"Az információ kora: gazdaság, társadalom és kultúra" című háromkötetes munkájának befejező kötetében a szerző az évezred utolsó évtizedeiben bekövetkezett nagyszabású társadalmi és gazdasági változásokat elemzi. A technológia és az informatika robbanásszerű fejlődése világszerte alapvetően megváltoztatta az emberek életmódját és életfelfogását. A világ globalizálódott és egységesebbé vált. Ugyanakkor polarizálódott is, hiszen akik nem kapcsolódnak be a világméretű információs hálózatba, menthetetlenül lemaradnak a fejlődésben. A globalizálódás folyamata a nemzeti, etnikai, vallási és családi azonosságtudat gyengülésével jár együtt, ám ezek a kapcsolódások a globalizálódás elleni harcban egyúttal fel is értékelődnek.
Castells néhány olyan politikai és társadalmi változást elemez behatóan, amelyek hatalmas régiókban vagy akár az egész Földön éreztetik a hatásukat. Ezek közé tartozik a Szovjetunió gyors összeomlása, az ázsiai országok robbanásszerű gazdasági fejlődése, majd az ezen országok többségében kialakult válság, vagy Európa egységesedése.
Az évezred utolsó évtizedeiben világszerte hatalmas gazdasági növekedés következett be. A nemzeti össztermék 3-10-szeres növekedése azonban többnyire csak egy igen szűk réteg anyagi felemelkedését szolgálta. Mind az országok, mind pedig az egyének között hatalmas mértékben növekedtek a különbségek. Ez a polarizáció a gazdaságilag fejlett és a fejlődő országokban egyaránt a társadalmi problémák elmélyülését eredményezi: világszerte emberek milliói szenvednek az éhezéstől, a járványoktól, a megfelelő orvosi ellátás hiányától, az elviselhetetlenül rossz szociális körülményektől, a háborúktól és a tömeges népvándorlástól, valamint a társadalom és a család széthullásától. A szerző ezt a folyamatot az afrikai országok és az USA példáján keresztül mutatja be.
A tömeges elszegényedésnek és a társadalom széthullásának legnagyobb vesztesei - a fejlett és a fejlődő országokban egyaránt - a gyermekek. Ők a leginkább kiszolgáltatottak: könnyen válnak az éhezés, a háborúk, a népirtások, a járványok, a prostitúció vagy a bűntények áldozataivá. Az a társadalom, amely nem védi meg ezektől a veszélyektől a felnövekvő nemzedéket, a saját jövőjét éli fel.
A globalizálódás legnagyobb nyertesei a bűnözők. Bűnözés ugyan azóta létezik, amióta ember él a Földön, ám egész Földet behálózó - a politikai, pénzügyi és gazdasági élet legfelsőbb szintű vezetésével összefonódó - bűnszövetkezetek létrejötte jellegzetesen ezredvégi jelenség.
A könyv elemzéseiből kiderül, hogy a húszadik század technikai és gazdasági fejlődése nem az élet szebbé, jobbá, boldogabbá válását eredményezte, hanem a szociális problémák elmélyüléséhez és az emberi szenvedés növekedéséhez vezetett.

Ismertetők

Katalógus