Az energiatudatos, környezetkímélő építés arra a kérdésre keresi a választ, hogy emberi szükségleteink miként elégíthetők ki környezetünk lehető legkisebb szennyezésével. A környezetszennyező technológiák alkalmazása helyett olyan tervezési technológiák, berendezések alkalmazását keresi, melyek jobban kihasználják a szerkezetekben lévő tartalékokat és a megújuló természeti erőforrásokat (pl. klímatudatos-, szoláris tervezés, természetes szellőzés, -világítás, nem hagyományos energiaforrásokat alkalmazó berendezések).
A Föld különböző éghajlati övezeteiben, gazdasági, társadalmi környezetében más és más megoldások kínálkoznak. Könnyen belátható, hogy az északi sarkon felesleges a természetes szellőzéssel, a sivatagos részeken a szoláris fűtéssel kísérletezni.
Mérsékelt kontinentális éghajlatunk hátulütője (és természeti csodája) az évszakok váltakozása, mely megnehezíti a teljes éven át tartó hatékony építészeti megoldások alkalmazását.
A hazai energiatudatos tervezés jeles elméleti szakembere, prof. Zöld András szerint erre a problémára kétféle válasz adható: az épület veszteségeinek minimalizálása (vastag hőszigetelés, kis ablakok), vagy a nyereségek maximalizálása (nagy, délre tájolt télikertek, speciális üvegezés stb.). A két stratégia ritkán ötvözhető egymással. Ezen ritka egybecsengések egyike a könyv által taglalt transzparens, azaz fényáteresztő hőszigetelés. A szerkezet lényege egy sajátos, a hő- és fénysugarakat átengedő hőszigetelő anyag. A transzparens hőszigetelésű fal egyazon szerkezetként hőszigetel - amikor nem süt a nap -, és melegíti fel a falszerkezetet külső síkját, amennyiben kellő napsugárzás éri a falat. Meg kell azonban oldani a nyári árnyékolás, hőelvezetés problémáját, hiszen enélkül egyes falszerkezetek külső (a hőszigeteléssel érintkező) hőmérséklete akár a 100^oC-ot is elérheti.
A könyv Németországban (Berlinben) íródott, így megoldásai a miénkhez hasonló éghajlati viszonyokra alkalmazhatók - a javaslatok természetesen az eltérő gazdasági és társadalmi környezet miatt egy az egyben nem ültethetők át.
Nagyon tanulságos az a fejezet, mely Németország-szerte megvalósult tervezeteket ismertet fekete-fehér fényképekkel és szerkezeti ábrákkal illusztrálva. A különböző megoldással készült transzparens falakat (fa-, alumínium szerkezetek, transzparens vakolatok, speciális üvegezések, árnyékoló rendszerek) azonos szempontrendszer alapján mutatja be; a példák skálája a családi háztól a középületig terjed. A feldolgozás az építészeti lehetőségeket és a korlátokat egyaránt szemlélteti.
Sajnos ezeknek a szerkezeteknek az ára ma még meglehetősen magas, és gondot jelent - elsősorban családi házak esetében - a megszokottól eltérő megjelenés is. A transzparens hőszigetelés külső felületét ugyanis többnyire valamilyen abszorber - elnyelő - üvegszerkezettel zárják le, így látványában egy sötét színű üvegfalat kell az épület homlokzati megjelenésébe komponálni.
Külön fejezet foglalkozik az építési költségekkel, valamint a várható energia-megtakarítás mértékével és tényezőivel. A fűtési megtakarítást szimulációs program segítségével számítja ki és elemzi. Így a gyakorlatban is jól használható szabályok vonhatók le a tervezés során figyelembe veendő tényezőkre (fényáteresztő képesség, tájolás, keretszerkezet stb.) vonatkozóan.
Nagyon tanulságos a kötet végén található címjegyzék (elsősorban a témával hivatásszerűen foglalkozó vállalkozások száma miatt), valamint a kötet szárazabb leírásainak leegyszerűsített summázata.
A könyv alapmű, mely az átlagos építész számára talán túlságosan is alaposan elemzi, hasonlítja össze a szerkezetek bekerülési költségét, gazdaságossági hatékonyságát. Az erre vonatkozó fejezet az eltérő gazdasági adottságok miatt hazai viszonyok közt amúgy is kevésbé használható. Az egyes projekt-leírások, valamint a kötetzáró tömörítvények azonban közérthetően adnak át jól használható információkat.
Magyarországon 1996 óta a Szent István (egykor Gödöllői Agrártudományi) Egyetemen folynak kutatások a transzparens hőszigetelés szerkezeteivel. A Gépészmérnöki Kar Fizika Tanszékén kísérleti épületen vizsgálták a szerkezetek hatékonyságát. Az eredményekről bővebb felvilágosítást nyújtanak a téma kutatói: dr. Farkas István és dr. Szűcs Miklós. További bővebb általános információk érhetők el a témával kapcsolatban "Zöld András: Energiatudatos építészet" című könyvéből, illetve a "Környezetkímélőbb Építés Adatbázisából: www.foek.hu/korkep".

Ismertetők

Katalógus