A környezeti problémák enyhítése érdekében
eddig főként a termelési folyamatokat próbálták
tökéletesíteni: a keletkező melléktermékek
mennyiségének csökkentésével, zárt
technológiák bevezetésével és az újrafelhasználás
arányának növelésével. A háztartások
környezetterhelésére kevesebb figyelmet fordítottak,
noha a háztartások hulladék- és egyéb
környezetszennyező-anyag kibocsátása, valamint
nyersanyag- és energia-felhasználása is jelentős,
és évről évre növekszik. A szerzők
a háztartás fogalmát tágan értelmezik,
valójában az emberek egész életvitelét
értik rajta, a létszükségletek kielégítésétől
a szórakozásig vagy az egészségügyi ellátásig.
A technika és a természettudomány fejlődése
is folyamatosan új igényeket hoz létre, amelyek a
lakás berendezésétől az oktatásig éreztetik
a hatásukat. A kötet arra a kérdésre keresi a
választ, hogy a gazdaságilag fejlett országok társadalmának
berendezése során miként egyeztethető össze
az életvitel kényelmessé tétele a környezet
megóvásával. Vannak bíztató jelek; például
a gazdaságosabban működő háztartási
gépeknek köszönhetően a fejlett országokban
az életszínvonal emelkedése ellenére csökkent
az energia-felhasználás.
A szerzők - egy holland környezetvédelmi program eredményeiből
kiindulva - tudományos alapossággal és igényességgel
elemzik a háztartások anyag- és energiacseréjét,
és ennek környezeti következményeit. Azt is vizsgálják,
hogy a technológiai fejlődés mellett a népességváltozás,
a családok szerkezetének átalakulása, vagy
a városiasodás milyen hatással van a háztartások
anyagcseréjére. A probléma környezeti, gazdasági,
földrajzi, demográfiai, pszichológiai, kulturális
és politikai vetületére is kitérnek, ezért
a könyvet a gazdasági szakemberek, a szociológusok,
a politikusok, a várostervezők és az ökológusok
egyaránt haszonnal forgathatják.