A globális gazdasági rendszer egységes fejlődést
hoz létre a világban, a helyi közösségek
gazdasági, társadalmi és kulturális hátterének,
valamint a helyi természeti adottságoknak a figyelembe vétele
nélkül. Homogenizálja a környezetet, az életstílust,
a kultúrát és az oktatást. Nincs tekintettel
arra sem, hogy a határtalan növekedésnek ökológiai
akadályai vannak.
A globalizációs folyamat a multinacionális nagyvállatok
és a gazdaságilag fejlett országok érdekeit
szolgálja, és a nemzetközi szervezetek (pl. GATT, WHO,
WTO, NAFTA, Világbank) segítségével zajlik.
A fejlődő országok számára pedig valójában
az újabb, gazdasági és politikai eszközökkel
végrehajtott gyarmatosítást, a világszervezetektől
és a multinacionális vállalatoktól való
teljes pénzügyi és gazdasági függést
jelenti. A szabad piaci kapitalizmusban egyre nő a szakadék
a legszegényebbek és a leggazdagabbak között a
világban, de egy országon belül is. A globális
gazdaság kialakulása a személyes és a közösségi
élet szinte minden mozzanatát megváltoztatja. A szerzők
példákon keresztül mutatják be mindennek
káros hatásait.
Az emberek még nem is olyan régen a szükséges
termékeket családi vagy kis közösségre épülő
gazdaságokban állították elő. Ezek
rugalmasabbak, könnyebben tudnak alkalmazkodni a helyi
adottságokhoz és az igényekhez, a helyi hagyományokra építenek és
kevésbé terhelik a környezetet. Érthető tehát, hogy a globalizálódással
szemben megjelenik az igény a helyi gazdaság fejlesztésére
is. Már a gazdaságilag fejlett világban is egyre több ember
látja, hogy ennek kiépítése
számos előnnyel jár: a helyi erőforrások
és a helyi munkaerő felhasználása csökkenti
a szállítással és az utazással járó
költségeket és környezetszennyezést. Szilárdítja
a közösségi és a családi kapcsolatokat,
megőrzi a hagyományokat, és megszünteti a külső
gazdasági és a pénzügyi függőséget.
A szerzők e folyamatot
több sikeres kezdeményezés elemzésével szemléltetik.
Könyvük hasznos olvasmánya lehet a gazdasági szakembereknek,
a politikusoknak és a szociológusoknak.