"Az információ kora: gazdaság, társadalom
és kultúra" című háromkötetes
munkájának befejező kötetében a szerző
az évezred utolsó évtizedeiben bekövetkezett
nagyszabású társadalmi és gazdasági
változásokat elemzi. A technológia és az informatika
robbanásszerű fejlődése világszerte alapvetően
megváltoztatta az emberek életmódját és
életfelfogását. A világ globalizálódott
és egységesebbé vált. Ugyanakkor polarizálódott
is, hiszen akik nem kapcsolódnak be a világméretű
információs hálózatba, menthetetlenül
lemaradnak a fejlődésben. A globalizálódás
folyamata a nemzeti, etnikai, vallási és családi azonosságtudat
gyengülésével jár együtt, ám ezek
a kapcsolódások a globalizálódás elleni
harcban egyúttal fel is értékelődnek.
Castells néhány olyan politikai és társadalmi
változást elemez behatóan, amelyek hatalmas régiókban
vagy akár az egész Földön éreztetik a hatásukat.
Ezek közé tartozik a Szovjetunió gyors összeomlása,
az ázsiai országok robbanásszerű gazdasági
fejlődése, majd az ezen országok többségében
kialakult válság, vagy Európa egységesedése.
Az évezred utolsó évtizedeiben világszerte
hatalmas gazdasági növekedés következett be. A
nemzeti össztermék 3-10-szeres növekedése azonban
többnyire csak egy igen szűk réteg anyagi felemelkedését
szolgálta. Mind az országok, mind pedig az egyének
között hatalmas mértékben növekedtek a különbségek.
Ez a polarizáció a gazdaságilag fejlett és
a fejlődő országokban egyaránt a társadalmi
problémák elmélyülését eredményezi:
világszerte emberek milliói szenvednek az éhezéstől,
a járványoktól, a megfelelő orvosi ellátás
hiányától, az elviselhetetlenül rossz szociális
körülményektől, a háborúktól
és a tömeges népvándorlástól, valamint
a társadalom és a család széthullásától.
A szerző ezt a folyamatot az afrikai országok és az
USA példáján keresztül mutatja be.
A tömeges elszegényedésnek és a társadalom
széthullásának legnagyobb vesztesei - a fejlett és
a fejlődő országokban egyaránt - a gyermekek.
Ők a leginkább kiszolgáltatottak: könnyen válnak
az éhezés, a háborúk, a népirtások,
a járványok, a prostitúció vagy a bűntények
áldozataivá. Az a társadalom, amely nem védi
meg ezektől a veszélyektől a felnövekvő
nemzedéket, a saját jövőjét éli
fel.
A globalizálódás legnagyobb nyertesei a bűnözők.
Bűnözés ugyan azóta létezik, amióta
ember él a Földön, ám egész Földet
behálózó - a politikai, pénzügyi és
gazdasági élet legfelsőbb szintű vezetésével
összefonódó - bűnszövetkezetek létrejötte
jellegzetesen ezredvégi jelenség.
A könyv elemzéseiből kiderül, hogy a húszadik
század technikai és gazdasági fejlődése
nem az élet szebbé, jobbá, boldogabbá válását
eredményezte, hanem a szociális problémák elmélyüléséhez
és az emberi szenvedés növekedéséhez vezetett.