KIKNEK SZÓL
A szociológia, a humán ökológia tanulmányozóinak,
gazdaság-, és családpolitikai döntések
előkészítőinek.
TARTALOM
A régebbi korokban az emberek társadalomban elfoglalt helye
és szerepe a születéssel egyidejűleg általában
eldőlt, a szokásrendszer és a társadalmi szankciók
is ebben erősítették meg az egyént. A nemi
szerepek elkülönülése is pontosan adott volt. Nagyszüleink
még határozottan hitték, hogy az embereknek házasodniuk
kell, az asszonyoknak gyerekeket kell szülni és nevelni, a
férfiaknak a családjukért kell dolgozni. A válás,
a különélés, a házasságon kívül
születés kimondhatatlan szégyen volt. A vénlány,
az agglegény, a gyermektelen élete sajnálnivaló
balsorsnak számított. Mára nagyot változott
ezek megítélése, s a családi élet értékelése
is. A változás okai többrétűek. A könyv
elsősorban a gazdasági tényezőknek a család
vállalására gyakorolt hatását vizsgálja.
A hagyományos család gazdasági alapjai erősen
megcsappantak, s ma a férfiak és a nők számára
is kisebb vonzerőt képvisel a családalapítás
a többi életút lehetősége mellett. A nők
felfedezték, hogy a munkaerőpiacon a férfiak mellett
sikerrel versenyezhetnek, s ha nem próbálnak másokról
is gondoskodni, akkor képesek önmagukat eltartani. Nagyanyáinkkal
ellentétben a mai nők szabadabban dönthetik el, mire
fordítják idejüket, tehetségüket, s egyre
inkább tudatában vannak az otthon maradás anyagi vonzataival
és egyéb kockázataival. A nők otthonon kívüli
lehetőségeinek szélesedésével egyidejűleg
a férfiakat gazdaságilag kevesebb ösztönzés
éri, hogy családot vállaljanak. Számos, korábban
a család által biztosított termék és
szolgáltatás - a szextől az élelmezésen
keresztül a nyugdíjbiztosításig - ma már
más módon is elérhető a férfiak számára.
A családi életet átható mély érzelmi
szálakra és a szeretetre gondolva talán furcsa, de
életbevágóan jogos az író gazdasági
szempontú megközelítése. Nyilvánvaló,
hogy a családok ma egyre kevésbé részesülnek
a gazdasági forrásokból. A nők idejük
jó részét az otthontól távol, munkában
töltik. Ezzel egyidejűleg megnövekedett a családon
kívüli szülések, a nők által eltartott
háztartások száma, több esetben fizetnek gyermektartást
az apai szerepből kilépő férfiak. Mind a nők,
mind a férfiak feláldozzák családi szerepüket
- s idejüket, erőforrásaikat valami másra fordítják.
Hogy ez szabadság-e vagy kényszer - az egyén önmegvalósításának,
érzelmi életének, anyagi lehetőségeinek
függvényében -, az társadalmanként nagyon
változó. Mivel azonban éppen a legalapvetőbb
társadalmi intézménybe történő
befektetéseiket szüntetik meg tömegesen az emberek, kultúránk
nagyon gyorsan a társadalmi fejlődés kritikus pontjához
érkezett el. Példátlan problémák merülnek
fel mind a társadalom-, mind a gazdaságpolitika számára.
Legtöbbjük az 1980-as években került napvilágra;
ekkor kezdtek például az amerikaiak rákérdezni,
hogy miért nem képesek feladataikat ellátni az iskolák,
miért olyan sok a rosszul felkészült felvételiző,
miért olyan sok a válás és az egy-szülős
család, miért oly rengeteg az abortusz, a házasságon
kívüli szülés, a csellengő kulcsos gyerek,
miért annyi a serdülő korban elkövetett erőszak
stb.
A család szétesése, hiánya miatti ijesztő
jelek jelentős nyomást gyakorolnak a társadalompolitikusokra,
hogy a családi feladatok költségeit - melyeket az egyének
vagy nem hajlandók, vagy egyszerűen nem képesek vállalni
- másféle elosztási módokon teremtsék
elő. Az óra kerekét visszaforgatni nem lehet, mint
ahogy a nők és férfiak elért gazdasági
és nemi szerepvállalási szabadságát
és értelmetlen is lenne megkérdőjelezni. Ha
azonban az egyének egyre kevesebb időt és pénzt
fektetnek a családba, a szülők egyre kevesebb gyermeket
hajlandóak vagy képesek az egyetem elvégzéséig,
legalább tizenhét éven át taníttatni,
akkor honnan "teremtődik majd elő" az a huszonegyedik századi
képzett és hatékony munkaerő-réteg,
mely eltart bennünket, s magát a társadalmat is?
MAGYAR NYERSFORDÍTÁS
Nincs