A könyv az ezredfordulós mítoszokból táplálkozó végítélet-jövendöléseket és a fizikai túlélésre berendezkedők eszmevilágát elemzi. Ez utóbbi a punk-kultúra szellemével rokon; képviselőik nem gondolkodnak a rendszer jobbá tételében, csak halálról, pusztulásról beszélnek destruktív módon. Egyetlen céljuk a biztosnak hitt katasztrófa túlélése, amely után majd hozzákezdhetnek valamilyen teljesen új világ felépítéséhez. Ez a gondolatkör együtt jár a félkatonai szerveződések és szekták elterjedésével is. A szerző arra figyelmeztet, hogy a keresztény apokalipszis-víziók eltorzított felhasználása valójában a kisebbségek (zsidók, feketék, bevándorlók, menekültek) elpusztításának igazolására szolgál, mindezt egy kis csoport összeesküvésétől, mint Új Világrend démonától való kigyógyíthatatlan félelmükben. Minden csoport valahol gyűlöletének és félelmeinek szűrőjén keresztül torzítja el a tanításokat. Amikor már egy amerikai elnökjelölt is az Új Világrend (az összeesküvés) lerombolására tesz ígéretet, akkor a szerző szerint nem lehet tovább várni a millenniumi őrület hordáinak tudományos leírásával.
A könyv kiemelten foglalkozik a század népirtásaival, a fajgyűlölettel, a cionizmussal, a fasizmussal, a neonácizmussal és a bőrfejűekkel, az amerikai túlélési piaccal, a fegyverkereskedelemmel és a témába vágó irodalommal és mindezek történeti, filozófiai hátterével, különös tekintettel a zsidó-keresztény, biblikus alapvetések és a mai millenáris hangulat által kifeszített eszmei mezőre.
A gondolati és történeti száguldás óriási távolságokat fog át; szó van Babilonról éppúgy, mint a britek zsidó mivoltáról, Mad Maxról, vagy Szaddam Husszeinről, az oklahomai robbantástól a Mein Kampfig, vagy a New Age-ig szinte mindenről, akár egy nagy, félig filozofikus, félig publicisztikus brain-stormingban.

Ismertetők

Katalógus