KIKNEK SZÓL
A szociológia, a humán ökológia tanulmányozóinak, gazdaság-, és családpolitikai döntések előkészítőinek.

TARTALOM
A régebbi korokban az emberek társadalomban elfoglalt helye és szerepe a születéssel egyidejűleg általában eldőlt, a szokásrendszer és a társadalmi szankciók is ebben erősítették meg az egyént. A nemi szerepek elkülönülése is pontosan adott volt. Nagyszüleink még határozottan hitték, hogy az embereknek házasodniuk kell, az asszonyoknak gyerekeket kell szülni és nevelni, a férfiaknak a családjukért kell dolgozni. A válás, a különélés, a házasságon kívül születés kimondhatatlan szégyen volt. A vénlány, az agglegény, a gyermektelen élete sajnálnivaló balsorsnak számított. Mára nagyot változott ezek megítélése, s a családi élet értékelése is. A változás okai többrétűek. A könyv elsősorban a gazdasági tényezőknek a család vállalására gyakorolt hatását vizsgálja. A hagyományos család gazdasági alapjai erősen megcsappantak, s ma a férfiak és a nők számára is kisebb vonzerőt képvisel a családalapítás a többi életút lehetősége mellett. A nők felfedezték, hogy a munkaerőpiacon a férfiak mellett sikerrel versenyezhetnek, s ha nem próbálnak másokról is gondoskodni, akkor képesek önmagukat eltartani. Nagyanyáinkkal ellentétben a mai nők szabadabban dönthetik el, mire fordítják idejüket, tehetségüket, s egyre inkább tudatában vannak az otthon maradás anyagi vonzataival és egyéb kockázataival. A nők otthonon kívüli lehetőségeinek szélesedésével egyidejűleg a férfiakat gazdaságilag kevesebb ösztönzés éri, hogy családot vállaljanak. Számos, korábban a család által biztosított termék és szolgáltatás - a szextől az élelmezésen keresztül a nyugdíjbiztosításig - ma már más módon is elérhető a férfiak számára.
A családi életet átható mély érzelmi szálakra és a szeretetre gondolva talán furcsa, de életbevágóan jogos az író gazdasági szempontú megközelítése. Nyilvánvaló, hogy a családok ma egyre kevésbé részesülnek a gazdasági forrásokból. A nők idejük jó részét az otthontól távol, munkában töltik. Ezzel egyidejűleg megnövekedett a családon kívüli szülések, a nők által eltartott háztartások száma, több esetben fizetnek gyermektartást az apai szerepből kilépő férfiak. Mind a nők, mind a férfiak feláldozzák családi szerepüket - s idejüket, erőforrásaikat valami másra fordítják. Hogy ez szabadság-e vagy kényszer - az egyén önmegvalósításának, érzelmi életének, anyagi lehetőségeinek függvényében -, az társadalmanként nagyon változó. Mivel azonban éppen a legalapvetőbb társadalmi intézménybe történő befektetéseiket szüntetik meg tömegesen az emberek, kultúránk nagyon gyorsan a társadalmi fejlődés kritikus pontjához érkezett el. Példátlan problémák merülnek fel mind a társadalom-, mind a gazdaságpolitika számára. Legtöbbjük az 1980-as években került napvilágra; ekkor kezdtek például az amerikaiak rákérdezni, hogy miért nem képesek feladataikat ellátni az iskolák, miért olyan sok a rosszul felkészült felvételiző, miért olyan sok a válás és az egy-szülős család, miért oly rengeteg az abortusz, a házasságon kívüli szülés, a csellengő kulcsos gyerek, miért annyi a serdülő korban elkövetett erőszak stb.
A család szétesése, hiánya miatti ijesztő jelek jelentős nyomást gyakorolnak a társadalompolitikusokra, hogy a családi feladatok költségeit - melyeket az egyének vagy nem hajlandók, vagy egyszerűen nem képesek vállalni - másféle elosztási módokon teremtsék elő. Az óra kerekét visszaforgatni nem lehet, mint ahogy a nők és férfiak elért gazdasági és nemi szerepvállalási szabadságát és értelmetlen is lenne megkérdőjelezni. Ha azonban az egyének egyre kevesebb időt és pénzt fektetnek a családba, a szülők egyre kevesebb gyermeket hajlandóak vagy képesek az egyetem elvégzéséig, legalább tizenhét éven át taníttatni, akkor honnan "teremtődik majd elő" az a huszonegyedik századi képzett és hatékony munkaerő-réteg, mely eltart bennünket, s magát a társadalmat is?

MAGYAR NYERSFORDÍTÁS
Nincs

Ismertetők

Katalógus