé.
A doboz felső részén nyíllal jelöljük
az északi irányt. Próbáljuk műszerünket
olyan magasra helyezni, amilyen magasra csak lehetséges (egy épület
lapos teteje volna a legmegfelelőbb). Pár naponként
ellenőrizzük a doboz állapotát, hogy lássuk,
hogy egyik irányból több szennyezést hoz-e a
szél, mint a többiből.
Oxigén a növényekből - fotoszintézis
Eredeti szöveg: Schultz, Robert F.: Environmental
Experiments ...from Edison. Edison Electric Institute - Thomas Alva Edison
Foundation, Washington, D.C., 1992
Feladat: olyan készülék összeállítása,
mellyel bizonyíthatjuk a növények oxigéntermelése
Szint: általános iskola, felső
tagozat
Tantárgy: biológia
Szükséges: nagyméretű széles
szájú üveg, hosszú karcsú üveg, erős
fém huzal, üvegcső, vagy tiszta műanyagtölcsér,
néhány Elodea-hajtás (másik neve Anarcharis,
az akvarista boltban olcsón kapható vízinövény),
vékony fadarab, tiszta ivópohár (ld. az utolsó
bekezdést ebben a fejezetben).
________________________________________________________________________________
Biztosan mindenki ismeri azt a kémiai folyamatot, melyet fotoszintézisnek
hívnak. Ha valaki elfelejtette volna, e folyamat során
állítanak elő a növények tápanyagot
a maguk számára és oxigént a szén-dioxidból,
a napfény energiáját felhasználva. (Emlékszünk?)
Így, míg a növény növekszik, az atmoszférába
állandóan levegőt juttat.
Az oxigén kibocsátást könnyen megfigyelhetjük
a következő kísérlet segítségével.
A nagy edényt töltsük meg vízzel, hogy csak pár
centi maradjon a tetejétől. Az üveg aljára
tegyük a vízinövényt, s azt az üvegben takarjuk
le a tölcsérrel.
A következő rész egy kicsit trükkös lesz.
Az szeretnénk, hogy a vékony üveg vízzel telve
merüljön a nagyobb edény vizébe a tölcsér
fölött, fejjel lefelé. Legelőször is
hajlítsuk meg a huzat, s tartsuk kéznél. Töltsük
meg a vékony üveget vízzel a pereméig.
Tenyerünkkel lefogva a száját, merítsük
fejjel lefelé a nagy edény vizébe, a tölcsér
fölött. Illesszük fel a fogót. Ha levegő
került a vékony edénybe, azt szívassuk ki gumicsővel,
vagy többször meghajtott szalmaszállal.
A felszerelést helyezzük ki erős napfényre.
Egy idő múlva apró légbuborékok fognak
megjelenni a növény levelein, melyek végül felszállnak
a vékony edénybe. Ezek a kis buborékok lassan
kiszorítják onnan a vizet. Ekkor a vékony üveg
tiszta oxigénnel lesz tele.
Ennek bizonyítására, miután elég
gáz gyűlt össze (ez lehet egy nap, vagy annál
is több idő) gyűjtsük meg a fadarabot, s fújjuk
is el a lángot. A vékony edényt levéve
a nagyról, helyezzük bele a parázsló fadarabot.
Ha megfelelő mennyiségű oxigén gyűlt már
össze az edényben, a fa erősebben fog izzani.
Lehet, hogy újra meg is gyullad.
Védekezés az aszály ellen
Eredeti szöveg: Harlow, Rosie and Morgan, Gareth:
175 Amazing Nature Experiments. Random House, New York, NY, 1991
Feladat: Magvak ültetése, öntözése,
növekedésük vizsgálata.
Szint: általános iskola, alsó
és felső tagozat
Tantárgyak: környezetismeret, biológia
Szükséges: 2 növényláda
gyapot, zsázsamagvak
________________________________________________________________________________
Sok növénytermesztő szándékosan ritkán
öntöz, ezzel kényszerítve növényeit
arra, hogy mélyebbre eresszék gyökereiket. A következő
kísérlettel kipróbálhatjuk a módszer
eredményességét.
Eljárás
Egy láda aljára helyezzünk vékony rétegben
nedvszívó gyapotot. Egy másik ládát
vékony rétegekben töltsünk meg gyapottal.
Ültessünk mindkét ládába zsázsamagokat,
és öntözzük őket addig, míg ki nem
csíráznak. Ezután az első dobozban lévő
magokat tartsuk nedvesen, míg a második doboz aljába
csak a akkor juttassunk vizet, ha a gyapot már majdnem kiszáradt.
Egy hét múlva vizsgáljuk meg, mi történt
a gyökerekkel.
Tegyünk valamit a bolygónkért!
Eredeti szöveg: Braus, Judy és Wood, David:
Environmental Education in the Schools. Peace Corps Information Collection
and Exchange, Washington, D.C., 1993
Feladat: Nagyszabású környezetvédelmi
akcióterv készítése és végrehajtása
Szint: általános iskola, felső
tagozat
Tantárgyak: társadalmi ismeretek,
kommunikáció, földrajz
________________________________________________________________________________
A természetben történő oktatási akció
a közösség keretén belüli oktatást
tervezi és a tanulóknak alkalmat ad arra, hogy mint aktív
polgárok részt vehessenek egy környezeti vagy társadalmi
probléma megoldásában. Azzal, hogy egy tervezett
akcióban részt vesznek, a tanulók a környezetről
alkotott értékes véleményüket alkalmazhatják
élőben és azon fáradozhatnak, hogy a természetes
viszonyokat javítsák. A tervezett akció segíti
a tanulókat abban, hogy információkat kapjanak a helyi
környezeti viszonyokról, ezen kívül közösségi
tapasztalatokat is szerezzenek pl. a csoport-együttműködés
vagy a politikai fellépés terén. Néhány
példa azokra a tervekre, melyekbe a világon már sok
tanuló belekezdett:
- vízmentő módszerek otthon és az iskolában
- levélírás választott tisztviselőknek
- szemételtakarítás
- levélírás újságoknak és magazinoknak
- levélírás vezető üzletembereknek
- újrahasznosítást célzó kampányok
támogatása
- csatlakozás olyan független szervezetekhez, melyek a tiszta
levegő, víz és környezet megteremtéséért
harcolnak
- bemutatók megrendezése könyvtárakban és
iskolákban
- az autó helyett a tömegközlekedésre történő
biztatás
- a veszélyes hulladék eltakarításának
támogatása
- olaj-újrahasznosító központok reklámozása
- a szervezett kártevőirtás módszereinek alkalmazása
a zöldségeskertekben
- tájékoztató könyvek elkészítése
a mérgező vegyszerekről a fogyasztóknak
- a műveltség növelése a természetről
szóló olvasmányok segítségével
- a hulladék jövőjéről szóló
viták kezdeményezése
- kiállítások szervezése állatkertekben
és múzeumokban
- faültetés és faápolás a városban
- patakok, folyók, tavak tavacskák, országutak és
erdők ápolása
- a víz minőségének állandó ellenőrzése
és az adatok cserélése
- folyók, tavak, patakok és tengerpartok tisztításának
támogatása
- díjat adományozó programok pártfogolása,
hogy felismerjük, milyen pozitív eredményeket érhet
el az ember a természetben
A közösségen alapuló tervezett akcióban
való részvételnek van értelme, mert bátoríthatja
a tanulókat, hogy a környezetvédelem szempontjából
tudatosabb és aktívabb polgárok lehessenek - különösen,
ha a részvételi tapasztalat pozitív. Egy másik
módszer, hogy a tanulók gyakorolhassák a környezeti
problémák megoldását kevesebb idő- és
energiaráfordítással: a tervezett akciók
megtörtént eseteinek tanulmányozása. Ha
megbeszéljük, hogy mi volt helyes, és mi volt helytelen,
a tanulók rengeteg hasznos tanácsot kaphatnak arra az időre,
mikor majd ők is tervezett akcióban vesznek részt.
Néhány területen nehéz lehet egy teljes fokú
tervezett akció létrehozása a közösségen
belül. Fontos, hogy megegyezzünk az ügyintézőkkel,
a kollégákkal, a szülőkkel és más
kulcsfontosságú személlyel mielőtt a tanulókat
bevonnánk egy nagyarányú közösségi
tervbe. Az is fontos, hogy ezeknek az embereknek a támogatását
megszerezzük, mert tervünk így lehet sikeres.
A tervezett akció lehet olyan egyszerű is, mint pl. egy
levél megírása a kormány tagjainak, a benne
való részvétel pedig annyit is jelenthet, mint pl.
egy működő újrahasznosítási program
kezdeményezése. Nem szabad megfeledkeznünk arról,
hogy azok a legsikeresebb tervek, melyeket egyrészt maguk a tanulók
találnak ki és kezdeményeznek, és amelyek a
közösség vezetőit és a szülőket
is bevonják a munkába. Használjuk az általános
útmutatót saját stratégiánk kidolgozására,
hogy mi is akcióba léphessünk.
A környezeti viszonyok megfigyelése
Mielőtt elkezdenénk bármilyen tervet is, a csoportnak
valószínűleg kutatómunkát kell végeznie,
hogy jobban megismerhesse az általános környezeti problémákat,
különösen a helyieket. Csoportunk állítson
össze a kutatómunka céljairól egy listát,
melyen a tanulók felhasználhatnak minden ismeretet, melyet
az iskolában, vagy saját maguktól szereztek meg a
helyi és a nemzetközi környezeti problémákra
vonatkozóan.
Fontos, hogy a tanulók bekerüljenek a közösségbe,
mert így tapasztalhatják a helyi viszonyokat megfigyelés,
interjú és a problémák saját magukban
történő feldolgozása útján.
Például sokkal hatásosabb, ha a gyerek a saját
szemével látja a szemétlerakó helyet, mintha
olvas róla vagy csupán telefonon értesül róla.
A probléma meghatározása
Miután megfigyeltük a környezeti viszonyokat, listát
készítünk a problémákról és
eldöntjük, hogy a csoport hogyan szeretne segíteni a problémák
megoldásában. Ismertessük a csoporttal a problémák
természetét, így segíthessünk a csoportnak,
hogy eldöntse, melyik problémával birkózzon meg.
Például, érdekli a csoportot a probléma?
Mennyire súlyos a baj, és mekkora a hatásterülete?
Kik és miért okozzák? Mennyiben érinti
a probléma a közösséget? Mennyiben érinti
a tanulókat? Mi a végső cél a probléma
megoldásakor? Mi az első lépés a siker
elérése érdekében? Mi az esélye
annak, hogy teljesen vagy részben sikerrel járunk?
Az ilyen kérdések megválaszolásával
a csoport ki tudja választani és meg tudja határozni
azt a problémát, amelyen dolgozni akar.
Agytörő megoldások
Ha a csoport kiválasztotta a problémát, mellyel
meg akar birkózni, döntsünk lehetséges lépésekről,
melyek elősegítik a probléma megoldását.
(Ehhez további kutatómunkára is szükség
lehet.) Készítsünk listát a tervezet pontjai
mellett és ellen szóló érvekről, nem
feledve a rendelkezésünkre álló lehetőségeket,
beleértve embert, időt, pénzt, szállítást,
stb. ... A gyerekek válasszák ki a legjobban megvalósítható
tervet, mielőtt a következő lépésre, az
akció tervének lebonyolítására sort
kerítenének.
Az akció tervének kigondolása
Hogy az akciótervet ki tudjuk dolgozni, a csoportnak meg kell
vitatnia a következő kérdéseket (ezt az egész
csoporttal megbeszélhetjük, de a tanulók külön
csapatokban is dolgozhatnak):
- A közösségen belül ki tud segíteni? (Pl.
egyetemi professzorok, kormányhivatalnokok, szülők,
stb.)
- A közösségen belül ki tud még különböző
álláspontot kialakítani a problémáról?
- Kit kell még tájékoztatni a tervről a közösségben?
- Milyen anyagokra és segítségre lesz szükség,
és hogy lehet ezeket megszerezni?
- Mennyi időt vesz igénybe a terv végrehajtása?
- Hány emberre lesz szükség?
- Szükség lesz további kutatásra?
- Mire lesz szükség ahhoz, hogy a terv sikeres legyen?
- Hogyan bírálják majd el a tervet?
Ezután a tanulóknak olyan tervet kell készíteniük,
amelyben lépésről haladhatnak és melyben az
időbeosztás mellett a célkitűzések is
szerepelnek.
Magyarázzuk meg a gyerekeknek, hogy a tervet, végrehajtása
közben újra át kell majd tekinteni és igazítani,
ha új információkat kapunk, vagy esetleg vissza kell
lépnünk eredeti elképzelésünktől.
Véglegesítsük az akció tervét
Bíráljuk el az akció tervét és állítsunk
fel végig tájékozódási pontokat, hogy
megbizonyosodjunk arról, hogy haladást fogunk elérni,
ha már egyszer elkezdtük a terv végrehajtását.
(Ha a tanulók csapatban dolgoznak, minden csapat bírálja
el a tervet.)
Közöljük egymással ötleteinket arra vonatkozóan,
hogy hogyan fejlesszük a tervet, és bizonyosodjunk meg arról,
hogy mindenki számára világos ki, mikor, miért
felelős. Annak fontosságát is vitassuk meg,
hogy pozitívan álljunk hozzá a tervhez és mindvégig
legyünk nyitottak.
Hajtsuk végre a tervet
Mialatt végrehajtjuk a tervet, biztassuk a tanulókat,
hogy jegyezzék fel, mit csinálnak, kivel érintkeznek
és mit hajtanak végre. Arra is bátorítanunk
kell őket, hogy személyes naplót vezessenek arról,
hogy milyen érzéseik vannak a tervvel kapcsolatban.
Például, lehet, hogy szívesen írnának
arról, hogy milyen érzésük volt egy átélt
siker vagy kudarc alkalmával. És végig a terv
végrehajtása alatt győződjünk meg arról,
hogy a csoportban mindenki úgy érzi, hogy hozzájárul
a végső megoldáshoz.
Hívjuk meg a helyi média képviselőit, hogy
arról tájékoztassák a csoportot, hogy hogyan
nyerhetik meg a nyilvánosságot tervüknek. A helyi
lapok, a TV és a rádió állomások megszerzésével
a csoport tevékenységét nyilvánosságra
hozhatjuk, és a tanulók is több embernek mondhatják
el üzenetüket.
Bíráljuk el a tervet
Amikor a tervet már végrehajtottuk, a tanulóknak
kell elbírálniuk azt. Például a következő
kérdéseket tehetjük fel nekik:
- Mit sikerült megvalósítanotok? Mi változott
azóta, hogy a terv végrehajtása elkezdődött?
- Szerintetek melyik volt a legsikeresebb része a tervnek?
Melyik volt a legkellemetlenebb?
- Mit változtattatok a tervhez képest?
- Mit gondoltak azok az emberek a tervről, akik ugyancsak benne
voltak?
- Részt vennél egy másik, hasonló terv végrehajtásában?
Miért? Miért nem?
- Szerinted a tanulók is tudnak változtatni egyes dolgokon?
Hogyan építsünk konzervdoboz zúzót?
Feladat: Az újrafelhasználás
modellezése: szemétzúzó készítése;
kész ill. félkész alkatrészekből.
Szint: általános iskola, felső
tagozat
Tantárgyak: környezetismeret, földrajz,
kémia, technika
Szükséges: 60 cm 2x6-os épületfa,
60 cm 2x4-es épületfa, 6 db erős ajtózsanér,
3,5 cm hosszú zsanércsavar, 1 db 0,6x3,5 cm hosszú
retesz
________________________________________________________________________________
Ijesztő méreteket ölt a szilárd hulladék
felhalmozódása. Minden mai irtószernek, mellyel
a szeméttől próbálunk megszabadulni, megvan
a maga hátulütője. Ha a szemetet fedetlen halmokba rakjuk,
a patkányok és a betegségek melegágyát
teremtjük meg. A szemétégetés költséges
eljárás. Az elföldelés igen gyorsan elhasználja
a földeket.
Az utóbbi időben egyre nagyobb figyelmet fordítanak
az újrafelhasználásra. Ez azt jelenti, hogy
a hulladékot újra felhasználják, s nem pedig
megszabadulnak tőle.
Az újrahasznosítás nem új eljárás.
Újrahasznosítják a vizet, a textíliákat,
az üveget, a fémeket, a gumit és a papírt.
Hosszú időbe telik azonban a széleskörű
alkalmazásra megfelelő újrahasznosítási
eljárások kifejlesztése.
Eközben sok országban léteznek olyan átvevő
helyek, ahol szétválogatott hulladékot lehet eladni.
Mostanában egyre nagyobb a kereslet alumínium hulladék
iránt. Érdeklődjenek a helyi hivataloknál
vagy újságoknál, hogy hol lehet eladni alumínium
hulladékot! Ha léteznek ilyenek, a konzervdoboz zúzó
plusz bevételhez juttathatja Önöket.
A zúzó nemcsak alumínium, hanem bádogdobozhoz
is alkalmas. Az úgynevezett bádogdoboz tulajdonképpen
acélból van. Vigyázzunk viszont arra, hogy az alumíniumot
ne keverjük össze a bádoggal. A szétválogatáshoz
használjunk mágnest. Ne zavarjon az, hogy egyes dobozoknak,
amelyek tépőnyelvvel nyithatók alumínium a
tetejük és acél a testük. A zúzás
előtt tehát vizsgáljuk végig az egész
dobozt.
Megjegyezzük, hogy a legtöbb fagyasztott ételes tálca
szintén alumíniumból van. Ezekből is lehet
pénzt csinálni, a zúzóval ugyanígy össze
lehet őket lapítani. A zúzó erejét az
szabja meg, hogy milyen erős a felhasznált zsanér.
Tehát minél erősebb, annál jobb. A rajz szerint
rögzítjük a zsanért a deszkára. A
zsanér túlnyúlik a deszkán. Jelöljük
be a lyukak helyét! Fúrjuk be a lyukakat, majd csavarozzuk
be a lemezt. Ezután a deszka szélétől 2x5,
egymástól 2,5cm távolságra lyukakat fúrunk.
Ezekbe a lyukakba helyezzük be a pecket, hogy a doboz ne csússzon
el zúzás közben. A pecket a megfelelő lyukba
helyezzük a doboz hosszától függően. A zsanéron
átvitt erő esetleg túl nagy, ezért a facsavarok
kieshetnek. Ebben az esetben szereljük át 5 cm nagyságú
lapos fejű csavarral, alátéttel és anyával.
Előfordulhat még, hogy be kell rögzíteni a lemezt,
hogy ne görbüljön fölfelé.
Termékek csomagolása
Feladat: A gyerekek megismerhetik a különböző
termékek csomagolását és a természeti
erőforrásokat.
Szint: Alsó tagozat
Tantárgy: környezetismeret
Szükséges: szemétkosár,
hulladékok, kemény papír, rajzpapír, rajzszén,
ragasztó, másolatok a munkalapról
________________________________________________________________________________
A beszélgetés témájául szolgáló
kérdések
(kezdjük az órát a kérdésekkel)
Mibe csomagolják a termékeket? (pl. élelmiszereket,
mosóport, kozmetikai cikkeket)
(doboz, zacskó, papír)
Mit csinálunk a felesleges csomagoló anyagokkal?
(kidobni, újrafelhasználni, vagy újra előállítani)
Milyen csomagoló anyagokat ismersz?
(papír, fém, üveg, műanyag)
Miből készülnek ezek az anyagok?
(a papír fából készül, az üveg homokból
készül, a fém ásványokból készül,
a műanyag kőolajból készül)
(Magyarázza el, hogy mi a kőolaj és mi az ásvány.)
A fa, a kőolaj, a homok és az ásványi anyagok
mind természeti erőforrások. Ha olyan anyagot
használunk csomagolásra, amit nem lehet újra használni
vagy visszajuttatni alapanyagként a termelésbe, akkor azt
eldobjuk. Az ilyen csomagolóanyagok szemétbe dobásával
elpazaroljuk a természet értékes erőforrásait.
Ártalmas hatású a Földre ezeknek a erőforrásoknak
a kivonása. Ezt meg akarjuk előzni minden lehetséges
módon. Az újra felhasználás és
az újraelőállításba vitel egy olyan
út, amellyel takarékoskodni tudunk az erőforrásokkal.
Sok csomagoló anyagot tudunk új célra használni
otthonunkban.
Meg tudsz nevezni néhányat?
Sok csomagolóanyagot vissza tudunk vinni az áruházba
hogy újrahasznosítsák.
Meg tudsz nevezni néhányat?
Melyik az a szó az ásványvizes palack oldalán,
amiből tudod, hogy használat után visszaveszik
az áruházban?
Sok csomagolóanyag részére külön hulladékgyűjtő
edényeket helyez ki a helyi hulladékkezelő cég,
hogy újraelőállítás céljára
elszállíthassák. Esztergomban az üveget és
a papírt gyűjthetjük szelektíven, külön
hulladékgyűjtő tartályokban. Sajnos nincsenek
szelektív gyűjtő edények a fémek számára,
így a konzervdobozokat többnyire a szemétbe dobjuk.
Lakóhelyeteken van-e szelektív gyűjtő
konténer a papír és az üveg részére?
Külön teszitek-e saját papír és üveghulladékotokat
ezekbe a tartókba?
Tevékenység
Vágjuk ki egyenként a listán felsorolt pontokat,
melyek mindegyike előtt egy betű szerepel (pl. A, B, C, D).
Azok a gyerekek, akik olyan papírt kaptak, melyen ugyanaz a betű
szerepel, egy csoportba kerülnek.
Minden csoportnak legyen egy külön asztala!
A szemétkosárból a csoportok vegyék ki azokat
a dolgokat amelyek a saját papírjukon szerepelnek és
tegyék vissza az asztalukra.
A feladat a munkalap kitöltése, amelyből minden
csapat kap egyet!
Miután befejezték, kérjük meg a csapatokat, hogy
válaszoljanak a feladatlapokon szereplő kérdésekre.
A beszélgetés befejeztével, végezzék
el az utolsó feladatot is.
Munkalap
Milyen hulladékokat gyűjtöttél össze?
Miből készültek a hulladékok? Húzzatok
egy vonalat ahhoz a képhez amiből a termék készült.
(néhány termék több alapanyagból készült)
Mely termékek újrafelhasználhatók?
Mely termékek újraelőállíthatók?
Mely termékek visszaválthatók?
Mely termékeket nem lehet újrafelhasználni vagy újraelőállítani?
Mondjatok ötletek arra, hogy hogyan tudnátok otthon ezeket
újrafelhasználni!
Minden gyerek rajzolja le azt a tárgyat, amit kapott, aztán
ragassza fel a papír megfelelő oldalára!
befőttesüveg ................
csomagolópapír
kólásüveg ...................
kartondoboz
lekváros üveg ..............
tojástartó doboz
szörpös üveg ..............
mosóporos doboz
műanyag kólás flakon ....
dobozos üdítő
műanyag vajasdoboz ....... konzervdoboz
műanyag zacskó ...........
cukorkásdoboz
(fagyasztott zöldségnek)
dobozos tej ................. kávészacskó
műanyag zacskó ...........
műanyag zacskó
tejeszacskó
Villamosság, közvetlen a Napból
Szükséges: szilícium napcella, deszkadarab,
iránytű, kartonpapír, kis szigetelt huzaltekercs (28-as
keresztmetszetű vagy finomabb huzallal), két krokodilcsipesz,
forrasztópáka és forrasztóón, ragasztószalag,
ragasztó
________________________________________________________________________________
A szilícium napcella a fényt közvetlen villamossággá
alakítja át (működését túl
komplikált lenne itt elmagyarázni). A műholdak is gyakran
használnak napcellát, hogy energiát gyűjtsenek
tudományos felszerelésük számára.
Van, amikor a napcellát otthon vagy a gyárakban is használhatjuk
villamosság előállításához. Ez
akkor lehetséges, ha megéri napcellát használni,
mert nem lesz drága és sokat lehet belőle használni.
Manapság az ára még túl magas ehhez.
Mindamellett, használhatsz kicsi és olcsó napcellát,
ha ki akarod próbálni, hogyan alakítja át a
napfényt villamossággá.
Az ilyen napcellát a legtöbb műszaki üzletben
meg tudod vásárolni. Bánj vele óvatosan! Ismétlem:
BÁNJ VELE ÓVATOSAN! Rendkívül törékeny.
A cellán nincs semmiféle rögzítő huzal.
Ezt neked kell megcsinálnod, egy párat. Két mágnestekercsből
csináld. Mindegyik összekapcsoló huzal legyen kb. 12"
hosszú. Óvatosan kaparj le 1/2" zománcszigetelést
a huzalok mindkét végéről.
Ezután jön a dolog nehezebbik része: fektesd a napcellát
valami puhára, például egy régi törölközőre.
Forraszd az egyik huzalt a cella elülső felének ezüst
éléhez. Nagyon óvatosan csináld! Ezután
a másik huzalt is az ezüst felülethez, bárhol a
cella hátulsó oldalán. Végül rögzítsd
ragasztószalaggal a cellát és a huzalokat a deszkához,
úgy, hogy kényelmesen tudj vele bánni.
Most tedd félre a cellát. Itt az ideje az egyszerű,
de nagyon érzékeny műszer – a galvanométer –
megépítésének, amely megmutatja, hogy a cella
valóban képes villamosság előállítására.
Könnyű megcsinálni.
Vágj ki és hajtogass meg két kartont és
ragaszd őket össze a hátukkal, ahogy a rajzon látod.
Fektesd az iránytűt a kis "állvány" belsejébe,
úgy hogy az N és S (észak és dél) jelzések
a felhajtott részek felé essenek. Ezután tekerd körbe
kb. 100-szor a mágneses huzalt az iránytű és
az állvány körül.
A huzalt az N, S jelzések felett, középen, szorosan
futtasd.
Miután ezzel végeztél, tekerd össze a végeit,
nehogy legombolyodjon.
Hozd rendbe a végeket kb. 12" hosszúságban. Ezután
kaparj le 1/2" zománcot a huzalok csúcsáról
és szereld fel a krokodilcsipeszeket.
Kapcsold össze a szilikon napcellát és a galvanométert,
amint az ábra mutatja. Úgy állítsd be az iránytűt,
hogy tűje egy irányba essen a felgöngyölített
tekerccsel.
Ha a napcellát fényre teszed (akár napra, akár
mesterséges fényre), az iránytű tűje mozogni
fog. Itt a bizonyíték: a napcella elektromos áramot
állít elő, ami keresztül folyik a tekercsen és
előállít egy gyenge mágneses mezőt kelet-nyugati
irányban.
Ez a mező próbálja elrántani az iránytű
tűjét.
Szemétből energia
Szemetet energiává változtatni? Igen valóban.
Amerika szerte több városban pontosan ezt csinálják.
Az elgondolás jó ötletnek látszik.
Miután elvégzed az 5-ös kísérletet, meg
fogod látni, hogy a szemét nagy része amit eldobunk
minden nap, elégethető, hogy hőt termeljen. Ez a hő
erőművekben is felhasználható elektromos áram
fejlesztésére.
Azonban az éghető anyagok csak egy része a történetnek.
A szerves anyagokat szintén kidobjuk (amilyen például
az ételhulladék), pedig metán gázzá
alakítható, ami a legfőbb alkotóeleme a természetes
gáznak. Így segíthet kiegészíteni Amerika
nemzeti gázkészleteit.
Az Egyesült Államok (Amerikai Környezetvédelmi
Hivatal) szerint több mint 6 billió [milliárd?] különféle
hulladék termelődik évente Amerikában. Jelenleg
ennek az észbontó halomnak nagy része tartalmaz visszanyerhető,
feldolgozható energiát, amit soha nem használnak fel.
Ez rengeteg energia ahhoz, hogy elvesszen a szemétben.
Ahogy elvárhatod, szemetet energiává alakítani
drága eljárás, különösképpen
nagy mennyiségben. Azonban a hulladék feldolgozásával
két legyet ütnek egy csapásra, két madarat ölnek
egy kővel. Először is szükséges energiával
lát el bennünket. Másodszor, segít bennünket
megszabadítani a hulladéktól. E két ok miatt
sok szakértő jósolja, hogy a hulladékfelhasználás
nagyon népszerű lesz az elkövetkezendő években.
Szemét használható energiává
változtatása
Szükséges: háztartási hulladék
(nézd a szöveget), egy sekély sütőedény,
alumínium fólia
________________________________________________________________________________
Ahogy korábban mondtuk, sok dolog amit mindennap kidobunk eléghető,
hogy hőt termeljen. Ez egy energiaforrás. Ez az egyszerű
kísérlet bemutatja az egyik útját a szemét
fűtőanyaggá változtatásának.
Az első lépés az, hogy egy kesztyűt felvéve
átturkáld a szemetedet. Karton és papír dolgokat
keress (amelyek nem túlságosan piszkosak). Például:
címkék
karton dobozok
papír poharak és tányérok
wc papír csomagolása
papírtörülközők
cukros és lisztes zacskók stb.
Érted a lényeget.... A felsorolás folytatódhat
a végtelenségig.
Ollót használva vágd fel ezeket darabokra, hogy szépen
beleilljenek a sütőedénybe. De ne rakd bele még!
Először is meleg vízben áztasd, míg átitatódik.
Amíg a papírdarabok áznak, béleld ki a tálcát
alumínium fóliával, hogy tiszta maradjon. Ezek után
a nedves papírt rakd rétegenként az edénybe.
Az ujjadat használd, hogy a rétegeket összenyomd és,
hogy a felesleges vizet az átázott masszából
kipréseld. Állj meg, ha a papírhalom elérte
a 3/4 hüvelykes vastagságot. Azt akarjuk most, hogy az összesajtolt
papírrakás kiszáradjon. Csak emiatt a bemutató
végett gyorsítjuk fel a kiszáradási folyamatot.
Használjunk egy sütőt (jobb, ha leellenőrizzük,
hogy lehet-e használni erre a célra) körülbelül
1 órán keresztül süssük. A sütő
hőmérséklete lehetőleg 200o körül
legyen.
Mikrohullámú sütőt használni TILOS! Az
alumínium fólia miatt a mikrohullámú belső
rendszere meghibásodhat.
Miután kivettük a tálcát a sütőből
és kihűlt, emeljük ki a papírhalmot. Ha még
mindig nedves rakjuk félre, amíg teljesen kiszárad.
Miután megszáradt, a darabok ebből a hulladékpapírból
úgy égnek mint a tűzifa. Használhatod kandallóban,
tábortűznél vagy amire akarod.
Ha megismételjük az eljárást a sütést
el lehet hagyni. (Sütőtálcára sincs szükség,
használj valami mást)
Egyszerűen hagyd, hogy az alumínium fóliában
levő papírhalom a szabadban száradjon ki. Nem ésszerű
több energiát elhasználni a sütővel, mint
amennyit nyerünk a tüzelőből
Táplálék-háló
Feladat: táplálék-háló
készítése ill. kitöltése képek
és meghatározások segítségével
Szint: általános iskola, 7-8. osztály
Tantárgy: környezetismeret
Szükséges: fénymásolt képek
és válasz lap
________________________________________________________________________________
Minden növénynek és állatnak szüksége
van élelemre ahhoz, hogy éljen. A növények
a nap segítségével állítják elő
saját élelmüket. Az állatok növényeket
és más állatokat esznek. A legtöbb állat
nem csak egyféle táplálékot eszik. Az ember
például húst és növényeket
is eszik. A táplálék-háló megmutatja
a növények és állatok közti ilyen kapcsolatokat,
és hogy mit esznek.
Olvassuk el a meghatározásokat, és találjuk
ki, hogy melyik képhez kapcsolódnak. Ha sikerült
kitalálni, hogy kiről szól a meghatározás,
írjuk be a szót, megkapjuk a táplálék-hálót.
A nyilak minden állattól saját tápláléka
felé mutatnak.
Meghatározások:
1. Elfogják a nap energiáját, s belőle
élelmet készítenek. Ők szolgálnak
energiaforrásul az összes élőlény számára.
2. Egy rovar, mely életének nagy részét
vízben tölti. Fontos tápláléka a
pisztrángnak és más halaknak.
3. Apró rágcsáló, mely növényeket
és magokat eszik.
4. Ez az élőlény a mocsarak homokjába
ásott lyukban lakik. Úgy néz ki, mint egy kis rák.
5. Ez a nagy rágcsáló növényeket,
néha kagylókat eszik, bundájáért csapdával
elfogják, a húsa is ehető.
6. Csapdával és puskával is vadásznak
erre az emlősre, aki kisebb rágcsálókon él.
7. Ez a teremtmény a nyelvével kapja el a rovarokat,
és lélegzéséhez szükséges, hogy
bőre állandóan nedves legyen.
8. Ez a hüllő békákat és egereket
zsákmányol. egészben nyeli le őket, majd a
gyomrában megemészti.
9. Ez az állat rovarokon és békákon él.
Kopoltyúval lélegzik, s állandóan vízre
van szüksége.
10. Vízimadár, mely békákat és halakat
eszik, hosszú lábával a vízben gázolva.
11. Ez az állat éjszaka keresi táplálékát,
kígyókat és nyulakat. Nagyon éles a hallása.
12. Egy emlős, mely a mocsárból él. Növényeket,
halat, békákat, folyami rákot és pézsmapatkányt
eszik. Élete a mocsaraktól, a környezetszennyezés
és az erózió megszüntetésétől
függ.
ember
róka
kérész, tiszavirág
sügér
pézsmapatkány
egér
kígyó
gém
béka
bagoly
növények
Válaszlap a táplálékháló-gyakorlathoz
Hova kerül a hulladék?
A megcélzott fogalmak és jártassági képességek:
- szókincs fejlesztése
- interperszonális kommunikáció
- beszélgetések, viták az osztályban
Szükséges kellékek:
- semmi
Szükséges tárgyi tájékozottság:
A tanár előzetes információgyűjtése
a szárazföldekről, a szilárd halmazállapotú
hulladékot elégető gépekről, valamint
a növényi trágyázásról, a komposzt
használatáról. Diagramok, ábrák
a hulladéklerakó telepekről, egy szemétégetőről,
egy komposzt-telepről, melyekről fénymásolatok
készíthetők, esetleg fóliák összeállítása
az írásvetítőhöz.
A tanulók így megtanulhatják a szilárd
hulladék négyféle módon való hasznosításának
előnyét illetve korlátozó tényezőit,
melyek a hulladéklerakó telepek, hulladékégetők
és komposzt-telepek. (A negyedik féle hulladékfeldologozás
részletesen megtalálható a későbbi leckékben
és fejezetekben.) Tanulni fognak:
5 pontban a hulladéklerakó telepekről:
a. A hulladék hasznosításának legelterjedtebb
formája
b. Gondosan kiválasztott helyeken épülnek környezetvédelmi
szempontokat is figyelembe véve.
c. Ezek a telepek abban különböznek a többi szemétlerakó
teleptől, hogy ott nincsenek bizonyos óvintézkedések
a környezet védelmére.
d. A szemétszállító teherautók
által szállított hulladékkal töltik fel
ezeket a területeket. A szemetet szétszórják,
majd egyenletesen befedik földdel, szétzúzzák,
valamint súlyos eszközök, gépek segítségével
összesűrítik. Az esővíz és
az elrothadt hulladékokból származó folyadékokkal
keveredve leachate-t alkot, mely a hulladéklerakó
telepek alján gyűlik össze. A leachate-t kipumpálják
és a továbbiakban egy szennyvízfeldolgozó
helyre kerül.
e. Ahogy a szerves anyag szétbomlik, gázok keletkeznek.
Ennek a gáznak a fele metán, amely gyúlékony
és fűtőanyagként használható.
A gáz többi része karbon-dioxid, mely ipari célokra
használható.
A hulladéktól az energiáig 4 pontban:
a. Ez a hulladék elégetését jelenti,
mely folyamat végterméke a hulladéklerakó telepre
kerül.
b. Hőt fejleszt, így gőz szabadul fel, mely
lehetővé teszi a gépek elektromos áram előállítását.
c. Csökkenti a hulladék mennyiségét, melynek
így 90%-a elég.
d. Ezen eljárás mellett azonban továbbra is
szükség van hulladéklerakó telepekre, a hamu,
és azon anyagok miatt, melyeket nem tudunk elégetni, mint
pl.: a cement, kavics.
3 pont a komposzt használatáról:
a. Hasznosítja a szerves anyagokat, mint pl.: a forgács,
ételmaradékok és más növények,
különböző talajanyagok.
b. A rothadás folyamata így egy hasznos, a termőföldet
gazdagító adalékanyagot hoz létre: a humuszt.
c. A szerves anyagok feldolgozásával területeket, helyet
spórolhatunk meg a hulladéklerakó telepeken.
A. Eljárás
1. Olvasd el a szükséges információkat
a hulladéklerakó, hulladékégető és
komposzt telepekkel kapcsolatban.
2. Használd az ábrákat, melyek a fenti pontokban
említettek magyarázatát, megértését
segítik.
3. Elképzelhető, hogy a környéken vagy
az iskola közelében. Tervezz kirándulást,
gyárlátogatást a közeli szemétlerakó
telepre vagy szemétégető üzembe. Sétáljatok
körbe az iskolaudvaron, hogy a levelek vagy más szerves anyagok
szétbomlását közvetlenül figyelhessétek
meg.
4. Ellenőrizd a tanulóid tudását/ismereteit
az előbbiekben felsorolt eljárásokról.
B. A hulladéklerakó telepek háttere:
A "nyitott" szeméttelepek ártalmasak a környezetre
és különböznek az újfajta hulladéklerakó
telepektől. Az előbbi telepekről a leachate
könnyen a talajvízbe juthat, így odavonzza a rágcsálókat,
bogarakat és más kórokozó férgeket,
kellemetlen szagokat árasztanak és tűz is keletkezhet.
Az utóbbi szemétlerakó telepek egy speciálisan
megtervezett liner-eket tartalmaznak, vagy multiple liner-eket mélyen
beásva az egész telepen. Ez a liner – képzelj
el egy hatalmas üres medencét – védi a környezetet
a hulladéklerakó telep körül. Védekezésként
a bogarak, kellemetlen szagok ellen nehéz gépek földdel
fedik be a talajt minden nap.
Ha geológiailag megfelelő helyre épülnek ezek
a telepek, akkor környezetvédelmi szempontból ártalmatlanok.
A szemét háztartásokból, ipari üzemekből
kerül a lerakó telepekre:
A hulladéklerakó telep működtetőjének
illetéket kell fizetni, a teherautók által szállított
hulladék mennyiségétől függően.
Ezt az összeget "billentő" pénznek is mondják,
ugyanis miután a teherkocsik kiemelik a rakományukat, ráborítják
a lerakó telep földjének tetejére.
A lerakott hulladékot szétszórják, majd bulldózerekkel
összepréselik és minden nap végén befedik
földdel. A legutóbbi időkig úgy vélték,
hogy a hulladék teljes mértékben szétbomlik
a hulladéklerakó telepeken. William Rathje az Arizoniai
Egyetem Antropológiai Tanszékének professzora szerint
azonban, a legújabb kutatások figyelembevételével
ez helytelen állítás. Vizsgálatai során
a hulladékot 15 vagy még több évre elásta,
mely idő elteltével kibetűzhető újságpapírokat,
még mindig hússal borított csirkecsontokat talált.
Egy átlagos hulladéklerakó telepen a hulladék
és a termőföld szintje váltakozóan a 3,05-től
a 9,15 méter mélységre (kerülhet), a terület
tengerszintje fölé pedig 15,24-től 30,48 méterre
kerülhet az engedélyezett előírásoknak
megfelelően. Néhány hulladékréteg
cellákból áll. Egy cella egy rész föld
és négy rész hulladék. A cellák
egymás mellé és egymás tetejére épülnek,
amíg a hulladéklerakó telep teljesen fel nem töltődik.
1. A talajvízszennyezés megelőzése
A "nyitott" szeméttelepeken a folyadék, mely a hulladékokból
folyik a földbe szennyezi a talajvizet, a tavakat és a folyókat,
de akár az ivóvizünket is fenyegetheti.
Mindazonáltal a telepeket agyaggal, vékony műanyaggal,
vagy mindkettővel bélelik ki a káros folyadékok
talajvízbe jutásának megakadályozására.
Ez a folyadék a leachate, az esővíz és
más rothadó hulladékok folyadékainak keveréke.
A leachate gyűjtőcsövekbe folyik a telepek
alján, mely a hulladéklerakó telepen vagy a szennyvízfeldolgozásnál
hasznosítható. A lerakó telepeken dolgozók
rendszeresen minták vesznek, melyet laboratóriumokba küldenek
analizálásra. Ahogy a hulladék rothad, gázok
keletkezhetnek. A bomlás során metán, karbon-dioxid
és kis mennyiségben hidrogén-szulfát keletkezik.
A kialakult gázok mozgásba lendülhetnek a föld
felszíne alatt, majd végül a környezetbe is kijuthatnak.
Ennek megelőzéseképpen a gázt fokozottan ellenőrzött
módon kieresztik vagy fűtőanyagkért használják.
2. A feltöltött cellák és lezárt
hulladéklerakó telepek
Amikor egy cellakút feltöltődött, a hulladékréteget
ún agyagsaékával fedik be és tömör
felszínné alakítják, melyre földet borítanak,
Amikor ugyanez történik az egész teleppel, annak tetejére
2:5 láb arányú vízhatlan föld kerül,
valamint fűtakaróval, növényekkel, fákkal
ültetik be. A lezárt hulladéklerakó telepeken
a lezárás után 30 évvel leachate és
gázkontrolokat végeznek. Ez egy 1990. januári törvényjavaslat.
Ez újabb hulladéklerakó telepek még lezárásuk
után is hasznosak maradnak: helyükön partokat, üdülőhelyeket
létesíthetnek.
3. A hulladéklerakó telepek előnyei
A modern mérnöki tudomány ezen telepek működtetése
mellett lehetővé teszi a talajvíz védelmét,
valamint mind felépítésük, mind működtetésük
olcsóbb.
A veszélyes hulladékokat kivéve mindenfajta hulladékot
feldolgoznak.
Teljes feltöltésük után üdülőtelepekként
hasznosíthatóak.
Működtetésük a különböző
hulladék feldolgozások során kapott maradványok,
üledékek tárolása miatt is szükséges.
4. A hulladéklerakó telepek hátrányai
Speciális földfajtákat és geológiai
feltételeket igényel
Megközelíthetőeknek, ugyanakkor lezártaknak
kell lenniük. (Ilyen jellegű területet egyre nehezebb találni.)
Sokkal gyorsabban feltöltődnek, mint ahogy az eredetileg
előrelátható volt.
A nem megfelelő megtervezés és működtetés
környezetszennyezési problémákkal járhat.
A hulladéklerakó telep rétegződése
Végleges földborítás
Sűrített szilárd-halmazállapotú hulladék
Napi földborítás
Sűrített szilárd hulladék
Napi földborítás
Sűrített szilárd hulladék
Napi földborítás
Sűrített szilárd hulladék
Védőréteg/Védőborítás
A hulladéklerakó telep ábrája
1. A talajvizet ellenőrző kút.
2. Az árnyékot adó vegetáció
3. A vegetáló és lépcsőzetes lejtők,
melyek elősegítik a víz lefolyását és
minimalizálják az eróziót
4. Gázréscső
5. Vegetáló legfelső földréteg
6. Agyagsapka (agyagfedés)
7. Metángázcső
8. Iszapfal
9. Alacsony áteresztőképességű agyagréteg
10. Napi földréteg
11. Összesűrített szilárd halmazállapotú
hulladék
12. Szemcsés leachate gyűjtőréteg
13. Nyugodt alaptalaj
14. Leachate gyűjtőcső
15. Leachate- folyadékgyűjtő kút/cső
C. Az égetés háttere
Ez az eljárás a hulladék teljes elégetését
jelenti az égetőkemencében. Ha elégetjük
a hulladékot, kevesebb helyet foglal el a hulladéklerakó
telepeken. Ha ezeket a telepeinket a továbbiakban is a jelenlegi
gyorsasággal használjuk, anélkül hogy újra
és újra pótolnánk őket, hamarosan kifogyunk
a felhasználható területekből. Új
hulladékhasznosítási eljárásokra van
szükségünk. A probléma megfékezésének
egyik módja az égetés. A hulladék elégetése
hőt szabadít fel, mely gőzt termel. Ez utóbbi
elektromos áramot generálhat otthonok és üzletek
számára.
Ezáltal értékes hulladéklerakó helyet,
területeket spórolhatunk meg, valamint így a talajvizet
és az ivóvizünket is védhetjük. Az
eljárás az épületen belül történik,
így a kellemetlen szagok is bennrekednek, és ugyanakkor a
hamu – mint végtermék – sem vonzza a kártékony
rovarokat.
Két probléma azonban még mindig fennáll: a
légszennyezés és a hamu eltakarítása.
Az égetés során kelekező hamut tesztelni kell,
majd a hulladéklerakó telepre szállítani.
Előfordul, hogy csupán erre a célra speciális
telepeket létesítenek. Ezek az ashfill-ek and a monofill-ek.
(A hulladék így kevesebb helyet foglal el, mint eredeti formájában.)
A hulladékégető gyárak gázokat bocsáthatnak
ki, de ezen gyárak munkáját komplex szűrőberendezések
működtetése és gondos felügyelet kíséri.
1. Az égetés előnyei
Alternatív energiaforrás
Az elégetés során a hulladék mennyisége
közel 90-95%-kal csökken.
A kellemetlen szagok nem terjednek szét a levegőben és
a férgek, rovarok elterjedése is elkerülhető.
2. Az égetés hátrányai
A gázok légtérbe jutásának kiküszöbölése
speciális és költséges, valamint gondosan ellenőrzött
és karbantartott eszközök igénybevételét
jelenti.
Az égetésből maradt hamu tárolására
alkalmas, speciális hulladéklerakó telepekre van szükség.
Nem minden anyag égethető el, ami ezért más
hulladékfeldolgozási alternatívát igényel.
Tudománnyal kapcsolatos tevékenységek
Készítsünk egy színlelt/mű
hulladéklerakó telepet!
Téma:
A tanulók ezúton nyomon követhetik azt a folyamatot,
mely jól szemlélteti azt a tényt, hogy egyes anyagot
elrothadnak, némelyek azonban nem. Megtudhatják a különbséget
a szerves és szervetlen anyagok között és megérthetik
egy hulladéklerakó telep tevékenységét,
feladatát.
Új kifejezések:
Hulladéklerakó telep
Bomlás, rothadás
Szerves
Szervetlen
Időtartam:
20 nap
Szükséges eszközök:
Munkalapok a tapasztalatok, megfigyelések lejegyzéséhez.
Kellékek:
Egy cipősdoboz vagy akvárium, fólia vagy műanyag,
hogy liner-ként szolgáljon, föld (NEM VIRÁGCSERÉPBE
VALÓ FÖLD, mert az nem rendelkezik megfelelő mikroorganizmussal),
fogvájó, víz egy nagyító vagy mikroszkóp
és hozd lemez, kartonpapír. Válassz ki néhány
szerves és szervetlen anyagot azért, hogy elássátok
a "lerakó telepeteken". Két készlet azonosító
anyagra lesz majd szükség. Javallatok: narancshéj,
almacsutka, újságpapír fényes felületű
papírból, kartonpapír, üveg, pamutruha, alufólia,
stb.
Eljárás
1. Rajzolj le a gyerekeknek egy hulladéklerakó telepet,
felhíva a figyelmet arra, hogy ezek nemcsak tároljak a hulladékot,
de egyes anyagot számára lehetőséget is adnak
a részleges bomlásra.
2. Engedd meg a gyerekeknek, hogy nagyító vagy mikroszkóp
alatt tanulmányozhassák az anyagokat. Kérdezd
meg tőlük, hogy véleményük szerint mely
anyagok indulnak majd bomlásnak, és melyek nem. Feltételezéseiket
írják le a munkalapjaikra.
3. Béleld ki a konténereket fóliával
vagy műanyaggal. Ez most a liner-t szimulálja a hulladéklerakó
telepen, ezt egy vízálló konténerben kell elvégezni.
Félig töltsd fel földdel. Készíts
két párhuzamos sort. Az összes anyagból vastagon
tegyél mindkét sorba. Majd fedd be kb. 4 cm földdel.
4. Fogpiszkálóval jelöld meg az elásott
anyagok helyét.
5. Kérd meg a gyerekeket, hogy írják rá
a munkalapjukra a dátumot és az elásott anyagok nevét.
6. Tegyétek a "telepeiteket" napos helyre és öntözzétek,
hogy a földet nedvesen tartsátok.
7. 10 nap elteltével ássátok ki a tárgyakat,
tegyétek kartonlapokra vagy üveglapocskákra, és
vizsgáljátok meg nagyítóval vagy mikroszkóp
alatt. Fogalmazzátok meg tapasztalataitokat.
8. További 10 nap után újra vegyétek
elő őket a földből és ismételjétek
meg a fenti eljárást.
9. Kérd meg a gyerekeket, hogy írják le következtetéseiket,
hasonlítsák össze tárgyaikat a másikéval.
Hívd fel a figyelmüket a szerves és szervetlen anyagok
közti különbségekre a 10, illetve 20 napot követően.
Vitapontok a hulladéklerakó telepekkel kapcsolatban
Miben különböznek a nem fedett szeméttelepektől?
Milyen a kivitelezésük környezetvédelmi szempontból?
Miért lényeges a talaj védelme a telepek
körül és alatt?
Mit jelent az egységes hulladékfeldolgozási rendszer
és hogy illenek ebbe bele a hulladéklerakó telepek?
Milyen hely a legmegfelelőbb a létesítésükre?
Miért?
Vitapontok a "hulladéktól az energiáig" elnevezésű
eljárással kapcsolatban
Milyen előnyei vannak a hulladék elégetésének
más eljárásokkal szemben?
Hogyan felel meg ez a eljárás az egységes hulladékfeldolgozás
szisztémájának?
Milyen fenntartásaink lehetnek a hulladékégető
üzemekkel kapcsolatban?
Vitapontot a komposzt használatával kapcsolatban
Milyen anyagot bomlanak el és melyek nem?
Milyen értékes anyag keletkezik a folyamat során?
Hogyan hasznosítható?
Mire van szükségünk egy komposzt-telep előállításához,
kialakításához? Hogyan kellene rá vigyáznunk?
Egy energiaelőállító üzem felépítése
1. Rakodócsarnok, ahova a teherautók érkeznek
2. Szeméttároló tartály, ahova a teherautók
a hulladékot öntik.
3. Daru
4. Hulladéktölcsér, mely a hulladékot az őrlőbe
továbbítja
5. Alsó szellőztető készülék
6. Hengeres őrlő az égő hulladék számára
7. Hamutovábbító
8. Hamutartály és daru a hamu összegyűjtésére
és szállítására
9. A felszálló hamu gyűjtője: a levegőtisztítás
első foka
10. Gáztisztító berendezés a savgázok
eltávolítására
11. Porgyűjtő
12. Kémény: a levegőtisztítás utolsó
foka
Organizmusok tápláléklánca
a komposzt anyagában
1 = elsőrendű fogyasztók
2 = másodrendű fogyasztók
3 = harmadrendű fogyasztók
3
1. Hangya
2. Százlábúak
3. Pszeudoskorpió
4. Földibogarak
5. Vándorbogarak
6. Ragadozó atka
7. Földi laposféreg
2
8. Százlábúak
9. Földicsigák és meztelen csigák
10. Fehérférgek, potworms
11. Fatetű
12. Ugróvillás rovarok
13. Penészatka
14. Hártyásszárnyú
15. Kerekes féreg
16. Protozoa
17. Légy
18. Gyűrűsférgek
19. Bogáratka
20. Földférgek
1
21. Baktériumok
22. Sugárgomba/Actinomycetes
23. Penész/Humusz
24. Szerves maradványok
Feltételezések:
10 nap elteltével
20 nap elteltével
Tárgy neve:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
Következtetés:
Az elektromos füstcsapda
Szükséges: 6x6 hüvelyk fa alap,14 hüvelyk
hosszú fa támaszték, 1,5 hüvelyk átmérőjű
és 1 láb hosszú kartonpapír cső (hasonló
a papírtörölköző hengeréhez), 6x6 hüvelyk
alumínium fólia, 2 fogpiszkáló, új 6
V-os lámpaelem, 9 láb hosszú drót, végén
csengővel, kés, F-7996 tip. indukciós tekercs vagy
FORD MODEL "T" mikro tekercs
________________________________________________________________________________
A levegőszennyezés elleni küzdelemben néhány
ipari cég elektrosztatikus pernyeleválasztót használ.
Ez a füstöt, port, cseppfolyós halmazállapotú
részecskéket fogja el, mielőtt azok a légkörbe
nyíló kéményt elérnek.
Általában a pernyeleválasztók a következőképpen
működnek: a kémény előtt a por és
más szennyező anyagok magasfeszültségű
drótok és lemezek között haladnak el. Ezek
a részecskék negatív töltést kapnak a
drótoktól, s ettől a pozitív töltésű
lemezek magukhoz rántják őket. Az eljárás
következtében nemcsak a szennyezés mértéke
csökken le, de előkerülnek hasznos melléktermékek
is.
Villamos erőmüvek évtizedek óta alkalmaznak
hasonló megoldásokat. Tulajdonképpen az első
igazi elektrosztatikus pernyeleválasztót a Detroit Edison
Company állította munkába az USÁ-ban 1923-ban,
egy pár évvel azután, hogy egy amerikai kémikus,
Frederick Gardner Cottrell 1910-ben az elsőt elkészítette.
Az elektromos füstcsapda a kísérletben a pernyeleválasztót
modellezi. Főképpen a tekercs magas ára miatt
érdemes néhány barátunkat bevonni a dologba,
így a számlát közösen fizethetjük.
Még jobb, ha felajánljuk az osztály számára
az iskolában, hogy a feladatot project keretében együtt
végezzük el.
Először a fa támasztékot szögeljük
az alaphoz. Ez az egész váza. A következő
lépésként borítsuk be a karton csövet
alumínium fóliával két és fél
cm-re a cső végétől. Szalaggal rögzítsük
a fóliát.
1 méter hosszú drót végéről
15 cm-en távolítsuk el a szigetelést. A lecsupaszított
drótot tekerjük szorosan a fólia köré fele
magasságban. Ezután rögzítsük a csövet
az alaphoz szalaggal, gumival vagy madzaggal.
A drót másik felét (a végén természetesen
lecsupaszítva) kössük a tekercsnek a rajzon COM felirattal
jelzett végéhez. Ha Ford-tekercset használunk,
próbáljuk a drótot hozzáforrasztani, különben
kénytelenek leszünk szalagrögzítésre hagyatkozni.
Egy következő méteres drót végéről
18 cm hosszan szedjük le a szigetelést. Ezt a drótrészt
a cső közepében kell rögzítenünk.
Használjunk fogpiszkálókat merevítőnek.
Egyet tűzzünk át a csövön éppen a fólia
felett, egyet pedig pont alatta.
A drót beszereléséhez annak egyik végén
formáljunk hurkot, amivel ráakaszthatjuk az alsó fogpiszkálóra.
Miután ráakasztottuk, húzzuk feszesre, s hurkoljuk
a fenti fogpiszkálóra. Próbáljuk úgy
csinálni, hogy a drót a cső közepében
fusson, amennyire lehet. Ezután kössük a drót
szabad végét a tekercs "DUGÓ" feliratú végéhez.
A maradék dróttal végezzük el a többi
kapcsolást, amint a rajzon látjuk.
|