A bioinvázió legnagyobbrészt észrevétlenül
és minden ellenintézkedés nélkül végbemenő
folyamat: a globális gazdálkodás, a turizmus és
a migráció folytán kialakult határoknélküliség
(mesterséges Pangea) következtében az ökoszisztéma
keresztbe fertőződik az adott területen korábban
nem honos idegen, "egzotikus" organizmusokkal; a korábban zárványokban
létező organizmusok a távolság korlátait
már nem ismerő tömeges személy- és áruforgalom
révén világméretekben elterjednek. A helyi
ökoszisztémák felkészületlenek a köztük
lévő természetes térbeli és földrajzi
határoknak az emberi tevékenység általi lerombolására.
A kötet három nagy fejezetben tárgyalja a kérdéskört:
- az invázió földrajza (a problémával
itt, mint ökológiai folyamattal foglalkozik; az ökoszisztéma
leginkább sújtott kategóriái a mezők,
erdők, vízek, szigetek);
- az invázió kultúrája (gyarmatosítás
- szándékos, balesetek - véletlen, gazdasági
invázió);
- végül a lehetséges megoldásokat felvázoló
fejezetben áttekintést kapunk jogi, politikai, ökológiai
és személyes eszköztárunkról. A szerző
megállapítja, hogy ma már az elleninvázió
stratégiájának minden jogi és technológiai
kelléke rendelkezésünkre áll.
Bright szerint a bioinvázió nemcsak a helyi ökoszisztémákat
rombolja le, de veszélyes a közegészségügyre,
tönkreteszi a hagyományos erdei és halásznépek
kultúráját, és évente kis szeleteiben
is dollártízmilliárdokban kifejezhető kárt
okoz.
Több mint hatvanoldalas jegyzetapparátus és tárgymutató
teszi igen jól forgathatóvá a kötetet.