KIKNEK SZÓL
11-15 éves tanulóknak.

TARTALOM
A tudósok és a politikusok szerint a Föld legnagyobb környezeti problémája az üvegházhatás erősödése. A videofilm megmagyarázza az üvegházhatás lényegét, és azt is, hogy a légkörbe bocsátott szennyező gázok hogyan fokozzák ezt a hatást. Elénk tárja az üvegházhatás erősödésének várható következményeit és bemutatja azokat a jelenségeket, amelyeket az éghajlatváltozás első jeleinek tekinthetünk.
A film érdekes, gondolatébresztő és meggyőző. Jó arányban váltakoznak benne a narrátor által felolvasott magyarázó szövegek a szakértők szavaival, valamint a következményeket bemutató képek a jelenségek okait magyarázó ábrákkal és a tényekre rávilágító számadatokkal. Az angol szöveg jól érthető, az angolórán is jól használható. A munkafüzet változatos és a gondolkodást fejlesztő feladatokkal segíti a témakör eredményes feldolgozását. A tanári kézikönyv háttér-információkat ad és tanácsokkal segíti a videofilm tudatos feldolgozását.

IDŐIGÉNY
Fejezetenként legalább két tanítási óra.

FEJEZETEK
Videófilm: Az üvegházhatás problémája; Okok és következmények; Az emberiség élelmezése; Ki következik?; Együtt kell cselekednünk.
Munkafüzet: Okok; Következmények; Áradások; Cselekedjünk

MAGYAR NYERSFORDÍTÁS
Nincs

A videófilm megmagyarázza az üvegházhatás lényegét, és azt is, hogy a légkörbe bocsátott szennyező gázok hogyan fokozzák ezt a hatást. Elénk tárja az üvegházhatás erősödésének várható következményeit és bemutatja azokat a jelenségeket, amelyeket az éghajlatváltozás első jeleinek tekinthetünk.
A film alcíme - "Tudnak-e a jegesmedvék a vízen járni?" - arra utal, hogy a Föld átlaghőmérsékletének növekedése következtében a sarki jég nagy része elolvad és ezáltal jelentősen lecsökken a jegesmedvék élettere.
A film érdekes, gondolatébresztő és meggyőző. Jó arányban váltakoznak benne a narrátor által felolvasott magyarázó szövegek a szakértők szavaival, valamint a következményeket bemutató képek a jelenségek okait magyarázó ábrákkal és a tényekre rávilágító számadatokkal.
A film az egész Földre vonatkozó problémákra világít rá, nem csupán azokra, amelyek Nagy-Britannia szempontjából fontosak. A filmet a Föld több országában forgatták: Nagy-Brittannia mellett az USA-ban, Brazíliában, Etiópiában, Bangladesben, Kínában és Indiában.
Az angol szöveg jól érthető. Mivel sok esetben élő beszédet hallunk, természetesnek kell tekintenünk, hogy a mondatok nem annyira tökéletesek, mintha leírt szöveget olvasnának fel a beszélők. Ez az angoltanulás szempontjából inkább előnye, mint hátránya a filmnek, mert hozzásegít az élő beszéd megértéséhez.

1. fejezet: Az üvegházhatás problémája (Mi történik? Miért? Miért? Miért?)

A tudósok és a politikusok szerint a Föld legnagyobb környezeti problémája az üvegházhatás erősödése. A jelenlegi tendenciák alapján úgy becsülik, hogy a légszennyeződés miatt igen rövid idő - 50-100 év alatt legalább 5C°-kal emelkedhet a Föld átlaghőmérséklete. Azért, hogy érezzük ennek a változásnak a nagyságát, érdemes meggondolni, hogy a várható hőmérsékletváltozás körülbelül akkora, mint amennyi a jégkorszaktól mostanáig következett be.
Nehéz megjósolni, hogy az egyes helyeken pontosan mekkora lesz a hőmérsékletváltozás. Nemcsak a felmelegedés mértéke lesz különböző, hanem néhány helyen hőmérsékletcsökkenés is bekövetkezhet. A legnagyobb aggodalomra az adhat okot, hogy a sarkokon 8-12 C°-kal is emelkedhet a hőmérséklet és ez hatalmas mennyiségű jég megolvadását eredményezheti, amelynek a tengerszint megemelkedése lesz a következménye.
Az üvegházhatás erősödése maga után vonhatja azt is, hogy szélsőségesebbé válik az éghajlat. Ezért gyakrabban következnek be természeti katasztrófák (árvíz, aszály, tornádó, vihar), és a katasztrófák pusztítóbbakká válnak. Az észlelések azt mutatják, hogy máris tapasztalható ez a tendencia. Rövid, de megrázó képsorokat láthatunk néhány olyan természeti katasztrófáról, amelyek 1987-ben és 1988-ban következtek be a Földön.

2. fejezet: Okok és következmények (Ki a hibás? Ki fog szenvedni?)

Mi a négy legegyszerűbb módja annak, hogy a légkört minél hamarabb tönkretegyük? Furcsa érzést keltett bennem a gúnyos kérdés és a rá adott, képekkel illusztrált válaszok: Pocsékold az energiát! Égess el annyi ásványi eredetű energiahordozót, amennyit csak tudsz! Tedd tönkre az erdőt! Mérgezd meg az eget! Mintha ránk kiáltanának: "Bolond Emberiség, nem látod, hogy a vesztedbe rohansz?! Térj észhez!" A légkört még mindig úgy tekintjük, mint egy állandóan megújuló természeti forrást, amely korlátlan mennyiségű szennyeződéstől is meg tud tisztulni, ezért minden intő jel ellenére is egyre növekvő mennyiségben szennyezzük különböző anyagokkal - többek között széndioxiddal, a nitrogén oxidjaival, metánnal és CFC gázokkal.
Az erdők irtásának kétszeres a káros hatása: egyrészt csökken a széndioxid-megkötés és az oxigén-termelés, másrészt közvetlenül is megnövekszik a széndioxid-termelés, mivel az erdőirtás sok esetben úgy történik, hogy felgyújtják az erdőt.
Az üvegházhatás erősödésének következménye lehet a tengerszint emelkedése. Becslések szerint a következő 40 évben 1 méterrel vagy még többel is emelkedhet a tenger szintje. A Föld népességének háromnegyede tengerparton vagy annak közelében él, így a tengerszint emelkedése több milliárd ember lakóhelyét veszélyeztetheti. A gazdag országok rengeteg pénz befektetésével talán meg tudják védeni a területeiket a tenger betörésétől; példa erre Hollandia. Azonban a szegény országoknak erre nem lesz lehetőségük. Bangladesben például máris 10 millió embert fenyeget az árvízveszély.

3. fejezet: Az emberiség élelmezése (Képesek vagyunk arra, hogy megpróbáljuk megállítani azokat a folyamatokat, amelyek az üvegházhatást okozzák. De valóban meg akarjuk-e ezt tenni?)

Egyes területeken árvíz, máshol azonban aszály fenyeget. Afrika hatalmas területein a tartós szárazság máris éhínséget okoz. Ha a globális felmelegedés következtében Észak-Amerikában és Eurázsiában északabbra tolódnak az éghajlati sávok, az egyben a gabonatermelő területek zsugorodását is maga után vonja, mivel az északabbra fekvő területek a rosszabb minőségű talaj miatt nem alkalmasak mezőgazdasági művelésre. Sok ország az Amerikai Egyesült Államokból vagy Oroszországból importálja a gabonát, így a jövőben a termelés csökkenése több országban okozhat élelmezési gondokat.

4. fejezet: Ki következik? (Meddig élhetünk ugyanilyen életstílusban?)

Az utóbbi 200 évben főként az iparilag fejlett országok környezetszennyezése növelte az üvegházhatást. A fejlődő országokban több milliárd ember él, akik szeretnék elérni azt az életszínvonalat, ami a fejlett országok állampolgárai számára már megszokott. A fejlődő országok lakói mondhatják: "most mi következünk." Ha azonban ezekben az országokban is nő az életszínvonal, az több millió új autót, több millió új hűtőszekrényt, tehát a környezetszennyezés fokozódását jelenti. A helyzetet súlyosbítja, hogy két hatalmas országban - Indiában és Kínában a legfontosabb energiahordozó a szén, amely a leginkább környezetszennyező energiaforrás. Megoldást csakis az hozhat, ha mindenki felad valamit a már elért vagy az elérni óhajtott életszínvonalból.

5. fejezet: Együtt kell cselekednünk

Gyorsan kell tennünk a környezetszennyezés ellen, ugyanis nagy a veszélye annak, hogy kifutunk az időből. Csakis akkor van reményünk arra, hogy csökkenthetjük a földi életet fenyegető veszélyt, ha együtt, összehangoltan cselekszünk. Erre jó példa az 1987-ben Montreálban tartott konferencián hozott kormányok közötti megállapodás, amelynek értelmében minden országban beszüntetik az ózonréteget károsító CFC gázok termelését. Az iparilag fejlett országoknak segíteni kell a kevésbé fejletteket abban, hogy korszerűbb ipari technológiát vezessenek be és kevésbé környezetszennyező energiaforrásokat használjanak.
Együtt kell cselekednünk, hiszen a légszennyezés követekezményei közvetlenül vagy közvetve minden ember életére hatással vannak. Gondoljunk bele, hogyha csupán az emberiség 1% át érinti közvetlenül az éghajlat megváltozása, az majdnem 60 millió embert jelent. Az aszály vagy az emelkedő tengerszint miatt emberek milliói kényszerülhetnek arra, hogy lakóhelyet változtassanak. Ez egy soha nem látott méretű népvándorláshoz vezethet, amelynek háborúk és mérhetetlen emberi szenvedés lesz a következménye.
A környezetszennyezés csökkentéséhez nem elegendő a kormányok közötti megállapodás. Mindenkinek egyénileg is kell valamit tenni.
Befejezésként idézem a film záró mondatait, amely a "kulcs-kérdést" helyettesíti: "A Föld megérdemli a segítségünket, hiszen az életfeltételeket biztosítja a számunkra. Az életstílusunk megváltoztathatja a környezetet, ezért meg kell változtatnunk az életstílusunkat, hogy a Föld mindenki számára jobb hellyé válhasson."

A munkafüzet

A munkafüzet változatos, gondolkoztató feladatokkal segíti a témakör eredményes feldolgozását. Nézzünk erre néhány példát: idézeteket olvashatunk hivatalos beszédekből vagy tudományos cikkekből. A tanulóknak az a feladatuk, hogy írják át ezeket könnyebben érthető mondatokra. Ábrák, grafikonok, táblázatok értelmezése, kiegészítése többször is szerepel feladatként. Pl. térképeket közölnek, amelyek a 2000-ben Európában várható hőmérséklet-eloszlást ábrázolják. A térképek alapján a tanulóknak le kell írniuk, hogy milyen hőmérsékletváltozás várható Európa egyes területein. Egy másik feladat azt kéri, hogy írjanak levelet valamilyen környezetszennyezési problémáról egy fontos személyiségnek. Tanulságos az a feladat is, amely bemutatja, hogy hogyan csökken egy svájci gleccser mérete 1870 óta. A gyerekeknek az a feladatuk, hogy írják le, hogy a gleccser további várható zsugorodása hogyan befolyásolja azoknak a sorsát, akik a közelben élnek, pl a gleccser alatt épült szálloda igazgatójáét.
A könyv szerzői azt is feladatul tűzték maguk elé, hogy a gyerekeken keresztül a felnőtt családtagokban és ismerősökben is fejlesszék a környezettudatos szemléletet: sokszor kapnak a gyerekek olyan feladatot, hogy egy-egy leckéről számoljanak be a családtagjaiknak, vagy végezzenek a körükben kérdőíves felmérést.
A munkafüzetben sok olyan feladat van, amely Nagy-Britanniára vonatkozik. Ez érthető, hiszen azon túl, hogy a könyvet főként az angol gyerekek számára írták, Nagy-Britanniát várhatóan nagy mértékben érintik az üvegházhatás erősödésének következményei.

A poszter

A poszter egy, a Földről készült műholdfelvételen tíz olyan helyet jelöl meg a Földön, amelyet az üvegházhatás erősödése miatt közvetlen környezeti veszély fenyeget, ilyen pl. a Nílus delta vidéke vagy Hollandia területének nagy része. Képekkel illusztrálva megmutatja a levegőszennyezés fő okait (szén tüzelésű erőművek, ipari üzemek, az esőerdő pusztítása és a gépjárművek által kibocsátott gázok); valamint a legfontosabb következményeit (árvíz, szárazság, és egyetlen vidám előrejelzésként egy szőlőskert képe Angliában az 53° szélességnél.)

A tanári kézikönyv

A tanári kézikönyv nem nagy terjedelmű (30 oldalas), mégis sokrétű segítséget nyújt a videófilm feldolgozásához. Többek között háttérinformációkat biztosít a tanárok számára, folyóiratcikkek formájában. Mindkét idézett cikk az üvegházhatás erősödésének okairól és a kutatók által jósolt következményeiről szól; valamint azt hangsúlyozza, hogy a globális környezeti problémák megoldásához nemzetközi összefogás szükséges. A The Times-ban 1989-ben megjelent cikk szerzője Shridath Ramphal, a Közöspiac akkori Főtitkára. A cikk rámutat arra is, hogy a politika, a gazdaság és a környezetvédelem egymástól elválaszthatatlan területek. A New Scientist-ből idézett cikk (1988) inkább tudományos oldalról közelíti meg a problémát, a szerzője Michael McElroy, a Harvard Egyetem egyik vezető kutatója.
Angliában és Walesben 1989-ben új Nemzeti Tantervet és új érettségi (GCSE) követelményeket vezettek be. Ettől az évtől kezdve minden tankönyv és oktatási segédanyag értékelésénél fontos szempont, hogy az megfelel-e a Nemzeti Tanterv és a GCSE követelményeinek. A kézikönyv ezekből a követelményekből idéz és a Greenhouse Effect videófilm és a munkafüzet megfelelő részeire utalva rámutat arra, hogy az anyag megfelel a követelményeknek.
A kézikönyv közvetlen segítséget is nyújt az órai feldolgozáshoz a filmben előforduló ábrák, grafikonok és a szakértők szavainak értelmezésével és esetenként kiegészítésével. A kutatók magyarázatainak és a természeti katasztrófákban szenvedő emberek beszámolóinak egy részét írásban is közli, ez nekünk is segítséget jelent a szövegek pontos megértésénél. Ötleteket ad, hogy milyen, a témához kapcsolódó további kérdéseket érdemes a tanulókkal megbeszélni. Megadja, hogy a munkafüzet mely feladatai kapcsolódnak a film egyes részleteihez.
Ha azt akarjuk, hogy a tanítványaink minél többet tanuljanak a filmből, tudatosan kell feldolgoznunk a látottakat. Ehhez tanácsokat ad a kézikönyv:
- 1.Válasszanak ki a tanulók egy olyan részt, amelyet a legfontosabbnak tartanak, és indokolják meg a választásukat.
- 2. A tanár állítsa meg néha a videót és kérdezze meg a tanulókat, hogy szerintük mi következik most a filmben. Így a gyerekek nemcsak passzívan nézik a filmet.
- 3. Ha úgy ítéljük meg, hogy egy-egy rész nem érdekes vagy nem érthető a mi csoportunknak, nyugodtan hagyjuk ki azt a részt.
- 4. Ha olyan részletet néztünk végig, ahol egy-egy terület szakembere beszélt, írjanak le a tanulók olyan kérdéseket, amelyeket ők tennének fel a szakembernek.
- 5. A fontos részeket nézzük végig legalább kétszer!
- 6. Az ismétlésnél fel lehet gyorsítani a filmet, ezzel időt takaríthatunk meg és egyben drámaibbá tehetjük a hatást.
- 7. A fontos részek ismétlésénél lehalkíthatjuk a hangot és felkérhetünk egy tanulót arra, hogy kommentálja a filmrészletet.
- 8. Ha a filmben távoli tájak környezeti problémái szerepelnek, kérdezzük meg a tanítványainkat, hogy tudnak-e hasonló problémáról a környezetükben.
- 9. A tanár a film megnézése után kérdezze meg a tanítványait, hogy szerintük túlzó volt-e a film, vagy elfogulatlan. A tanulók az állításukat a témakörben végzett további kutatómunkával támasszák alá.

Ismertetők

Katalógus