712.3 J 52
Jay, Roni: Sacred Gardens. Creating a Space for Contemplation and Meditation
Szent kertek. Helyet teremteni a szemlélődés és elmélkedés számára
London : Thorsons, 1998. 144 p., ill., színes
ISBN 0-7225-3619-4


Az elmúlt években számtalan írás jelent meg a kertészkedés praktikáiról, s a gyakorló kertészkedők egyre többet tudhatnak meg például a talaj pH-jának jelentőségéről, a tápanyag-utánpótlás különböző lehetőségeiről, a növények ültetésének, társításának, ápolásának fortélyairól. A magas terméshozamok titka mellett azonban mindig is ott az a különös, sokszor meg nem fogalmazott másik, amiért az emberek évezredek óta építenek kerteket. Nemcsak a zen buddhista kolostorok meditációs kertjei, de a leggyakorlatiasabb célú konyhakert, a legkisebb ablakládányi "kertecske" is magában hordoz egy mély spirituális elemet; mindegyik abból a törekvésből születik, hogy egy kis darab természetet megszelídítve létrehozzuk saját, szimbolikus, éltető-gyönyörködtető "paradicsomi" kertünk.
Különböző korok kertjei az emberek természettel kialakított partnerkapcsolatáról árulkodnak; a természet imitálásától kezdve a maximális kontrollig terjedően (lásd bonsai) nagyon sokféle ember-természet viszonyt tükröznek, de bármekkora is az ember zabolázási törekvése, egyetlen kert sem képes fennmaradni a természeti erők tisztelete nélkül. A kert mindenkor a nyugalom, a biztonság, a teremtett rend és harmónia helye, ahol a külvilág zűrzavarától elvonulva békére lelhet a lélek, lecsendesülhet az elme, erőt meríthet a test. Formái és színei megihletik a bennünk élő művészt, létrehozása az emberi alkotásvágy kielégítésére szolgálhat. Lehet falakkal védett menedék, de képviselhet fokozatos átmenetet és kapcsot az ember által alakított és természeti rend között; gyümölcseivel, növényeivel a szó szoros és átvitt értelmében is táplál, gyógyít.
Amellett, hogy a kert növényei számára nélkülözhetetlen, a víz valamilyen formában a kertek egyik legfőbb eleme. A Hallhatatlanok lakhelyéül szolgáló Misztikus szigeteket mintázzák a taoista kert tavában kialakított kis szigetek, benne a tavirózsák és halak a meditáció segítői. A zen kertekben apró kaviccsal, kőzúzalékkal vagy homokkal kitöltött terepeket gereblyéznek teli hullámvonalakkal, a mozdulatlanná merevedett "víz" az örökkévalóság és állandóság belső, meditációs keresésének segédeszköze. Az iszlám kert központi, éltető eleme szintén a vízmedence, vagy szökőkút, csakúgy mint a középkori, valamint az itáliai reneszánsz kerté; az iszlám és középkori kert menedékében az életben maradást jelentő víz csobog, a reneszánsz kert szökőkútja az élet pezsgését, szépségét ünnepli. Az angol kertekben az emberek életének és kapcsolatainak kacskaringóit, útvesztőit jelképező sövénylabirintusok veszik át a fő szerepet, de a középkortól kialakult gyógyító kertnek szintén meghatározó alkotója a víz.
A föld természetesen mindenütt kihagyhatatlan elem, de talán a taoista kertben kapja a legnagyobb hangsúlyt, ahol szent hegyeket jelképező halmokat emelnek földből.
A történelmi idők kertjeinek növényei nem csupán a földrajzi helyből adódóan különbözőek, hanem kor és szellemi irányzat szimbolikájának kifejezői is. (A taoista kert múlékony cseresznyevirágai, krizantémjai, bazsarózsái például elképzelhetetlenek a változatlanság megőrzésére törekvő zen kert örökzöldjei, mohái és zuzmói között.)
A külvilágtól elhatárolás nagyobb fontosságú az iszlám és középkori kertekben, mint például a taoista vagy zen kertben.
Mindegyik kertben található valamilyen építmény az ott időzés céljára, nyitott pavilon, veranda, nyári lak, de legalábbis padok, s az itáliai reneszánsz kert lényegi részei lesznek az emberi nemet dicsőítő szobrok. A mai embernek ugyanúgy belső szükséglete is a kert, mint eleinknek, s ma sem csak fizikai igényeink és lehetőségeink, hanem vágyaink, gondolataink, bensőnk vonzalma szerint építünk különböző jellegű kerteket.
A történelmi kertek leírása és inspiráló, pompás fotói mellett a könyvben hét alapvető kerttípus összefoglaló vázlata nyújt elvi hátteret gyakorlati kialakításukhoz. A vázlatok tartalmazzák a kertek fő elemeit, elrendezési jellemzőit, építményeit, növényeinek szimbolikáját. Kivitelezésükhöz azonban másutt keresendők konkrét tanácsok, itt az alaptípus kiválasztása közben legmélyebb lényegünkkel kerülhetünk kapcsolatba.

MAGYAR NYERSFORDÍTÁS
Nincs.

Schmidt Sára ismertetése

vissza Ismertetők

vissza Katalógus