Ezek az írások a korai természet- és környezetvédelmi
művek közé tartoznak. Bár a könyv első
kiadása 1949-ben jelent meg, a szerző gondolatai és
aggodalmai ma is időszerűek: már akkor felhívta
a figyelmet arra, hogy a modern korban mind az ember-ember, mind az ember-természet
közötti kapcsolat tartalmilag fokozatosan kiürül. Aldo
Leopold munkássága az észak-amerikai erdészet
gyakorlati és elméleti kérdéseihez kapcsolódott.
A könyv messze megelőzte a korát, amit az is jelez,
hogy szerzőjét csak 30 évvel halála után,
1978-ban tüntették ki egy posztumusz környezetvédelmi
díjjal.
A kötet három részre tagolódik. Az I. rész
azokról a tapasztalatokról szól, melyeket a szerző
a Wisconsin tartományban lévő családi farmon
szerzett, ahova a családtagok a hétvégeken elvonultak
a túlzott modernizáció elől. Leírja,
hogyan éltek az egyszerű, természetközeli körülmények
között, valamint hónaponként haladva bemutatja
a természet apró csodáit, az élőlények
télvégi ébredésétől kezdve az
állatok és a növények téli elszenderedéséig.
A februári fejezetben egy 80 éves villámsújtotta
tölgyfa átfűrészelt évgyűrűi
"mesélnek" az egyes évek természeti és
ezzel összefüggő társadalmi katasztrófáiról:
aszályos évekről, pusztító fagyokról,
erdőtüzekről, kártevők inváziójáról,
gyümölcsfa-ültetvények teljes kipusztulásáról,
gyilkos vadászatokról, amelyek során egy-egy szezon
alatt madarak ezrei váltak áldozattá.
A II. rész írásai észak-amerikai környezetvédelmi
problémákkal kapcsolatosak; főként a különböző
állatfajok pusztulásáról illetve az egyedszám
drasztikus csökkenéséről szólnak.
A III. rész általános környezetfilozófiai
és etikai írásokat tartalmaz, például
az egyre növekvő mértékű, az érintetlen
természetbe betolakodó turizmus és sport élővilágra
gyakorolt hatásáról. A szerző még a
fényképezést is a természet háborítatlan
nyugalmába való elítélendő beavatkozásnak
tekinti, és a fényképek készítéséhez
kapcsolódó iparágakat a természet parazitáinak
nevezi. Egy másik írás azzal foglalkozik, hogy a természet
egyes elemei hogyan épültek be az indián őslakosok,
és hogyan épülnek be a mai észak-amerikaiak kultúrájába,
művészetébe, életszemléletébe.
A szerző tudja, hogy a modern ipar és a közlekedés
kivédhetetlen hatással van a természetre. Arra azonban
mindenképpen törekedni kell, hogy megmaradjanak olyan területek,
ahol az érintetlen természet és ezzel az adott tájra
jellemző biológiai sokféleség háborítatlan.
Kellő védelem híján ezek a természeti
értékek örökre és visszahozhatatlanul elvesznek
az emberiség számára.
A rendkívül érdekes, gondolatébresztő
és ma is meglévő környezeti problémákkal
foglalkozó könyv főként természettudósoknak,
ökológusoknak, pedagógusoknak és filozófusoknak
ajánlható.