Az energiatudatos, környezetkímélő építészet
két fő stratégiája: a veszteségek minimalizálása,
illetve a nyereségek maximalizálása. A két
stratégia ritkán ötvözhető. Ezen ritka lehetőségek
egyike a transzparens hőszigetelés alkalmazása.
Az energiatudatos, környezetkímélő építés
arra a kérdésre keresi a választ, hogy emberi szükségleteink
miként elégíthetők ki környezetünk
lehető legkisebb szennyezésével. A környezetszennyező
technológiák alkalmazása helyett olyan tervezési
technológiák, berendezések alkalmazását
keresi, melyek jobban kihasználják a szerkezetekben lévő
tartalékokat és a megújuló természeti
erőforrásokat (pl. klímatudatos-, szoláris
tervezés, természetes szellőzés, -világítás,
nem hagyományos energiaforrásokat alkalmazó berendezések).
A Föld különböző éghajlati övezeteiben,
gazdasági, társadalmi környezetében más
és más megoldások kínálkoznak. Könnyen
belátható, hogy az északi sarkon felesleges a természetes
szellőzéssel, a sivatagos részeken a szoláris
fűtéssel kísérletezni.
Mérsékelt kontinentális éghajlatunk hátulütője
(és természeti csodája) az évszakok váltakozása,
mely megnehezíti a teljes éven át tartó hatékony
építészeti megoldások alkalmazását.
A hazai energiatudatos tervezés jeles elméleti szakembere,
prof. Zöld András szerint erre a problémára kétféle
válasz adható: az épület veszteségeinek
minimalizálása (vastag hőszigetelés, kis ablakok),
vagy a nyereségek maximalizálása (nagy, délre
tájolt télikertek, speciális üvegezés
stb.). A két stratégia ritkán ötvözhető
egymással. Ezen ritka egybecsengések egyike a könyv
által taglalt transzparens, azaz fényáteresztő
hőszigetelés. A szerkezet lényege egy sajátos,
a hő- és fénysugarakat átengedő hőszigetelő
anyag. A transzparens hőszigetelésű fal egyazon szerkezetként
hőszigetel - amikor nem süt a nap -, és melegíti
fel a falszerkezetet külső síkját, amennyiben
kellő napsugárzás éri a falat. Meg kell azonban
oldani a nyári árnyékolás, hőelvezetés
problémáját, hiszen enélkül egyes falszerkezetek
külső (a hőszigeteléssel érintkező)
hőmérséklete akár a 100oC-ot is
elérheti.
A könyv Németországban (Berlinben) íródott,
így megoldásai a miénkhez hasonló éghajlati
viszonyokra alkalmazhatók - a javaslatok természetesen az
eltérő gazdasági és társadalmi környezet
miatt egy az egyben nem ültethetők át.
Nagyon tanulságos az a fejezet, mely Németország-szerte
megvalósult tervezeteket ismertet fekete-fehér fényképekkel
és szerkezeti ábrákkal illusztrálva. A különböző
megoldással készült transzparens falakat (fa-, alumínium
szerkezetek, transzparens vakolatok, speciális üvegezések,
árnyékoló rendszerek) azonos szempontrendszer alapján
mutatja be; a példák skálája a családi
háztól a középületig terjed. A feldolgozás
az építészeti lehetőségeket és
a korlátokat egyaránt szemlélteti.
Sajnos ezeknek a szerkezeteknek az ára ma még meglehetősen
magas, és gondot jelent - elsősorban családi házak
esetében - a megszokottól eltérő megjelenés
is. A transzparens hőszigetelés külső felületét
ugyanis többnyire valamilyen abszorber - elnyelő - üvegszerkezettel
zárják le, így látványában egy
sötét színű üvegfalat kell az épület
homlokzati megjelenésébe komponálni.
Külön fejezet foglalkozik az építési költségekkel,
valamint a várható energia-megtakarítás mértékével
és tényezőivel. A fűtési megtakarítást
szimulációs program segítségével számítja
ki és elemzi. Így a gyakorlatban is jól használható
szabályok vonhatók le a tervezés során figyelembe
veendő tényezőkre (fényáteresztő
képesség, tájolás, keretszerkezet stb.) vonatkozóan.
Nagyon tanulságos a kötet végén található
címjegyzék (elsősorban a témával hivatásszerűen
foglalkozó vállalkozások száma miatt), valamint
a kötet szárazabb leírásainak leegyszerűsített
summázata.
A könyv alapmű, mely az átlagos építész
számára talán túlságosan is alaposan
elemzi, hasonlítja össze a szerkezetek bekerülési
költségét, gazdaságossági hatékonyságát.
Az erre vonatkozó fejezet az eltérő gazdasági
adottságok miatt hazai viszonyok közt amúgy is kevésbé
használható. Az egyes projekt-leírások, valamint
a kötetzáró tömörítvények azonban
közérthetően adnak át jól használható
információkat.
Magyarországon 1996 óta a Szent István (egykor Gödöllői
Agrártudományi) Egyetemen folynak kutatások a transzparens
hőszigetelés szerkezeteivel. A Gépészmérnöki
Kar Fizika Tanszékén kísérleti épületen
vizsgálták a szerkezetek hatékonyságát.
Az eredményekről bővebb felvilágosítást
nyújtanak a téma kutatói: dr. Farkas István
és dr. Szűcs Miklós. További bővebb általános
információk érhetők el a témával
kapcsolatban "Zöld András: Energiatudatos építészet"
című könyvéből, illetve a "Környezetkímélőbb
Építés Adatbázisából: www.foek.hu/korkep".