Ezek az írások a korai természet- és környezetvédelmi művek közé tartoznak. Bár a könyv első kiadása 1949-ben jelent meg, a szerző gondolatai és aggodalmai ma is időszerűek: már akkor felhívta a figyelmet arra, hogy a modern korban mind az ember-ember, mind az ember-természet közötti kapcsolat tartalmilag fokozatosan kiürül. Aldo Leopold munkássága az észak-amerikai erdészet gyakorlati és elméleti kérdéseihez kapcsolódott. A könyv messze megelőzte a korát, amit az is jelez, hogy szerzőjét csak 30 évvel halála után, 1978-ban tüntették ki egy posztumusz környezetvédelmi díjjal.
A kötet három részre tagolódik. Az I. rész azokról a tapasztalatokról szól, melyeket a szerző a Wisconsin tartományban lévő családi farmon szerzett, ahova a családtagok a hétvégeken elvonultak a túlzott modernizáció elől. Leírja, hogyan éltek az egyszerű, természetközeli körülmények között, valamint hónaponként haladva bemutatja a természet apró csodáit, az élőlények télvégi ébredésétől kezdve az állatok és a növények téli elszenderedéséig. A februári fejezetben egy 80 éves villámsújtotta tölgyfa átfűrészelt évgyűrűi "mesélnek" az egyes évek természeti és ezzel összefüggő társadalmi katasztrófáiról: aszályos évekről, pusztító fagyokról, erdőtüzekről, kártevők inváziójáról, gyümölcsfa-ültetvények teljes kipusztulásáról, gyilkos vadászatokról, amelyek során egy-egy szezon alatt madarak ezrei váltak áldozattá.
A II. rész írásai észak-amerikai környezetvédelmi problémákkal kapcsolatosak; főként a különböző állatfajok pusztulásáról illetve az egyedszám drasztikus csökkenéséről szólnak.
A III. rész általános környezetfilozófiai és etikai írásokat tartalmaz, például az egyre növekvő mértékű, az érintetlen természetbe betolakodó turizmus és sport élővilágra gyakorolt hatásáról. A szerző még a fényképezést is a természet háborítatlan nyugalmába való elítélendő beavatkozásnak tekinti, és a fényképek készítéséhez kapcsolódó iparágakat a természet parazitáinak nevezi. Egy másik írás azzal foglalkozik, hogy a természet egyes elemei hogyan épültek be az indián őslakosok, és hogyan épülnek be a mai észak-amerikaiak kultúrájába, művészetébe, életszemléletébe. A szerző tudja, hogy a modern ipar és a közlekedés kivédhetetlen hatással van a természetre. Arra azonban mindenképpen törekedni kell, hogy megmaradjanak olyan területek, ahol az érintetlen természet és ezzel az adott tájra jellemző biológiai sokféleség háborítatlan. Kellő védelem híján ezek a természeti értékek örökre és visszahozhatatlanul elvesznek az emberiség számára.
A rendkívül érdekes, gondolatébresztő és ma is meglévő környezeti problémákkal foglalkozó könyv főként természettudósoknak, ökológusoknak, pedagógusoknak és filozófusoknak ajánlható.

Ismertetők

Katalógus